Pfv.20905/2024/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az a tény, hogy a házastársak egyike elköltözött a házastársak közös tulajdonában álló házastársi közös lakásból, nem jelenti azt, hogy elköltözésével a saját tulajdoni hányadának a használatát ingyenesen, többlethasználati díj iránti igény nélkül átengedte volna a házastársi közös lakásban maradó másik félnek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.20.905/2024/

1. A tanács tagjai: Nyírőné dr. Kiss Ildikó a tanács elnöke Dr. Mocsár Attila Zsolt előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró Dr. Magosi Szilvia bíró Dr. Szabó Klára bíró A felperes: felperes (cím, tartózkodási helye: cím1) A felperes képviselője: Dr. Horváth Magdolna Anna ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes (cím) Az alperes képviselője: Dr. Kálmán Adrienn Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Kálmán Adrienn ügyvéd) A per tárgya: házasság felbontása és járulékai Kúria I.Pfv.20.905/2024/5 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 1.Pf.20.951/2023/
2. Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Dabasi Járásbíróság 3.P.20.288/2023/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 150.000 (százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A meg nem fizetett 120.000 (százhúszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felek házastársak voltak, házasságukból
4. június 27-én Ra,
5. június 10-én Ré nevű gyermekeik születtek. Házassági életközösségük
6. március 15-én szűnt meg, házasságukat a bíróság a
7. október 12-én hozott részítélettel felbontotta és a szülői felügyelet gyakorlására az alperest jogosította fel. A felperes
8. november 13-án új házasságot kötött, melyből gyermeke is született. Kúria I.Pfv.20.905/2024/5 3 [2] A felek házastársi közös lakása az 1/2 – 1/2 arányban közös tulajdonukban álló helység, utca, házszám szám alatti ingatlanban (a továbbiakban: közös lakás) volt. Az alperes édesanyja 2016 tavaszán beköltözött a közös lakásba, segített az alperesnek a felek gyermekeinek ellátásában. A felperes
9. szeptember 1-jén elköltözött, utána a gyermekekkel való kapcsolattartás érdekében kereste fel a közös lakást,
10. március 30-ig az ingatlan kulcsaival is rendelkezett. Az egyik gyermek elhagyta a közös lakás kulcsait, ezért az alperes kicserélte a zárat, az új zárhoz nem adott kulcsot a felperesnek. [3] A közös lakást banki kölcsöntartozás terheli, a törlesztőrészleteket a felek egyenlő arányban fizetik. [4] A közös lakásban lakik az alperes, a felek két gyermeke és az alperes édesanyja. A felek Ra nevű gyermeke időközben nagykorúvá vált. A közös lakásból a felperest megillető tulajdoni hányad használatának díja havonta 2020-ban 85.000 forint, 2021-ben 90.000 forint, 2022-ben 100.000 forint volt. [5] A Dabasi Járásbíróság a
11. június 9-én meghozott 3.P.20.530/2019/
12. számú ítéletével elutasította a felperes lakáshasználati jog ellenérték és többlethasználati díj megfizetése iránti (módosított) keresetét, továbbá megszüntette a felperes közös lakáson fennálló használati jogát. A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság az 1.Pf.20.686/2022/
13. számú részítéletével a P.
14. sorszámú elsőfokú ítélet fellebbezett részét a lakáshasználati jog ellenérték iránti keresetet elutasító részében helybenhagyta, a többlethasználati díj megfizetésére irányuló kereset tárgyában hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb tárgyalásra, újabb határozat hozatalára utasította. [6] A részítélet indokolásában kifejtette: Az egységes bírói gyakorlat szerint a közös tulajdonú közös lakásból önként, a visszatérés szándéka nélkül elköltöző házastárs többlethasználati díjat sem követelhet, mert az ingatlan használatának jogával önként felhagyó házastárs egyoldalú döntésének következményei nem háríthatók át a bent maradó másik házasfélre. A tulajdonostárs házastárs ugyanis elsősorban a tulajdoni hányadának megfelelő használatra tarthat igényt. Pénzbeli térítés (használati díj) iránti igénnyel a tulajdonostársával szemben csak akkor léphet fel, ha a tulajdoni hányadának megfelelő használatra a felek megállapodása, illetve a bíróság döntése következtében nincs módja, vagy a tulajdonostársa attól jogellenesen elzárja (BH 2003.408-I., Kúria Pfv.20.145/2017/5.). [7] A felperes a közös lakást
15. szeptember 1-én önként, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el, de a lakáshasználat rendezése körében a lakáshasználat megosztását kérte. Ezzel szemben az alperes a kizárólagos lakáshasználatra való feljogosítását kérte. A Polgári Törvénykönyvről szóló
16. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
17. § értelmében pedig a közös tulajdonban álló lakás használata a tulajdonostársat akkor is megilleti, ha a használati jogával átmenetileg nem él (BH. 1997.536.). Ez a használati joga attól függetlenül megilleti, hogy a lakást önként, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el vagy sem. Kúria I.Pfv.20.905/2024/5 4 [8] Az alperes nem zárta el a felperest az elköltözése után az ingatlan használatától, visszajárt az ingatlanba, de életvitelszerűen már nem kívánt itt élni. Az alperes a zárcsere után nem adott kulcsot a felperesnek. Ekkor azonban a felperes még az ingatlan használatának megosztását kérte, az alperestől pedig az ingatlan többlethasználatáért
18. június 2-ig nem követelt ellenértéket, eddig a tulajdonosi jogából fakadó használati jogát az alperes részére ingyenesen engedte át. [9] A felperes azonban a
19. június 2-án előterjesztett kérelmében már kérte az alperes többlethasználati díj megfizetésére kötelezését, amelyet azzal indokolt, hogy az osztott használat elrendelését nem kéri, de a lakás használatát nem kívánja ingyenesen átengedni az alperes részére. Az ezt követő időszakra megállapítható, hogy az alperes az egész ingatlant használta és a felperest a használatától jogellenesen elzárta, mert nem adott neki kulcsot a lecserélt zárhoz. A felperes többlethasználati díj iránti keresete ezért
20. június 2-tól kezdődően alapos. [10] A másodfokú bíróság rögzítette azt is, hogy az elsőfokú ítéletnek a felperes közös lakáson fennálló használati jogának megszüntetéséről rendelkező része
21. július 5-én jogerőre emelkedett. A bíróságnak ez a rendelkezése véglegesen megfosztotta a felperest az ingatlanon fennálló tulajdonjoga egyik részjogosítványa, a használati jog gyakorlásától; ezt követően már döntési lehetősége sem volt arra, hogy az ingatlan használatával éljen. Ettől kezdődően pedig a tulajdonjogának fennállása alatt őt, mint a birtoklás és használati jogától megfosztott tulajdonost ez alapján is megilleti a hasznosítási jogán alapuló időszakos pénzkiegyenlítés, a többlethasználati díj (Kúria Pfv.20.145/2017/5.). A felperes keresete, az alperes védekezése [11] A megismételt eljárásban a felperes keresetében
22. június 2-tól havi 85.000 forint,
23. január 1-től havi 90.000 forint,
24. január 1-től havi 100.000 forint többlethasználati díj és
25. június 2-tól késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [12] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A kereset jogalapja elfogadásának esetére a felperes által kért díj mérséklését kérte, figyelemmel arra, hogy a házastársi közös lakásban biztosítja a felek gyermekeinek lakhatását. Az első- és másodfokú ítélet [13] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tulajdonjoga fennállásáig havonta előre esedékesen minden hónap
26. napjáig
27. június 2tól 51.000 forint,
28. január 1-től 54.000 forint,
29. január 1-től 60.000 forint,
30. június 28-tól 80.000 forint többlethasználati díjat. A
31. június 2-tól
32. szeptember 30ig terjedő időszakra keletkezett 2.325.300 forint többlethasználati díj hátralék megfizetésére 30 napon belül kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kúria I.Pfv.20.905/2024/5 5 [14] Ítéletét azzal indokolta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék Pf.
33. sorszámú részítéletében
34. június 2-tól kezdődően megállapította a felperes többlethasználati díj iránti keresete megalapozottságát, erre tekintettel a Ptk. 5:
35. § alapján kötelezte az alperest többlethasználati díj fizetésére. [15] A többlethasználati díj mértékének megállapításakor értékelte, hogy az alperes a közös lakást nem csak a saját, hanem gyermekei lakhatásának biztosítása érdekében is használja, a gyermekek lakhatásának biztosítása az alperes mellett a felperes kötelessége is. A többlethasználati díj mértékénél csökkentő tényezőként csak a kiskorú gyermeket lehet figyelembe venni, ilyen kedvezmény a közös nagykorú gyermek esetében általában nem érvényesíthető. Az igazságügyi szakértői véleményben foglaltak figyelembevételével
36. június 2-tól
37. június 27-ig 40%-kal mérsékelte a felperes tulajdoni hányadának használati díját, mert az adott időszakban még mindkét gyermek kiskorú volt. Ezt követően a mérséklés mértéke 20%, mert az alperesnek már egy kiskorú gyermek lakhatásáról kell gondoskodnia. [16] A jogi képviselővel eljáró felperes a kamatigényét nem helytállóan jelölte meg, ezért azt elutasította. [17] A felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta: kötelezte az alperest, hogy
38. március 15-től a kifizetés napjáig fizessen meg a hátralékos többlethasználati díj után késedelmi kamatot a felperesnek. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [18] Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az alperes fellebbezésében a többlethasználati díj fizetési kötelezettségének jogalapját és annak kezdő időpontját vitatta. Ebben a körben utalt a Pf.
39. sorszámú részítéletében kifejtett indokokra. A lejárt többlethasználati díj után járó késedelmi kamat tekintetében minősítette megalapozottnak a felperes fellebbezését. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A jogerős ítélet ellen – hatályon kívül helyezése – és tartalma szerint az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása, elsődlegesen a kereset (teljes körű) elutasítása, másodlagosan a többlethasználati díj megfizetése kezdő időpontjának
40. július 6-ában való meghatározása iránt az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a jogvita eldöntése során alkalmazott Ptk. 5:
41. §-ában foglaltakat. Téves a másodfokú bíróságnak az a következtetése, hogy a felperes többlethasználati díj iránti keresete megalapozott. A jogerős ítélet sérti a Ptk. 5:
42. §-át. [20] A másodfokú bíróság a Pf.
43. sorszámú részítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes kényszerítő körülmény nélkül hagyta el a közös lakást
44. szeptember 1-jén. Azt is kifejtette, hogy a közös tulajdonú házastársi közös lakásból önként, a visszatérés szándéka nélkül elköltöző házastárs nem követelhet alappal többlethasználati díjat. A közös tulajdonú ingatlan használatának jogával önként felhagyó házastárs egyoldalú döntésének Kúria I.Pfv.20.905/2024/5 6 következményei nem háríthatók át az ingatlanban bentmaradó másik házas félre. Az alperes az elköltözését követően nem zárta el a felperest az ingatlan használatától. [21] Az a tény, hogy az alperes zárat cserélt a házastársi közös lakáson, nem alapozza meg
45. június 2-tól a többlethasználati díj fizetési kötelezettségét. A felperes új párkapcsolatára tekintettel önként és a visszatérés szándéka nélkül ment el. A használati jogát saját elhatározásából egyre kisebb mértékben, később pedig már egyáltalán nem gyakorolta. [22] A felperes a zárcserét követően nem jelezte visszatérési, illetve az ingatlanba való bejutási szándékát, nem kért kulcsot az alperestől. Ez a körülmény nem tekinthető olyannak, ami érdemi kihatással lett volna a felperes tényleges használati igényére (BH+
46. 3.
47. számú eseti döntés, Kúria Pfv.22.521/2017/
48. számú precedenshatározat). [23] A zárcseréhez hasonlóan annak a körülménynek sincs ügydöntő jelentősége, hogy a Dabasi Járásbíróság a felperes használati jogának megszüntetéséről rendelkezett, és ez az ítéleti rendelkezés
49. július 5-én jogerőre emelkedett. A felperesnek ugyanis nem volt a tényleges használatra irányuló igénye. [24] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és felülvizsgálati eljárási költsége megtérítésére irányult. Hangsúlyozta, hogy az alperes a közös lakás zárjait
50. március 30-án lecserélte, nem adott kulcsot a felperesnek, magatartásával jogellenesen elzárta az ingatlan használatától. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [26] A polgári perrendtartásról szóló
51. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
52. §