← Magyarország

Gf.40258/2022/8 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a felek szerződése kizárja a beszámítást, annak a felszámolási eljárásban sincs helye. [Ptk. 6:49. §

(1)bek., 6:59. §
(1)bek., Cstv. 36. §
(1)bek.] Ha az egyik szerződő fél felszámolás alatt áll, valamely szerződése bírósági módosítására már csak a hitelezői érdekek figyelembevételével kerülhet sor. [Cstv. 1. §
(3)bek., Ptk. 6:192. §
(1)-
(2)bek.] Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.258/2022/8/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Pászti-Nagy Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Pászti-Nagy András ügyvéd) által képviselt Felperes (cím3) felperesnek, a Semjén Ügyvédi Iroda (cím4; ügyintéző: dr. Semjén István ügyvéd) által képviselt I. rendű Alperes (cím9) I. rendű, a dr. Pintér Miklós ügyvéd (cím6) által képviselt II. rendű Alperes (cím7) II. rendű alperes ellen, követelés megszűnésének megállapítása iránt indult perében, a Fővárosi Törvényszék
  1. május
  2. napján kelt, 8.G.40.117/2021/
  3. számú ítélete ellen, a felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban, a
  4. december
  5. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 400.000 (Négyszázezer) forint + áfa, a II. rendű alperesnek 400.000 (Négyszázezer) forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság a
  6. sorszámú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 1.270.000 forint, a II. rendű alperesnek 1.270.000 forint perköltséget. [2] Ítélete indokolásában az alábbiakat rögzítette: [3] A felperes és a II. rendű alperes között
  7. május
  8. napján beruházási hitelszerződés jött létre a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által indított Növekedési Hitelprogram második szakaszának (NHP 2) I. Pillére keretében, 150.000.000 forint éven túli beruházási hitel nyújtására, 120 hónap futamidővel. A hitelszerződésben a felperes kijelentette, tudomása van arról, hogy a kölcsön nyújtása milyen hitelprogram keretében és milyen forrásból történik. Az ügyleti kamat mértéke legfeljebb 2,5% volt. A Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.258/2022/8/II 2 hitelszerződésben nem számítottak fel kezelési költséget, rendelkezésre tartási jutalékot és szerződéskötési díjat. A hitelszerződés 6.
  9. pontjának
(2)bekezdése szerint a felperes tudomásul vette, hogy a II. rendű alperessel szembeni igényét – az ügyleti- és késedelmi kamat-, valamint díj- és jutalékigény kivételével – nem számíthatja be a kölcsönszerződés alapján a bankkal szemben fennálló tartozásába, e tekintetben kifogással sem élhet, illetve ezen igényét sem kifogás, sem beszámítás útján nem érvényesítheti az MNB-vel szemben. A hitelszerződés 7.
  1. pontjában a szerződő felek rögzítették a felperesnek az MNB NHP
  2. I. pillérében való részvétele biztosítása érdekében vállalt kötelezettségeit. A hitelszerződés 7.
  3. (V.) pontjában a felperes tudomásul vette, hogy a jelen szerződésből eredő kötelezettségei teljesítése és a hitelkövetelés érvényesítése során sem a bankkal, sem az MNB-vel szemben nem jogosult semmilyen kifogást, ellenkövetelést, beszámítást előterjeszteni, arra hivatkozni, azt érvényesíteni. A hitelszerződés 7.
  4. (XVIII.) pontja úgy rendelkezett, hogy a felperes a szerződésből eredő kötelezettségei teljesítése során a II. rendű alperessel szemben kifogással és beszámítással nem élhet. A hitelszerződés 7.
  5. (XXVII.) pontjában tudomásul vette továbbá, hogy a II. rendű alperessel szembeni igényét sem kifogás, sem beszámítás útján nem érvényesítheti az MNB-vel szemben. [4] A II. rendű alperes a felperes számára fizetési számlát vezetett, melyen a felperesnek a
  6. február
  7. napján történt engedményezések után 180.400.758 forint betétkövetelése maradt fenn a II. rendű alperessel szemben. [5] A II. rendű alperes
  8. március
  9. napján felszámolás alá került. [6] A felperes
  10. március
  11. napján hitelezői igényt nyújtott be, melyben előadta, hogy a 180.400.758 forint összegű betétkövetelését, mint hitelezői igényt, a II. rendű alperessel szemben, a
  12. május
  13. napján kötött hitelszerződésük alapján fennálló tartozásába beszámítja. [7] A felszámoló a felperes hitelezői igényét 180.400.758 forint összegben visszaigazolta, a beszámítási kérelmét azonban a hitelszerződés 7.
  14. pontjának (V.) bekezdésében és (XVIII.) bekezdésében foglaltakra hivatkozva elutasította. A felperes a felszámoló ezen intézkedésével szemben kifogást terjesztett elő. A Fővárosi Törvényszék a kifogást elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a felszámolási ügyszám2 számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint a felperes a rendkívül kedvezményes kamatozású kölcsönt a beszámítás kizárásával kapta annak érdekében, hogy az adós társaságot refinanszírozó MNB a támogatási kölcsönhöz az adós társaság esetleges felszámolása esetén is hozzájuthasson. Az a körülmény, hogy az MNB kielégítést keresett a részére lekötött biztosítékokból, nem szünteti meg a kifogással élő és az adós közötti NHP szerződést. [8] Az alperesek a
  15. július
  16. napján kelt levéllel értesítették a felperest, hogy a II. rendű alperes a hitelszerződésből eredő 185.505.261 forint követelését az I. rendű alperesre engedményezte. A felperes a
  17. augusztus
  18. napján kelt válaszában arra hivatkozott, hogy a tartozása beszámítás útján, teljes egészében megszűnt. Az I. rendű alperes erre úgy reagált, hogy a felperes betétkövetelésének beszámítása nem jött létre, a felperes az igényét csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti. [9] Az alperesek a közjegyzői okirat száma számú közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatukkal a hitelszerződést a felperes súlyos szerződésszegésére hivatkozással, annak 5.
  19. és 9.1.pontja alapján,
  20. november
  21. napján, azonnali hatállyal felmondták. [10] A felperes az elsődleges kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a perbeli beruházási hitelszerződés alapján valamennyi jogcímen, a felszámolási eljárás kezdő napján, azaz
  22. március
  23. napján fennállott követelés megszűnt, a felperes II. rendű alperessel kötött fizetési számlaszerződése alapján
  24. március
  25. napján esedékes egyenleg Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.258/2022/8/II 3 szerinti, 180.400.758 forint összegű betétkövetelésnek a
  26. március
  27. napján kelt nyilatkozattal közölt beszámítása következményeként. [11] A felperes a másodlagos kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy jogosult a hitelszerződésből eredő bármely pénztartozásával szemben beszámítani a
  28. március
  29. napján esedékes, 180.400.758 forint összegű, a II. rendű alperes felszámolója által nyilvántartásba vett betétkövetelését. [12] A felperes az elsődleges és másodlagos kereseti kérelmeinek jogalapjaként a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  30. évi XLIX. törvény (Cstv.)
  31. §
(1)bekezdését, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 49. §
(2)bekezdését, s a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (Ptk.) 6:
  2. §
(1)-
(2)bekezdéseit jelölte meg. [13] A felperes harmadlagos kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság módosítsa a hitelszerződést akként, hogy abból törli a 6.
  1. pontjának második bekezdését, a 7.
  2. (V.) pontját, a 7.
  3. (XVIII.) pontját és a 7.
  4. (XXVII.) pontját, s az ekként módosított szerződés alapján kérte annak megállapítását, hogy a felperes jogosult a hitelszerződésből eredő bármely pénztartozásával szemben a perbeli fizetési számlaszerződés alapján
  5. március
  6. napján esedékes egyenleg szerinti, 180.400.758 forint összegű, a II. rendű alperes felszámolója által nyilvántartásba vett betétkövetelését beszámítani, és a beszámítás eredményeként a hiteltartozása megszűnt. [14] A felperes a harmadlagos kereseti kérelmét a Ptk. 6:
  7. §-ára alapította, hivatkozva az elsődleges és másodlagos kereseti kérelem körében megjelölt jogszabályi rendelkezésekre is. [15] Érvelése szerint a II. rendű alperes és a felperes között létrejött hitelszerződés számos olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek azért kerültek a szerződésbe, hogy az MNB térülését, privilegizált pozícióját biztosítsák. Álláspontja szerint a hitelszerződéssel három fél, a felperes, a II. rendű alperes és az MNB került egymással jogviszonyba. A hitelszerződés aláírásával a felperes ugyanis írásban tudomásul vette, hogy a finanszírozás egy harmadik féltől származik, s a harmadik fél a finanszírozásért cserébe milyen biztosítékok beépítését követeli meg. Ezáltal az MNB-t a hitelszerződésből eredően közvetlenül is jogok illették meg. A szerződéses feltételrendszert az MNB határozta meg. A beszámítási tilalom beépítését az indokolta, hogy az MNB is részese volt a jogviszonynak. Az MNB követelése az óvadékból megtérült. [16] A felperes a 6/
  8. Polgári Jogegységi Határozat
  9. pontjára utalva hivatkozott arra, hogy a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésekor nem volt előrelátható, azokat nem a felperes idézte elő, a megváltozásuk nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe. [17] Hangsúlyozta, hogy az MNB vitatott hitelezői igénye elutasításának jelentősége van. Ezért lényegesnek tartotta a Fővárosi Ítélőtábla felszámolási ügyszám3 (helyesen: felszámolási ügyszám7) számú és a Fővárosi Törvényszék felszámolási ügyszám4 számú végzésének beszerzését, amelyre indítványt tett. E határozatok megismerését követően előadta, hogy a II. rendű alperesen és a felperesen kívül nem maradt más fél a hiteljogviszonyban. [18] Kifejtette, a II. rendű alperes a lehetőségeihez mérten helyt állt az ernyőbankkal szemben, azzal a jogviszonya megszűnt, az MNB-vel szemben pedig a beszerzett végzések szerint nem is volt. A felperes betétje a II. rendű alperes birtokában maradt, a fizetési kötelezettségeit a felperes pénzének felhasználásával teljesítette, ezen felül még mindig jelzálogjog áll fenn. A változás eredményeként a II. rendű alperes követelése túlbiztosított a felperes terhére, miközben már nincs kockázata. A felperes e tényállításainak alátámasztására Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.258/2022/8/II 4 utólagos bizonyítási indítványt terjesztett elő, és csatolta a Takarékszövetkezet és közte létrejött kölcsönszerződés dokumentumait, annak bemutatására, hogy lényegesen egyszerűbb és kevéssé egyoldalú a garanciarendszer, amikor csak két fél érdekelt a jogviszonyban. Érvelése szerint, mivel a feltételek jelenleg már nem egy háromoldalú jogviszonyban érvényesülnek, okafogyottá vált az indokolatlanul súlyos és egyoldalú garanciarendszer. [19] A felperes kifejezte, hogy álláspontja szerint a felmondás nem lehetetleníti el a harmadlagos kereseti kérelem teljesítését. A kötelem megszűnésének a Ptk. 6:
  10. §-ában felsorolt esetei között a szerződés felmondással történő megszűnése nem található meg. Ebből következően a felek tartós jogviszonya fennmarad akkor is, ha a szerződést valamelyik fél felmondja. [20] Az I. rendű alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte, mert vélekedése szerint a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt indított más eljárásban a per tárgyát jogerősen elbírálták a Fővárosi Törvényszék felszámolási ügyszám1 számú, a Fővárosi Ítélőtábla felszámolási ügyszám2 számú helybenhagyó végzésével jogerőre emelkedett határozatával. [21] Érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az MNB vitatott igénye tárgyában hozott döntés nem érinti a felperes beszámítási jogának kizártságát. Vitatta, hogy jelentősége volna a II. rendű alperes fennálló hiteltartozása megszűnésének, s ez a felperes és a II. rendű alperes közötti hitelszerződés NHP jellegének megszűnését vonná maga után, s így a beszámítást kizáró rendelkezést ne kellene alkalmazni. [22] A harmadlagos kereseti kérelem körében a fentiek mellett hangsúlyozta, hogy a felperes szerződéses kötelezettségként vállalta a beszámítási jogot kizáró szerződési feltételeket. A felperes az NHP konstrukcióval kedvező kamatozású hitelhez jutott, a piaci viszonyokhoz mérten kedvezőbb feltételekben részesült, így a szokásos üzleti kockázatot nem érték el az általa vállalt feltételek. A felperes a szerződés megkötésekor tudatában volt, hogy a II. rendű alperessel létrejött jogviszonyából eredő tartozásai vonatkozásában nem jogosult beszámítási jogot gyakorolni, így nem áll fenn, hogy a szerződés megkötését követően felmerült körülmény folytán lényeges jogi érdeke sérülne. A II. rendű alperes felszámolásának elrendelése nem a felek jogviszonyát, hanem a II. rendű felperes státuszát érinti. [23] Aláhúzta: megszűnt szerződés jövőre nézve történő módosítása a bíróság által is kizárt, figyelemmel a hitelszerződés
  11. november
  12. napján történt azonnali hatályú felmondására. Kiemelte, a felperes beszámítási nyilatkozatot az I. rendű alperessel nem közölt. Hangsúlyozta azt is, hogy a felperes által beszámítani kívánt követelés nem közokiratba foglalt, ezért annak beszámítása a Ptk. 6:
  13. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint is kizárt. [24] A felperes új tényállítását és utólagos bizonyítási indítványát meg nem engedettnek tartotta. [25] A II. rendű alperes az elsődleges és másodlagos kereseti kérelem tekintetében csatlakozott a per megszüntetése iránti kérelemhez. [26] Érdemben az elsődleges kereseti kérelem elutasítását kérte. Védekezésében kifejtette, hogy a Ptk. diszpozitivitására figyelemmel a Cstv. és a Hpt. rendelkezéseihez képest a felek között létrejött szerződés rendelkezései az irányadók. Az elsődleges és az I. rendű alperessel szembeni másodlagos kereseti kérelem véleménye szerint azért megalapozatlan, mert a hitelszerződés 7.1. pontjának rendelkezései alapján a felperes beszámítási jogot nem gyakorolhatott. [27] A harmadlagos kereseti kérelemmel szemben anyagi jogi kifogást terjesztett elő, mivel a hitelszerződés 2014. május 5. napján, tehát a Ptk. hatálybalépését követően köttetett. Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.258/2022/8/II 5 Aláhúzta, hogy a hitelszerződést közjegyzői okirat száma1 számon közjegyzői okiratba foglalták, s a Ptk. 6:50. §
(2)bekezdése szerint végrehajtható okirattal meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani. Hivatkozott továbbá arra, hogy megszűnt szerződés bíróság általi módosítására nincs lehetőség. [28] Álláspontja szerint a felperes indítványára beszerzett bírói határozatoknak a kereseti kérelem megítélése szempontjából nincs jogi relevanciájuk. [29] Az elsőfokú bíróság a döntése jogi indokolása körében az alábbiakat fejtette ki: [30] Az alperesek per megszüntetése iránti kérelmének a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. §
(1)bekezdés d) pontjában foglalt feltételek fennállása hiányában nem adott helyt. [31] A felperes elsődleges kereseti kérelmét nem találta alaposnak, mert a felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg, s a hitelszerződés 7.
  1. pontjának V. alpontjában a felperes tudomásul vette, hogy a hitelszerződésből eredő kötelezettségei teljesítése során sem a II. rendű alperessel, sem az MNB-vel szemben nem jogosult semmilyen kifogást, ellenkövetelést, beszámítást előterjeszteni, arra hivatkozni vagy azt érvényessé tenni. A felperes betétkövetelése nem tekinthető ügyleti és késedelmi kamat, valamint díj- és jutalékigénynek. Az MNB és a II. rendű alperes jogviszonyában bekövetkező változás nem eredményezi a hitelszerződés módosítását, mert erről a felek a szerződésben nem állapodtak meg, így a hitelszerződés NHP jellege nem szűnt meg, amint a Fővárosi Ítélőtábla is rámutatott a felszámolási ügyszám2 számú végzésében. [32] A felperes másodlagos kereseti kérelmével azért nem értett egyet, mert a beszámítási jogának kizárásában való megállapodásra tekintettel a Cstv.
  2. §
(1)bekezdésére, valamint a Hpt. 49. §
(2)bekezdésére nem hivatkozhat alappal. [33] A harmadlagos kereseti kérelem körében idézte, hogy a Ptk. 6:192. §-a alapján bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételekkel való teljesítése lényeges jogi érdekét sértené és
  1. a)a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
  2. b)a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
  3. c)a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe. [34] Aláhúzta: a felperes a II. rendű alperessel kötött hitelszerződés alapján az MNB által finanszírozott NHP hitelkonstrukció folytán kedvező kamatozású hitelt vett fel, nem vitásan kedvező feltételekben részesült, az ügyleti kamat bázis + kamatfelár legfeljebb évi 2,5% volt, a hitelszerződésben kezelési költséget, rendelkezésre tartási jutalékot, szerződéskötési díjat nem számítottak fel, a felperesnek a hitelfelvétel célját képező ingatlanvásárláshoz nem kellett önerőt biztosítania, így a beszámítás kizártságával kapcsolatos szerződési feltételek nem haladják meg a rendes üzleti kockázat körét. A felperes a szerződéses feltételeknek tudatában volt, a szerződéskötéskor előre látható volt a beszámítási jog kizárásának következménye. Az pedig, hogy a II. rendű alperes felszámolását rendelték el, s az MNB és a II. rendű alperes között a jogviszony megszűnt, nem tekinthető olyan körülménynek, amely változást idézett volna elő a perbeli hitelszerződésre nézve. [35] Az elsőfokú bíróság leszögezte: a II. rendű alperes felszámolási eljárásában az MNB vitatott hitelezői igénye tárgyában az elsőfokú bíróság az igényt elutasította, határozatát a Fővárosi Ítélőtábla a felszámolási ügyszám7 sorszámú végzésével helybenhagyta. A felperes e határozatokra hivatkozással előterjesztett új tényállítását a Pp. 214. §
(5)bekezdése alapján figyelmen kívül hagyta, mert a felperes a határozatokat
  1. március
  2. napján vette át, amitől számítva a Pp.
  3. §
(4)bekezdésében előírt határidő
  1. március
  2. napján járt le, a felperes pedig a
  3. sorszámú beadványát
  4. március
  5. napján terjesztette elő. Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.258/2022/8/II 6 [36] A bíróság figyelmen kívül hagyta a felperes
  6. sorszámú beadványában előterjesztett utólagos bizonyítási indítványt is a Pp.
  7. §
(7)bekezdése alapján, a Pp. 220. §
(5)bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában, mert a felperes a felszámolási eljárás iratait
  1. március
  2. napján vette át, majd a
  3. sorszámú,
  4. március
  5. napján érkeztetett beadványában
  6. március
  7. napjáig, nyilatkozattétel céljából határidőhosszabbítást kért. E beadványában utólagos bizonyítási indítványt nem jelentett be, és a határidő meghosszabbítását sem az utólagos bizonyítási indítvány előterjesztésére kérte. Ezért a felperes által kért határidőhosszabbítás tárgyában
  8. sorszám alatt hozott végzés nem minősül a Pp.
  9. §
(6)bekezdése szerinti határidő meghosszabbításának. [37] A bíróság álláspontja szerint ugyanakkor a felperes által utólagos bizonyítékként csatolt Takarékszövetkezettel kötött kölcsönszerződés feltételei nem szolgálhatnak összehasonlítás alapjául, mivel a perbeli hitelszerződés a piaci alapú kölcsönszerződésektől eltérő, kedvezőbb kamatozású volt. [38] Az elsőfokú bíróság ítéletét a felperes fellebbezéssel támadta, annak megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérve. Fellebbezése kizárólag a másodlagos és a harmadlagos kereseti kérelme tekintetében hozott döntés ellen irányult. [39] A másodlagos kereseti kérelme kapcsán a jogorvoslati kérelmét azzal indokolta: nem ért egyet azzal, hogy a körülmények lényeges változása nem hatna ki automatikusan a szerződés tartalmára, feltételeire, mert a Ptk. számos ilyen esetet nevesít. [40] Álláspontja szerint önmagában az a tény indokolta a hitelszerződés NHP jellegét, hogy az MNB biztosította a forrást, és maga az MNB írta elő rendeleti úton a hitelprogramban való részvétel feltételeit, garanciáit, ügymenetét. Az nem vitás, hogy egy kedvező kamatozású, kedvező feltételeken alapuló hitelről volt szó, s a növekedési hitelprogram egy gazdaságpolitikai cél pénzügyi eszköze. A kedvező kondíciókból azonban nem következik a beszámítás kizárása. Az elsőfokú ítélet nem veszi figyelembe, hogy a növekedési hitelprogram célja, hogy az MNB forráshoz juttassa a finanszírozó bankot, az célba juttassa az adóshoz, s az MNB részére a hitel garantáltan megtérüljön. Az MNB éppen ezért kér óvadékot a hitelprogramban részt vevő pénzintézetektől. Amíg a finanszírozó bank tartozik az MNB (vagy az ernyőbank) részére, addig a bank függő helyzetben van, az óvadék sorsa bizonytalan. Ez a kitettség a beszámítás kizárásának okszerű magyarázata. Ezért a per eldöntése szempontjából annak van elsődleges jelentősége, hogy ezek a körülmények miként változtak azt követően, hogy az óvadékot az MNB érvényesítette és a követelése megszűnt a II. rendű alperessel szemben. Az alperesi kitettség megszűnt, a követelés a felperes ingatlanán fennálló jelzálogjoggal védett, amelynek forgalmi értéke messzemenően meghaladja a tartozás összegét. Egyúttal a II. rendű alperes birtokában vannak a felperes pénzeszközei, amelyek ugyancsak lényegesen meghaladják a követelés összegét. A helyzet tehát úgy változott, hogy a II. rendű alperesnek egy több forrással is biztosított követelése maradt fenn a felperessel szemben. Ez a helyzet kockára teszi a felperes működőképességét, veszélyezteti az általa biztosított munkahelyeket és megfosztja a felperest attól, hogy megőrizze és folytassa azt a piaci pozíciót, amelyet a növekedési hitelprogram segítségével meg tudott erősíteni. A felszámolási eljárás megindulása, a felperes pénzforgalmi számlájának azonnali zárolása, az MNB óvadéki kielégítése releváns és nagy jelentőségű változás. [41] A harmadlagos kereseti kérelme vonatkozásában - melyet a másodfokú bíróságtól másodlagosan kért elbírálni – a felperes fellebbezési érvelése az volt, hogy a Ptk. 6:192. §
(1)bekezdése szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a szerződéskötéskor ismert volt‐e a beszámítás tilalmának szabálya, hanem az a releváns, hogy a felek közötti Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.258/2022/8/II 7 tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a felperes lényeges jogi érdekét sértené, és a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, a körülmények megváltozását nem a felperes idézte elő, továbbá a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázat körébe. A II. rendű alperes felszámolása, s az MNB részéről ennek eredményeként történt óvadéklehívás, mind a szerződés aláírását követően történt, és olyan súlyú változások voltak, amelyek feltétlenül indokolják a Ptk. 6:
  1. §-ának alkalmazását, a szerződés bíróság által történt módosítását. [42] A felperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság 31/I. és a 31/II. végzései hatályon kívül helyezését és a
  2. március
  3. napján előterjesztett tényállításai és bizonyítási indítványai hatályosságának megállapítását is kérte. E körben arra hivatkozott, hogy a törvényszék a
  4. sorszámú végzésében a határidőben előterjesztett határidőhosszabbítási kérelmére azt választ adta, hogy a felperes indokolt kérelmére további 4 napot engedélyez, azzal, hogy a 22‐II. sorszámú végzésben megállapított kötelezettségét legkésőbb
  5. március
  6. napjáig teljesítse. A felperes e meghosszabbított határidőben a felhívásban foglaltaknak eleget tett. Így, ha a bíróság utóbb arra az álláspontra is jutott, hogy maga helytelenül értelmezte a Pp. szabályait, a felhívásával összhangban eljáró felet ebben az esetben sem hozhatja hátrányos helyzetbe. [43] Az alperesek az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. [44] Az I. rendű alperes a fellebbezési ellenkérelmében azt emelte ki, hogy a perben alapvetően jogkérdésben kellett dönteni. Álláspontja szerint a felperes jogszabályértelmezése téves, egzakt jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagy, egy olyan szerződés következményeitől kíván szabadulni, amelyet szabad akaratából kötött meg, s melynek előnyeit élvezte. [45] A másodlagos kereseti kérelem körében aláhúzta: mindaddig, amíg a szerződés a felek között hatályos és érvényes, a beszámítási tilalom köti a felperest, nem csupán a II. rendű, de a jogutód I. rendű alperessel szemben is. Ugyanakkor a felperes hitelezői igényként elismert követelése nem minősül közokiratba foglaltnak, így annak beszámítása ex lege is kizárt. [46] A harmadlagos kereseti kérelmet illetően hangsúlyozta: a törvényszék a felperes által vállalt kockázatot, az ennek fejében remélt haszonnal összemérve, helyesen értékelte, hogy a beszámítási jog kizárásának következményét a szerződéskötéskor előre lehetett látni, e korlátozás mellett a felvett hitel a piaci feltételekhez képes kedvezőbb volt. Emellett a beszámítási jog gyakorlásának feltétele azért is hiányzik, mert a felperes nem bocsátott ki a nyitva álló határidőben beszámítási nyilatkozatot. [47] A felperes fellebbezésében felhozott eljárási kifogásokkal kapcsolatban kiemelte, a felperes nem jelölte meg, hogy a perfelvétel során milyen tényről nem bírt tudomással önhibáján kívül, ami új tény állítására adhatna alapot a számára. Álláspontja szerint a felperes a perfelvétel során valamennyi tény és indítvány ismeretében volt, amelyek a saját tényállításai és bizonyítási indítványai előterjesztéséhez szükségesek voltak. Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.258/2022/8/II 8 [48] A II. rendű alperes a fellebbezésre a másodlagos kereseti kérelem kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a felperes részéről történő beszámítás lehetőségét maga a felperes által megkötött hitelszerződés zárja ki. A beszámítást emellett az adott esetben a Ptk. 6:
  7. §
(2)bekezdése sem engedi meg. A hitelszerződésből eredő követelések közokiratba foglaltak, míg a felperes követelése nem minősül végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, illetőleg közokiratba foglalt követelésnek. [49] A harmadlagos kereseti kérelem körében aláhúzta, a Ptk. 6:192. § (
  1. l)bekezdése – az a)-
  2. c)pontban rögzített konjunktív feltételek fennállása esetén – abban az esetben teszi lehetővé a szerződés bíróság általi módosítását, ha a szerződés megkötését követően a felek közötti tartós jogviszonyban áll elő olyan körülmény, amelynek következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené. A jelen esetben a felek közötti tartós jogviszonyban azonban semmilyen olyan körülmény nem állt elő a szerződés megkötését követően, amely alapot szolgáltathatna a hitelszerződés bírósági módosítására. A II. rendű alperes felszámolásának elrendelése nem érinti a felek jogviszonyát, az MNB és a II. rendű alperes közötti jogviszony megszűnése pedig szintén a felek közötti tartós jogviszony körén kívül következett be. A hitelszerződés azonnali hatályú felmondása a jogviszony megszűnését eredményezte, amit követően nincs a felek között olyan, hatályos és érvényes szerződés, melynek bíróság általi módosítására lehetőség volna. [50] A Fővárosi Ítélőtábla a tényállást kiegészíti azzal, hogy a felszámolási ügyszám2 számú végzését a Kúria a kúriai határozat száma számú végzésével hatályában fenntartotta. [51] A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan. [52] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és abból helytálló jogi következtetésre jutott. Az ítélőtábla lényegében egyetért a döntése indokaival is, ezért a fellebbezésben foglaltakra is tekintettel, csupán az alábbiakat emeli ki. [53] Az ítélőtábla mindenekelőtt leszögezi, hogy a fellebbezési kérelem korlátaira tekintettel az elsőfokú bíróságnak kizárólag a felperes másodlagos és harmadlagos kereseti kérelméről hozott döntése képezte másodfokú felülbírálat tárgyát. [54] Az ítélőtábla előrebocsátja továbbá, hogy egyetért az elsőfokú bírósággal a felperes utólagos tényállítása és utólagos bizonyítási indítványa figyelmen kívül hagyása kérdésében, azzal együtt, hogy a felperes által előterjesztett új bizonyíték a per eldöntése szempontjából egyébként sem bírna jelentőséggel. [55] A felperes másodlagos kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy a felperes jogosult a II. rendű alperessel kötött, perbeli hitelszerződésből eredő, bármely pénztartozásával szemben beszámítani a II. rendű alperes felszámolója által nyilvántartásba vett, 2015. március 3. napján esedékes, 180.400.758 forint összegű betétkövetelését. E Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.258/2022/8/II 9 kereseti kérelmét a Cstv. 36. §
(1)bekezdésére, a Hpt. 49. §
(2)bekezdésére és a Ptk. 6:49. §
(1)-
(2)bekezdésére alapozta. [56] A Cstv.
  1. március
  2. napján hatályos
  3. §
(1)bekezdése szerint a felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját – vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését – követően nem került sor engedményezésre. [57] A Hpt. 49. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik: azon engedményezett követelések esetében, amelyek beszámítását a hitelintézet végelszámolási vagy felszámolási eljárásában e törvény vagy más törvény lehetővé teszi, a jogosult a beszámítási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha azt legkésőbb a hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetnél bejelentette. [58] A Ptk. 6:49. §
(1)bekezdése értelmében a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. [59] A felperes és a II. rendű alperes között létrejött hitelszerződésben a felek úgy állapodtak meg, hogy a hitelfelvevő felperes a hitelszerződésből eredő tartozásaival szemben – kivéve az ügyleti- és késedelmi kamatot, valamint a díj- és jutalékigényt – nem élhet beszámítással. A felek a Ptk. 6:59. §
(1)bekezdése által deklarált szerződési szabadságukból következően ilyen tartalmú, a Ptk. 6:49. §
(1)bekezdésében foglaltaktól eltérő kikötést a szerződésükbe szabadon beiktathattak, ennek a Ptk. 6:59. §
(2)bekezdése szerint sem volt akadálya. A felperes részéről tehát a szerződés eltérő rendelkezése folytán, a Ptk. 6:49. §
(1)bekezdésén alapuló beszámítási jog gyakorlása kizárt. [60] A felperes által a II. rendű alperes felszámolás alá kerülésére tekintettel hivatkozott Cstv. 36. §
(1)bekezdése, valamint Hpt. 49. §
(2)bekezdése ugyanakkor nem írja felül sem a Ptk. 6:59. §
(1)bekezdésében írott szerződési szabadságot, sem pedig nem állít fel a beszámítás Ptk. 6:49. §
(1)bekezdésében foglalt alapvető szabályához képest eltérő rendelkezéseket. A beszámítás lehetőségét nem bővítik ki, nem terjesztik ki olyan esetre, amikor a felek szerződése a beszámítást kizárja, hanem ellenkezőleg: a Ptk. által megengedett beszámításra a Ptk.-hoz viszonyítva, bizonyos további korlátokat határoznak meg. [61] A fentiek mellett nincs jelentősége annak az egyébként helytálló megállapításnak, hogy a felperes követelésének beszámítására – nem lévén végrehajtható határozattal vagy egyezséggel meghatározottnak, illetve közokiratba foglaltnak minősülő – a Ptk. 6:50. §
(2)bekezdése értelmében, kizáró szerződéses rendelkezés hiányában sem volna lehetőség. [62] A felperes harmadlagos kereseti kérelme a II. rendű alperessel kötött hitelszerződésének a Ptk. 6:192. §
(1)bekezdése alapján történő, bíróság általi módosítására irányult, a felperes beszámítási jogát kizáró szerződéses kikötések törlése útján. [63] A Ptk. elsőfokú bíróság által is idézett 6:192. §
(1)bekezdése értelmében a bírósági szerződésmódosításnak – amennyiben a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése bármelyik fél lényeges jogi érdekét sértené – három további együttes feltétele van:
  1. a)a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
  2. b)a körülmények megváltozását nem a szerződésmódosítást kérő szerződő fél idézte elő; és
  3. c)a körülmények változása nem tartozik a szerződésmódosítást kérő szerződő fél rendes üzleti kockázata körébe. [64] A felperes a szerződéskötést követően előállott, olyan körülményként, amelynek következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a lényeges jogi érdekét sértené, azt jelölte meg, hogy a hiteljogviszonyban immár csak két fél van, mivel az MNB Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.258/2022/8/II 10 követelése az óvadékból kielégítést nyert. Álláspontja szerint az óvadékból történő kielégítésig a jogviszony háromoldalú volt: abban a II. rendű alperes és a felperes mellett az MNB is félként részt vett, s a beszámítás tilalmának kikötését ez, a már nem fennálló tényező indokolta. [65] Az ítélőtábla a felperes érvei kapcsán először is rámutat: az a körülmény, hogy az érintett hitelprogramhoz az MNB nyújtott forrást, a jogviszonyt még nem tette háromoldalúvá, így a jogviszony kétoldalúvá válásáról sem lehet beszélni azáltal, hogy az MNB követelése megtérült. Az MNB követelésének megtérülése következtében a felperesre nézve kedvező szerződéses feltételek sem változtak, azok a piacon elérhető konstrukciókhoz képest változatlanul előnyösebbek maradtak, tehát a szerződés az NHP keretében kötött ügyletre jellemző jegyeket továbbra is magán viseli. [66] Az MNB térülése, mint a konstrukció alapvető, lényeges eleme, nem tekinthető a szerződéskötéskor előreláthatatlan eseménynek, s az MNB követelésének kielégítése nem jelentett kockázatot sem. Így az, hogy a MNB óvadékból kielégítést nyert, nem minősül a szerződéskötést követően beállott olyan körülménynek, amelyre bírósági szerződésmódosítás építhető. [67] A felperesre nézve valójában nem az MNB térülése következtében sérelmes a kialakult helyzet, hanem azért, mert a II. rendű alperes felszámolás alá került, a felszámolás kezdő időpontjában a II. rendű alperesnél vezetett fizetési számláján betéttel rendelkezett, s a II. rendű alperessel szemben fennálló követelésének beszámítását a hitelszerződés rendelkezései nem engedik meg. Vagyis a felperes számára kedvezőtlen változás nem a hiteljogviszonyban, hanem a II. rendű alperessel fennálló számlaszerződéses jogviszonyukban következett be. [68] A Ptk. 6:192. §
(2)bekezdése szerint a bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön. [69] A Cstv. 1. §
(3)bekezdése szerint a felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Ezáltal a felszámolás alatt álló II. rendű alperesnek a felperes által módosítani kért szerződéssel kapcsolatos lényeges jogi érdekei nem választhatók el a felszámolási eljárásba bejelentkezett valamennyi hitelezője kielégítésére fennálló érdektől. Az pedig nem felelne meg a hitelezők Cstv. által meghatározott eljárásrendben történő, szabályozott kielégítésére vonatkozó érdeknek, ha a felperes az általa szerződésben vállalt korlátozással kizárt beszámítás útján, a többi hitelezőt megelőzve, adott esetben nagyobb arányban juthatna hozzá az adóssal szembeni követeléséhez. [70] Az ítélőtábla ugyanakkor azzal is egyetért, hogy felmondás következtében már megszűnt szerződés bírósági módosítására a Ptk. 6:192. §
(2)bekezdése értelmében nincs lehetőség. [71] Az előzőekben kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, helyes indokait a Pp. 386. §
(4)bekezdése szerint nem ismételve meg. Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.258/2022/8/II 11 [72] A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú eljárásban felmerült perköltségét a Pp. 83. §
(5)bekezdése értelmében a felperes maga viseli. A Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles továbbá megfizetni az alperesek másodfokú bíróság előtti jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjat, melynek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)bekezdése alapján, a 4/A. §
(1)bekezdése figyelembevételével határozta meg. Budapest,
  1. december
  2. dr. Vuleta Csaba s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: (Szénási Rita) dr. Rápolti Barbara s.k. előadó bíró dr. Mizerák Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.