A határozat elvi tartalma: A felszámoló felmentéséről, ehhez kapcsolódóan eljárásáról rendelkező végzés kapcsán maga a felszámoló - nem pedig az adós - azonosítható a jogaiban érintett félként, ennél fogva a végzéssel szemben a felszámoló által benyújtott fellebbezés alapján indult eljárás nem tartozik a tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya alá. A Kúria mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Fpkf.VII.30.332/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Csőke Andrea bíró Az adós: adós1 Az adós felszámolója: felszámoló1 A felszámoló képviselője: Petia Ügyvédi Iroda cím1 Az eljárás tárgya: felszámolás A fellebbezést benyújtó fél: felszámoló A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Fpkf.III.30.182/2020/
- számú végzés Rendelkező rész Kúria VII.Fpkf.30.332/2020/2 2 A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az adós ellen
- május 30-i kezdő időponttal indult felszámolási eljárásban az első fokon eljáró Miskolci Törvényszék 10.Fpk.44/2018/
- számú végzésével az felszámoló2 Kft.-t felszámolói tisztségének ellátása alól hivatalból felmentette, a felszámoló szervezet felszámolói névjegyzékből való törlése miatt. A felszámolói díj tárgyában rögzítette a határozat, hogy arról a bíróság külön végzéssel dönt. [2] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a felszámoló nyújtott be fellebbezést. A fellebbezéssel támadott határozat [3] Az ítélőtábla végzésével megállapította, hogy a fellebbezési eljárásban nem áll fenn tárgyi illetékfeljegyzési jog, és felhívta a fellebbezést benyújtó felszámolót, hogy – fellebbezésének visszautasítása terhe mellett – a végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül fizessen meg 30.000 Ft fellebbezési eljárási illetéket. [4] A határozat indokolása tartalmazta, hogy az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(1)bekezdésének i) pontjának rendelkezéséből sem az első, sem pedig a második fordulat szerint nem volt megállapítható tárgyi költségkedvezmény fennállása az ügyben. Az eljárás nem minősült munkabér követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásnak, és nem volt a felszámoló által az adós képviseletében kezdeményezett eljárásnak sem tekinthető. Utóbbi körbe a felszámoló által az adós képviseletében kezdeményezett eljárások tartoznak, beleértve a vitatott hitelezői igény elbírálására indult eljárás esetén a felszámoló által képviselt adós perorvoslati kérelme alapján indult eljárásokat is. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. §
(6)bekezdése alapján a felszámolót felmentő, díjazását a
(9)bekezdés szerint megállapító döntés ellen a felszámoló saját jogán él fellebbezéssel, amellyel kapcsolatban tárgyi illetékfeljegyzési jog nem illeti meg. A felszámoló az ügyben az Itv. 47. §
(3)bekezdése szerint 30.000 Ft fellebbezési eljárási illetéket előlegezni köteles. [5] Az ítélőtábla a döntését a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (Kmr.) 4. §
(1)bekezdésére, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ára alapította. Kúria VII.Fpkf.30.332/2020/2 3 A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [6] A felszámoló fellebbezésében az ítélőtábla végzésének megváltoztatását, és a fizetendő fellebbezési eljárási illeték mértékének 7.000 Ft-ban történő meghatározását, továbbá a tárgyi illetékfeljegyzési jog fennállásának megállapítását és az ítélőtábla utasítását kérte a fellebbezése érdemi elbírálására. [7] Előadta, hogy a Cstv.
- §
(7)bekezdésében felsorolt, bíróhoz telepített határozatok minősülnek az ügy érdemében hozott végzésnek. A felszámoló díjazását megállapító végzés nem minősül az előzőek szerint, ezért az ellene benyújtott fellebbezésre 7.000 Ft-os illetékmérték irányadó. Állította, hogy fellebbezését az elsőfokú határozat díjazása vonatkozó részével szemben terjesztette elő. [8] Kifejtette, hogy az Itv. 62. §
(1)bekezdésének i) pontjában foglalt rendelkezés helyes, nyelvtani értelmezésével tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya alá tartozik – a munkaviszonyból származó munkabér és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokon felül – valamennyi, a felszámoló által a felszámolási eljárás alatt indított bírósági eljárás. Utalt a Kúria az Fpkf.VII.30.892/2016/2. számú határozatára a felszámolót kifogásolási eljárásban megillető illetékfeljegyzési joggal kapcsolatban, valamint a Cstv. 27/A. §
(12)bekezdése, a BH2013.
- és a BH2015.
- számú döntések alapján a felszámoló jogállására. Kiemelte, hogy kifogás alapján indult eljárásban a felszámoló általában az adós képviseletében jár el; csak akkor rendelkezik a fél jogosítványával önállóan, ha közte és az adós között érdekellentét áll fenn és emiatt nem járhat el. Álláspontja szerint jelen eljárásban nem merült fel az adós és a felszámoló közti érdekellentét. A felszámoló felmentése még nem jogerős, eljárhat felszámolóként az adós képviseletében illetékkedvezmény mellett. [9] A hitelezők nem tettek észrevételt a fellebbezésre. A Kúria döntése és annak jogi indokai [10] A Kúria a fellebbezést a Pp.
- §
(2)bekezdés d) pontja alapján bírálta el, és azt az alábbiak szerint nem találta alaposnak. [11] A Kúria elsőként azt rögzíti, hogy az ítélőtábla végzését kizárólag a fellebbezéssel támadható részében – vagyis a tárgyi illetékfeljegyzési jog fenn nem állását megállapító tartalmában – bírálta felül. A Pp. 99. §-ából, 115. §-ából, valamint a 365. §
(2)bekezdés
- b)és
- c)pontjából együttesen következik, hogy a bíróság határozatának további, a hiányzó fellebbezési illeték megfizetésére vonatkozó felhívást jelentő része külön fellebbezéssel nem támadható. (A másodfokon eljáró bíróság az illeték helyes mértéke felől a fellebbezést illetékhiány miatt visszautasító végzés elleni fellebbezés elbírálásával foglalhat állást.) Kúria VII.Fpkf.30.332/2020/2 4 [12] Az ítélőtábla jogszabálysértés nélkül foglalt állást az Itv. ügyben irányadó 62. §
(1)bekezdés i) pontjának hatályáról, kiemelten arról, hogy nem tartozik a tárgyi illetékfeljegyzési jogos eljárások közé a felszámoló felmentéséről rendelkező végzéssel szemben a felszámoló fellebbezése alapján indult másodfokú eljárás. A Kúria az ítélőtábla jogi álláspontjával egyetértett, annak megismétlése nélkül az alábbiakat emeli ki. [13] A hatályos Itv. 62. §
(1)bekezdésének i) pontja tárgyánál fogva illetékfeljegyzési jogos eljárásként ismeri el egyrészt a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokat, ezen túlmenően pedig a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló és a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokat. [14] Az Itv. vizsgált rendelkezéséből – az adott szakasz tartalmi változását és a jogalkotó feltehető célját tekintve – kiolvasható a törvényhely szabályozási koncepciója: az Itv. a 62. §
(1)bekezdés i) pontjának szabályán keresztül első ízben valamennyi csőd- és felszámolási eljárást, ideértve a felszámolási eljárás alatt a felszámoló által indított pereket is az adott tárgyi költségkedvezmény alá sorolta (
- augusztus 20-tól
- december 31-i erjedő időállapot). Ezt követően a csőd- és felszámolási eljárások mellett kiegészült a szabályozás a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásaival, a második („ideértve” szövegrésszel kezdődő) fordulat pedig az említett eljárások alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló és a pénzügyi gondok által indított bírósági eljárásokra módosult (
- január 1-től
- augusztus 31-ig terjedő időállapot). Az Itv. adott rendelkezése érdemben ezután csupán az első fordulatot érintően módosult:
- szeptember 1-jétől a korábbi első fordulat szerint nem, kizárólag a második fordulat szerint, vagyis a csőd-, felszámolási és a helyi önkormányzatok adóságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló és a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban illette meg a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog (
- szeptember 1-től
- március 31-ig terjedő időállapot);
- április 1-jétől pedig korlátozottan visszavezette a jogalkotó egyes felszámolási eljárásokra az illetékkedvezmény szabályát: nem valamennyi, egyedül a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésekre tekintettel indított felszámolási eljárásokban tárgyi illetékfeljegyzési jog érvényesül, ezen túlmenően pedig változatlanul illetékfeljegyzési jogos eljárások a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló és a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárások. [15] Az Itv. vizsgált szabálya második fordulatában biztosított illetékkedvezmény célja, hogy a felszámolási vagyon esetleges hiánya ne legyen akadálya a szükséges eljárások, illetve eljárási szakaszok megindításának. Amennyiben az adott, a felszámoló által kezdeményezett eljárást tekintve a felszámolás alatt álló adós maga nem azonosítható az eljárás alanyaként – ezáltal eljárási költség, idetartozóan eljárási illeték fizetésére (előlegezésére, majd viselésére) köteles és kötelezhető félként –, tehát a felszámoló az adott eljárást, eljárási szakaszt nem az adós nevében indítja meg, hanem ő maga saját személyében az eljárás alanya, nincs reális és jogpolitikailag elfogadható indok az előzetes illetékfizetés alóli mentesítésre. Tekintettel a Cstv.
- §
(4)bekezdésére is, amely felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót egyaránt félnek tekinti, mindig a konkrét eljárás tárgya és alanyi köre az, amely meghatározza az adós érintettségét, ezáltal pedig az illetékkedvezmény alkalmazhatóságát az ügyben. Kúria VII.Fpkf.30.332/2020/2 5 [16] A felszámoló felmentésével összefüggésben – amelyre a felszámolóval szemben meghatározott kizárási ok bekövetkezése, a felszámoló névjegyzékből való törlése, vagy egyéb, a felszámoló személyében rejlő ok miatt, így akár az esetben is sor kerülhet, ha a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat, vagy székhelyén (fióktelepén) nem található, illetve ha összeférhetetlenségi vagy kizárási ok alá eső felszámolóbiztost nevez ki [Cstv. 27/A. §
(6)és
(7)bekezdés] –, továbbá ehhez kapcsolódóan a felszámoló díjazásáról való döntés [Cstv. 27/A. §
(9)bekezdés] kapcsán maga a felszámoló – nem pedig az adós – azonosítható a jogaiban érintett félként, ennélfogva a felszámoló felmentéséről, ahhoz tartozóan díjazásáról rendelkező végzéssel szemben a felszámoló által benyújtott fellebbezés alapján indult eljárás nem érthető a vizsgált tárgyi költségkedvezmény hatálya alá tartozóként. [17] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Záró rész [18] Az eredménytelenül fellebbező felszámoló a felmerült másodfokú eljárási költségét viselni köteles. A hitelezőknek jelen másodfokú eljárásban – a fellebbezéssel kapcsolatos nyilatkozatuk hiányában – nem merült fel költsége. [19] Jelen másodfokú eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés b) pontja alapján illetékmentes volt. [20] el. A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta Budapest,
- január
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: