← Magyarország

Kf.700355/2023/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány járőr beosztású tagja kijelölt parancsnokként a járőrszolgálat során a járőrtársához képest többletfelelősséggel és többletjogosultságokkal járó további feladatokat lát el, az olyan többletfeladat, ami megbízási díj megfizetésére adhat alapot. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.355/2023/4. Felperes (felperes lakcíme) Ügyvédi Iroda1 (felperesi képviselő címe.; ügyintéző: dr. Juhász M. Gábor ügyvéd) Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőrfőkapitányság (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Nagy Dóra kamarai jogtanácsos A per tárgya: illetménnyel kapcsolatos közszolgálati jogvita (elmaradt megbízási díj) A fellebbezést benyújtó fél: alperes, 9. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: Debreceni Törvényszék 1.K.702.657/2022/8. számú ítélete ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.355/2023/4. 2 [1] A felperes a rendőrség hivatásos állományú tagja; a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a szám1 számú állományparancsával 2014. július 1jei hatállyal nevezte ki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Igazgatóság1 Osztály1 Alosztály2 állományba járőr beosztásba, majd a szám2 számú állományparancsával tiszthelyettesi besorolási osztályba előresorolta. [2] A felperes 2018. január 1. és 2019. március 31. között 15 hónapban, 2019. május 1. és 2020. augusztus 31. között 16 hónapban, 2020. október 1. és november 30. között 2 hónapban, összesen 33 hónapban járőr beosztása mellett rendszeresen látott el járőrvezetői feladatokat szervezeti eleménél; összesen 374 esetben látott el járőrszolgálatot, amiből 189 esetben volt járőrvezető; az emiatt, 2021. január 4-én benyújtott szolgálati panaszát – melyben a magasabb beosztásra és nagyobb felelősségre alapítva megbízási díj megfizetése iránti igényt terjesztett elő – az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője a 2021. február 19én kelt határozatszám1 számú határozatával a 2018. január 1. és 2018. január 3. közötti időszakra vonatkozó részében elévülés miatt, egyebekben megalapozatlanság miatt elutasította. Megállapította, hogy a járőrszolgálatban – több rendőr együttes szolgálatteljesítése során – bármely rendőr kijelölhető parancsnokként, az nem a járőrvezető, vagy a járőrparancsnoki beosztáshoz tartozó feladat, e parancsnoki feladatokat a felperes a szolgálati beosztásához kapcsolódóan, elöljárói utasításra végezte. A módosított, pontosított kereset és a védirat [3] A felperes a módosított, pontosított keresetében kérte az alperes kötelezését, hogy fizessen meg megbízási díj címén 2018. január 1. - 2019. március 31., 2019. május 1. 2020. augusztus 31., valamint 2020. október 1. - 2020. november 30. közötti időszakokra, összesen 33 hónapra a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő havi bruttó 19.325 forint, összesen bruttó 637.725 forint elmaradt illetményt, és a kifizetés napjáig középarányos időponttól, 2019. július 15-től számított késedelmi kamatát. Kérte továbbá az alperes perköltségben marasztalását. [4] Előadta, hogy a járőrvezető magasabb felelősséggel járó feladatkör, a teljes szolgálat során felelnie kell a társaiért, a bekövetkező események feldolgozásáért, jelentések összeállításáért, ami összeegyeztethetetlen a járőri feladatkörrel és felelősséggel; a magasabb beosztás felelőssége és a szolgálatok aránya alapján a megbízási díj jogalapja fennáll, és annak – leszállított – minimális mértéke (az illetményalap 50%-

  1. a)nem lehet aggályos. Utalt arra, hogy az alperes 2022. év elejétől megszüntette azt a gyakorlatát, hogy két járőr beosztású személyt vezényelt páros járőrszolgálatba, valamint a nyári tervezett szabadságokat is belső szabályozóban módosította akként, hogy minden járőrpár egyik tagja legalább járőrvezetői besorolású személy legyen, így teljesen egyértelműen elismerte, hogy járőr beosztású személy nem lehet a járőr parancsnoka. A Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/2017. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr- és Őrszolgálati Szabályzat) 20. és 21. pontja sorolja fel a járőrparancsnok feladatait, kötelezettségeit és felelősségét (szakmai, irányítási, emberi, anyagi, büntetőjogi), melyek jelentősen meghaladják a szolgálati hierarchia legalsó szintjén álló járőr besorolású hivatásos részére meghatározott feladatokat. [5] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, a megbízási díj iránti igényt jogalapjában vitatta. Álláspontja szerint a felperes munkaköri leírásában [IV. fejezet A. pont
  2. e)alpont] foglalt feladatellátása körében a járőrpár szolgálati elöljárója (kijelölt parancsnoka) volt, nem a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.355/2023/4. 3 szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr.1.) 2. melléklete szerinti járőrvezetői beosztáshoz tartozó feladatokat látott el, amikor a járőröző járőrpár egyik tagjaként a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr volt. A hivatásos állomány járőr beosztású tagjának kijelölt vezetőként történő járőrözése az illetménykülönbözet vagy megbízási díj iránti igényt csak akkor alapozhatja meg, ha a járőrpár vezetőnek kijelölt tagja ténylegesen ellátja a járőrvezetői beosztásba tartozó feladatokat (BH2018. 24). Az elsőfokú bíróság ítélete [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek megbízási díj címén bruttó 637.725 forint elmaradt illetményt, és ennek 2019. július 15-től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 110.380 forint perköltséget. [7] A perben azt vizsgálta, hogy a felperes 2018. január 1. - 2019. március 31., 2019. május 1. -2020. augusztus 31., 2020. október 1. - 2020. november 30. között (33 hónapra) az általa megjelölt többlettevékenységért és összegben jogosult-e megbízási díjra. Megállapította, hogy a felperes az eredeti járőr beosztásába (munkakörébe) tartozó feladatellátásán túl, azok ellátása mellett más szolgálati beosztásba (járőrvezető) tartozó feladatokat látott el, ami többletfeladat-ellátást jelentett, többletkötelezettségekkel és jogosultságokkal, nagyobb felelősséggel járt, járőrtársai irányában fennálló irányítási és utasítási hatásköre a járőrvezető beosztáshoz tartozó feladat ellátását jelentette, különösen, hogy a járőr és a járőrvezető eltérő, külön beosztások. Értékelte, hogy a járőrszolgálat ellátása során a járőrpár a járőrszolgálat ellátásának alapvető típusa. A járőrállomány – annak erejétől függően – a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőrből és járőrtárs(ak)ból áll. A járőr erejét tekintve az adott szolgálatba beosztott létszámától, felszerelésétől, feladatától függően lehet egy fős járőr, járőrpár, járőrcsoport, megerősített járőrcsoport. A járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr a járőrtárs(
  3. ak)szolgálati elöljárója. Amennyiben a járőrpárban szolgálatot teljesítő rendőrök eredeti beosztása járőr, és a járőrparancsnokként kijelölt rendőr a beosztása szerint nem járőrvezető beosztású, figyelemmel a Kúria ítélkezési gyakorlatára (BH 2018.24), azt kell vizsgálni és értékelni, hogy a járőrpárban kijelölt vezetőként, járőrparancsnokként történő járőrözés többletfeladat-ellátásként értékelhető-e, ténylegesen a járőrpár vezetőjének, illetve járőrparancsnokként kijelölt tagja ellátja-e a járőrvezető beosztásba tartozó feladatokat. [8] Az elsőfokú bíróság szerint - függetlenül attól, hogy a járőrpárban szolgálatot teljesítők esetében, amennyiben a járőrpár mindkét tagja járőr beosztású és az egyik járőrt kijelölték a járőrpár vezetőjének, parancsnokának, vagy a járőrpárban szolgálatot teljesítők egyike járőr beosztású, a másik, aki járőrvezető beosztású, a járőrpár vezetőjének, parancsnokának van kijelölve, mindkét esetben a járőrpár vezetője, parancsnoka ugyanazon, a járőrvezetői beosztásba tartozó szolgálati feladatokat látja el - nem lehet elhatárolni, megkülönböztetni azt, amikor a járőrszolgálat vezetőjeként, parancsnokaként eljáró rendőr járőrvezető beosztású, vagy járőr beosztású. A járőrpárban történő szolgálatteljesítés során ugyanúgy ellátja a járőr beosztású kijelölt parancsnok is a többletfeladatot, mely többletkötelezettséget, többletjogosultságot is jelent egyben nagyobb felelősséggel, mint a járőrvezető beosztású rendőr esetében. A felperes a perbeli időszakban a járőrvezető Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.355/2023/4. 4 beosztásba tartozó feladatokat többletfeladatként ellátta többletkötelezettséggel, jogosultsággal, nagyobb felelősséggel (Indokolás [94]). [9] A megbízási díj összege tekintetében azt állapította meg, hogy figyelemmel arra, hogy a felperes a teljes perbeli időszakban egységesen jelölte meg a rendvédelmi illetményalap 50%-ának mértékében a megbízási díj összegét, a tényleges többletfeladatellátással együtt járó többletkötelezettségekkel és jogosultságokkal, a nagyobb felelősséggel az igényelt minimum mérték arányos, nem eltúlzott annak átlagát tekintve a perbeli időszakban a felperes által végzett többlettevékenységgel. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [10] Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Fellebbezése indokolásában az igény jogalapját vitatta, kifejtette, hogy az ítélet [94] pontjában foglalt megállapítás ellentétes a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzat 7., 20. és 21. pontjaival (a parancsnokként kijelölt rendőr feladatai), a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati szabályzat) 88. §

(1)bekezdésével (szolgálati elöljáró feladatai). A felperes nem járőrvezetői feladatokat, hanem kijelölt parancsnoki feladatokat, szolgálati elöljárói minőségben látott el, mely megbízási díj iránti igényt nem alapoz meg. A kijelölt parancsnok nemcsak járőrvezető beosztású személy lehet. Az ítélet sérti a Hszt. 71.§
(1)bekezdés a)-c) pontjait és
(5)bekezdését. A Járőr- és Őrszolgálati Szabályzat
  1. pontja szerint a járőrpárban, járőrcsoportban, megerősített járőrcsoportban a szolgálatparancsnok köteles parancsnokot kijelölni; a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr a szolgálat teljesítése során a járőrtárs(ak) szolgálati elöljárója. Az elsőfokú bíróság jogértelmezését elfogadva két azonos járőr beosztású személy nem adhat járőrszolgálatot, így a jogalkalmazó döntése korlátozná. [11] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság érdemi döntése megalapozott, az megfelel az irányadó jogszabályoknak és nem tért el jogkérdésben a Kúria által közzétett valamely határozattól. Az alperes fellebbezési érvelése nem alkalmas az elsőfokú bíróság jogértelmezése helyességének megdöntésére, mivel nem áll ellentétben azzal. Az elsőfokú bíróság helytálló jogértelmezéssel éppen arra mutatott rá, hogy a járőrparancsnoki feladatok ellátása (figyelemmel a Járőr-és Őrszolgálati Szabályzat
  2. és
  3. pontjaira) valójában olyan többletjogokat és kötelezettségeket rónak a járőrparancsnoknak kijelölt tagra, mint amelyek a járőrvezető beosztású személy munkaköri beosztásában szerepelnek. A szabályzat alapján valóban lehetséges nem járőrvezető beosztású személyt kijelölni járőrvezetőnek, ez azonban azt a kötelezettséget rója a munkáltatóra, hogy a Hszt. 71.§
(5)bekezdése szerinti megbízási díj összegét fizesse meg, amennyiben a járőr beosztású személy a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkörbe eső feladatokat is ellátja többletfeladatként. [12] A BMr.
  1. melléklet
  2. pontja tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásként jelöli meg a
  3. pontban a járőrparancsnokot, a
  4. pontban a járőrvezetőt, a
  5. pontban a járőrt. Nem foghat helyt azon fellebbezésben előadott érv sem, miszerint nem járőrvezetői feladatokat, hanem kijelölt parancsnoki feladatokat szolgálati elöljárói minőségben látott volna el, mely nem alapoz meg megbízási díjat. Nem minősíthető jogszerűnek, sőt kifejezetten visszaélésszerű joggyakorlást valósít meg, ha a szolgálat Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.355/2023/
  6. 5 teljesítése során a járőrvezetői beosztást és az ezzel együtt járó magasabb felelősség és feladat ellátását azzal váltja ki a munkáltató, hogy rendszeresen nem járőrvezetői beosztott útján, hanem járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőrjárőr útján gondoskodik e feladat ellátásáról. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a járőr munkaköri leírásában az szerepel, hogy szolgálat ellátása során feladatait a járőr parancsnoka határozza meg, ennélfogva fogalmilag is kizárt, hogy önmaga parancsnoka legyen anélkül, hogy a járőr beosztású személy a járőrvezetői szolgálati beosztásához tartozó feladatkörbe tartozó feladatokat ne látná el többletfeladatként. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [13] Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos. [14] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
  7. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta el. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárt tényállás alapján, a helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapította meg a megbízási díj jogalapját és jogszerűen kötelezte az alperest megbízási díj fizetésére. [15] A perben irányadó tényállás szerint megállapítható volt, hogy a felperes a perrel érintett időszakban járőr beosztásban teljesített szolgálatot az alperesnél, amely időtartam alatt nem vitatottan havonta – eltérő mértékben – járőrpárban – kijelölt járőrparancsnoki feladatokat látott el. A felperes a keresetét tartalmilag a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjára és
