A határozat elvi tartalma: Törvénysértő tartamú - a törvényi minimumot el nem érő - mellékbüntetés súlyosítása. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.487/2021/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Sebe Mária, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: lopás vétsége Terhelt: … Elsőfok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 5.B.734/2020/47., ítélet, előkészítő ülés,
- november
- (jogerő:
- november 17.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége miatt … terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 5.B.734/2020/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott közügyektől eltiltás tartamát 1 (egy) évre súlyosítja. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Budai Központi Kerületi Bíróság a
- november 17-én meghozott 5.B.734/2020/
- számú ítéletével a terheltet lopás vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont] és folytatólagosan elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] miatt – mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül – 9 hónap, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 9 hónap közügyektől eltiltásra Kúria 2.Bfv.487/2021/8 2 ítélte azzal, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] Az elsőfokú ítélet – fellebbezés hiányában – a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. [3] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség BF.770/2021/1. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott okból, a Be. 651. §
(1)bekezdésében írtak szerint, a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [4] Az indítvány szerint a jogerős ítélet a közügyektől eltiltás kiszabásáról törvénysértően rendelkezett, mert annak tartama nem éri el a Btk. 62. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi minimumot. Indokai alapján a főügyészség a támadott ítélet megváltoztatása és terhelttel szemben kiszabott közügyektől eltiltás tartamának 1 évben történő meghatározása iránt tett indítványt. [5] A Legfőbb Ügyészség a BF.292/2021/3. számú átiratában a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal fenntartotta. [6] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [7] A Be. 660. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §
(2)bekezdés a) pont]. Ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LXVIII. törvény 212. §
(1)és
(2)bekezdése abban az esetben is lehetővé teszi a felülvizsgálati indítvány tanácsülésen való elbírálását, ha az indítványt a Be. 660. §
(2)bekezdés a) pontja szerint nyilvános ülésen kell elbírálni, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a felülvizsgálattal érintett írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, és a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya. [8] A fentiekre történő figyelmeztetés után az érintettek nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [9] Az iratokból kitűnően a kerületi bíróság 2020. december 12-én közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Fővárosi Főügyészség 2021. március 2-án, a Be. 652. §
(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítványt. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [11] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A felülvizsgálati indítvány e törvényhely második fordulatára hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [12] A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése miatt mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, azaz ilyen Kúria 2.Bfv.487/2021/8 3 büntetést a törvény nem tesz lehetővé. Ez történik akkor is, ha a bíróság a büntetést nem az adott büntetési nem kiszabására vonatkozó szabályok szerint szabja ki, például olyan tartamban, amire a törvény nem biztosít lehetőséget. [13] A Btk. Általános Részében a VII. Fejezetben szabályozott közügyektől eltiltás – bár mellékbüntetésként megjelölve, de – a büntetések között található. A Be. 649. §
(1)bekezdés b) pontjában megjelölt törvénysértő büntetés és törvénysértő intézkedés a Btk. teljes szankciórendszere kapcsán megvalósult törvénysértések kiküszöbölésére szolgál. Ez azt jelenti, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjának alkalmazása során törvénysértő büntetés a közügyektől eltiltás kapcsán megvalósult anyagi jogszabálysértés is. A közügyektől eltiltás törvénysértő alkalmazása miatt ezért a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye (BH 2020.168.). [14] A Btk. 62. §
(1)bekezdése szerint a közügyektől eltiltás határozott ideig tart, annak legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. [15] A jogerős ítélettel kilenc hónapban meghatározott közügyektől eltiltás ekként a Btk. 62. §
(1)bekezdésében meghatározott, mérlegelést nem tűrő szabályba ütközik. E törvénysértő büntetés azonban a mellékbüntetés tartamának a törvény által lehetővé tett legrövidebb tartamára történő felemelésével törvényessé tehető. [16] A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terhelttel szemben kiszabott közügyektől eltiltás tartamát egy évre súlyosította, egyebekben pedig a jogerős ítéletet a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [17] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [18] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- október
- Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Sebe Mária s.k. bíró