A határozat elvi tartalma: A felszámított ügyvédi munkadíj megállapítása és esetleges leszállítása esetén figyelemmel kell lenni az ügyvédi tevékenység időigényére, az ügyféllel való egyeztetésre, a releváns adatok összegyűjtésére, a szakmai álláspont kialakítására, beadványok megszerkesztésére. A tárgyaláson történő megjelenés esetén értékelni kell, hogy a képviselőnek a tárgyalásra fel kell készülnie, számításba kell venni a tárgyaláson kifejtett tevékenységet is. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.039/2023/
- A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd Az alperes: alperes neve, alperes címe Az alperes képviselője: Nagy János Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Nagy János ügyvéd A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 62.P.22.692/2022/
- í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az államnak járó 36.000 (harminchatezer) forint illetéket e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.039/2023/4 2 az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára köteles a cég1 Zrt. megfizetni. Kötelezi a cég1 Zrt.-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 35.000 (harmincötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság fenti számú illetékbevételi számlája javára. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az alperes által szerkesztett portál internetes portálon
- szeptember 21-én „cikk címe” című cikk miatt a felperes a szerkesztőségtől
- október 21-én helyreigazítást kért. A sajtószerv a kérelemnek nem tett eleget, ezért a felperes a
- november 10-én előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az előzetes kérelemnek megfelelő helyreigazítás közzétételére. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperesért felelősséget viselő jogi személyt – figyelemmel az ügyben tartott két tárgyalási határnapra is – összesen 420.000 forint + áfa perköltség megfizetésére a csatolt megbízási szerződés szerint. [2] Az alperes a perfelvételi tárgyaláson előterjesztett ellenkérelmében kizárólag az igényelt helyreigazító közlemény szövegét vitatta annyiban, hogy a felperes megalapozatlanul kéri az elhunytak nevének közlését is, hiszen a nevek az eredeti cikkben nem szerepeltek. A felperes perköltség iránti igényét is eltúlzottnak tartotta. [3] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy az alábbi helyreigazító közleményt (a sérelmezett internetes cikkel azonos betűtípussal és betűmérettel, közvetett és/vagy közvetlen szöveges és/vagy képi kommentár nélkül) 5 napon belül tegye közzé a portál honlapon olyan módon, hogy a helyreigazító közlemény a sérelmezett cikk eredeti elérhetőségi helyén a cím alatt, a lead (bevezető) felett legyen közvetlenül (további kattintás nélkül) elérhető legalább 30 napig, azt követően pedig mindaddig, amíg az eredeti, kifogásolt cikk hozzáférhető, továbbá 5 napon belül a portál kezdőoldalának legelején ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdőoldalon megjelenítésre került, jelentesse meg 24 óra időtartamban a „Helyreigazítás: valótlanságokat híreszteltünk a települési halálos balesetben elhunyt kislányról és édesapjáról” címet, amelyre kattintással az eredeti cikk és az abban foglalt helyreigazító közlemény elérhető:„Helyreigazítás: valótlanságokat híreszteltünk a települési halálos balesetben elhunyt kislányról és édesapjáról: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.039/2023/4 3 „A
- szeptember
- napján megjelent „cikk címe” című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy az elhunyt kislány és az elhunyt édesapja egy közeli kocsmában voltak, onnan mentek hazafelé, mikor a tragédia történt, továbbá valótlanul híreszteltük, hogy nem kijelölt gyalogátjáron keltek volna át.” Kötelezte az alperes által szerkesztett internetes oldal kiadóját, a cég1 Zrt.-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 254.000 forint perköltséget, továbbá külön felhívásra, a felhívásban megjelölt módon és időben a Magyar Állam javára 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. [4] Figyelemmel a polgári perrendtartásól szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakra, döntése jogi alapjaként Magyarország Alaptörvénye B) cikk
(1)bekezdése, R) cikk
(1)-
(3)bekezdései, IX. cikk
(1)-
(2)és
(6)bekezdései, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §
(1)bekezdése,
- §-a és
- §-a, a Pp.
- §-a,
- §
(1)-
(2)bekezdései és 499. §
(1)bekezdése rendelkezéseire, valamint a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma PK 12-
- állásfoglalásaira utalt. A helyreigazító közlemény szövegét a PK
- számú állásfoglalás alapján akként határozta meg, hogy abból mellőzte az elhunytak nevének feltüntetését, mert azok az eredeti cikkben sem szerepeltek. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott és a Pp. 499. §
(1)bekezdésére is figyelemmel az alperes által szerkesztett internetes oldal kiadóját, a cég1 Zrt.-t kötelezte a felperes perrel felmerült, ügyvédi munkadíjból álló költségének megfizetésére. Ennek mértékét – figyelemmel a per tárgyára és a felperesi jogi képviselő által elvégzett munkára – a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja és 4/A. §
(1)bekezdése alapján mérlegeléssel 200.000 forint + áfa (mindösszesen 254.000 forint) összegben állapította meg. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 36.000 forint eljárási illeték megfizetéséről a Pp. 101. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése alapján határozott. [5] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltség tekintetében részben változtassa meg, az alperesi kiadó, a cég1 Zrt. által fizetendő perköltség összegét legfeljebb 100.000 forint + áfa összegre szállítsa le, mert az elsőfokú bíróság ítélete sérti a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdését. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdésének d) pontjára alapította. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megítélt perköltség nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, mert a perben kizárólag egy tárgyalás került megtartásra, az ügy megítélése egyszerű, az alperes a keresetet nem vitatta. Köztudomású, hogy a felperesi képviselő rendszeresen jár el sajtó-helyreigazítási perekben, a pert megelőző kérelmek és a keresetlevelek a sajtó-helyreigazítás iránti perekben sablonszerűek, a felperes ugyanezen tartalmú keresetlevelet több sajtószervvel szemben is benyújtotta. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.039/2023/4 4 [6] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Elsősorban arra hivatkozott, hogy az alperes fellebbezése érdemben nem elbírálható, mert amennyiben a fellebbezés csak a perköltséget érinti annak előterjesztésére kizárólag az elsőfokú ítélet rendelkező részében megnevezett, annak megfizetésére kötelezett cég1 Zrt. jogosult a Pp. 366. §
(1)bekezdése alapján. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perköltséget a perbeli cselekményekre fordított reális idő és munka figyelembevételével állapította meg, mert a felszámított perköltség arányos az elvégzett munkával és a szerkesztett beadványok mennyiségével, valamint a ráfordított idővel. A felperesi költségjegyzék, valamint az ügyvédi díjakat tartalmazó ügyvédi meghatalmazás a jogszabályoknak megfelelően került előterjesztésre és kellő részletességgel tartalmazza a felperes által felszámított perköltség lebontását a különböző eljárási cselekményekre és az ezzel kapcsolatban felmerült költségekre. [7] Az alperes fellebbezése minösszesen egy általánosságokon alapuló felsorolás, amely figyelmen kívül hagyja a felperes által ténylegesen elvégzett munka mennyiségét és minőségét. Nem vitatta, hogy a perben csupán egy tárgyalás került megtartásra, de utalt arra, hogy az alperes elismerése ellenére a helyreigazítást nem tette közzé, ezért ezen – a megjelenést, az érdemi nyilatkozattételhez szükséges iratanyagok és bizonyítékok részletes tanulmányozását is magába foglaló – költség megtérítésére a 86. §
(2)bekezdése alapján mindenképpen köteles. [8] Annak, hogy a felperesi képviselő rendszeresen jár el sajtó-helyreigazítási perekben azért nincs jelentősége, mert minden sajtó-helyreigazítási per más tényálláson alapul, ezért minden esetben szükséges az ügy iratainak részletes tanulmányozása a beadványok szerkesztését megelőzően. Alaptalan az alperesi fellebbezés arra vonatkozóan is, hogy „sablonszerű” a sajtóhelyreigazítási eljárás. A legtöbb jogi eljárásnak, illetve beadványnak rendelkezni kell a törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel, ugyanakkor ez önmagában nem jelenti az eljárás sablonszerű voltát. Utalt továbbá arra, hogy a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendeletben meghatározott munkadíj méltatlan, figyelemmel az azt terhelő adózási kötelezettségekre, a minimálbér összegére és arra is, hogy az ügyvédi tevékenységhez magasabb szintű végzettség is szükséges. Álláspontja szerint a perköltség mérlegelésénél nem mellőzhető annak értékelése sem, hogy az üggyel a jogi képviselő mennyi időt töltött el, és a befektetett idő a piaci viszonyok figyelembevételével mennyiben árazható be, ennek során indokolt figyelembe venni az ügyvédi iroda fenntartásával együtt járó szükségképpeni költségeket is. Eseti döntésekre is hivatkozott kiemelve, hogy a Kúria gyakorlata a 35.000 forintos óradíjat sem tekintette eltúlzottnak. A másodfokú eljárással összefüggésben a csatolt megbízási szerződésben foglaltak alapján, két munkaóra figyelembevételével 70.000 forint + áfa költségigényt terjesztett elő. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.039/2023/4 [9] 5 A fellebbezés nem alapos. [10] Nem volt akadálya a fellebbezés érdemi elbírálásának a felperes elsődleges fellebbezési ellenkérelmében hivatkozott körülmény. A Pp.
- §
(5)bekezdésének helyes értelmezése szerint a fél fellebbezési joga korlátlan és önálló, pertársaság esetében sem korlátozott, és nem függ a pertársakétól. Vannak olyan határozatok, amelyeknél a törvény kifejezetten kimondja, hogy csak bizonyos személy élhet fellebbezéssel, pl. a Pp. 177. §
(1)bekezdése szerint a keresetlevelet visszautasító végzés ellen csak a felperes, míg a Pp. 182. §
(2)bekezdése szerint a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást visszautasító végzés ellen csak az ellentmondással élő fél stb. A sajtó-helyreigazítási perben a felperes döntésétől függően résztvevő jogi személy – a Pp. erre vonatkozó konkrét rendelkezésének hiányában – azonban nem tekinthető ilyennek. Sajtó-helyreigazítási perben a Pp.
- § második fordulata szerint a perköltség megfizetésére perben állása nélkül is kötelezhető személy olyannak minősül, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, ezért önálló fellebbezési jog illeti meg a határozat ezen része vonatkozásában. Ez a lehetőség azonban nem szűkíti a perben félként résztvevő azon jogát, hogy csak a perköltség vonatkozásában terjesszen elő fellebbezést. [11] A másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti korlátok között azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazva állapította-e meg a felperesi képviselő munkadíját. E szerint a felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. [12] A Pp. 80. §
(1)bekezdése alapján perköltségként kell figyelembe venni a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költséget. Az IM rendelet
- §-a szerinti megállapodás esetén tekintettel kell lenni az elvégzett ügyvédi tevékenység időigényére, ezen belül arra is, hogy időt kell fordítani a tényállás felderítése érdekében a megbízó ügyféllel történő egyeztetésre, a releváns adatok összegyűjtésére, azok összevetésére, értékelésére, és ezek alapján a szakmai álláspont kialakítására, a beadványok megszerkesztésére. A tárgyaláson történő megjelenés esetében értékelni kell, hogy a jogi képviselőnek a tárgyalásra fel kell készülnie, az utazáshoz idő szükséges, és számításba kell venni a tárgyaláson kifejtett tevékenységet is. [13] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes által igényelt munkadíj – 420.000 forint + áfa – eltúlzott volt, ezért azt mérsékelte. Az alperes által hivatkozott körülmények annak további leszállítását nem indokolták. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.039/2023/4 6 [14] Sajtó-helyreigazítási eljárás során a Pp.
- §-a alapján szükségképpen felmerülő költség a pert megelőző kérelem elkészítése, a sajtószervnek történő eljuttatása. A keresetlevél megszerkesztése külön feladat függetlenül attól, hogy az már tartalmazza a helyreigazítási per ténybeli és jogi tartalmát. A keresetlevél Pp.
- §
(4)bekezdésében írt további kötelező tartalmi elemeinek felsorolása nem tesz szükségessé a felperesi jogi képviselő számára további speciális felkészülést, azonban bizonyos időráfordítást igényel. Ez független attól, hogy esetleg több sajtószervtől ugyanazon ténybeli alapon igényel a felperes helyreigazítást. [15] Helytállóan érvelt a felperesi képviselő azzal is, hogy a tárgyaláson való megjelenésére, a tárgyalás megtartására az alperesi magatartás miatt került sor, az ezzel felmerülő többletköltség – figyelemmel az alperes ténybeli elismerésére – elkerülhető lett volna. Az alperes ugyanis érdemi írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, ezért a felperesi képviselőnek a tárgyalásra fel is kellett készülnie, és egyezség megkötésére sem került sor. [16] Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság által megállapított összesen 200.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíj nem eltúlzott, az a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Annak pontosítására az
- évi XCIII. törvényt (Itv.) módosító
- évi XLV. törvény
- § és
- §
- pontjában foglaltakra tekintettel volt szükség. [17] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre ezért a Pp.
- § utaló szabálya alapján alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése és a Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperesért felelősséget viselő jogi személy megfizetni a felperesnek az ügyvédi munkadíjat és a Magyar Állam javára a le nem rótt fellebbezési illetéket. [18] Az ügyvédi munkadíj összegét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján mérsékelte. A fellebbezési ellenkérelem elkészítése és elektronikus benyújtása vonatkozásában egy ügyvédi munkaóra tekinthető arányban állónak a reálisan figyelembe vehető munkaigénnyel. Az ellenkérelem elemei ugyanis visszatérően azonosak a felperesi képviselő fellebbezéseiben, illetve ellenkérelmeiben, amelynek megszerkesztése kevesebb időráfordítást igényelt. Egyebekben a másodfokú eljárásban érintett jogvita tárgya egyszerű megítélésű volt, különös szakértelmet, felkészülést, irattanulmányozást nem igényelt. [19] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 46. §
(1)bekezdése szerint megállapított fellebbezési illeték megfizetéséről a másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a Pp. 102. §
(1)bekezdése és a 30/
- (XII. 27.) IM. rendelet
- §
(2)bekezdése, továbbá az Itv. 78. §
(4)bekezdése alapján döntött. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.039/2023/4 7 [20] Tájékoztatja a cég1 Zrt.-t, hogy a fellebbezési illeték az Itv. 78. §
(4)bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során a közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság (Fővárosi Ítélőtábla) megnevezését, a bírósági ügyszámot és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés e) pontja]. Budapest,
- március
- Dr. Kisbán Tamás s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró Dr. Fintha-Nagy Péter László bíró