Kfv.37067/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában írt okból a Kúria a felülvizsgálati kérelmet csak akkor fogadhatja be, ha fennáll az ügy érdemében való eltérő döntés elvi lehetősége. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.067/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Érdi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Érdi Zsolt ügyvéd cím2 Az I. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatósága cím3 Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Alkotmányvédelmi Hivatal cím4 A II. rendű alperes képviselője: Dr. Gerencsér Krisztina igazgató A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott 106-1-9988/22/2023-Ké. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 14.K.703.443/2023/7. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (9. sorszám alatt) Rendelkező rész Kúria VII.Kfv.37.067/2024/2 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes a 2023. szeptember 20-án kelt, keresettel támadott határozatával a koszovói állampolgár felperest, mivel a II. rendű alperes javaslata szerint magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti, Magyarország területéről Ausztria területére kiutasította, hatósági kísérettel (kitoloncolás) Magyarország államhatáráig. Egyidejűleg három évre beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el vele szemben. A jogerős ítélet [2] A felperes az I. rendű alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a 2023. október 24-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [3] A jogerős ítélet indokolásában, a II. rendű alperes javaslatának alapját képező, minősített adatot tartalmazó iratok megismerésével összefüggő kereseti érvelés kapcsán az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C159/21. számú ítélete menekültügyben, a 2013/32/EU irányelv értelmezése tárgyában született, így az a jelen esetben nem releváns. A felperes által a peres eljárásnak az EUB előtt C-420/22. számon folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig történő felfüggesztése iránt előterjesztett kérelmét elutasította, mert ez utóbbi a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2003/109/EK irányelv) értelmezése kapcsán kérdez rá a minősített iratok megismerhetőségére, a felperes pedig nem tartozik ezen irányelv hatálya alá. A jogcím különbözőségétől nem lehet eltekinteni, ugyanis az EUB mindig egy adott uniós jogforrás értelmezésén keresztül ad iránymutatást az uniós jog alkalmazására. A felperes viszont nem tudott olyan uniós jogforrást, vagy azon alapuló EUB ítéletet felhívni, amely az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése esetében rendelkezne a minősített iratok érintett általi megismerhetőségéről. Ilyen esetekben a hatékony jogvédelem úgy biztosított, hogy a bíróság a minősített iratokba való betekintéssel ellenőrzi, hogy az abban foglalt adatok elegendő indokául szolgálnak-e az idegenrendészeti hatósági döntésnek. Az elsőfokú bíróság betekintett a II. rendű alperes javaslatának alapját képező, minősített adatot tartalmazó Kúria VII.Kfv.37.067/2024/2 3 iratokba, és arra a következtetésre jutott, hogy a minősített adatok megalapozzák a nemzetbiztonsági veszély fennálltát. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozott. [6] Kifejtette, hogy a Kp. 117. §

(4)pontja értelmében a 118. §

1. a)pontban írt befogadhatósági okokat az
2. ad)alpontban írtakon felül indokolni nem kell. [7] Az
3. ad)alponthoz kapcsolódóan egyfelől előadta, hogy a vele szemben a kiutasító határozat kihirdetésének napján kitoloncolást foganatosítottak, így a közigazgatási peres eljárásban személyesen nem tudott megjelenni, nyilatkozatot tenni, ezáltal alapvető eljárási joga sérült. Másrészről, az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésnek tartotta, hogy az elsőfokú bíróság az általa hivatkozott európai uniós joganyagot tévesen értelmezte, így számára hátrányos ítéletet hozott. A bíróság megsértette indokolási kötelezettségét a 2003/109/EK irányelv alkalmazhatósága körében, mert nem részletezte, hogy ő miért nem tartozik annak hatálya alá. [8] A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet is előterjesztett. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [10] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem Kúria VII.Kfv.37.067/2024/2 4 látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [12] Mindenekelőtt hangsúlyozza a Kúria: a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2.). [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. [14] A felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak nem valószínűsítik azok egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyát, jelentőségét. Így annak befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjában írt okból nem volt lehetőség. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [16] A felperes által a közigazgatási peres eljárásban való személyes részvételének hiánya kapcsán előadottakkal kapcsolatban a Kúria megállapította, hogy ezzel összefüggő jogszabálysértést a felperes a felülvizsgálati kérelme érdemi indokai között nem jelölt meg. Ennek hiányában ugyanakkor elvi lehetőség sincs arra, hogy a befogadhatóság okaként hivatkozott eljárási jogsérelem a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapítható legyen. [17] Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének megsértését állító hivatkozáshoz kapcsolódóan a Kúria kiemeli: a 2003/109/EK irányelv felperes ügyében való alkalmazhatóságának kérdése a felperes által a peres eljárásnak az EUB más ügyben kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásának befejezéséig történő felfüggesztése iránt előterjesztett kérelme kapcsán merült fel. E tekintetben a Kúria korábban éppen egy hasonló, idegenrendészeti tárgyú ügyben elvi éllel kimondta: az EUB-hoz előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány nem teszi kötelezővé más, folyamatban lévő eljárások felfüggesztését; más bíróság vagy a Kúria más tanácsa ebből az okból akkor függeszti fel a saját eljárását, ha maga is megállapítja, hogy az alkalmazandó európai jog értelme nem világos, és az előtte folyamatban lévő ügy – annak körülményeire tekintettel – a kötelező értelmezés hiányában nem dönthető el {Kfv.VII.37.517/2023/12., indokolás [37]}. Az elsőfokú bíróság megindokolta, hogy a perbeli ügyben ilyen helyzet nem áll fenn: kifejtett álláspontja szerint a felperes eljárás felfüggesztése iránti kérelme azért nem volt teljesíthető, mert az EUB előtt C-420/22. számon folyamatban lévő ügyben felhívott 2003/109/EK irányelv a jelen esetben nem alkalmazható, mert a felperes nem tartozik a hatálya alá {jogerős ítélet indokolás [23]}. A felperes az elsőfokú bíróság ezen indokolását elégtelennek tartotta ugyan, de felülvizsgálati kérelmében – a téves jogértelmezésre vonatkozó általános hivatkozásán túl – még csak nem is állította, hogy az 2003/109/EK irányelv hatálya alá tartozna. Így azonban az általa a befogadás érdekében említett eljárási szabálytalanság ügy érdemére kiható jellege a felülvizsgálati eljárás eredményeként bizonyosan nem lenne Kúria VII.Kfv.37.067/2024/2 5 megállapítható. Márpedig a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában írt okból a Kúria a felülvizsgálati kérelmet csak akkor fogadhatja be, ha fennáll az ügy érdemében való eltérő döntés elvi lehetősége. [18] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. [19] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor, erre figyelemmel a felperes azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelme tárgyában történő határozathozatal okafogyottá vált, ezért azt a Kúria mellőzte. A döntés elvi tartalma [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában írt okból a Kúria a felülvizsgálati kérelmet csak akkor fogadhatja be, ha fennáll az ügy érdemében való eltérő döntés elvi lehetősége. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [22] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. január
3. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró