Pf.20021/2024/4 – Győri Ítélőtábla

(6)bekezdését: a balra bekanyarodást úgy hajtotta végre, hogy nem győződött meg arról, balról járműve előzését az I. r. felperes megkezdte-e. [3] Az I.r. felperes a baleset során maradandó fogyatékossággal, és súlyos egészségromlással járó sérüléseket szenvedett. Balesetből származó egészségkárosodása miatt napi 2 óra időtartamban gondozásra szorul. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.021/2024/4 3 [4] A II-III.r. felperesek az I.r. felperes szülei, akikkel a balesetet megelőzően és azóta is egy háztartásban él. A háztartási munkákban a baleset előtt nem vett részt, a főzést, mosást, takarítást a II.r. felperes végezte és végzi jelenleg is. [5] A motorkerékpárt az I.r. felperes

1. július
2. napján kelt adásvételi szerződéssel a cég1 Kft.-től vásárolta. A vételár részleteket megfizette, és az eladó
3. szeptember 17-én hozzájárult tulajdonjogának bejegyzéséhez. [6] A motorkerékpárban a baleset következtében 1.300.000 forint összegű kár keletkezett. [7] A balesetet követően az I.r. felperes javára a lakóhelyén szervezett gyűjtésből 500.000 forint adomány gyűlt össze. Ebből az összegből az I.r. felperes sporteszközöket, pedálos gépet, kondigépet, súlyzókat vásárolt. [8] Az alperes a balesetben részes személygépkocsi felelősségbiztosítója. [9] Az I.r. felperes 40.000.000 forint sérelemdíj, 8.343.619 forint kártérítés (sérült bukósisak, sérült motor, sporteszközök, lakásátalakítás, gyógyászati segédeszközök, fűtés átalakítás, gázkazán beszerzés, emelőlift beépítés költsége) és havi 255.119 forint járadék és 4.579.775 forint lejárt (gyógyszerköltség, gondozás, háztartási kisegítő, ház körüli kisegítő, közlekedési többletköltség), a II. és III.r. felperes személyenként 5.000.000 forint sérelemdíj, a II.r. felperes ezen felül 1.666.410 forint kártérítés (látogatási költség és jövedelemkiesés) megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [10] Az elsőfokú bíróság P.20.463/2020/
4. számú közbenső ítéletében jogerősen megállapította, hogy a felpereseknek a
5. augusztus
6. napján az I.r. felperes közlekedési balesetéből okozati összefüggésben bekövetkezett sérelemért és vagyoni kárért az alperes 50 %-ban tartozik helytállni. [11] P.20.463/2020/
7. számú, elsőfokon jogerőre emelkedett részítéletével elbírálta a bukósisak, a lakásátalakítás, a gyógyászati segédeszközök költségének, valamint a jövedelemkiesés megtérítésére irányuló igényeket, és azoknak részben helyt adva kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I.r. felperesnek 15 napon belül 871.814 forintot és ezen összegből 72.480 forint után
8. augusztus
9. napjától, 155.854 forint után
10. március
11. napjától, 394.318 forint után
12. július
13. napjától, 249.162 forint után
14. október
15. napjától a kifizetés napjáig az adott félévre, a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot. [12] P.20.463/2020/
16. számú, jelen fellebbezéssel érintett részítéletében - a sérült motor (1.300.000 forint és ezen összeg után
17. augusztus
18. napjától a kifizetés napjáig járó, a Polgári Törvénykönyvről szóló
19. évi V. tv. (Ptk.) 6:
20. §

(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat), Győri Ítélőtábla III.Pf.20.021/2024/4 4 - a sporteszközök (452.821 forint és ezen összeg után 2019. szeptember 17. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:48. §

(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat), - a gondozási költség (2.121.044 forint lejárt gondozási költség a

1. március
2. napjától
3. január
4. napjáig terjedő időszakra és ezen összeg után
5. augusztus
6. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:
7. §

(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat, továbbá

1. február
2. napjától havi 121.667 forint járadék) és - a háztartási kisegítő költsége (1.123.401 forint lejárt járadék a
3. augusztus
4. napjától
5. január
6. napjáig terjedő időszakra, és ezen összeg után
7. február
8. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:
9. §

