Bf.2/2021/18 – Debreceni Ítélőtábla

(2)bekezdés a) pontja szerint is minősíti, míg a vádlott vagyon elleni bűncselekményét rongálás bűntett kísérletének (Btk. 371. §

(3)bekezdés) minősíti. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 15 (tizenöt) évre enyhíti. A szabadságvesztés tartamába a vádlott által

1. június hó
2. napjától
3. október
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt számítja be, valamint beszámítja a vádlott által
5. október
6. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Miskolci Törvényszék 15.B.22/2019/
7. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki különös kegyetlenséggel, aljas indokból, több ember sérelmére, részben tizennegyedik életévét be nem töltött és részben védekezésre képtelenszemély sérelmére elkövetett emberölés bűntettében [Btk.
8. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/, d/, f/, i/, j/ pont], magánlaksértés bűntettében [Btk. 221. §

(2)bekezdés a/ és c/ pont], valamint rongálás vétségében [Btk. 371.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ pont], és ezért őt tizennyolc év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a lefoglalt tárgyak elkobzásáról, illetve megsemmisítéséről, míg a magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. [2] Az ügyész kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a/ pontjára figyelemmel a kiszabott büntetés tartama miatt jelentett be fellebbezést, súlyosításra, életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját legalább huszonöt évben állapítsa meg a bíróság. [3] Az ítélet ellen a vádlott részben felmentésre, részben eltérő minősítésre irányulóan fellebbezett. Fellebbezése indokolásában megismételte az elsőfokú eljárás során előterjesztett védekezését, mely szerint a ... család csak úgy tudta végleg kizárni őt ... életéből, Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.2/2021/18/I. 2 ha őt vagy agyonverik, vagy börtönbe küldik. Az ítéleti tényállás szerint a bűncselekmény nem valósulhatott meg, mert nem lehetett egy dobással a szúnyoghálót és az üveget is átszakítani a benzines palackkal. Vitatta a tűzszakértő megállapítását azzal kapcsolatban, hogy a sértettek általi tűzokozás jelen ügyben nem valószínű, hiszen kívülről tört be az ablak, kívül találták meg az öngyújtót, és nincs nyoma, hogy a házon belül üzemanyagot tartottak volna. Hivatkozott arra is, hogy a szakértő is több elkövetőt tartott valószínűbbnek. Összességében felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettében ismerte el bűnösségét, és a büntetés enyhítését kérte oly mértékben, hogy az előzetes fogvatartásban töltött idővel kitöltött legyen a szabadságvesztés büntetése. [4] A védő elsődlegesen felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, míg másodlagosan a cselekmény eltérő minősítésére és a kiszabott büntetés enyhítésére. Fellebbezése írásbeli indokolásában a vádlott által elkövetett cselekményt felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének kérte minősíteni a Btk. 339. §

(1)és

(2)bekezdése alapján. [5] Ismételt bizonyítási indítványt is előterjesztett ... tanú kihallgatására, valamint ..... és ..... tanúk szembesítésére. [6] A védelmi fellebbezés szerint megalapozatlan az elsőfokú ítélet a vádlotti fenyegetések tartalmára, a motorbenzint tartalmazó pet palackkal történő cselekménysorra, a lakóingatlanban tartózkodók veszélyeztetésére és a rongálási kárra nézve is. Ennek oka, hogy a védelem álláspontja szerint a vádlott következetes vallomásával szemben ......,.........,.,..........,..........,........... és a ......... út ... szám alatti ingatlanban élő személyek egymásnak és az objektív bizonyítékoknak is ellentmondó vallomásokat tettek. Ilyen objektív bizonyíték a szemle adatai és a tűzvizsgálati szakértői vélemény. A cselekmény eltérő minősítését azzal indokolta a védelmi fellebbezés, hogy a vádlott szándéka sem egyenes, sem eshetőleges formában nem terjedt ki a sértettek megölésére, hiszen ő csak a pénzét próbálta visszaszerezni. A vádlott cselekménye büntetőjogi felelősség megállapítása esetén esetleg felfegyverkezve elkövetett garázdaságként lenne minősíthető, hiszen a szándéka domináns módon inkább félelem és riadalom keltérése, figyelemfelhívásra, a sértettek nyugalmának megzavarására irányult. A védői fellebbezés indokai szerint a szakpszichológus szakértői vélemény szerint is a cselekmény vádlott általi elkövetése során „inkább az volt a háttérben, hogy saját magának ártson”. Végül a megállapított minősítéshez képest is rendkívül súlyos mértékűnek tekinthető a kiszabott szabadságvesztés, így annak enyhítése indokolt. Az enyhítő körülmények köréből kiemelendő, hogy a vádlott volt az, aki súlyos sérüléseket szenvedett, míg a sértetteknél 8 napon belül gyógyuló sérülések keletkeztek. Enyhít a cselekmény kísérleti szakaszban maradása, a vádlott idős kora, és az, hogy a cselekményt megelőző öt évben nem volt büntetve. [7] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség a vádlott terhére jelentett be fellebbezést, és indítványozta, hogy a másodfokon eljáró bíróság a kiszabott büntetést életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés tartamra emelje fel, és a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontját legalább 25 évben állapítsa meg. [8] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést iránya szerint részben módosítva tartotta fenn. Indítványozta, hogy a tényállás tartalmát az ügyiratok tartalma alapján egészítse kis az ítélőtábla, így a vádlottnak a kiskorú sértetteket fenyegető Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.2/2021/18/I. 3 kijelentéseit is rögzítse, a személyi részben a hozzátartozói viszony megnevezését pontosítsa, a tényállást egészítse ki a gyújtópalack okozta tűzhatás pontos leírásával, a gyújtópalack elkészítésének előzményi idejét állapítsa meg, az ölési szándék aktuális kialakulásának időpontjára vont helytelen ténybeli következtetést mellőzze a bíróság, és ehhez kapcsolódóan a vádlott egyenes ölési szándékát állapítsa meg. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a vádlott bűnösségét a Btk. 160. §

(2)bekezdés a) pontjában meghatározott, „előre kitervelten elkövetett” emberölés bűntettében is állapítsa meg, a rongálás vétsége [Btk. 371. §

(1)bekezdés

(2)bekezdés a) pont] minősítést mellőze, a vádlottat életfogytig tartó fegyház fokozatú szabadságvesztésre ítélje, a feltételes szabadságvesztés legkorábbi időpontját legalább 25 évben határozza meg a Btk. 42-43. §-ai alapján, a gyújtópalack és tartozék textildarab elkobzását a Btk. 72. §

(1)bekezdés a) pontja alapján rendelje el, a vádlott előzetes fogvatartásban töltött idejét a Btk.

1. § alapján beszámítani rendelje, míg az ítélet egyéb rendelkezéseit hagyja helyben a Btk.
2. § alapján. [9] A Debreceni Ítélőtábla
3. március
4. napjára nyilvános ülést tűzött ki a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján, melyen az ügyész, a vádlott és a védő részvételét a Be. 121. §

(1)bekezdés, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 191. §

(3)és

(4)bekezdése alapján telekommunikációs eszköz útján biztosította. Az ítélőtábla nem látta indokoltnak a bizonyítás felvételét, és a már elutasított védelmi bizonyítási indítványok ismételt elutasítását sem látta szükségesnek, ezért tárgyalás kitűzésére nem volt szükség. [10] A nyilvános ülésen az ügyész, védő és a vádlott a bejelentett fellebbezését fenntartotta. [11] A nyilvános ülésen az ügyész, a védő és a vádlott a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 210. §

(6)bekezdése alapján egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a bíróság a határozatot tanácsülésen hozza meg, és annak közlése kihirdetés helyett az írásba foglalt határozat kézbesítése útján történjen meg. [12] A másodfokon eljáró ítélőtábla felülbírálata a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése alapján teljeskörű volt, így az kiterjedt a fellebbezéssel sérelmezett ítéletre és a megelőző bírósági eljárásra. A felmentésre irányuló védelmi fellebbezésre tekintettel az ítélőtábla felülbírálta az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekre, valamint az indokolás helyességére és az eljárási szabályok megtartására irányulóan is. [13] A felülbírálat során azt állapította meg, hogy a Miskolci Törvényszék eljárása során sem abszolút, sem olyan relatív hibát nem vétett, amely az ítélet érdemi felülbírálatát kizárná, vagy amelynek kiküszöbölésére bizonyítást kellene felvenni. Ilyenre a perorvoslatok nem is hivatkoztak. [14] Az eltérő, súlyosabb minősítésre irányuló ügyészi, valamint az enyhítésre irányuló védelmi perorvoslat egyarán alapos. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.2/2021/18/I. 4 [15] A Be. 591. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a fellebbezésben új tényt állítanak, vagy új bizonyítékre hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. [16] A fellebbezésekben új tényre vagy új bizonyítékra nem történt hivatkozás, így bizonyítási eljárás lefolytatására nem került sor a másodfokú eljárásban. [17] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás azonban részben megalapozatlan a Be. 592. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti hiányos ténymegállapítás és a Be. 592. §

(2)bekezdés c) pontja szerinti iratellenesség miatt. [18] Hiányos a megállapított tényállás abban, hogy nem rögzíti, hogy a ........ és ......... kiskorú családtagjain keresztül az egész családnak címzett halálos fenyegetéseket. [19] Hiányos a tényállás abban, hogy nem tartalmazza a tűzgyújtáshoz használt palack előzetes kialakítását a sértetti ingatlan célirányos felgyújtásához. [20] Hiányos az ítélet történeti tényállás része helytelen ítéletszerkesztésből adódóan, mert az ítélet tényállást indokoló része tartalmazza a tűzzel közvetlenül megrongált berendezési tárgyakat, és részben a tűz keletkezésének és tovább terjedésének tervezett mechanizmusát is. [21] A megállapított tényállás részben ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával abban, hogya ... vádlottnak a ....... és ....... sértettekhez való viszonyát rokoni kapcsolatnak jelöli meg, holott a .... vádlott ......... állt sógori viszonyban. [22] Ugyancsak ellentétes a tényállás [38] pontja a lefolytatott bizonyítást érintő iratok tartalmával abban, hogy a bűncselekmény elkövetésének elhatározását tartalmazó tények körében azok kialakulását az éjfél utáni ittas állapotban történt elalvás utáni időpontra rögzítette. [23] A másodfokú bíróság ezért a Be. 593. §

(1)bekezdés a/ pontja alapján a részbeni megalapozatlanságot a tényállás kiegészítésével, illetve helyesbítésével küszöbölte ki arra való tekintettel, hogy a helyes tényállás az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma útján megállapítható volt. [24] Az ítélőtábla ennek megfelelően a tényállást a személyi kapcsolatokat rögzítő részében a következők szerint módosítja: Mellőzi a rokoni kapcsolatra történő utalást, és ehelyett a ’családi kapcsolatra’ történő utalást rögzíti a tényállás [15], [16], [19], [73] bekezdésében. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.2/2021/18/I. 5 [25] Kiegészíti a tényállás [2] bekezdésben rögzített részét azzal, hogy a vádlott a ..... család egyes kiskorú tagjait is halállal fenyegette telefonhívásai során. Ennek során telefonon megfenyegette ......, hogy meg fognak halni, és az apjával kezdi. .... t is hívta telefonon a vádlott, akit ugyancsak az egész család megölésével és fejének levágásával fenyegetett, valamint azzal, hogy az egész házat belocsolja benzinnel. [26] Ezen tényeket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség

1. szeptember
2. napján iktatott vádmódosítása is tartalmazza. [27] Kiegészíti a tényállás [39] pontját azzal, hogy a vádlott a tűzgyújtáshoz használt palackba előzetesen, tehát a sértetti ingatlanra történő behatolást megelőzően vágott szabályos téglalap alakú nyílást. [28] Az ítélet indokolásában a [213-tól 219] pontig az elsőfokú bíróság által elfogadott tűzeseti szemlejegyzőkönyvből és a tűzvizsgálati szakértői véleményből (nyomozási irat
3. oldal) rögzített és elfogadott ténymegállapításokat a tényállás részének tekinti. A [22]-[23] pontban is ténymegállapításokat rögzített az első fokon eljárt bíróság, azonban azokat a történeti tényállás is tartalmazza a [42]-[44] bekezdésekben. [29] Az ítélet tényállásának [38] pontját akként helyesbíti, hogy „Miután magához tért, a korábbi elhatározásának megfelelően döntött úgy, hogy mindenképpen elégtételt vesz az őt sérelemként és megaláztatásként átélt eseményekért.” [30] A tényállás módosítás ............,..................,............. tanú elfogadott vallomásán és ténybeli következtetésen alapul (Nyomozási irat
4. oldal,
5. oldal,
6. oldal, nyomozási irat
7. oldal,
8. oldal,
9. oldal, bírósági irat 15.B.22/2019/32.,
10. számú jegyzőkönyv) [31] A tényállás megállapításához kapcsolódóan utal arra az ítélőtábla, hogy a Polgári Törvénykönyv IX. cím 4:
11. §-a tartalmazza a rokoni kapcsolat jogi fogalmát, mely szerint egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. Oldalágon rokonok azok a nem egyenesági rokonok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van. A rokoni kapcsolat helyett a családi kapcsolatra utalást ezért kellett pontosítani a tényállásban. [32] Az első fokon eljárt bíróság okszerűen, kellő indokát adta, miért nem fogadta el azon vádlotti védekezést, hogy csupán beszélgetni akart ..... a vád tárgyává tett cselekmény éjszakáján, és annak is, miért nem fogadható el azon védekezése sem, hogy csupán védekezés céljából vitte magával a sértetti családi házhoz a bozótvágót, az ún. macsétát. Kellő indokát adta annak is, hogy miért a más tanúvallomásokkal alátámasztott ..... vallomását fogadta el a cselekmény előzményére és lefolyására nézve. A védő érvelésével szemben a sértettek vallomásában nem volt lényegi, feloldhatatlan ellentmondás, és a sértetti vallomásokat támasztották alá az ügyben beszerzett és kellő mélységben felhívott és értékelt igazságügyi szakértői vélemények is. Arra szükséges még külön utalni, hogy a nyomozás során megvalósított bizonyítási kísérlet (nyomozási irat
12. oldal) egyáltalán nem zárta ki a Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.2/2021/18/I. 6 bűncselekmény megvalósulásának a sértettek által előadott módját. Az értékelt bizonyítékok eltérő vagy újraértékelésének a másodfokú eljárásban nincs helye, így a megalapozatlansággal nem érintett tényekkel kapcsolatos bizonyítékok eltérő értékelésére sincs lehetőség, ezért a felmentésre irányuló védelmi fellebbezés nem vezethetett eredményre. (Be.
13. §

(2)bekezdés) A megállapított tényállásból okszerűen következtetett az első fokon eljárt bíróság a vádlott bűnösségére, azonban részben tévedett a cselekmény minősítése körében. [33] Elsőként arra szükséges utalni, hogy a vádlott az élet elleni bűncselekményt is egyenes szándékkal követte el, „az egész család tekintetében kívánta megtorolni az őt ért sérelmeket” Ezt tartalmazza is a tényállás, amiből következik, hogy a vádlott valamennyi sértett halálát kívánta, amikor éjszaka rájuk gyújtotta a házukat, majd az ellenálló két felnőtt sértettel dulakodott. (Btk. 7. § első fordulat) [34] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség 2020. szeptember 29. napján iktatott vádmódosításában a Btk. 160. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés c), d), f),

1. i)és
2. j)pont szerint minősülő aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, részben védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolta a ... vádlottat, így az élet elleni bűncselekmény minősítéséből az előre kiterveltséget mellőzte. Az előre kiterveltség alapjául szolgáló tényeket azonban továbbra is megállapíthatónak tartotta, azokat továbbra is fenntartotta, és az ítélet tényállása is tartalmazza. [35] A vádlott előzetesen kialakította a tűzgyújtáshoz szükséges palackot, magával vitt gyúlékony anyagot és gyújtóeszközt is a korábbi ölési fenyegetőzéseinek megfelelően. Ezen, a vádlott által is elismert fenyegetőzések során rendszeresen „rátok gyújtom a házat” kijelentések is elhangzottak. A vádlott a cselekményt megelőzően célirányosan motorbenzint is magával vitt, valamint kialakította azt a palackot, amellyel később a bűncselekményt elkövette. A vádlotti szándék így nem rögtönösen alakult ki az éjszakai italozást követően, hanem már azt megelőzően, a fenyegetések elhangzásakor, és a tűzzel történő elkövetéshez szükséges eszközök kialakításakor és magához vételekor. Az ölési szándék kialakulása így időben lényegesen korábbi időpontra esik, mint a cselekményt megelőző közvetlen ébredés pillanata. Megállapítható, hogy a vádlott viszonylag hosszabb időn keresztül gondolta át a cselekmény elkövetését, azzal nem csupán fenyegetőzött, hanem beszerezte a szükséges eszközöket (PET palack, kés, textil darab, motorbenzin, öngyújtó, macséta) és azokat célszerűen ki is alakította. Mindez a rögtönösség vagy a spontaneitás teljes hiányára utal. Az ölés részleteinek kigondolása a vádlott esetében a tűzgyújtással történő elkövetési módra figyelemmel tervszerűségre, céltudatosságra utal. [36] Ebből következően a vádlott „előre kitervelten” követte el az élet elleni bűncselekményt a Btk. 160. §

(1)bekezdés

(2)bekezdés a/ pontja szerint. Mindez független attól, hogy az eljáró ügyész külön ezt a minősítést nem tartotta fenn, hiszen az alapul szolgáló tényeken nem változtatott. [37] A vádlott tudattatalmához igazodóan helyes a

1. életévét be nem töltött és a védekezésre képtelen személy sérelmére, valamint az aljas indokból és a különös kegyetlenséggel, továbbá a több emberen történő elkövetés mint minősítő körülmény megállapítása is a Btk.
2. §

(1)bekezdés

(2)bekezdés c/, d/, f/, i/, j/ pontok alapján. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.2/2021/18/I. 7 [38] Az ítélőtábla nem osztotta a fellebbviteli főügyészség érvelését abban, hogy a rongálás vétsége mint vagyon elleni bűncselekmény nem valósulhat meg a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével alaki halmazatban azért, mert ebben a magatartásfolyamatban a vagyon elleni bűncselekmény cél-eszköz viszonyban áll az emberölés bűntettével, és ilyenkor az élethez való jog és a tulajdonhoz való jog szervesen összefonódik. Ennek alátámasztására a BH1993.

1. számú döntésre utalt. Az ítélőtábla a halmazat kapcsán azon a jogi álláspontot fogadta el, hogy a vagyon elleni bűncselekménynek és az élet elleni bűncselekmény bármely minősített esete eltérő jogi tárgyat véd. A cél-eszköz viszony nem szükségszerű, a különös kegyetlenséggel történő elkövetés is megvalósítható vagyonrongálás nélkül. (Jelen ügyben a vagyonrongálást nem a sértettre öntött benzin felgyújtásával követte el az elkövető.) Önállótlan eszköz vagy célcselekmény akkor lenne megállapítható, ha az eszközcselekmény szükségszerű feltétele a célcselekménynek, anélkül in abstraco el sem követhető. Megjegyzendő, hogy a rongálás bűncselekménynek az élet, testi épség elleni bűncselekménnyel halmazatban történő megállapítása korántsem példa nélküli (BH2006.240) Hasonló dogmatikai alapon történik a közveszélyokozás (amely bűncselekményt a rongálás általános fogalmi köréből emelte ki a jogalkotó, BH19821.353) és az emberölés bűntett valóságos halmazatának megállapítására is. (BH1984.219, BH2012.28.) [39] A vagyon elleni bűncselekmény minősítése azonban pontosításra szorult, hiszen a vádlott szándéka korántsem a tényállásban rögzített .... forint kár okozására irányult, hanem az egész ház és annak berendezési tárgyainak felgyújtására. A tényállás szerint a tűz nem veszélyeztette volna a szomszédos lakóingatlanokat, így közveszélyokozás nem volt megállapítható, de az bizonyos, hogy a kisebb értéknél nagyobb kár okozására irányult a vádlott szándéka. A rongálással fenyegetett vagyontárgyak értékére nem volt bizonyítás felajánlva, így a kísérleti szakban maradt vagyon elleni cselekményt az in dubio pro reo elvéből adóan a vádlott számára legkedvezőbb, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntett kísérletében mondta ki a bűnösségét. [Btk.
2. §

(3)bekezdés] [40] A büntetés kiszabása körében osztotta az ítélőtábla az első fokon eljárt bíróság álláspontját abban, hogy a vádlottal szemben határozott idejű szabadságvesztés kiszabása szükséges a büntetés céljainak eléréséhez. Az kétségtelen, hogy az élet elleni cselekmény többszörösen is súlyosabban minősül, így akár életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés is kiszabható lenne. A büntetési tételen belül kell azonban a különböző társadalomra veszélyességű esetek között a kellő differenciálást megtenni. Korántsem mindegy, hogy az élet elleni bűncselekmény, az emberölés befejezett, és egy vagy több sértett halálához vezet, vagy annak kísérlete valósul meg. Kísérlet esetén még az ún. kétszeres leszállásra is lehetőség lenne a Btk. 82. §

(4)bekezdése alapján, A többszörös halmazatra, az élet elleni bűncselekmény többszörös minősítésére figyelemmel azonban még az enyhítő szakasz alkalmazásának indoka sem merült fel jelen ügyben a figyelembe vett súlyosító körülmények mellett. [Btk. 82. §

(1)bekezdés] A büntetés kiszabása során azonban nem lehetett eltekinteni a bűncselekmény ténylegesen bekövetkezett eredményétől, azaz ........... és .............. egyaránt nyolc napon belül gyógyuló sérülése, ténylegesen ......... rongálási kár a házijog sérelme és a riadalom és megbotránkozás bekövetkezte mellett. [41] Megjegyzendő, hogy a bírói gyakorlat még közveszélyokozás bűntettének megvalósulása esetén is lehetőséget lát egyes esetekben enyhítő szakasz alkalmazására Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.2/2021/18/I. 8 lényegesen enyhébb büntetés kiszabásával a minősített emberölés bűntett kísérletének megállapítása mellett. (BH1984.219, BH2012.28) [42] A büntetés kiszabása körében értékelendő enyhítő körülményeket a hosszabb ideig előzetes fogvatartásban töltött idővel, és az időmúlással szükséges kiegészíteni. [43] A Btk. 2. § alapján az elkövetéskori büntető törvénykönyvet alkalmazta az ítélőtábla, figyelemmel arra, hogy az elbíráláskori törvény nem biztosít enyhébb elbírálást, hanem ellenkezőleg a 2020. november 05. napjától hatályos módosítás szerint a Btk. 160. §

(2)bekezdés szerinti emberölés esetén az elkövető nem bocsátható feltételesen szabadságra csak a Btk. 38. §

(6)bekezdés szerinti kivételes esetben. [44] Nem osztotta az ítélőtábla a Fellebbviteli Főügyészségnek a ... gyújtópalack és textildarab elkobzására irányuló indítványát. Az eljárás során több palack is lefoglalásra került a vádlottól, amelyek közül a T:131/

1. tételszám
2. sorszáma alatt bevételezett ’1 db 2 literes .... feliratú palackban kb. 0,5 liter folyadék’-ot a Miskolci Járásbíróság 33.Bny.102/2018/
3. számú,
4. február
5. napján jogerőre emelkedett végzésével előzetesen elkobozni rendelt. Ezen palackban volt a végzés indokolásának egyértelmű megállapítása szerint motorbenzin. (Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Véralkohol és Tűzvizsgáló Osztály Gázkromatográfiás Laboratórium 29200-801/21797/
6. szak. számú Igazságügyi vegyészszakértői véleménye alapján.) A végzés rendelkező része alapján nem csupán a folyadék, hanem az azt tartalmazó palack előzetes elkobzása is megtörtént. Ezt követően a „2 literes ...feliratú palackban kb. 0,5 liter folyadék” megsemmisítése is megtörtént
9. napján (Nyomozási iratok
10. oldal) [45] Mindezekre figyelemmel a Debreceni Ítélőtábla a Miskolci Törvényszék ítéletét a jelzett körben a Be.
11. §

(1)bekezdés b/ pontja és a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő egyéb rendelkezéseit a Be. 604. §

(1)bekezdés a/ pontja, valamint a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [46] kizárja. Az ítélőtábla jelen határozata ellen a fellebbezést a Be. 615. §

(5)bekezdése Debrecen,

1. március
2. napján Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke Dr. Elek Balázs sk. a tanács tagja, előadó Dr. Virág Pál sk. a tanács tagja Záradék: A Miskolci Törvényszék 15.B.22/2019/
3. számú ítélete a másodfokú határozatban írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. március
5. Dr. Gömöri Olivér sk. tanácselnök Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.2/2021/18/I. 9