A határozat elvi tartalma: Az ingerlőgáz alkalmazását megelőzően jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell figyelmeztetni a tüntető tömeget, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.196/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. VitálEigner Beáta bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Győző és Lencs Ügyvédi Iroda (Cím3, ügyvéd Az alperes: Alperes1 cím1 Az alperes képviselője: dr. Tóthné dr. Kiss Emőke kamarai jogtanácsos A per tárgya: rendészeti ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fel: az alperes Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék
- január 8-án hozott 111.K.705.466/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 111.K.705.466/2020/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.196/2021/5-I 2 [1] A felperes a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téren, a Parlament előtti területen
- december 12-én a Munka Törvénykönyve módosítása ellen tiltakozó tüntetésen (gyűlésen) vett részt. Ott 21 óra 50 perc körül az Országház Déli Kapuja előtt a tüntető tömegből kiválva videófelvételek készített. [2] Az esemény biztosítását a Készenléti Rendőrség látta el, amelynek rendőrei a tüntetés erőszakossá válásával összefüggésben ingerlőgázt vetettek be a tömeggel szemben, az ingerlőgáz a felperest is elérte. [3] A felperes a rendőri fellépés jogszerűtlenségének megállapítása iránt panaszt terjesztett elő a F.R.P.z. (a továbbiakban: Panasztestület) Véleménye szerint a tiltakozó tömegben állva békés magatartást tanúsított, ellene semmilyen kényszerítő eszköz alkalmazásának nem volt helye. Így a vele szemben történő fellépés jogalap nélküli volt, nyilvánvalóan olyan hátrányt okozott, ami nem állt arányban az intézkedés törvényes céljával. [4] A Panasztestület a 191/
- (VII.15.) számú állásfoglalásában megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. Elrendelte állásfoglalása megküldését az Országos Rendőrfőkapitánynak. Az indokolás szerint a Panasztestület megtekintette a felperes által hivatkozott videókat, továbbá a felperes által készített felvételeket is. A felvételeken látszik, hogy a felperes felvételt készít mobiltelefonjával, a rendőrsorfallal szemben állva. A felperes valamivel a tüntető – és különböző tárgyakat a rendőrökre dobáló – tömeg előtt áll. A rendőrsorfalból három rendőr könnygázt kezd alkalmazni a tömeggel szemben, ami nagymértékben érte a felperest. Az ingerlőgáz alkalmazására vonatkozó előzetes felszólítás egyik felvételen sem látszik. [5] A Panasztestület arra a megállapításra jutott, hogy a rendőri intézkedések érintették a felperesnek az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz és az abból levezethető testi épséghez, valamint a XXIV. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogát. [6] A rendőrség joggal döntött a Parlamentbe történő bejutás mozgó rendőrsorfallal történő megakadályozásáról, mert a tüntetői csoport idővel elvesztette békés jellegét. A tömegoszlatásra vonatkozó szabályok alkalmazásához kapcsolódóan kifejtette, hogy jelen esetben, ha történt is szóbeli figyelmeztetés az ingerlőgáz alkalmazására, azt a zajhatások miatt a résztvevők nem hallhatták, ahogy a felvételeken sem hallható. A rendőrök nem alkalmaztak hangosítást, amelyre nem indok munkaszervezési nehézség sem. Egy kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a kényszerítő eszközök alkalmazását megelőző jól hallható és közérthető felszólítás, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazásának kilátásba helyezése. Ezért súlyosan sérült a felperes emberi méltósághoz fűződő joga az ingerlőgáz alkalmazására történő felszólítás elmaradása következtében. [7] Az alperes a
- augusztus 22-én hozott 29000-105/59-9/2019.RP. számú határozatában a felperes rendőri intézkedés elleni panaszát elutasította. Bizonyítékként vette figyelembe a felperes által rendelkezésre bocsátott videófelvételt, a felperes részéről megjelölt linkeken látható felvételeket és a rendőrségi felvételeket. [8] Az indokolás szerint az illetékes személy
- október 1-jétől
- december 31ig területlezárást rendelt el az Országházhoz, illetve annak mélygarázsához tartozó lánckordonnal határolt területen.
- december 12-én az esti órákban megállapítást nyert, hogy 100-150 fős tüntető tömeg tartózkodik a lánckordonon belül. Eközben a tömeg az építési terület kerítését beszakította, a területre behatolt és folyamatosan dobálta – szidalmazás mellett – a helyszínre érkező rendőröket. Az illetékes parancsnok 21 óra 30 perkor utasítást adott arra, hogy a rendőri állománnyal kezdje meg a tömeg kiszorítását a lánckordonon kívüli területre. A tömeg mindeközben folyamatosan dobálta a rendőröket. Az illetékes rendőrparancsnok a saját élet, testi épség védelme, illetve a vagyonbiztonságot Kúria III.Kfv.37.196/2021/5-I 3 közvetlenül veszélyeztető támadás megszakítása és elhárítása érdekében utasította a rendőröket a tömeg irányába történő ingerlőgáz használatára. Az utasítás kiadását megelőzően folyamatos szóbeli figyelmeztetések hangzottak el annak alkalmazására. Az ingerlőgáz bevetésre került, ennek hatására a tömeg a lánckordon vonaláig hátrált. [9] A határozat szerint az ingerlőgáz alkalmazásához kapcsolódó figyelmeztetések az erős hangzavar miatt nem érhették el a céljukat. [10] Az ingerlőgáz használatával kapcsolatban az alperes nem értett egyet a Panasztestület álláspontjával. Véleménye szerint az agresszív tömeg magatartása magában hordozta annak közvetlen lehetőségét, hogy a rendőrök bármelyike komoly sérülést szenvedjen, illetve a tömeg behatoljon az Országház épületébe. Ezt az érvelést a felvételek alátámasztják. [11] Az ingerlőgáz alkalmazása mindenben megfelelt a Rendőrségről szóló
- évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) valamint a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
- (IX.22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) irányadó rendelkezéseinek. [12] A figyelmeztetéstől az Rtv.
- §
(1)bekezdésére tekintettel el lehetett tekinteni az eset körülményei miatt. [13] Az alperes hangsúlyozta, a felperes a tömeg tagjaként volt jelen a demonstráción. Tisztában kellett lennie azzal, hogy a tiltakozás elvesztette békés jellegét, így lehetősége lett volna távozni a helyszínről, amit nem tett meg. Az ingerlőgáz nem közvetlenül a felperessel szemben, hanem az agresszív tömeg irányába került alkalmazásra, amelynek a felperes is része volt. A kereseti kérelem [14] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát. Egyebek mellett vitatta az ingerlőgáz alkalmazásának jogalapját és indokoltságát. Az elsőfokú ítélet [15] A törvényszék jogerős ítéletében az alperes határozatát megváltoztatva a panasznak helyt adott. [16] Az indokolás szerint az alperes a tényállás- tisztázási kötelezettségének eleget tett, mivel eljárása során több bizonyítási eszközt beszerzett, értékelte a felperes által hivatkozott internetes linken elérhető videófelvételeket és a felperes által készített felvételt is. [17] A törvényszék kiemelte, a rendőrség által készített felvételeket az alperes az Rtv. vonatkozó rendelkezése alapján megsemmisítette, így a többi videófelvétel alapulvételével kellett az ügyet elbírálni. [18] A rendelkezésre álló videófelvételekből megállapítható, hogy a felperes a rendőrsorfallal szemben állva, a tömeg előtt állva, attól elkülönülten felvételek készített. A rendőrök vele szemben könnygázszóró sprayt alkalmaztak, ennek hatására a felperes hátat Kúria III.Kfv.37.196/2021/5-I 4 fordított a rendőrsorfalnak. Ezt követően a rendőrök a felperessel szemben egészen közelről újra ingerlőgázt használtak. Ennek hatására a felperes olyan állapotba került, hogy képtelen volt megmozdulni és a helyszínt elhagyni. A demonstráló tömeg egy idő után jogellenes magatartást tanúsított, azonban a felperes a vizsgált esetben békés volt, erőszakos cselekményt nem valósított meg. Ezért alaptalan az az alperesi hivatkozás, hogy az ingerlőgáz nem közvetlenül a felperessel szemben, hanem az agresszív tömeg irányába került alkalmazásra, amely tömegnek a felperes is részese volt. [19] A törvényszék véleménye szerint a tömeg szétoszlására való rendőrségi felszólítás nem hangzott el, illetve az a hangzavar miatt nem volt hallható. Az ingerlőgáz alkalmazása előtt figyelmeztetés szintén nem hangzott el. Ez ellentétes az Rtv. 59. §
(2)bekezdésével és a Szolgálati Szabályzat 39. §
(3)bekezdésével, valamint 52. §
(4)
(5)bekezdéseivel. Emellett a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás „a törvény nevében” szavak előre bocsátásával szintén elmaradt. [20] Helytelenül hivatkozott az alperes arra, hogy a tiltakozás elvesztette békés jellegét, a tömeg folyamatosan jogsértő cselekményeket követett el, dobálta a rendőröket és a Parlament épületét. A felperes valóban távozhatott volna a helyszínről, amit nem tett meg. Ugyanakkor a távozás a felperes részére lehetőség, de nem kötelezettség. A rendőrsorfalhoz közelebb álló felperes esetében a körülmények nem biztosítottak lehetőséget az ingerlőgáz alkalmazására való figyelmeztetéstől való eltekintésre, erre az alperes az Rtv. 61. §
(1)bekezdésére alapítottan alappal nem hivatkozhat. [21] A videófelvételeken látszik, hogy a rendőrök nem alkalmaztak hangosítást. E körben a bíróság osztotta a Panasztestület állásfoglalásában foglaltakat, miszerint egy kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a kényszerítő eszköz alkalmazását megelőző jól hallható és közérthető felszólítás. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [22] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. [23] Álláspontja szerint az ítélet sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. §
(4), 86. §
(1),
(2)bekezdéseit; a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1), 279. §
(1)., 346. §
(5)bekezdéseit, az Rtv. 59. §
(1)bekezdés c) pontját,
(2)bekezdését, a 15. §
(1).,
(2)bekezdését, 16. §
(1)bekezdését, továbbá a Szolgálati Szabályzat 52. §
(4)
(5)bekezdéseit. [24] Véleménye szerint a törvényszék több vonatkozásban tévesen rögzítette a tényállást. Ezt meghaladóan jogerős ítéletében túlterjeszkedett a felperesi panaszban és a keresetlevélben foglaltakon a tömegoszlatás tényének és szabályainak az Rtv. valamint a Szolgálati Szabályzat alapján történő perbeli vizsgálata és azok alkalmazása alperesen való számonkérése kapcsán. [25] Az alperes szerint a felperes panaszbeadványában előadta, hogy tömegoszlatásra nem került sor. Az alperes végig állította, hogy a rendőri csapaterő alkalmazásának célja nem a tömeg feloszlatása, hanem a lezárt területről történő kiszorítása volt. A felperes keresetlevelében és a peres eljárás során csak elvi érveket fogalmazott meg a tömegoszlatás Kúria III.Kfv.37.196/2021/5-I 5 körében, tényállítást nem tett. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság jogerős ítélete
(17)-
(20)bekezdéseiben a tömegoszlatás jogszerűségét vizsgálta, túllépett a kereset keretein. Erre figyelemmel az ítélete eltér a Kúria Kfv.II.37.861/2014/7. számú ítéletében írtaktól. [26] A jogerős ítélet a tényállás részben iratellenes megállapítása mellett okszerűtlenül, logikai ellentmondást tartalmazó módon mérlegelte a bizonyítékokat. [27] Az alperes az ítélet
(11),
(15),
(17),
(19)és
(20)bekezdéseit elemezve észrevételeket tett azok iratellenes, illetve ellentmondásos részeire vonatkozóan. [28] Kiemelten hangsúlyozta, hogy a törvényszék nem adta indokát annak, miszerint a rendőri jelentéseken alapuló alperesi tényállítások ellenében miért a videófelvételeket tekintette a vitatott ténymegállapítások során irányadónak. A tömegoszlatás, valamint a feloszlatást érintően a felszólítás „elhangzása, hallhatósága” körében az alperes fenntartotta az előzőekben leírtakat. Megjegyezte, hogy az ítélet
(15)bekezdésében megállapított felperesi magatartás tömegoszlatás esetén sem bírna relevanciával, mert az Rtv. 65. §
(2)bekezdése szerint a tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja. [29] Az alperes álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.101/2014/
- számú ítéletében foglaltakra. [30] Az alperes szerint a felperes nem távolodott el olyan mértékben a tiltakozó tömegtől, hogy a helyszínen lévő rendőri erő bármely tagja azt a következtetést vonhatta volna le, hogy addigi magatartásával fel kíván hagyni és a helyszínről el kíván távozni. [31] A rendőrök a tömeggel szemben, a tömeg irányába használtak kényszerítő eszközt. Miután a felperes a tömeg részeként volt jelen a helyszínen, így vele szemben célzottan ingerlőgáz alkalmazására nem került sor. [32] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Érvelése szerint az ítélet nem jogszabálysértő, részletesen nyilatkozott a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra. Döntés a befogadásról [33] A Kúria a Kfv.III.37.196/2021/
- számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet befogadta. A Kúria döntése és jogi indokai [34] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [35] A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [36] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból túlnyomórészt helytálló jogi következtetéseket vont le. Kúria III.Kfv.37.196/2021/5-I 6 [37] A Kp. 85. §
(1)bekezdés értelmében a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. [38] A felperes keresetlevelében –
- oldal utolsó bekezdés,
- oldal első, harmadik bekezdés – egyértelműen megjelölte, hogy az alperesi határozatban foglaltakkal egyezően tömegoszlatás történt. A keresetlevélben ezt követően a felperes vitatta a tömegoszlatás során vele szemben alkalmazott ingerlőgáz bevetésének arányosságát és jogszerűségét. [39] A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Kp. 85.§
(1)bekezdését, amikor állást foglalt a keresetlevélben megjelölt jogsérelmekről, így a tömegoszlatás jogszerűségéről és az ingerlőgáz alkalmazásáról. Az ezzel ellentétes alperesi okfejtés nem jogszerű. [40] A felülvizsgálati bíróság osztja a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kifejtett azon okfejtését, hogy a felperesnek panaszában a jogszerűtlenség oka körében, a jogalap hiánya tekintetében konkrét jogszabályhelyre hivatkozással nem kellett megjelölnie indokait. A panasz tartalmazta az ingerlőgáz felperessel szembeni bevetésének jogszerűtlenségét, a Panasztestület jogosult volt meghatározni, hogy a rendőrség milyen kényszerítő eszközt, illetve intézkedést alkalmazott. [41] A Szolgálati Szabályzat 52. §-a rendelkezik a tömegoszlatásról. Az 52. §
(1)bekezdése rögzíti, a tömegoszlatás a jogellenesen összegyűlt, valamint jogszerűen összegyűlt, de jogellenes magatartást tanúsító tömegnek a helyszín elhagyására, fizikai egységének megbontására irányuló – a tömeg egészére vagy annak jelentős részére kiható – rendőri intézkedések összesége. A 52. §
(3)bekezdése alapján tömegoszlatás elrendelésére - a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén – a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a rend biztosításával közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult. Az 52. §
(6)bekezdés b) pontja többek között kimondja, hogy tömeggel szemben a csapaterő – egyebek mellett – aktív ellenszegülés vagy támadó magatartás, valamint passzív ellenszegülést tanúsító felfegyverzett tömeg esetén ingerlőgázt alkalmazhat. [42] A Kúria megítélése szerint jelen esetben a jelenlévő rendőri erők a jogszerűen összegyűlt, de jogellenes magatartást tanúsító tömeggel szemben a helyszín elhagyására, a tömeg fizikai egységének megbontására irányuló intézkedéseket tettek, ami a Szolgálati Szabályzat 52. §
(1)bekezdése szerinti tömegoszlatásnak minősül. Az Rtv. és a Szolgálati Szabályzat nem ismeri a „lezárt területről történő kiszorítás” intézkedési formát, a tömeg kiszorítása tömegoszlatás keretében történik. A perbeli esetben a rendőrök ingerlőgáz bevetésével végezték el a tömegoszlatás feladatát. [43] Az Rtv. 59. §
(2)bekezdéséből értelmében az
(1)bekezdésben említett eszköz alkalmazására – egyebek mellett ingerlőgáz – a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell. A Szolgálati Szabályzat 52. §
(4)bekezdéséből fakadóan a feloszlatásra irányuló rendőri felszólítást hangosító eszköz alkalmazásával kétszer meg kell ismételni. Az ezeket követő utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni. [44] A Szolgálati Szabályzat 39. §
(3)bekezdése szerint a kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie:
- a)a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, „a törvény nevében” szavak előre bocsátásával, valamint
- b)a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik. [45] A Kúria rögzíti, a becsatolt videófelvételekből megállapítható, hogy a felvételeken nem lehet hallani a tömegoszlatás előtti kötelező megelőző felszólítást, sem a kényszerítő eszköz – ingerlőgáz – alkalmazására irányuló figyelmeztetést. Kúria III.Kfv.37.196/2021/5-I 7 [46] A kényszerítő eszköz alkalmazására vonatkozóan sem az Rtv. sem a Szolgálati Szabályzat nem írja elő hangosítás igénybevételét, ugyanakkor a Szolgálati Szabályzat 39. §
(3)bekezdése egyértelműen kötelezővé teszi a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt egyebek mellett a kényszerítő eszköz alkalmazására való figyelmeztetést, amelynek jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell elhangzania. [47] A korábban írtaknak megfelelően a felvételeken a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt nem hallatszik az arra vonatkozó figyelmeztetés, ezért a rendőrség e körben megsértette a Szolgálati Szabályzat 39. §
(3)bekezdését. A Kúria osztja a törvényszék és a Panasztestület álláspontját, mely szerint kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a megfelelő felszólítás és figyelmeztetés. [48] A felülvizsgálati bíróság rámutat, az ingerlőgáz alkalmazásához kapcsolódó előzetes figyelmeztetés a perbeli esetben kötelező volt, az eset körülményei – az alperes előadásával szemben – a figyelmeztetést lehetővé tették, az Rtv. 61. §
(1)bekezdésére történő alperesi hivatkozás nem foghat helyt. [49] Az Rtv. 15. §
(1)bekezdése alapján a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. A 16. §
(1)bekezdése szerint a rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. [50] A Kúria megtekintette a becsatolt videófelvételeket. Azokból egyértelmű, hogy a felperes a tüntetés résztvevője volt, ugyanakkor jogellenes magatartást nem tanúsított, az aktív rendzavarásban nem vett részt. [51] Az ingerlőgázt a rendőrség először a tömeggel szemben alkalmazta. A tömeg akkor több méterrel hátrább húzódott, azonban a felperes a helyén maradt a rendőrsorfal előtt néhány méterrel. Ekkor a felperes már kivált a tüntető csoportból és védekező magatartást tanúsítva megfordult. A rendőrsorfalból kiváló két rendőr a sorfalnak háttal álló felperes mellé lépett jobb illetve bal oldalról és őt célzottan többször ingerlőgázzal fújták le. [52] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, az ingerlőgáznak a célzottan felperessel szembeni utóbbi alkalmazása egyrészt aránytalan volt, másrészt az Rtv. 16. §
(1)bekezdés
- mondatába ütközött, mert a felperes ellenszegülést nem mutatott, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható volt. [53] A fentiekre tekintettel a rendőrség megsértette az ingerlőgáz alkalmazására vonatkozó szabályokat és ehhez kapcsolódóan az Rtv.
- §
(1)bekezdését valamint 16. §
(1)bekezdését. Ezzel sérült a felperesnek az emberi méltósághoz és testi épséghez való joga. [54] Az elsőfokú bíróság a felmerülő bizonyítékokat okszerűen, logikai ellentmondástól mentesen mérlegelte és értékelte, az ezzel ellentétes alperesi kifogások nem állják meg a helyüket. [55] A jogerős ítélet
(11),
(15),
(17),
(19)és
(20)bekezdései iratellenes és ellentmondásos következtetéseket nem tartalmaznak. [56] Végezetül a Kúria rámutat arra, hogy a Kfv.III.37.353/2015/
- számú kúriai ítélet más tényálláson alapult, mint a perbeli ügy, az abban foglaltakat az elsőfokú ítélet így nem sértheti. [57] A Kúria a Kp.
- §
(2)bekezdését alkalmazva jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kúria III.Kfv.37.196/2021/5-I 8 A döntés elvi tartalma [58] Az ingerlőgáz alkalmazását megelőzően jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell figyelmeztetni a tüntető tömeget, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik. Záró rész [59] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §
(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson kívül bírálta el. [60] A felperes felülvizsgálati eljárási költséget nem érvényesített. [61] Az alperes személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. [62] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- . Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró; Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő