Kfv.37604/2022/5 – Kúria

(2)bekezdése szerint a 18. §

(1)bekezdés

1. b)pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet. E törvényi előírás nem tartalmazza azt a további feltételt, mely szerint földhasználó alatt azt a földművest kell érteni, aki „a földhasználati nyilvántartás szerint” használja a földet legalább 3 évig. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.604/2022/5. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró Dr. Patyi András bíró A felperes: felperes1 (cím1.) A felperes képviselője: Dr. Steiner Anna egyéni ügyvéd (cím2 Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Brandenburg Tamás főosztályvezető Az alperesi érdekelt egyéb érdekelt1 (cím4.) Az alperesi érdekelt képviselője:Dr. Bertók László Ügyvédi Iroda (cím5, ügyintéző: Dr. Bertók László ügyvéd) A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott 571.869-2/2018. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (9. sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat:a Budapest Környéki Törvényszék 103.K.700.658/2021/8. számú ítélete Rendelkező rész Kúria IV.Kfv.37.604/2022/5-I 2 A Kúria – a Budapest Környéki Törvényszék 103.K.700.658/2021/8. számú ítéletét hatályában fenntartja; – kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesi érdekeltnek húszezer (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; – kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára – külön felhívásra – 70.000 hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló eladó és az alperesi érdekelt mint vevő 2015. március 6. napján adásvételi szerződést kötöttek a települési helyrajzi szám1 hrsz-ú, szántó művelési ágú ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára 650.000.- Ft vételárért. A szerződés 5. pontjában a vevő kijelentette, hogy a mező- és erdő gazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 18. §
2. bc)alpontja szerinti elővásárlási joggal rendelkezik. [2] A felperes 2015. április 29. napján előterjesztett elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatában a Fftv18. §

(1)bekezdés b) pontjára és 18. §

(2)bekezdés a) pontjára hivatkozott. A helyi földbizottsági feladatkörben eljáró szerv a szerződés hatósági jóváhagyását mind a felperessel mind az érdekelttel támogatta. [3] Az alperes a

1. február 10-én kelt határozatával az adásvételi szerződést az eladó és a felperes között hagyta jóvá, amellyel szemben az alperesi érdekelt keresetlevele alapján eljárt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.27.491/2016/
2. számú ítéletében a határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Iránymutatása szerint az alperesnek a határozatban meg kell jelenítenie a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott bizonyítást és a mellőzés indokait. [4] Az alperes a megismételt eljárásában
3. szeptember
4. napján kelt 571.869-2/
5. számú határozatában az adásvételi szerződést az alperesi érdekelttel hagyta jóvá. Indokolás szerint az alperesi érdekelt
6. január
7. napján kelt,
8. január 1.–
9. december
10. közötti időtartamra a települési helyrajzi szám
11. hrsz-ú ingatlan 3654/592606 tulajdoni hányadára szóló, és ugyanezen föld, ugyanezen tulajdoni hányadára vonatkozó,
12. január
13. napján kelt,
14. január 1–
15. december
16. közötti időtartamra szóló haszonbérleti szerződést csatolt, amelyben az eladó a haszonbérbeadó, míg az alperesi érdekelt a haszonbérlő volt. [5] Az alperes határozata szerint a perbeli ingatlan a helyrajzi szám
17. hrsz-ú ingatlan megosztásával jött létre, amelyben az eladó 3654/592606 tulajdoni hányaddal rendelkezett. A perbeli földrészlet megfelel a haszonbérleti szerződésekben megjelölt ingatlan 3654/592606 tulajdoni hányadának, amelyre az alperesi érdekelt földhasználóként volt Kúria IV.Kfv.37.604/2022/5-I 3 bejegyezve. Az alperesi érdekelt elmulasztotta a helyrajzi szám1 hrsz-ú ingatlanra földhasználati jogát bejegyeztetni, azonban az alperes szerint a
18. január l. napja óta fennálló földhasználati jogviszony alapján, a Fftv.
19. §

(2)bekezdésére figyelemmel megfelel a Fftv. 18. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti „földet használó földműves” fogalmának. Figyelemmel arra, hogy a felperes a Fftv. 18. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti állattartó földműves, az alperesi érdekelt a Fftv. elővásárlási rangsora alapján megelőzi a felperest, ezért a szerződést az alperes az az alperesi érdekelttel hagyta jóvá. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. [7] Álláspontja szerint az alperes határozata azért jogszabálysértő, mert a mezőgazdasági igazgatási szerv jogi álláspontja nincs kifejtve, csupán általánosságokat tartalmaz, indokot nem, továbbá figyelmen kívül hagyta a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait. Azt is kifejtette, hogy szerinte az alperesi érdekelt által hivatkozott földhasználati szerződések nem felelnek meg a Rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontjának, így alperesi érdekelt földhasználata nem minősülhet jogszerűnek, ő nem tekinthető földhasználónak, ezért a Fftv. 18. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpontja alapján elővásárlási jog sem illeti meg. [8] A felperes a 2020. január 6. napján kelt, 9. sorszámú beadványában a keresetét fenntartotta, és kifejtette, hogy az alperesi érdekelt földhasználati szerződésének időtartama több mint 20 év, az ellentétes a Fftv. 44. §-ával és 58. §

(1)bekezdésével, ezért sem lehetett volna jóváhagyni az alperesi érdekelttel az adásvételi szerződést. [9] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, és kifejtette, hogy az általa figyelembe vett haszonbérleti szerződést a felek írásba foglalták, tartalmazza a haszonbérbe adásról való megállapodást, és alátámasztotta, hogy az alperesi érdekelt a valóságban azt a földet használja, amelynek megszerzésére az adásvételi szerződést megkötötték. Nem merült fel olyan tartalmi vagy formai hiányosság, ami miatt azt érvénytelennek kellett volna tekintenie, és rámutatott, hogy a bejegyzés hiánya nem teszi jogszerűtlenné a földhasználatot. Kifejtette, hogy részletesen tisztázta a tényállást, részletes megállapításokat tett mind a szerződés szerinti vevő (alperesi érdekelt), mind az elővásárlásra jogosult személy (felperes) tulajdonszerzésének a vizsgálatával kapcsolatban. Mindezek értelmében a jóváhagyó határozatot az alperesi érdekelt javára kellett meghoznia, mert az őt megillető elővásárlási jogosultság a rangsorban előbb helyezkedik el. [10] Az alperesi érdekelt szerint az alperes kellő részletességgel tárta fel a tényállást. A perbeli ingatlan a település helyrajzi szám2 hrsz-ú ingatlan megosztásából jött léte, melyre haszonbérleti szerződéssel rendelkezett. Nem vitatta, hogy perbeli ingatlanra elmulasztotta a földhasználati jogosultságát bejegyeztetni, de az alperes helyesen értelmezte a Földforgalmi törvény 19. §

(2)bekezdését, és helyesen állapította meg, hogy a földhasználati jogviszonya a bejegyzés hiánya ellenére is fennáll. [11] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 100.K.28.695/2019/

1. számú ítéletében az alperes 571.869/
2. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet indokolása szerint, az alperesi érdekelt a földhasználat fennállásának bizonyítása érdekében két haszonbérleti szerződést nyújtott be a települési helyrajzi szám
3. hrsz-ú ingatlanra. A szerződésekből Kúria IV.Kfv.37.604/2022/5-I 4 ugyanakkor nem következik, hogy az érdekelt a megosztást követően keletkezett ingatlanra – amelyre a perbeli szerződés vonatkozik – három éve fennálló földhasználatot igazolt, mert az ingatlanok helyrajzi száma eltérő volt. A bíróság szerint ezért a hatóság nem indokolta kellő részletességgel, hogy milyen bizonyíték alapján tekintette a más helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó haszonbérleti szerződést az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanra is kiterjedő hatályúnak, a bíróság tehát nem az érvényességi, hanem a bizonyítottsági hivatkozás fogott helyt a felperes részéről, mely hiányosságot csak megismételt eljárásban lehet pótolni. [12] Az ítélet ellen az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a Kfv.III.37.736/2020/
4. számú végzéssel a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezte. Megállapította, hogy a felperes nem vitatta, hogy a megszűnt települési helyrajzi szám
5. hrsz-ú ingatlanból megosztás útján keletkezett a perbeli ingatlan, ilyen tartalmú előadást a felperes sem a keresetlevelében, sem további nyilatkozataiban nem tett, ezért az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, amikor a felperes által nem vitatott tényhez kapcsolódóan tett megállapítást és vont le jogkövetkeztetést. A Kúria a megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az elsőfokú bíróság köteles a keresetet annak keretei között maradva teljeskörűen elbírálni. [13] A felepres a megismételt eljárás első tárgyalásán kereseti kérelmét kiterjesztve előadta, hogy az alperes a tényállás tisztázási kötelezettségét elmulasztotta a tekintetben is, hogy az adásvételi szerződéssel érintett 0438/13 hrsz-ú ingatlan azonosnak tekinthető-e a korábbi helyrajzi szám2 hrsz-ú ingatlannal, másodlagosan pedig kérelmét azzal egészítette ki, hogy a földhasználati szerződés érvénytelen és érvénytelen földhasználati szerződéssel értelemszerűen nem lehet földhasználati jogosultságot igazolni. Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat [14] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [15] Indokolásában – a Kúria Kpkf.VI.39.149/2020/
6. számú ítéletétnek felhívásával – kifejtette, hogy a Kp.
7. §

(1)bekezdésének második mondata alapján a keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni, a felperesnek legkésőbb a perindítási határidő leteltéig előadott kereseti indokai határozzák meg a közigazgatási per irányát, a bíróság jogszerűségi vizsgálatának kereteit. A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. Rámutatott, hogy a felperes határidőben előterjesztett keresetlevelében a földhasználati szerződés időtartamára, valamint ezzel összefüggésben a Földforgalmi törvény 44. §-ának és 58. §

(1)bekezdésének sérelmére nem hivatkozott, továbbá nem vitatta, hogy az adásvételi szerződéssel érintett 0438/13 hrsz-ú ingatlan a korábbi helyrajzi szám2 hrsz-ú ingatlanból megosztás útján keletkezett, ezért ezek tekintetében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 100.K.28.695/

1. számon folyamatban volt perében
2. sorszám alatt megtett nyilatkozatában, és a megismételt eljárás első tárgyalásán előadott sérelmeit vizsgálhatta és ezekről nem is dönthetett. [16] Az elsőfokú bíróság – a Kúria a Kfv.III.37.736/2020/
3. számú végzés [28] bekezdésére hivatkozva – azt is rögzítette, hogy az alperes a megismételt eljárásban eleget tett a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.27.491/2016/
4. számú ítéletében foglaltaknak. Kúria IV.Kfv.37.604/2022/5-I 5 [17] A jogerős ítélet szerint a Fftv.
5. június
6. napjáig hatályban volt, és a perbeli adásvételi szerződésre alkalmazandó
7. §

(2)bekezdése szerint a 18. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a

1. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki. E törvényi előírás nem tartalmazza azt a további feltételt, mely szerint földhasználó alatt azt a földművest kell érteni, aki „a földhasználati nyilvántartás szerint” legalább 3 éve használja a földet, ezért az alperesnek azt kellett vizsgálnia, hogy az alperesi érdekelt a perbeli földet az adásvételi szerződés megkötése előtt ténylegesen és igazoltan 3 éve használta-e . [18] Az elsőfokú bíróság szerint az alperes kellő jogi indokát adta annak, hogy az alperesi érdekelt a Fftv.
2. §

(2)bekezdésére figyelemmel megfelel a 18. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti „földet használó földműves” fogalmának. A perbeli adásvételi szerződésben szereplő föld nem vitathatóan az a föld, ami a megosztással megszűnt települési helyrajzi szám

1. hrsz-ú ingatlanból megosztás útján keletkezett, e földet az alperesi érdekelt a haszonbérleti szerződések és az eladó nyilatkozata alapján
2. január 1-jétől használta, továbbá e „föld” használata a korábbi hrsz. tekintetében a földhasználati nyilvántartásba is bejelentésre került. Mindezek alapján megállapította, hogy – függetlenül attól, hogy az alperesi érdekelt a „föld” használatát, földhasználati jogát az új hrsz. tekintetében elmulasztotta bejegyeztetni – a Fftv. perbeli adásvételi szerződésre irányadó 19.§

(2)bekezdése szerinti, földhasználó fogalom-meghatározás „legalább 3 éve használja a földet” feltétel az alperesi érdekelt vonatkozásában teljesült, így ő „a földet használó földművesnek” minősül, ami alapján az elővásárlási rangsor megállapításakor megalapozottan sorolták az Fftv. 18. §

(1)bekezdés

1. b)pont,
2. bc)alpontba, amely megelőzi a felperes Fftv. 18.

(1)bekezdés d) pontjára és 18. §

(2)bekezdés a) pontjára alapított elővásárlási jogát. [19] Az elsőfokú bíróság azt is kifejtette, hogy a Fftv. maga ad meghatározást arra, hogy kit kell földhasználónak tekinteni, ezért az egyéb jogszabályokban meghatározott földhasználó-fogalom a perbeli ügyben közömbös. E körben utalt arra is, hogy a Rendelet 2.§

(1)bekezdése maga rögzíti, hogy „e rendelet alkalmazásában” kit kell földhasználónak tekinteni, a Rendeletben és a Fftv. nem utal arra, alkalmazása során a Rendeletben szereplő földhasználó-fogalmat kellene figyelembe venni, ezért az alperes határozata nem a Rendelet felperes által hivatkozott előírásain alapult, így a határozat nem is sérthette a Rendelet felperes által hivatkozott rendelkezéseit. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte, és perköltséget igényelt. [21] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kp. 43. §

(1)bekezdését és a Kp. 85. §

(1)bekezdését. Ezt arra alapozta, hogy keresetlevelét három jogsérelemre (indokolás hiánya, Rendelet rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása, és a földhasználati szerződések alaki és tartalmi hibái) alapította, és

1. sorszámú beadványában azokat akként pontosította, hogy „nem jogszerű” az alperesi érdekelt földhasználati szerződése (földhasználati nyilvántartásba történt bejelentés hiányában a tulajdonost kell földhasználónak tekinteni, a földhasználati szerződés időtartama a húsz évet meghaladja, ezért az jogszabálysértő, a szerződés nem tartalmazza a Fftv. 42-
2. §-aiban foglaltakat), továbbá, hogy a megismételt eljárás első tárgyalásán „az Kúria IV.Kfv.37.604/2022/5-I 6 egyértelműség kedvéért” úgy nyilatkozott, hogy vitatja, hogy a perbeli ingatlan azonosnak tekinthető a korábbi, település helyrajzi szám2 helyrajzi számú ingatlannal. [22] Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a
3. számú beadványában és utóbbi nyilatkozatában tett előadásait tiltott keresetmódosításnak minősítette. E körben arra hivatkozott, hogy jogi képviselő nélkül eljárva jogsérelemként azt jelölte meg, hogy az alperes az alperesi érdekelt javára az Fftv.
4. §

(1)bekezdés

1. b)pontjának,
2. bc)alpontja szerinti elővásárlási jog fennállását állapította meg, és ezért a felperest megelőzve az adásvételt vele hagyták jóvá. Hivatkozása szerint a 9. számú beadványában tett nyilatkozatai és a megismételt eljárás első tárgyalásán tett nyilatkozata pedig kereseti kérelmében megfogalmazottaknak a részletezése, illetve pontosítása. [23] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem merítette ki a keresetét, amikor csak azt vizsgálta, hogy az alperesi érdekelt ténylegesen és igazoltan három éve használta-e a földet a szerződés megkötése előtt. [24] Azért is jogszabálysértőnek tartotta a jogerős ítéletet, mert Rendeletben foglalt földhasználó fogalmát nem vette figyelembe, pedig a földhasználatnak a Fftv. és a Fétv. szerinti földhasználati szerződésen kell alapulnia. E körben hivatkozott a Kúria Kfv.IV.37.563/2018/9. számú ítéletére, amely szerint „Földforgalmi 19. §

(2)bekezdésében előírt feltétel fennállásához nem elegendő, hogy a földműves a földet ténylegesen használja, mivel a jogalkotó nem minden használatot ismer el és preferál az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog biztosításával. Ezáltal is igyekszik visszaszorítani a különféle földhasználati jogcímekben megbúvó, a törvényi szabályok kijátszására irányuló jogalkalmazói visszaéléseket. […] A Földforgalmi 19. §

(2)bekezdésében előírt feltétel fennállásához nem elegendő, hogy a földműves a földet ténylegesen használja, ahhoz a Földforgalmi tv. 38. §

(1)bekezdésében felsorolt valamely érvényes jogcím is szükséges.” [25] Álláspontja szerint az alperesi érdekelt által becsatolt haszonbérleti szerződések az Fftv. és a Fétv. rendelkezéseinek nem felelnek meg, és erre már keresetében is hivatkozott, azonban ezzel az elsőfokú bíróság nem foglalkozott. [26] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, és perköltséget igényelt. [27] Álláspontja szerint a jogerős ítélet helyesen rögzítette a tényállást és helyesen állapította meg az elővásárlási rangsort, e körben helyes volt az a következtetése is, hogy az alperesi érdekelt annak ellenére földhasználó volt, hogy nem volt a földhasználati nyilvántartásba bejegyezve. [28] Azt is kifejtette, hogy a felperes sem a peres, sem a közigazgatási eljárások alatt nem vitatta, hogy a megszűnt település helyrajzi szám2. hrsz-ú ingatlanból keletkezett a perbeli ingatlan. Vitatta azt is, hogy a haszonbérleti szerződés a húsz éves időtartamot meghaladta volna. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyes következtetésre jutott a tiltott keresetkiterjesztés tekintetében. [29] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. Kúria IV.Kfv.37.604/2022/5-I 7 [31] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem kerete között vizsgálta felül. [32] A Kp. 120. §

(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [33] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 2. §

(1)bekezdése szerint „A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról – törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek.” Ennek megvalósítását szolgálja a közigazgatási perben hozott döntéshez (is) fűződő anyagi jogerőhatás. Az anyagi jogerő alapján a döntésben foglaltakat mindenkinek irányadónak kell tekintenie, az abban szereplő jogok és kötelességek tárgyában ítélt dolog (res iudicata) keletkezik, azok többé már nem tehetők vitássá, végérvényessé válnak. [34] A Kúria Kfv.III. 37.736/2020/

1. végzése „a felperes nem vitatta, hogy a megszűnt települési helyrajzi szám
2. hrsz-ú ingatlanból megosztás útján keletkezett a helyrajzi szám1 hrsz-ú ingatlan”, ilyen tartalmú előadást a felperes sem a keresetlevélben, sem a
3. alszámú iratban, sem a tárgyaláson nem tett. Az anyagi jogerőhatásból következik, hogy mivel azt a felperes korábban nem vitatta, nem is lehet jelen közigazgatási per tárgya, hogy a helyrajzi szám
4. hrsz-ú inngatlanból került kialakításra, ezért a Kúria a felperes ezzel kapcsolatos előadásait sem vizsgálhatta. [35] A Kúriának ezt követően azt kellett megvizsgálnia, hogy a felperes
5. számú iratban megtett nyilatkozata a Kp.
6. §

(1)bekezdésébe ütköző tiltott keresetkiterjesztésnek minősül-e. A jogerős ítélet felhívta Kúria Kpkf.VI.39.149/2020/8. számú ítéletét, amely szerint a Kp. 43. §

(1)bekezdéséből következően a felperesnek legkésőbb a perindítási határidő leteltéig előadott kereseti indokai határozzák meg a közigazgatási per irányát, a bíróság jogszerűségi vizsgálatának kereteit. A felperes a perindítási határidő letelte után, de a per első tárgyalásának befejezése előtt csak a már előadott kereset indokai körében változtathat, azokat kibonthatja, részletezheti, pontosíthatja, ha megállapítható, hogy az a kereseti érveléséből okszerűen következik, ugyanakkor e kereseti indokoktól alapvetően eltérő, új szempontok bevezetése a per teljesen új irányát eredményezné, ezért az nem megengedett. A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. (Kf.VI.39.149/2020/8.) [36] A Kúria szerint a fél által a peres eljárás során előadottak tiltott keresetkiterjesztésnek minősülnek, amennyiben a fél a keresetindításra nyitva álló határidőn túl olyan új irányú jogsérelemre hivatkozik, amelyet a keresetlevél előterjesztésére nyitva álló határidőben a benyújtott keresetlevelében nem jelölt meg (Kfv.I.35.432/2019/5.). [37] A felperes keresetlevelében három olyan indokot jelölt meg, amelyek miatt a perbeli határozatot jogszabálysértőnek tartotta: „egyrészt azért, mert a mezőgazdasági igazgatási szerv jogi álláspontja nincs kifejtve, csupán általánosságot tartalmaz, indokot nem, másrészt viszont azért jogszabálysértő, mert teljesen figyelmen kívül hagyta a [Rendeletben] foglaltakat. [… Az alperesi érdekelt által] hivatkozott földhasználati szerződés nem felel meg a [Rendelet] szerinti földhasználati szerződésnek sem alaki, sem tartalmi szempontból.”

1. sorszámú beadványában arra hivatkozott, hogy mivel az alperesi érdekelt nem volt a földhasználati nyilvántartásba bejegyezve, az eladót kellett volna földhasználónak tekinteni, hogy az alperesi érdekelt földhasználati szerződésének időtartama meghaladja a húsz évet, Kúria IV.Kfv.37.604/2022/5-I 8 továbbá, hogy a 2011-ben megkötött szerződés nem felel meg a 2013-ban elfogadott Fftv. előírásainak. [38] A felperes keresetlevelében a szerződés érvényességét nem vonta kétségbe, csupán általános megállapítást tett arra vonatkozóan, hogy a szerződés nem felel meg a tartalmi követelményeknek. A szerződés érvényességét a keresetindítási határidőn túl, de az első tárgyalást megelőzően a
2. sorszámú beadványában, vitatta. Ebben tett megállapítást a földhasználati szerződést érintő húsz évet meghaladó tartamára, továbbá az Fftv. 42-
3. §-ai tekintetében. A Kúria megállapítja, hogy ezen hivatkozások azért jelentenek új megtámadási irányt, mert a keresetlevélben írtakhoz képest más jogszabályok megsértését állítja, ezért helytállóan minősítette azt az elsőfokú bíróság tiltott keresetkiterjesztésnek. [39] E körben indokolt megjegyezni azt is, hogy a Kp.
4. §

(1)bekezdésének f) pontja szerint a keresetlevél tartalmazza a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. A felperes az alperes földhasználati (földhaszonbérleti) szerződéseivel kapcsolatban azonban mindössze azok Rendelet 2. §

(1)bekezdésének a) pontjába ütközését állította, de ezt semmilyen módon nem támasztotta alá, állítását nem indokolta. [40] Nem minősült azonban tiltott keresetkiterjesztésnek beadványának azon előadása, miszerint a földhasználati nyilvántartásba történt bejegyzés hiányában nem lehetett volna az alperesi érdekeltet földhasználó földművesnek minősíteni. Keresetlevele szerint az alperes határozatát – egyebek mellett – azért tartotta jogszabálysértőnek, mert a földhasználati nyilvántartásba történt bejegyzés hiánya miatt nem felelt meg az alperesi érdekelt az Fftv. 18. §

(1)bekezdésének

1. b)pont
2. bc)alpontjának, ezért elővásárlási rangsorban sem előzhette volna meg a felperest. [41] Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy az Fftv. – a Kp. 85. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó –

1. június
2. napjáig hatályban volt
3. §

(2)bekezdése szerint a 18. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a

1. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy e törvényi előírás nem tartalmazza azt a további feltételt, mely szerint földhasználónak azt a földművest kell érteni, aki „a földhasználati nyilvántartás szerint” legalább 3 éve használja a földet. [42] A felperes felülvizsgálati kérelmében az alperesi érdekelt földhasználó földművesi minőségével kapcsolatban hivatkozott a Kúria Kfv.IV.37.563/2018/
2. számú ítéletére, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy kizárólag a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó felelt meg a Fftv.
3. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bc)pontjának. A Kúria e határozata azonban elvi éllel rendelkezett arról is, hogy „A földhasználati jogot nem a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti, de a hatósági jóváhagyási eljárásban a földhasználat időtartama csak a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett, közhiteles adatok alapján állapítható meg. Bejegyzés hiányában a Földforgalmi 19. §

(2)bekezdése szerinti 3 éves földhasználat igazolása az elővásárlási jogát a Földforgalmi 18. §

(1)bekezdés b) pontja alapján gyakorló földművest terheli.” A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az alperesi érdekelt e kötelezettségének a földhaszonbérleti szerződések bemutatásával eleget tett, és a felperes a tényleges, három évet meghaladó, tényleges földhasználatát a perben nem vitatta. [43] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kellett volna lennie a Rendeletben meghatározott földhasználó fogalmára. E körben a jogerős ítélet [22] bekezdésében helyesen mutatott rá arra, hogy a Rendelet 2. §

(1)bekezdése azt határozza meg, hogy „e rendelet alkalmazásában” kit kell földhasználónak tekinteni, a Rendeletben és a Fftv. rendelkezéseiben utalás sincs arra, hogy a Kúria IV.Kfv.37.604/2022/5-I 9 Földforgalmi törvény alkalmazása során a Rendeletben szereplő „földhasználó” fogalmat figyelembe kellene venni. [44] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Kp. 121. §

(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [45] A földforgalmi törvény 2020. június 30. napjáig hatályban volt 19. §

(2)bekezdése szerint a 18. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet. E törvényi előírás nem tartalmazza azt a további feltételt, mely szerint földhasználó alatt azt a földművest kell érteni, aki „a földhasználati nyilvántartás szerint” használja a földet legalább 3 évig. Záró rész [46] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, mert a felek tárgyalás tartását nem kérték és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek az ügyben. [47] A felperes a Kp. 35.§

(1)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. 61. §

(1)és

(5)bekezdése alapján köteles az az alperesi érdekelt 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §-a alapján megállapított, általános forgalmi adót is tartalmazó felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [48] A tárgyi illetékfeljegyzési jog alapján le nem rótt, az illetékekről szóló
3. évi XCIII. törvény (Itv.)
4. §

(1)bekezdése szerinti mértékű, a 39. §

(3)bekezdés d) pontja alapján számított és a 62. §

(1)bekezdés

1. h)pontja értelmében feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztesnek minősülő felperes viseli. [49] A Kúria ítéletével szemben a további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2022. november 8. Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Patyi András s.k. Kúria IV.Kfv.37.604/2022/5-I bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 10 bíró