A határozat elvi tartalma: Az internetes portál nyitóoldalán indokolt a helyreigazítás tényére utaló közlemény megjelentetése, ha a helyreigazítással érintett cikk címe a nyitó oldalon is megjelent ... Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.053/2021/
- A felperes: felperes neve (felperes lakcíme.) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Bába István ügyvéd (ügyvéd címe.) Az alperesek: I. r. alperes: I. r. alperes Szerkesztősége (I. r. alperes címe.) II. r. alperes: II. r. alperes neve Kft. (II. r. alperes címe.) Az alperesek meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Nagy János ügyvéd (ügyvéd címe.) A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2021/4 2 Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szolnoki Törvényszék 6.P.20.952/2020/
- A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés sorszáma: Az alperesek 6.P.20.952/2020/
- ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az I. r. alperest kötelezi, hogy a I. r. alperes portál nyitóoldalán az elsőfokú bíróság által meghatározott időtartamban és módon a „Helyreigazítás: Nem volt bilincsben felperes neve-!” közleményt tegye közzé, amelyre kattintással az elsőfokú bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény elérhető. A II. r. alperes által fizetendő perköltség összegét 95.250,- (Kilencvenötezer-kettőszázötven) Ft-ra, az elsőfokú eljárási illeték összegét 27.000,- (Huszonhétezer) Ft-ra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak fizessen meg 9.000,- (Kilencezer) Ft elsőfokú eljárási illetéket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2021/4 3 Kötelezi a felperest, hogy az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak fizessen meg 12.000,- (Tizenkettőezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi a II. r. alperest, hogy az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak fizessen meg 36.000,- Ft fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.800,- (Ötvenezernyolcszáz) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A tényállás [1] A felperes megyei jogú város neve Önkormányzatának képviselője, a Kft
- ügyvezetője. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2021/4 4 [2] Az I. r. alperes kiadásában megjelenő I. r. alperes online sajtótermék
- szeptember
- napján a nyitóoldalról „Újra bilincsben felperes neve-!” címre kattintással elérhetően tett közzé cikket, amely tartalmazza egyebek mellett, hogy „Kétszeres elfogadóparancs volt érvényben hétfőtől felperes neve önkormányzati képviselő ellen”, valamint hogy „őrizetbe vették a rendőrök.” [3] A cikkben közöltekkel szemben
- szeptember
- napján a felperes ellen elfogatóparancs nem volt érvényben, a rendőrök nem vették őrizetbe és bilincselést sem alkalmaztak. [4] A felperes helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez a
- október
- napján postára adott levelében, amelyet követően az I. r. alperes a link megjelölése oldalon „Pontosítás” címmel közzétette a következő közleményt: „Újra bilincsben felperes neve-!” című cikkünkben tévesen írtuk azt, hogy „Újra bilincsben felperes neve-!”, valamint tévesen írtuk, hogy „Kétszeres elfogatóparancs volt érvényben hétfőtől felperes neve önkormányzati képviselő ellen,” és az sem fedte a valóságot, hogy „őrizetbe vették a rendőrök”. felperes neve, megyei jogú város neve független önkormányzati képviselője nem volt bilincsben, ellene a cikk megjelenésének időpontjában nem volt elfogatóparancs érvényben, és nem is vették őrizetbe a rendőrök”. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [5] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. r. alperest, hogy a I. r. alperes internetes portálon
- szeptember
- napján megjelent „Újra bilincsben felperes neve-!” című cikkbe illesztve, a cím alatt és a lead felett tegye közzé, legalább ameddig a cikk elérhető, a következő helyreigazító közleményt: „Helyreigazítás: Nem volt bilincsben felperes neve! A I. r. alperes internetes oldalon
- szeptember
- napján megjelent „Újra bilincsben felperes neve-!” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy „Újra bilincsben felperes neve”, valamint az sem volt igaz, hogy „Kétszeres elfogatóparancs volt érvényben hétfőtől felperes neve önkormányzati képviselő ellen,” és az sem fedte a valóságot, hogy „őrizetbe vették a rendőrök”. Ezekkel a valótlan állításokkal szemben pedig a valóság az, hogy felperes neve, megyei jogú város neve független önkormányzati képviselője nem volt bilincsben, ellene a cikk megjelenésének időpontjában nem volt elfogatóparancs érvényben, és nem is vették őrizetbe őt a rendőrök.” Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2021/4 5 Kérte továbbá, hogy kötelezze az I. r. alperest a fenti közlemény közzétételére a I. r. alperes nyitóoldalán a hivatkozott cikkel azonos helyen elhelyezett, azonos betűméretben és betűtípussal megjelenő „Helyreigazítás. nem volt bilincsben felperes neve-!” cím alatt 24 óra időtartamban. Állította, a helyreigazítani kért közlések a sérelmezett cikkben valótlan tényállítások, amelyek alkalmasak arra, hogy személyével kapcsolatban félrevezesse az olvasókat. A közlés társadalmi megítélésére is hátrányos, ugyanis az azt jelenti, hogy körözött bűnöző. [6] Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadták,
- október
- napján a link 2 megjelölése oldalon az I. r. alperes által üzemeltett hírportálon pontosítás jelent meg, amellyel a helyreigazítási kötelezettség teljesítése megtörtént. A helyreigazítás módja kapcsán hivatkoztak arra, hogy a perbeli cikk a pontosítás közzététele óta nem elérhető, és a hírportál főoldalán kizárólag a cikkek címei találhatóak, ott a cikkek tartalma nem jelenik meg. Ezért a teljes helyreigazító közleménynek a hírportál főoldalán történő közzétételére irányuló igény ellentétes a PK.
- számú állásfoglalásban rögzítettekkel. Utaltak arra, sajtó-helyreigazítási eljárásnak tárgya nem lehet, hogy a sérelmezett közlések befolyásolják-e a felperes személyének társadalmi megítélését. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. r. alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt az alábbi helyreigazító közleményt kommentár nélkül tegye közzé a I. r. alperes internetes portál nyitóoldalán az ugyanott,
- szeptember 28-án megjelent „Újra bilincsben felperes neve-!” című cikkel, azzal azonos betűméretben és betűtípussal akként, hogy a közlemény 24 óra időtartamban elérhető legyen: „Helyreigazítás: Nem volt bilincsben felperes neve-!”. A I. r. alperes internetes oldalon
- szeptember
- napján megjelent „Újra bilincsben felperes neve-!” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy „Újra bilincsben felperes neve-!”, valamint az sem volt igaz, hogy „Kétszeres elfogatóparancs volt érvényben hétfőtől felperes neve önkormányzati képviselő ellen,” és az sem fedte a valóságot, hogy „őrizetbe vették a rendőrök”. Ezekkel a valótlan állításokkal szemben pedig a valóság az, hogy felperes neve, megyei jogú város neve független önkormányzati képviselője nem volt bilincsben, ellene a cikk megjelenésének időpontjában nem volt elfogatóparancs érvényben, és nem is fették őrizetbe a rendőrök.” Kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 127.000,- Ft perköltséget, valamint az államnak 36.000,- Ft illetéket. Határozatának indokolása szerint az alperesek nem vitatták, Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2021/4 6 hogy a felperessel szemben nem volt érvényben kétszeres elfogatóparancs, nem volt bilincsben, továbbá, hogy nem vették őrizetbe vették a rendőrök, ezért a valóságnak a felperes által előadottak felelnek meg. Megállapította tényállásként, a sérelmezett cikk a nyitóoldalon jelent meg. A sérelmezett közlések kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy tényállítások, ezért valótlanságuk miatt az I. r. alperes helyreigazításra köteles, amellyel szembeni követelménynek az I. r. alperes által közzétett „Pontosítás” tartalma nem felelt meg. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [8] Az ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérték. Másodlagosan akként kérték az ítélet megváltoztatását, hogy főoldalon a helyreigazítás ténye és a perbeli cikk címe jelenjen meg, legfeljebb 24 óra időtartamban, amelyre kattintással a perbeli cikk és az abban rögzített teljes helyreigazító közlemény elérhető. Változatlanul fenntartották az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontjukat, miszerint a
- október
- napján megjelent közleménnyel a helyreigazítási kötelezettségüknek eleget tettek, és a főoldalon kizárólag a cikkek címe jelenik meg, azok tartalma nem. [9] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult annak helyes indokaira figyelemmel. Az ítélőtábla döntésének indokai [10] A fellebbezés részben alapos. [11] A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. §
(1)és
(2)bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [12] Az alperesek sem az elsőfokú eljárásban, sem a fellebbezésükben nem vitatták, hogy a felperes által sérelmezett közlések tényállítások és valótlanok. Hivatkoztak ugyanakkor arra az elsőfokú eljárásban előadott ellenkérelmükkel egyezően, hogy a
- október
- napján megjelentett közleménnyel a helyreigazítási kötelezettségüknek eleget tettek, és a sérelmezett cikk a hírportál főoldalán nem is jelent meg, csupán annak címe. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2021/4 7 Az alperesek az elsőfokú eljárásban állították azt is, a sérelmezett eredeti cikk már nem elérhető, és az elsőfokú bíróság a keresettől eltérően az eredeti cikknél nem rendelte el a helyreigazító közlemény közzétételét, amelynek hiányát azonban fellebbezés nem érintette. Ennek megfelelően a felülbírálat keretében az ítélőtábla vizsgálta egyrészt a Pp.
- §
(3)bekezdés a) pontja szerinti jogkörben eljárva, hogy a bizonyítás eredményének okszerűtlenné minősítésével a tényállás módosítható-e a sérelmezett cikk megjelenési helye kapcsán, másrészt a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti jogkörben eljárva azt, hogy helyesen jutott-e az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az I. r. alperes helyreigazításra köteles a nyitóoldalán. [13] Elsőként az ítélőtábla a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti felülbírálati jogkörében eljárva vizsgálta, a sérelmezett cikk megjelenési helyét érintően megállapított tényállás módosításának van-e helye. Az alperesek az elsőfokú eljárásban ellenkérelmükben állították, a I. r. alperes portál nyitóoldalán kizárólag az „Újra bilincsben felperes neve” cím jelent meg, a további sérelmezett közléseket tartalmazó cikk a címre kattintással volt elérhető. Ezt a tényállítást a felperes nem vitatta sem az elsőfokú eljárás perfelvételi szakában, és azzal ellentétes állítást sem tett. Ezért a Pp. 203. §
(2)bekezdés b) pontja alapján úgy kell tekinteni, hogy a cikk megjelenési helyére vonatkozó alperesi tényállítást a felperes nem vitatja. Emellett az alperesi előadást támasztja alá a keresetlevélhez mellékelt, a sérelmezett cikkről készült okirat (F/2), mivel azon külön internetes oldalon látható a cikk címe és tartalma. Következésképpen az elsőfokú bíróság iratellenesen, azaz a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelve állapította meg, hogy a sérelmezett cikk a I. r. alperes hírportál nyitóoldalán jelent meg. Ezért az ítélőtábla a tényállást akként módosította, hogy a nyitóoldalon kizárólag a cikk címe volt látható, a további tartalma pedig a címre való kattintással volt elérhető. [14] Ezt követően az ítélőtábla a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti felülbírálati jogkörében eljárva vizsgálta a fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság ítéletének anyagi jognak való megfelelését. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §
(2)bekezdése internetes sajtótermék esetében akként rendelkezik, hogy a helyreigazító közleményt a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon kell közölni. A „hasonló módon” kitétel szempontjából annak van jelentősége, hogy milyen módon volt az internetes sajtótermékből megismerhető a kifogásolt eredeti közlés, és a helyreigazítás hasonló módon legyen megismerhető az internetes sajtótermék olvasói tábora számára. Ezért amennyiben a sérelmezett közlés figyelemfelhívó szándékkal, az internetes portál nyitóoldalán is megjelent, és a portálon a főoldali címre rákattintva elérhetővé vált az internetes sajtótermék egy rovatában a teljes írás, a hasonló mód azt is jelenti, hogy az internetes portál főoldalán egy rövid, a helyreigazítás tényére utaló, figyelmet felhívó közlemény megjelenítése is szükséges. Ez biztosítja, hogy a főoldalon megjelent, teljes írás elolvasását célzó összefoglalóval érintett cikk vonatkozásában elrendelt helyreigazítás tényére az olvasó figyelmét felhívja. Az olvasók e közleményből értesülnek a helyreigazítás tényéről, és tudomást szereznek arról, hogy az eredeti cikkhez kapcsolódóan helyreigazítás került Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2021/4 8 közzétételre, amelynek teljes terjedelmét a linkre kattintva megismerhetik. Az ilyen jellegű közzétételi mód biztosítja annak lehetőségét, hogy a helyreigazítás elérje a jogszabályi célját. [15] Jelen esetben a felperes által sérelmezett közléseket tartalmazó cikk teljes egészében az I. r. alperes hírportáljának nyitó oldalán nem jelent meg, ott csak a cikk valótlan tényállítást tartalmazó címe került közlésre. Ezért a helyreigazító közleménynek a hírportál nyitó oldaláról elérhetőnek kell lenni. Az I. r. alperes 2020. október 20. napján „Pontosítás” elnevezésű közleményét külön internetes oldalon tette közzé, és azt nem állította sem az elsőfokú eljárásban, sem a fellebbezésében, hogy e közlemény a nyitóoldalról elérhető lett volna. Ezért az I. r. alperes 2020. október 20-i közleménye nem felel meg az Smtv. 12. §
(2)bekezdésében meghatározott követelménynek, helyesen jutott tehát az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az I. r. alperes helyreigazító közlemény közzétételére köteles. [16] Alapos ugyanakkor az alperesek ítélettel szembeni fellebbezése a helyreigazító közlemény helyét érintően. Az I. r. alperes hírportáljának főoldalán a sérelmezett közléseket tartalmazó cikk teljes terjedelmében nem jelent meg, hanem csak annak valótlan tényállítást tartalmazó figyelemfelhívó címe, a nyitóoldalon a sérelmezett további valótlan tényállítások nem jelentek meg. Ezért az I. r. alperes hírportáljának nyitóoldalán a helyreigazítás tényére utaló figyelmet felhívó közlemény megjelenítéseként kizárólag a megbilincselés hiányára vonatkozó utalás feltüntetésének van helye a helyreigazítás tényére való hivatkozás mellett. A helyreigazító közlemény további részének pedig a nyitóoldali címre rákattintva kell elérhetőnek lennie, az I. r. alperesnek a helyreigazítási kötelezettségnek ilyen módon kell eleget tennie. [17] Az alperesek fellebbezésének részbeni eredményessége következtében a felek pernyertességének-pervesztességének aránya módosult, a felperes 75 %-ban tekinthető pernyertesnek. Ennek megfelelően a II. r. alperes a Pp. 83. §
(2)bekezdése és 499. §
(1)bekezdése alapján ilyen arányban köteles viselni a felperes elsőfokú ítélet szerinti – ügyvédi munkadíjból álló – elsőfokú perköltségét. Az alperes az elsőfokú perköltségét az akkor hatályos Pp. 81. §
(5)bekezdése szerint költségjegyzéken nem számította fel, ezért elsőfokú perköltségét fel nem számítottnak kell tekinteni, így a pernyertesség arányához igazodó perköltség nem illeti meg. [18] Az elsőfokú eljárásban a feleket az ügyben megillető tárgyi illetékfeljegyzési ok folytán meg nem fizetett illetéket a pernyertesség-pervesztesség fenti arányában köteles viselni a felperes és a II. r. alperes a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján. [19] A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint részben megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. [20] A másodfokú eljárásban a felek pernyertességének-pervesztességének aránya ugyancsak 75 % a felperesre nézve kedvezőbben, így a II. r. alperes ilyen arányban köteles viselni a Pp. 83. §
(2)bekezdése és 499. §
(1)bekezdése alapján a felperesnek a másodfokú Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2021/4 9 eljárásban felszámított és a csatolt megbízási szerződéssel igazolt ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét. [21] Az alperesek fellebbezésükben másodfokú perköltségüket nem számították fel a Pp. 81. §
(2)bekezdésének megfelelően, így arról az ítélőtábla nem dönthetett [Pp. 82. §
(3)bekezdés] [22] A felperes és a II. r. alperes a pernyertesség-pervesztesség fenti arányában köteles viselni a másodfokú eljárás során a feleket az ügyben megillető tárgyi illetékfeljegyzési jogra tekintettel előzetesen meg nem fizetett fellebbezési eljárási illetéket a Pp. 102. §
(2)bekezdés alapján. Szeged,
- február
- Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k. s.k. Dr. Tolna András s.k. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet a tanács elnöke előadó bíró táblabíró