(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat, valamint

1. február
2. napjától ugyanezen jogcímen 60.834 forint havi járadék) iránt előterjesztett igényekről döntött. [13] E kereseti kérelmeit az I.r. felperes azzal indokolta, hogy a
3. augusztus
4. napján bekövetkezett balesetben megsérült motorkerékpárjában 1.300.000 forint összegű kár keletkezett. [14] Arra is hivatkozott, hogy rehabilitációja érdekében sporteszközöket: multifunkcionális edzőgépet, hasizomerősítő övet, pedálos edzőgépet vásárolt 452.821 forint értékben. [15] Előadta, hogy a tisztálkodásban, az étel előkészítésben, a tornáztatásban segítségre szorul, melynek időtartama napi 2 óra. Ennek költségét a Bt.1 díjszabását alapul véve
5. január
6. napjáig óránként 1.000 forintban,
7. február
8. napjától óránként 2.000 forintban határozta meg. [16] Állította, hogy a balesetet megelőzően a reggelit és a vacsorát elkészítette magának, tiszta ruháit elpakolta, szobáját rendben tartotta és takarította, valamint hetente egyszer segített a bevásárlásban. Azóta helyette szülei végzik napi 1 órában ezeket a háztartási munkákat. E plusz munka díját is a Bt.1 díjszabását alapul véve munkálta ki,
9. január
10. napjáig óránként 1.000 forintban
11. február
12. napjától óránként 2.000 forintban. [17] Az alperes ellenkérelmében a fenti kereseti kérelmek elutasítását kérte. [18] Állította, hogy a sérült motor – miután annak törzskönyvét az I. r. felperes nem csatolta – nem képezte az I.r. felperes tulajdonát. [19] A sporteszközök beszerzését elismerte, de vitatta a beszerzés szükségességét és arra is hivatkozott, hogy az I.r. felperes azokat a számára gyűjtött 500.000 forintból vásárolta, ezért a kára megtérült. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.021/2024/4 5 [20] Elismerte, hogy az I.r. felperes az általa meghatározott időtartamban gondozásra szorul, a gondozás óradíját azonban a minimálbér nettó összege alapján kérte megállapítani. [21] A II-III. r felperesek személyes előadására utalva vitatta, hogy az I.r. felperes a baleset előtt bármiféle háztartási munkát végzett volna. [22] Az elsőfokú bíróság részítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I.r. felperesnek 15 napon belül 2.374.915 forintot, és ezen összegből 1.055.747 forint után
13. augusztus
14. napjától, 650.000 forint után
15. szeptember
16. napjától, 669.168 forint után pedig
17. július
18. napjától a kifizetés napjáig az adott évre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot. [23] Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg az I.r. felperesnek
19. január
20. napjától kezdődően minden hónap
21. napjáig havi 60.833 forint összegű járadékot. [24] Az I.r. felperes sérült motorra és gondozás költségére vonatkozó ezt meghaladó keresetét, valamint a sporteszközökre és háztartási kisegítőre vonatkozó keresetét elutasította. [25] A részítélet indokolásában kiemelte, hogy az alperes elismerte az I.r. felperes azon tényállítását, mely szerint a baleset következtében az általa vezetett motorkerékpárban 1.300.000 forint összegű kár keletkezett, ezért ez az állítás nem szorult bizonyításra. [26] Az alperes kizárólag azt vitatta, hogy a motorkerékpár az I.r. felperes tulajdonát képezte. Ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az I.r. felperes a tulajdonjogát nem kizárólag az alperes által hivatkozott törzskönyvvel tudta bizonyítani. Becsatolta a motorkerékpárra kötött adásvételi szerződést, és azt is igazolta, hogy a vételár részleteket az eladónak megfizette. [27] Arra is rámutatott, hogy az I.r. felperes kereshetőségi joga nem a tulajdonjogán alapult, hanem azon, hogy az eladóval kötött adásvételi szerződés alapján teljesítette szerződéses kötelezettségét. Mivel
22. szeptember
23. napjára megfizette a vételár részleteket, lehetősége nyílt tulajdonjogának bejegyeztetésére, ezért a motorkerékpárban bekövetkezett kár a Ptk. 6:
24. §

(2)bekezdésének a) pontja szerinti, vagyonát érintő értékcsökkenés (melynek 50%-ára tarthat alappal igényt), a kára azonban nem a baleset idején, hanem az adásvételi szerződés teljesítésekor következett be, ezért kárigénye csak

1. szeptember 17-én vált esedékessé, így csak ezen időponttól jogosult késedelmi kamatot felszámítani. [28] A sporteszközök költségével kapcsolatban a II.r. felperes személyes meghallgatása és tanú1 tanúvallomása alapján megállapította, hogy a sporteszközöket az I.r. felperes a balesete után szervezett gyűjtésből származó pénzből vásárolta. Álláspontja szerint, mivel ehhez az összeghez az I. r. felperes kifejezetten a baleset miatt jutott és vagyona ezzel az összeggel növekedett, majd a sporteszközök megvásárlását követően csökkent, összességében a vagyonát érintő értékcsökkenés nem következett be, ezért e követelése alaptalan. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.021/2024/4 6 [29] A gondozás költségével kapcsolatban is arra mutatott rá, hogy az alperes nem vitatta az I.r. felperes azon állítását, mely szerint a baleset okozta egészségkárosodás folytán napi 2 órában gondozásra szorul, így ez sem szorult bizonyításra. Az alperes ellenkérelme alapján kizárólag azt kellett vizsgálni, milyen összegben állapítható meg a gondozás óradíja. [30] Az elsőfokú bíróság felhívta a bírói gyakorlatot, mely alapján a sérülést szenvedett személyek ellátásával kapcsolatos igények összegét többféle módon lehet meghatározni: vagy a minimálbér valamely fajtájához, vagy az ellátást végző intézmények, gazdasági társaságok díjszabásához kötötten, tehát mind a felperesi, mind az alperesi számítási módszert ismeri és alkalmazza a bírói gyakorlat. Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a gondozás költség jellegű kárigény, ennek megfelelően költségalapú és nem jövedelemalapú elszámolása indokolt. A gondozási feladatokat ellátó Bt.1 díjszabását alkalmasnak ítélte a gondozási költség meghatározására, és – a módosított kereset keretei között –
2. március
3. napjától
4. január
5. napjáig havi 60.833 forint,
6. február
7. napjától kezdődően havi 121.667 forint díj közbenső ítélet szerinti 50%-os hányadának megfizetésére kötelezte az alperest. [31] A háztartási kisegítő költségének megfizetésére irányuló keresetet arra hivatkozva utasította el, hogy az I.r. felperes által megjelölt háztartási munkákat: étkezés, pakolás, takarítás, bevásárlás az I.r. felperes a szülei előadása szerint a balesetet megelőzően nem végezte. [32] A részítélettel szemben, az elutasított igények vonatkozásában az I. r. felperes terjesztett elő fellebbezést. [33] Kérte, hogy az ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló
8. évi CXXX.tv. (Pp.)
9. §

(2)bekezdésének második fordulata alapján az elsőfokú részítéletet a sporteszközök költsége és a háztartási kisegítő jogcímén érvényesített kárigény vonatkozásában változtassa meg, és kötelezze az alperest, fizessen meg a részére 226.411 forintot, és ezen összeg után 2019. szeptember 17. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:48. §

(1)bekezdése szerinti késedelmi kamatot, továbbá 561.700 forintot és ezen összeg után

1. február
2. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:
3. §

(1)bekezdése szerinti késedelmi kamatot, továbbá

1. február
2. napjától véghatáridő nélkül havi 30.417 forint járadékot minden hónap
3. napjáig. [34] Álláspontja szerint a sporteszközök költségének megtérítésére irányuló igény elutasításakor az elsőfokú bíróság megsértette a Ptk. 6:
4. §

(1)-

(2)és

(3)bekezdésében foglaltakat. [35] Elismerte, hogy a Ptk. 6:522. §

(3)bekezdésének első fordulata a károkozás és az előnyök között fennálló ok-okozati összefüggés esetén a vagyoni előnyök levonását tekinti főszabálynak, de kiemelte, hogy a normaszöveg lehetővé teszi az eltérést a főszabálytól, amikor rögzíti, mégsem kell levonni az előnyöket, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. [36] Jogirodalmi megállapításokat idézett az adományok felhasználásának megítélésével kapcsolatban, és utalt a Ptk. magyarázatára, valamint a BH 1994.

1. számú eseti döntésre. Kifejtette, hogy az adománygyűjtésből származó összeg olyan vagyoni előny, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.021/2024/4 7 amivel nem kell csökkenteni a kártérítés összegét, miután az adományozók célja a károsult megsegítése, és nem a károkozó támogatása volt, az adományozás pedig nem jogalap nélküli, hanem ajándék az adományozók részéről. [37] A háztartási kisegítő költségével kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy már keresetlevelében előadta, miszerint a balesetet megelőzően a reggelit és a vacsorát elkészítette magának, tiszta ruháit elpakolta, a szobáját rendben tartotta és takarította, valamint hetente egyszer segített a bevásárlásban is. Ezt a tényállítását nem változtatta meg. Ezzel szemben szülei nyilatkozatai kifejezetten a házimunkára, főzésre, mosásra, takarításra vonatkoztak. A reggeli és vacsora elkészítése azonban nem igényel főzést, ahogyan a ruhák elpakolása, a szoba rendbentartása sem tartozik a mosás és a takarítás körébe, ahogy a bevásárlás sem. [38] A baleset óta mozgáskorlátozott, kerekesszékbe kényszerült, gondozásra szorul, ezért az olyan feladatokat sem tudja egyedül ellátni, mint egy szendvics elkészítése, vagy az átöltözéskor levett ruhák elpakolása, a személyes fogyasztási és használati cikkek beszerzése (bevásárlás). Ezeket a tevékenységeket a baleset óta az érdekében más személyek, általában az édesanyja végzi el, ezért az elsőfokú bíróság ezen igénye elutasításával megsértette a Ptk. 6:
2. §

(1)bekezdésében és

(2)bekezdés c) pontjában és a Pp. 279. §

(1)és

(3)bekezdésében foglaltakat is. [39] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében a részítélet felperesi fellebbezéssel érintett rendelkezéseinek helybenhagyását kérte. [40] Fenntartotta azon álláspontját, hogy a sporteszközök költsége az I.r. felperes számára más forrásból, a gyűjtésből származó összegből megtérült, ezért kötelezése esetén az I.r. felperes a sporteszközök költségéhez kétszeresen jutna hozzá, sértve a káronszerzés tilalmát. [41] Arra is hivatkozott, hogy a sporteszközök beszerzésének indokoltsága nem nyert bizonyítást, nem igazolt, hogy a káreseménnyel összefüggésben volt szükséges és indokolt ezek beszerzése. [42] A háztartási kisegítő költségével kapcsolatosan megismételte, hogy az I.r. felperes kereseti tényállításai nem kerültek bizonyításra, nem igazolta, hogy a reggelit és a vacsorát a káreseményt megelőzően magának készítette el, ahogyan azt sem, hogy tiszta ruháit ő pakolta el, szobáját ő takarította és tartotta rendben, valamint, hogy hetente egyszer segített a bevásárlásban. Ezzel szemben a II. és III.r. felperesek előadása alapján egyértelműen megállapítható, hogy a baleset előtt háztartási munkát nem végzett. [43] Megjegyezte, hogy a reggeli és vacsora saját részre történő elkészítése, a tiszta ruha elpakolása, és a saját szoba rendbentartása az I.r. felperes közvetlen személyes szükségletei kielégítéseként értékelhető, nem tartoznak a háztartási munka körében figyelembe vehető tevékenységekbe. Igazoltságuk esetén a gondozás jogcímén előterjesztett igény keretében kompenzálható hátránynak minősülhetnek. Mivel az I.r. felperes ilyen jogcímen is előterjesztett kárigényt és az az elsőfokú bíróság azt meg is ítélte részére, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.021/2024/4 8 háztartási kisegítői költségként is megítélve kétszeres értékelésére kerülne sor, azaz a marasztalás a káronszerzés tilalmába ütközne. [44] A fellebbezés részben alapos. [45] Az ítélőtábla rögzíti, hogy az I.r. felperes fellebbezése az elsőfokú részítélet gondozási díjra, valamint sérült motorra vonatkozó – keresetnek részben helytadó, azt részben elutasító –rendelkezéseit nem érintette, ezért a Pp. 370. §

(1)bekezdése alapján kizárólag a sporteszközökre és a háztartási kisegítőre vonatkozó, az I.r. felperes e követeléseit elutasító részítéleti rendelkezést bírálta felül. [46] Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az I.r. felperes sporteszközök költségének megtérítésére irányuló igénye vonatkozásában téves jogi álláspontja folytán a szükséges bizonyítási eljárást nem folytatta le, ezért a lentebb részletezett okokból részítélete e vonatkozásban érdemi felülbírálatra nem alkalmas. [47] A háztartási kisegítőre vonatkozó járadék vonatkozásában a részítéletet az ítélőtábla érdemben bírálta felül, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság – bár döntésének indokait az ítélőtábla csak részben osztja – az általa megállapított tényekből helytálló jogi következtetésre jutott. [48] Az elsőfokú bíróság a II.r. felperes előadása és tanú1 tanú vallomása alapján megállapította, hogy a sporteszközöket az I.r. felperes a balesete után javára szervezett gyűjtésből származó pénzből vásárolta. [49] Álláspontja szerint az I.r. felperes olyan adományból szerezte be az eszközöket, melyhez kifejezetten a balesete miatt jutott, így a beszerzés költsége nem minősül a Ptk. 6:522. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti költségnek. [50] Az I.r. felperes ezzel szemben ugyanezen §

(3)bekezdés alapján arra hivatkozott, hogy a balesetre tekintettel rendezett adománygyűjtésből befolyt és részére átadott összeg nem minősül olyan vagyoni előnynek, amellyel a kártérítést csökkenteni kell. [51] A Ptk. elsőfokú bíróság által felhívott 6:522. §

(2)bekezdésének a) pontja szerint a teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést. Ugyanezen §

(3)bekezdése szerint a kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. [52] Az ítélőtábla az adomány felhasználásának jogi megítélésében osztja az I.r. felperes álláspontját. A bírói gyakorlat szerint a gazdagodás elszámolása a károkozó javára nem indokolt azokban az esetekben, amikor a károsult a káreseményt követően segélyben, támogatásban, adományban, vagy egyéb juttatásban részesül. Ezek céljából következik, hogy a juttatásokat a károsult, és nem a károkozó javára kell elszámolni (BH 1994.399., Pécsi Ítélőtábla Pf.20.011/2019/6.). Győri Ítélőtábla III.Pf.20.021/2024/4 9 [53] Az adományozók célja az adománygyűjtéssel nem a károkozó támogatása, hanem a károsult megsegítése, ezért nem ütközik a káronszerzés tilalmába a károsult által harmadik személyektől ugyan a károkozás folytán, de segélyként, támogatásként kapott – nem célhoz kötött, alapvetően a szükségletek kielégítését, a megélhetést támogató – összeg. [54] A sporteszközök beszerzési költségére alapított kárigénnyel szemben az alperes nemcsak az adománygyűjtésre hivatkozással védekezett, hanem azzal is, hogy az eszközök beszerzésének indokoltsága nem igazolt. [55] Az elsőfokú bíróság a

1. szeptember 30-án tartott tárgyaláson (
2. sorszámú jegyzőkönyv) tájékoztatta az I.r. felperest, hogy ő köteles bizonyítani, miszerint az általa megjelölt sporteszközök a rehabilitációjához szükségesek és indokoltak voltak, és ez a bizonyítás szakértői kérdés. Köteles továbbá bizonyítani az általa megjelölt sporteszközök megvásárlásának költségét, bizonyítatlanság esetén a bíróság e jogcímen kártérítést nem állapít meg. [56] Az I.r. felperes a sporteszközök szükségessége és indokoltsága vonatkozásában orvosszakértő kirendelését kérte, a költségeket az általa becsatolt számlákkal kívánta igazolni. [57] Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes ellenkérelem változtatással érintett álláspontját a vonatkozásban, hogy az adomány összegéből vásárolt sporteszközök árának megtérítésére az I.r. felperes nem tartott igényt, ezért mellőzte az I.r. felperes által felajánlott bizonyítást. [58] A Pp.
3. §

(2)bekezdésének b) pontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, ha az ügy érdemében a 384. §

(2)bekezdésének a) pontja alapján – a 369. §

(4)bekezdésében meghatározott felülbírálati jogkörének gyakorlását követően – nem lehet dönteni. [59] A perbeli esetben a Pp. 369. §

(4)bekezdése szerinti, az ítélőtábla saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetés elvégzésének nem volt helye, miután az elsőfokú bíróság anyagi pervezetése az igény jogalapjának fennállása esetén a bizonyítás szükségessége és a bizonyítási teher vonatkozásában nem szorult kiegészítésre. Az elsőfokú bíróságnak az igény jogalapját érintő téves álláspontja vezetett oda, hogy ezen igény alaposságára nem folytatott le bizonyítást, annak ellenére, hogy az I.r. felperes szakértői bizonyítást indítványozott. [60] A bizonyítás elmaradása miatt a másodfokú eljárásban nem az elsőfokú bíróság által már megkezdett bizonyítás kiegészítése, hanem az elsőfokú eljárásban mellőzött szakértői bizonyítás lefolytatása vált szükségessé. Ez esetben a másodfokú bíróság annak ellenére hatályon kívül helyezheti az elsőfokú ítéletet, ha a fellebbezés csak az ítélet megváltoztatását kérte (BDT.2020.4123.). Győri Ítélőtábla III.Pf.20.021/2024/4 10 [61] A szakértői bizonyítás lefolytatása nélkül az ügy érdemében a sporteszközök beszerzésével kapcsolatos kárigényről nem lehet dönteni, ezért az ítélőtábla a Pp. 384. §

(2)bekezdésének b) pontja alapján a részítéletet e vonatkozásban hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ezen igény vonatkozásában új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. [62] Ekörben az elsőfokú bíróságnak az érdemi tárgyalási szaktól, az I.r. felperes által indítványozott szakértői bizonyítás foganatosításával kell folytatnia az eljárást. [63] A háztartási kisegítő költségével kapcsolatos kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság azért utasította el, mert a II. és III.r. felperesek személyes meghallgatása alapján megállapította, hogy az I.r. felperes a balesetet megelőzően nem végzett háztartási munkát. [64] Az ítélőtábla az e járadékigényre irányuló fellebbezés megalapozottságának vizsgálata során elsődlegesen abban a kérdésben foglalt állást, hogy az I.r. felperes milyen tevékenységek elvégzésére hivatkozva kérte az alperes járadék fizetésére kötelezését. [65] A keresetlevélben az I. r. felperes arra hivatkozott, hogy a balesetet megelőzően a reggelit és a vacsorát elkészítette magának, tiszta ruháit elpakolta, szobáját rendben tartotta és takarította, valamint hetente egyszer segített a bevásárlásban is. [66] Az alperes ellenkérelmében a háztartási kisegítés szükségességét és annak napi 1 óra időtartamát nem tette vitássá, kizárólag az óradíjat vitatta. Utóbb, a II. és III.r. felperesek meghallgatását követően ellenkérelmét az elsőfokú bíróság által engedélyezetten megváltoztatta, és a háztartási kisegítő költségének megtérítése jogcímén előterjesztett kártérítési igényt teljes egészében vitatta. [67] Arra is hivatkozott, hogy a felperesek „összemossák” a háztartási kisegítő iránti igényt, az I.r. felperes által szintén igényelt és általa nem vitatott gondozás iránti igénnyel. [68] Az ítélőtábla részben osztotta az alperes álláspontját. [69] Az I.r. felperes a gondozási díj iránti igényét azzal indokolta, hogy az ápolási időszakot követően és azóta is folyamatosan gondozásra szorul, a tisztálkodást, a kanülcserét, a pelenkázást, az öltözködést nem tudja egyedül elvégezni, az ételét nem tudja elkészíteni és azt nem tudja maga elé tenni, így naponta háromszor az ételt is ki kell készíteni neki. [70] Az elsőfokú bíróság a gondozási díj iránti igényt megalapozottnak találta, és az I.r. felperes által megjelölt óraszámot alapul véve azt megítélte. Az alperes ezen részítéleti rendelkezést nem támadta fellebbezéssel. [71] Az ítélőtábla megállapította, hogy a reggeli és a vacsora elkészítése, a tiszta ruhák elpakolása, és a szoba rendbentartása, takarítása a gondozás körében értékelendő tevékenységek és az I.r. felperes a gondozási díj indokoltsága körében előadottak alapján Győri Ítélőtábla III.Pf.20.021/2024/4 11 egyértelműen oda is sorolta őket (öltözködni nem tud, egyedül az ételt elkészíteni, maga elé tenni nem tudja stb). [72] Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a fél önmaga ellátásával kapcsolatos tevékenységeinek elvégzése a gondozás jogcímén követelt kártérítés körében értékelhető. [73] A háztartási kisegítő iránti igény az önmagáról való gondoskodáson kívül végzett, házimunkákkal kapcsolatos kisegítésre szorultságon alapulhat. [74] Az I.r. felperes által a háztartási kisegítői költség igénylése körében feltüntetett feladatok közül a bevásárlásban történő segédkezés az egyetlen ilyen feladat, az elsőfokú eljárás során azonban nem nyert bizonyítást, hogy az I.r. felperes segédkezett hetente egy alkalommal szüleinek a bevásárlásban. [75] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletének háztartási kisegítői igény elutasítására vonatkozó rendelkezését a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [76] Az I.r. felperes fellebbezése a sporteszközök költségére vonatkozóan alapos, a háztartási kisegítői járadékra vonatkozóan eredménytelen volt. [77] A fellebbezett érték a sporteszközök költségére vonatkozóan 226.411 forint, a háztartási kisegítőre vonatkozóan pedig a Pp. 21. §

(3)bekezdése alapján számítottan 926.704 forint (a lejárt járadékigény és az 1 évi szolgáltatás értéke, azaz 334.587 forint és 12 x 30.417 forint). [78] A fellebbezés eredményessége a fellebbezett érték alapján 80-20 %-os az alperesre kedvezőbben. [79] Az I.r. felperes személyes költségmentesség kedvezményében részesült, ezért a 92.249 forintot kitevő fellebbezési illetéket nem rótta le, az feljegyzésre került. [80] A feljegyzett fellebbezési illeték 80%-a, 73.800 forint az I. r. felperes költségmentessége folytán, a Pp. 102. §

(1)és

(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [81] A fennmaradó 18.450 forint feljegyzett fellebbezési illeték viseléséről az ítélőtábla a Pp. 386. §

(3)bekezdése alapján nem rendelkezett, csupán annak összegét állapította meg. Ennek viselése kérdésében egyebekben az elsőfokú bíróság dönt. [82] Az I.r. felperes fellebbezésében kérte az alperes kötelezését másodfokú perköltségének megfizetésére is. Az alperes nem számította fel a Pp. 81. §-a szerint másodfokú perköltségét. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.021/2024/4 12 [83] Fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 386. §

(3)bekezdése alapján kizárólag az eredményesen fellebbező I.r. felperes másodfokú perköltségét állapította meg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdésének a) pontja és

(5)bekezdése alapján, áfával növelten 7.200 forintban. Ezen perköltség viselése kérdésében is az elsőfokú bíróság dönt majd. Győr,

1. május
2. Dr. Maurer Ádám sk. sk. a tanács elnöke Dr. Molnár Andrea sk. Dr. Sarmon Hedvig előadó bíró bíró