A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.799/2023/
- Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) Dr. Hangyál Edit egyéni ügyvéd (cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Dr. Szurovecz Zoltán kamarai jogtanácsos A per tárgya: természetvédelmi üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla
- november
- napján kelt 1.Kpkf.750.532/2023/4.számú végzése Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.799/2023/2-1 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes természetvédelmi kártalanítás megállapítása iránt előterjesztett kérelmét Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalának Főjegyzője mint elsőfokú hatóság az FPH061/2998-11/
- számú határozatával vissza-, illetve elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- október
- napján kelt PE/KTFO/03502-6/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperes kérelmét teljes egészében elutasította, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat jogorvoslati tájékoztatója szerint „annak bírósági felülvizsgálatát jogsérelemre hivatkozással a közléstől számított harminc napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de Budapest Főváros Önkormányzata Főjegyzőjének 3 példányban írásban vagy elektronikus kapcsolattartásra kötelezett esetén elektronikus úton benyújtott keresettel lehet kérni”. [2] A felperes – jogi képviselője által elektronikus úton, az IKR rendszeren keresztül –
- november 12-én keresetlevelet terjesztett elő a határozattal szemben az alperesnél, amely
- november 18-án küldte azt meg az elsőfokú hatósághoz a szükséges intézkedések megtétele céljából. Az elsőfokú bíróság végzése [3] Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján visszautasította. Megállapította, hogy a felperesnek a keresetlevelet a Kp. 39. §
(1)bekezdésére is figyelemmel az elsőfokú hatóságnál kellett volna előterjesztenie. Rögzítette, hogy a felperes jogi képviselővel járt el, a határozat jogorvoslati záradéka is megfelelő tájékoztatást tartalmazott, ezért esetében a Kp. 39. §
(3)és
(3a)bekezdéseiben írtak nem érvényesülhettek. A keresetlevél ilyen módon elkésettnek minősült. A másodfokú bíróság végzése Kúria VI.Kfv.37.799/2023/2-1 3 [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Megállapította, hogy határozat jogorvoslati tájékoztatása a benyújtás helyével kapcsolatban kielégítő mértékű volt, nem szenvedett olyan hibában, hiányosságban, amely a jogi képviselőt a benyújtás helyének meghatározásában akadályozta vagy megtévesztette volna. A befogadás iránti kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős határozatot egészben helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára és
- b)pontjára hivatkozott. Érvelése szerint a jogerős végzés felülvizsgálatát az alapvető eljárási jogának sérelme indokolja. Ekként a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát jelölte meg az Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdésére hivatkozással. Állította továbbá, hogy a támadott végzés jogkérdésben eltér a Kúria által közzétett Kpkf.39.780/2021/
- számú határozat tartalmától. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [8] A Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy nincsenek meg a befogadás feltételei. [10] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és Kúria VI.Kfv.37.799/2023/2-1 4 annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [13] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelmet meghatározott feltételek fennállása esetén fogadja be. Így különösen akkor, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást. Feltéve mindezen esetekben azt is, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [14] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható, vagyis a joggyakorlat továbbfejlesztése okán. [15] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős ítélet, sem a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. [16] Az ügyben vizsgálandó szempontok kapcsán a Kúria nem észlelt olyan jogkérdést, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná, vagy olyan gyakorlatot, amely a jogegységet – a jogintézmény jelenlegi alkalmazása mellett – veszélyeztetné, továbbá nem észlelte azt sem, hogy a bíróság határozata az egységes joggyakorlattal ne lenne összhangban. Ilyen részleteket a felülvizsgálati kérelem sem tartalmaz. [17] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Ezen az alapon a társadalmi jelentőség külön nem állapítható meg a kérdésben hozott döntést illetően. [18] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára a felperes hivatkozott. Ezen befogadási okot egyébként a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes eljárási joga sérelmeként a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot jelölte meg az Alaptörvény 28. cikk
(7)bekezdése alapján. A Kúria 39.780/2021/
- számú határozatára utalva kifejtette, hogy ha a benyújtás helyes módjáról az elektronikus ügyintézést biztositó szerv nem tájékoztatja a felet, a bíróság a keresetlevelet nem utasíthatja jogszerűen vissza. A Kúria ezzel kapcsolatban rámutat, hogy az ügyben nem az elektronikus benyújtás módja miatt történt a visszautasítás, Kúria VI.Kfv.37.799/2023/2-1 5 hanem a benyújtás helyének nem megfelelő volta és az ebből eredő elkésettség miatt, ami viszont nem volt vitatott. Ezen utóbbi megítélés vonatkozásában azonban eljárási jog sérelmére nem történt hivatkozás. [20] A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Jelen esetben a felperes csupán az alperes eljárására, és ezzel összefüggésben a bíróság döntése vélt jogszabályellenessége mibenlétére hivatkozott. Ezért ezen okból nem tudta vizsgálni a Kúria az ügyet, azaz ennek alapján sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [21] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre szintén hivatkozott. Releváns kúriai döntésként a Kúria Kpkf.39.780/2021/
- számú ítéletre utalt. A Kp.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében viszont a közzétett kúriai határozat, illetve annak megfelelő része megjelölésén kívül azt is meg kell határozni, hogy az a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben foglalt álláspontjától pontosan miben is tér el. Megállapítható volt a befogadási eljárás keretében, hogy a hivatkozott ügy tárgya az elektronikus benyújtáshoz kapcsolódó tájékoztatás hiányosságának jogkövetkezménye. Jelen esetben azonban ismételten megjegyzendő, hogy a vitatott végzés által hivatkozott jogalap nem ez, hanem a rossz helyen való benyújtás és az abból fakadó elkésettség. A véleményeltérés alapjául szolgáló jogkérdésnek ily módon meg nem felelő meghatározása, illetve ennek nem értelmezhető volta folytán azonban a releváns probléma tekintetében a bírói álláspontok különbsége sem állapítható meg. Ezért a Kp. hivatkozott pontjára tekintettel a befogadási feltétel nem teljesült, így a felülvizsgálati eljárásban érdemi elbírálásra a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt okból sem volt lehetőség. [22] Mindezek folytán a Kúria jogszabályi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [23] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [24] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- január
- Kúria VI.Kfv.37.799/2023/2-1 6 Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő