Bfv.1531/2022/7 – Kúria

(6)bekezdésének megsértésével a lakcímére történik a kézbesítés, nem pedig a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kerül rá sor. 2. A harmadfokú bíróság a Be. 115. §

(1)bekezdése szerinti átkísérés iránti intézkedéssel köteles biztosítani a részvételi szándékát bejelentő terhelt jelenlétét a nyilvános ülésen függetlenül attól, hogy őt idézni vagy értesíteni rendelte. Ezért a Kúria a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés megvalósulása miatt a harmadfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a harmadfokú bíróságot új eljárásra utasította. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1531/2022/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes bíró Dr. Schmidt Péter bíró Dr. Tuba István Krisztián bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. május
3. Az ügy tárgya: rablás bűntette Terhelt(ek): terhelt2 és társa (Terhelt1 II. rendű terhelt) Elsőfok: Másodfok: Harmadfok: Pásztói Járásbíróság B.131/2017/
4. ítélet, tárgyalás,
5. július
6. Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.54/2020/
7. ítélet, tárgyalás,
8. január
9. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bhar.115/2021/
10. ítélet, nyilvános ülés,
11. január
12. Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész Kúria 1.Bfv.1.531/2022/7-I 2 A Kúria a rablás bűntette miatt terhelt2 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Terhelt1 II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 5.Bhar.115/2021/
13. számú ítéletét Terhelt1 II. rendű terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezi, és a harmadfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria elrendeli a Terhelt1 II. rendű terhelt által bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt történő visszatérítését. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Pásztói Járásbíróság a
14. július
15. napján kihirdetett B.131/2017/
16. számú ítéletével Terhelt1 II. rendű terheltet az ellene társtettesként elkövetett rablás bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló
17. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
18. §

(1)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ügyészség által bejelentett fellebbezés folytán eljárt Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. június
2. napján kihirdetett 14.Bf.177/2018/
3. számú végzésével a Pásztói Járásbíróság B.131/2017/
4. számú ítéletét mindkét vádlott vonatkozásában hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [3] A II. rendű terhelt és a védők által bejelentett fellebbezés alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság
5. február
6. napján a 3.Hkf.316/2019/
7. számú végzésével a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság 14.Bf.177/2018/
8. számú végzését hatályon kívül helyezte, és a Balassagyarmati Törvényszéket a másodfokú eljárás lefolytatására utasította. [4] A megismételt másodfokú eljárásban a Balassagyarmati Törvényszék a
9. január
10. napján kihirdetett 14.Bf.54/2020/
11. számú ítéletével a Pásztói Járásbíróság B.131/2017/
12. számú ítéletét megváltoztatta, és Terhelt1 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rablás bűntettében [Btk.
13. §

(1)bekezdés a) pont]. Ezért őt 3 év 6 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás időpontjáról, a II. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött idő beszámításáról. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [5] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a

1. január
2. napján meghozott 5.Bhar.115/2021/
3. számú ítéletével a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság 14.Bf.54/2020/
4. számú ítéletét megváltoztatta akként, hogy Terhelt1 II. rendű terhelt feltételes szabadságra Kúria 1.Bfv.1.531/2022/7-I 3 bocsátásának a másodfokú bíróság által meghatározott időpontja e kedvezmény legkorábbi napja, egyúttal e rendelkezésből mellőzte a legkevesebb 3 hónap tartamra utalást. A beszámításra vonatkozó rendelkezés pontosítása után egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [6] II.
5. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen Terhelt1 II. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a felülvizsgálat törvényi okának megjelölése nélkül. [7] Indokai szerint a Fővárosi Ítélőtábla eljárási szabálysértést követett el, amikor nem idézte a harmadfokú nyilvános ülésre és a kirendelt védőjéről sem tájékoztatta. [8] Hivatkozott arra, hogy
6. február
7. napjától
8. január
9. napjáig terjedő időtartamban más ügyben letartóztatást töltött, ezalatt az idő alatt több alkalommal írásban jelezte az ítélőtábla felé, hogy a nyilvános ülésen jelen kíván lenni. Mivel a harmadfokú bíróság a távollétében hozta meg a jogerős ügydöntő határozatot, a védekezéshez való jogát nem gyakorolhatta, a kirendelt védőjével nem konzultálhatott. [9]
10. A Legfőbb Ügyészség BF.242/2023/
11. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta. [10] Indokolásában kifejtette, hogy jelen ügyben a harmadfokú bíróság a másodfellebbezéseket nyilvános ülésen bírálta el, amelyen nem tartotta indokoltnak Terhelt1 II. rendű terhelt meghallgatását a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében. Erre tekintettel a
12. január
13. napján megtartott nyilvános ülésen a II. rendű terhelt jelenléte a Be.
14. §

(4)bekezdés alapján nem volt kötelező, arról őt a Be. 112. §

(1)bekezdés alapján értesíteni kellett. [11] Az átirat részletesen kitért arra, hogy a II. rendű terhelt ellen lopás bűntette és más bűncselekmények miatt a rendőrségon ügyszám bü. számon indult büntetőügyben a Salgótarjáni Járásbíróság a

1. február
2. napján meghozott 4.Bny.17/2021/3-I. számú végzésével elrendelte a II. rendű terhelt letartóztatását az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig. A letartóztatás többszöri meghosszabbítása után a vádemelést követően a Pásztói Járásbíróság az 5.B.33/2021/
3. számú végzéssel a II. rendű terhelt letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta, majd a járásbíróság az elsőfokú ítélet kihirdetését követően a
4. december
5. napján meghozott 5.B.33/2021/24-III. számú végzéssel a II. rendű terhelt szabadlábra helyezését rendelte el. A II. rendű terhelt ezt követően a közérdekű munka büntetés szabadságvesztésre történt átváltoztatása miatt
6. január
7. napjáig még büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodott. [12] Rámutatott arra, hogy a harmadfokú bíróság a 5.Bhar.115/2021/
8. számú nyilvános ülés kitűzéséről szóló végzést a II. rendű terhelt cím1 szám alatti lakóhelyére adta ki, mely küldemény kézbesítésének megkísérlésére
9. november 29., majd
10. december
11. napján került sor, ezután „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza az ítélőtáblára. Utalt arra is, hogy a II. rendű terhelt harmadfokú bírósághoz címzett beadványain tartózkodási helyeként a bv intézet címét adta meg és
12. sorszámú beadványán „az előzetes fogvatartott szám” megjelölést is feltüntette. [13] Ennek alapján megállapítható, hogy a harmadfokú bíróság a II. rendű terheltet annak ellenére értesítette postai úton a harmadfokú bíróság nyilvános üléséről, hogy más ügyben fogva volt, így őt a Be.
13. §

(6)bekezdése alapján a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kellett volna értesíteni. [14] Kiemelte, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat szerint, ha a terhelt értesítése (idézése) a lakcíméről történik, de az azt tartalmazó küldeményt azért nem tudja átvenni, mert büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik, távollétében a nyilvános ülést nem lehet Kúria 1.Bfv.1.531/2022/7-I 4 megtartani. A nyilvános ülés ez esetben történő megtartása a határozat feltétlen hatályon kívül helyezéséhez vezet (BH 2020.292.). [15] Mivel a harmadfokú bíróság 2022. január 14. napján a nyilvános ülést a II. rendű terhelt szabályszerű értesítésének hiányában tartotta meg, eljárása a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti abszolút hatályon kívül helyezési okkal érintett. [16] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján, figyelemmel a

(4)bekezdés a) pontjára, a Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság 5.Bhar.115/2021/

1. számú ítéletét Terhelt1 II. rendű terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül, és a Fővárosi Ítélőtáblát új harmadfokú eljárás lefolytatására utasítsa. [17] Indítványozta továbbá, hogy a Kúria – a Be.
2. §

(5)bekezdés alapján – a II. rendű terhelt letartóztatását a Be. 276. §

(2)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpontja szerinti okból rendelje el a harmadfokú bíróság fellebbezés elbírálásának előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamáig. Arra is indítványt tett, hogy a Kúria a Be. 857. §

(1)bekezdés c) pont I. fordulata szerint eljárva, a Be. 856. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján a II. rendű terheltnek visszatéríteni rendelje az esetlegesen befizetett bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt. [18] 3. A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében maga is a harmadfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. [19] Megismételte, hogy a nyilvános ülésen nem volt lehetősége megjelenni, a védekezését előadni, személyi körülményeiről nyilatkozni. Kérte, hogy a megismételt eljárásban az ítélőtábla új védőt rendeljen ki, biztosítsa a megfelelő felkészülési időt és a konzultáció lehetőségét, majd folytassa le a bizonyítási eljárást, hallgassa ki a sértettet, szembesítéseket rendeljen el. Jelezte, hogy időközben jogerős szabadságvesztésre ítélték, ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a letartóztatásának elrendelése helyett ennek végrehajtását rendelje el. [20] III. A II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos. [21] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 648. §-a alapján a bíróság jogerős vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. [22] A 648. §
2. b)pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is helye van. [23] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [24]

1. A harmadfokú bírósági eljárás irataiból megállapítható, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az 5.Bhar.115/
2. számú ügyben
3. november
4. napján nyilvános ülést tűzött ki
5. január
6. napjára, melyre idézte a II. rendű terhelt kirendelt védőjét, továbbá értesítette az ügyészséget, valamint Terhelt1 II. rendű terheltet. [25] A harmadfokú bíróság a nyilvános ülésről szóló 5.Bhar.115/2021/
7. számú értesítő végzést Terhelt1 II. rendű terheltnek postai úton rendelte kézbesíteni a cím1 szám alatti lakóhelyére. A visszaérkezett tértivevény szerint a végzés kézbesítésének megkísérlésére első alkalommal
8. november
9. napján, majd a második megkísérlésre
10. december
11. Kúria 1.Bfv.1.531/2022/7-I 5 napján került sor, ezután a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a harmadfokú bírósághoz. [26] Az ítélőtábla által
12. május
13. napján beszerzett bűnügyi nyilvántartás kivonatából is kitűnik (harmadfokú bírósági iratok 3-I. sorszám), hogy Terhelt1 II. rendű terhelt ellen lopás bűntette és más bűncselekmények miatt a rendőrségon ügyszámbü. számon indult büntetőügyben a Salgótarjáni Járásbíróság a
14. február
15. napján meghozott 4.Bny.17/2021/3-I. számú végzésével elrendelte a II. rendű terhelt letartóztatását az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig. A végzést a Balassagyarmati Törvényszék a
16. február
17. napján meghozott 14.Bnyf.20/2021/
18. számú végzéssel helybenhagyta. Ezt követően a II. rendű terhelt letartóztatását ugyanez a bíróság a
19. március
20. napján kelt 3.Bny.29/2021/
21. számú végzésével – amelyet a Balassagyarmati Törvényszék a
22. április
23. napján meghozott 14.Bnyf.49/2021/
24. számú végzésével helybenhagyott –
25. június
26. napjáig meghosszabbította. [27] A vádemelést követően a Pásztói Járásbíróság a
27. május
28. napján meghozott 5.B.33/2021/
29. számú végzésével a II. rendű terhelt letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. A végzést a Balassagyarmati Törvényszék a
30. június
31. napján kelt 9.Bpkf.182/2021/
32. számú végzéssel helybenhagyta. A járásbíróság az ügyben a
33. december
34. napján kihirdetett 5.B.33/2021/
35. számú nem jogerős ítéletével a II. rendű terheltet lopás bűntette és más bűncselekmények miatt 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ezután az 5.B.33/2021/24-III. számú végzésével a II. rendű terhelt letartóztatását megszüntette és azonnali szabadlábra helyezését rendelte el. A végzést a Balassagyarmati Törvényszék
36. január
37. napján kelt 9.Bpkf.398/2021/
38. számú végzéssel helybenhagyta. [28] Tényként rögzíthető az is, hogy a II. rendű terhelt ekkor nem szabadult, mivel őt a Pásztói Járásbíróság
39. január
40. napján jogerős B.51/2018/
41. számú ítéletével kábítószer birtoklásának vétsége miatt 120 óra közérdekű munka büntetésre ítélte, melyet a Balassagyarmati Törvényszék a
42. június
43. napján véglegessé vált Bv.141/2020/
44. számú végzésével 30 nap szabadságvesztésre változtatott át. Ennek végrehajtására
45. december
46. és
47. január
48. napja között került sor. [29] A harmadfokú bírósági iratokból megállapítható továbbá, hogy a II. rendű terhelt az 5.,
49. és
50. sorszám alatti címzett beadványaiban tartózkodási helyeként a cím20 szám alatti címet, vagyis a bv intézet címét tüntette fel. A II. rendű terhelt
51. sorszámú beadványában – melyen „az előzetes fogvatartott szám” megjelölés is fel van tüntetve – az is szerepel, hogy a harmadfokú eljárásban részt kíván venni személyesen, amennyiben erre nincs lehetőség, telekommunikációs eszköz útján. [30] A harmadfokú bíróság a
52. január
53. napján megtartott nyilvános ülés jegyzőkönyvében (harmadfokú bírósági iratok
54. sorszám) azt rögzítette, hogy Terhelt1 II. rendű terhelt szabályszerű értesítésre nem jelent meg, majd megállapította, hogy a nyilvános ülés megtartásának törvényes akadálya nincs és ügydöntő határozatot hozott. [31]
55. A Be.
56. §

(1)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés és egyúttal a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok a harmadfokú eljárásban megvalósult. [32] A Be. az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdésének deklarált, tisztességes eljáráshoz való jog keretében érvényesülő tárgyaláshoz való jogból kiindulva rendezi a terhelt jelenlétének kérdését. Ennek során egyfelől széles körben biztosítja annak a lehetőségét, hogy a terhelt a vádemelést követően a tárgyaláshoz való jogával éljen, másrészt elismeri, hogy e jogról bármely ügyben lemondjon, feltéve, hogy a bizonyításhoz nincs szükség a személyes jelenlétére, és a megfelelő garanciák – elsősorban a védő közreműködése – is érvényesülnek. Kúria 1.Bfv.1.531/2022/7-I 6 Ennek megfelelően a bíróságnak a terhelt számára a saját ügyében, a jelenlét tekintetében érvényesülő rendelkezési jogát garantálnia kell {BH 2022.40. [16] bekezdés}. [33] A Be. 617. §-a alapján a harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e részben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni. [34] A Be. 620. §

(1)bekezdés alapján a harmadfokú bíróság a fellebbezést a Be. 621. §

(1)bekezdésében meghatározott esetekben tanácsülésen, egyébként nyilvános ülésen bírálja el. [35] A Be. 621. §

(4)bekezdése szerint a harmadfokú nyilvános ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező, mely rendelkezés eltér a másodfokú nyilvános ülés jelenlétre vonatkozó szabályaitól. [36] A terhelt jelenlétével kapcsolatban ugyanakkor a törvény nem tartalmaz eltérő szabályt, e vonatkozásban a Be. 599. §-ában írtak irányadók. [37] Eszerint a terhelt jelenléte a másodfokú nyilvános ülésen főszabályként nem kötelező, kivéve, ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülésen a Be. 599. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében meghallgathatja [Be. 544. §

(4)bekezdés]. [38] A fellebbezés a szabályszerűen idézett terhelt távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges [Be. 599. §

(5)bekezdés]. [39] Ebből következően a terhelt jelenléte a harmadfokú nyilvános ülésen sem kötelező, mely alól kivételt képez az az eset, ha a harmadfokú bíróság a terheltet a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében kívánja meghallgatni. E rendelkezés alapján tehát a harmadfokú bíróságnak a terheltet főszabály szerint csak értesítenie kell, idéznie abban az esetben szükséges, ha nyilatkoztatni kívánja. [40] E törvényhely

(5)bekezdésének rendelkezése alapján pedig rögzíthető az is, hogy amennyiben a harmadfokú nyilvános ülésen a szabályszerűen idézett terhelt a saját elhatározása alapján nem jelenik meg, a nyilvános ülés megtartható, ha a bíróság utóbb arra a meggyőződésre jut, hogy az eljárás adatai alapján az ügy a terhelt megjelenésének elmaradása ellenére mégis befejezhető. Ezzel a törvény a mind a másod-, mind a harmadfokú eljárásban lehetővé teszi a terhelt számára annak az eldöntését, hogy jelen kíván-e lenni a nyilvános ülésen vagy sem. [41] A következetes ítélkezési gyakorlat alapján a terhelt szabályszerű idézésének hiányában megtartott másodfokú nyilvános ülés feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg (BH 2020.292., Bfv.III.197/2021/8., Bfv.II.194/2020/6.). [42] A Be. 112. §

(1)bekezdése értelmében a bíróság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. [43] Ha a címzett fogva van, részére az ügyiratot a fogva tartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni [Be. 131. §

(6)bekezdés], fogva lévő terhelt esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézéssel és az értesítéssel egyidejűleg intézkedik a címzett átkísérése iránt [Be. 115. §

(1)bekezdés]. [44] Jelen ügyben a II. rendű terhelt jelenléte a Be. 599. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a harmadfokú nyilvános ülésen nem volt kötelező, meghallgatását az ítélőtábla nem tartotta szükségesnek. Ezért a harmadfokú bíróság törvényesen járt el, amikor a II. rendű terheltet a Be. 112. §

(1)bekezdés alapján értesíteni rendelte. Kúria 1.Bfv.1.531/2022/7-I 7 [45] A II. rendű terheltnek szóló értesítés kézbesítése ugyanakkor nem volt szabályszerű, mivel a II. rendű terhelt más ügyben letartóztatásban volt, részére az értesítést a bíróságnak a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kellett volna kézbesítenie. [46] Helyesen hivatkozott a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a nyilvános ülés nem tartható meg olyan terhelt távollétében, aki a lakcímére küldött idézést azért nem tudja átvenni, mert büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik. Ilyen esetben ugyanis feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg (BH 2020.292.). [47] Ez a megállapítás megfelelően irányadó a nyilvános ülésről szóló értesítés esetén is. Amennyiben ugyanis a bíróság az értesítéssel azt fejezi ki, hogy a terhelt jelenlétét a törvény lehetővé teszi, akkor megjelenését a bíróságnak a törvényi rendelkezéseket követve ténylegesen is lehetővé kell tennie. Ha nem teszi lehetővé, akkor a nyilvános ülést elzárja előle. A legsúlyosabb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt megjelenéssel kapcsolatos rendelkezése arra terjed ki, hogy a nyilvános ülésre szóló értesítés kézbesítését követően kéri-e átkísérését. A Be. 115. §

(1)bekezdés megfogalmazásból kitűnően közömbös, hogy a másodfokú bíróság idézni vagy értesíteni rendelte a fogva lévő II. rendű terheltet, hiszen a törvény egyaránt az átkísérés iránti intézkedést írja elő {Kúria Bfv.II.125/2022/

1. [52] és [54] bekezdés}. [48] Terhelt1 II. rendű terhelt a másodfokú bíróság ítéletének kézbesítését követően több beadványt is intézett a harmadfokú bírósághoz, melyekben azt is kifejezésre juttatta, hogy a harmadfokú eljárásban a nyilvános ülésen személyesen, vagy telekommunikációs eszköz útján részt kíván venni. Mivel azonban a II. rendű terelt részére a nyilvános ülésről szóló értesítés kézbesítésére nem a Be.
2. §

(6)bekezdésének megfelelően került sor, nem volt lehetősége nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a

1. január
2. napjára kitűzött nyilvános ülésre kéri-e az átkísérését. Amennyiben a II. rendű terhelt a részvételi szándékát kinyilvánító nyilatkozatot megteszi, a harmadfokú bíróság a Be.
3. §

(1)bekezdése szerinti átkísértés iránti intézkedéssel köteles lett volna biztosítani a II. rendű terhelt jelenlétét a

1. január
2. napjára kitűzött nyilvános ülésen függetlenül attól, hogy idézni vagy értesíteni rendelte. [49] Mindezek alapján a harmadfokú eljárásban a II. rendű terhelt szabályszerű értesítésének elmaradásával megvalósult a Be.
3. §

(1)bekezdés d) pontjában meghatározott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés és ezáltal a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok, mivel az ítélőtábla a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [50] IV. Mindezekre tekintettel a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 5.Bhar.115/2021/19. számú ítéletét a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a harmadfokú bíróságot új eljárásra utasította. [51] A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdése és a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában írt rendelkezés alapján – öttagú tanácsban járt el. [52] A Kúria a Be.
2. §

(3)bekezdése alapján iránymutatásként előírja, hogy Fővárosi Ítélőtábla a megismételt harmadfokú eljárást a Kúria határozatában foglaltakra figyelemmel, a fogva lévő terheltre irányadó kézbesítésre és átkísérés iránti intézkedésre vonatkozó szabályok betartásával soron kívül folytassa le. [53] A Be. 856. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a II. rendű terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §

(1)bekezdése pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli Kúria 1.Bfv.1.531/2022/7-I 8 el. Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a II. rendű terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [54] Az iratokból megállapítható, hogy Terhelt1 II. rendű terhelt jelenleg a hatályon kívül helyezett határozattal kiszabott szabadságvesztést tölti, emellett végrehajtásra vár a Pásztói Járásbíróság 5.B.33/2021/

1. számú ítéletével – mely a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság 9.Bf.8/2022/
2. számú határozatával lett jogerős – kiszabott 3 év 6 hónap szabadságvesztés, valamint a Pásztói Járásbíróság 5.B.82/2020/
3. számú jogerős ítéletével kiszabott 6 hónap szabadságvesztés, így a II. rendű terhelttel szemben személyi szabadságot korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésére a Kúria nem látott indokot. [55] V. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
4. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,

1. május
2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró