← Magyarország

Bf.269/2023/11 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.III.269/2023/

  1. A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
  2. július
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az emberölés bűntette miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben az Egri Törvényszék
  4. március
  5. napján kihirdetett 13.B.24/2022/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. A szabadságvesztés tartamába beszámítja a vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt. Indokolás [1] Az Egri Törvényszék a rendelkező részben írt ügydöntő határozatában Terhelt1 vádlottat emberölés bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  7. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.)
  8. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés k) pont] miatt 8 év – fegyház végrehajtási fokozatú – szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartás beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről, és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében. A védői jogorvoslat írásbeli indoka szerint a büntetés kiszabása során a Btk. 17. §
(2)bekezdése alapján további enyhítés indokolt. [3] Az ügyészség tudomásul vette az elsőfokú ítéletet. [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.348/2022/
  1. számú átirata szerint az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek betartásával folytatta le a büntetőeljárást, a megállapított tényállás és a bűnösségre vont következtetés is törvényes, így az ítélet helybenhagyására tett indítványt. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.269/2023/11 2 [5] Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet elleni fellebbezéseket a büntető eljárásról szóló
  2. évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
  3. §
(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el figyelemmel arra, hogy a bejelentett fellebbezések kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapulnak, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését sem az ügyészség, sem a vádlott vagy védője nem indítványozta. [6] A védelmi fellebbezések alaptalanok. [7] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a korlátozott felülbírálatra figyelemmel a Be. 590. §
(3),
(5)és
(7)bekezdéseiben foglaltak szerint bírálta felül. [8] Mindez azt jelenti, hogy az ügyészség, valamint a vádlott és védője jogorvoslatot kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentett be (mértékes fellebbezés), ezért a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül a Be. 590. §
(3)bekezdésének megfelelően. A Be. 590. §
(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik az úgynevezett szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésekre abban az esetben, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésekre is [Be. 590. §
(5)bekezdés a)-c) pont]. Értelemszerűen, szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka, és a cél a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §
(5)bekezdés d) pontjában foglaltak jelen esetben a Be. 590. §
(3)bekezdésében írtaknak feleltethetőek meg. [9] A Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a korlátozott felülbírálatra tekintettel a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, figyelemmel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be. Mértékes fellebbezésnél az elsőfokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. [10] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítást a perrendi szabályokat betartva folytatta le. Nem vétett olyan abszolút vagy relatív eljárási hibát, amely az érdemi felülbírálatot kizárta volna [Be. 608. §
(1)bekezdés a)-h) pont; 609. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a)-d) pontok]. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.269/2023/11 3 [11] Az elsőfokú bíróság törvényesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekmény Btk. 160. §
(2)bekezdés k) pontja szerinti minősítése is megfelel az anyagi jognak. [12] A törvényszék a vádlott javára és terhére szóló alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket nagyrészt helyesen feltárta, az annyival helyesbítendő – amint azt a fellebbviteli főügyészség is helytállóan észrevételezte –, hogy a cselekmény kétszeres minősülése a súlyosító körülmények körében mellőzendő, hiszen az emberölés bűntette Btk. 160. §
(2)bekezdés k) pontjában meghatározott minősített esetének sértettje korlátozottan képes az elhárításra, amely korlátozottság jelen ügyben a sértett idős korából fakadt. Amennyiben a sértett idős koránál fogva egyáltalán nem lett volna képes a bűncselekmény elhárítására, vagyis védekezésre képtelen állapotban lett volna, akkor ezen állapot – mint minősítő körülmény – lett volna megállapítható [Btk. 160. §
(2)bekezdés
  1. j)pont], a
  2. j)és
  3. k)pont az emberölés bűntetténél együttesen nem állapítható meg, az idős kor súlyosító körülményként történő külön figyelembevétele pedig a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. [13] Az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben a büntetési célok elérésére alkalmas, a büntetéskiszabási elveknek megfelelő, tettarányos büntetést szabott ki. Ahogy arra az elsőfokú bíróság is rámutatott, a Btk. 80. §
(2)bekezdése szerint a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó (elsőfokú ítélet [12] bekezdés), ami jelen esetben 15 év. A Btk. 17. §
(2)bekezdése alkalmazásával kiszabott 8 év szabadságvesztés és 10 év közügyektől eltiltás eltúlzottan szigorúnak nem tekinthető, lényeges enyhítése nem volt indokolt, ezért az arra irányuló védelmi fellebbezések nem voltak alaposak. [14] Törvényesen került sor a végrehajtási fokozat és a feltételes szabadságra bocsáthatóság kizártságának megállapítására, mint ahogy megfelelnek a törvénynek a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött idő beszámítására, a bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezések is. [15] A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezések alaptalansága folytán helybenhagyta. [16] Az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításra vonatkozó rendelkezés a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdésén alapul. [17] A Be. 451. §
(2)bekezdésének c) pontja szerint a határozat bevezető része tartalmazza, ha a bíróság a határozatot tárgyaláson hozta meg, a bírósági eljárás helyét, a bírósági eljárás formáját, és azt, hogy az eljárás nyilvános volt-e. A Be. 561. §
(1)bekezdése folytán az ügydöntő határozat bevezető részében kell feltüntetni a tárgyalási napok megjelölését is. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a nyilvános tárgyalás esetén a Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.269/2023/11 4 folytatólagosságra utalás feltüntetése kerülendő, hiszen az a törvény szövegéből nem vezethető le, a tárgyalás egységes egésznek tekintendő megnyitása és berekesztése között Debrecen,
  1. július
  2. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke Dr. Répássy Árpádné Dr. Német Laura s.k. bíró Dr. Horváth Péter s.k. előadó bíró Záradék: Az Egri Törvényszék 13.B.24/2022/
  3. számú ítélete a másodfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
  4. július
  5. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.