(5)bekezdésére alapította, az elsőfokú bíróság a perben helyesen azt vizsgálta, hogy a járőrpárban kijelölt vezetőként (járőrparancsnokként) történő járőrözés a felperes szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladatként, a felperes hivatkozása szerinti a járőrvezetői beosztás részét képező feladatként értékelhető-e. [16] A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Ebben az esetben a Hszt. 71. §
(5)bekezdése értelmében a többletszolgálatért díjazásra – megbízási díjra – jogosult. E rendelkezések alapján az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta a perben, hogy a felperes a kinevezése szerinti – járőr – szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatokat végzett-e akkor, amikor az alperes a járőrpárban történő járőrszolgálatok teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőrként, kijelölt parancsnokként végzett ténylegesen munkát. [17] Az alperes a tényállásnak azt a részét, hogy a perbeli időszakban
  1. január
  2. –
  3. március
  4. között 15 hónapban,
  5. május
  6. –
  7. augusztus
  8. között 16 hónapban, valamint
  9. október
  10. – november
  11. között 2 hónapban, összesen 33 hónapban a felperes hány alkalommal teljesített szolgálatot járőrpárban és hány alkalommal volt járőrparancsnoknak kijelölve, a szolgálati panasz részét képező kimutatás szerint, nem vitatta: eszerint a felperes összesen 374 esetben látott el járőrszolgálatot, amiből 189 esetben volt kijelölve. Az alperes a jogalap vitatását arra alapította, hogy a felperes nem a járőrvezetői beosztás feladatait látta el, hanem kijelölt járőrparancsnoki feladatokat szolgálati elöljárói minőségben látott el, amely megbízási díj iránti igényét nem alapozhat meg. A felperes ugyanakkor állította, hogy a kijelölt parancsnokként ellátott, a Járőr-és Őrszolgálati Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.355/2023/
  12. 6 Szabályzat 20-
  13. pontjaiban részletezett feladatok a járőrvezető beosztás feladataival azonosíthatóak. A perben szükséges volt különbséget tenni a járőr, járőrvezető és a járőrparancsnok megnevezések között, mivel mindhárom külön beosztásként szerepel a BMr.
  15. számú mellékletének III. pontjában: a járőr „A”, a járőrvezető „B”, a járőrparancsnok pedig „C” – illetve „D” – besorolási kategóriában. A járőrszolgálat során parancsnokként kijelölt rendőr nem azonosítható a járőrparancsnokkal, a felperes erre a perben nem is hivatkozott, azt állította, hogy a járőrvezető beosztás feladatait látta el. [18] A munkaköri leírás csak az állománytáblázatban rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat rögzítheti. Mivel a különböző beosztások eltérő munkaköri feladatokat feltételeznek, két különböző besorolású beosztáshoz teljesen azonos munkaköri leírás akkor sem társulhat, ha az ellátandó feladatok túlnyomórészt azonosak. A Kúria már több eseti döntésében (Mfv.I.10.751/2016/
  16. – BHGY K-MJ-2017-1, Mfv.II.10.516/2017/
  17. – BHGY KMJ-2018-306, Kf.VII.39.247/2020/
  18. – BHGY K-KJ-2020-487, Kf.VII.39.389/2021/
  19. – BHGY K-KJ-2021-685, Kf.VII.39.523/2021/
  20. – BHGY K-KJ-2021-744, Kf.VII.40.447/2021/
  21. – BHGY K-KJ-2021-848) kifejtette, hogy a munkáltató csak a kétoldalú megállapodásnak tekintendő kinevezésben meghatározott beosztás szerinti munkakörön belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba a munkáltató más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. Mindebből ennek ellenkezője is következik, azaz a munkáltató azt sem teheti meg, hogy eltérő beosztásokhoz teljesen azonos munkaköri leírásokat rendel. [19] Mindenre figyelemmel a perben a munkáltató egyoldalú utasításával adott munkaköri leírásokat és a rendszer1 rendszerben keletkezett iratokat nem önmagukban, a munkaköri leírások tartalmának abszolút bizonyító erőt tulajdonítva kellett értékelni, hanem a rendelkezésre álló valamennyi bizonyíték együttes, gondos mérlegelésével. Ehhez kellő alapot adott a – jogszabálynak ugyan nem minősülő – Járőr-és Őrszolgálati Szabályzat is, amelynek 14., valamint 20-
  22. pontjaiból egyértelműen kitűnik, hogy a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként előzetesen kijelölt rendőr – mint szolgálati elöljáró – olyan feladatokat köteles teljesíteni, amelyek a járőrszolgálatban járőr beosztásban eljáró rendőrt nem terhelik: felelős a járőrtárs tevékenységének összehangolásáért, vezetéséért és a kiadott utasításokért, a meghatározott szolgálati okmányok vezetéséért, a jelentések, feljelentések elkészítéséért. [20] Az elsőfokú bíróság helytállóan hívta fel, hogy a Kúria BH
  24. számú döntésében adott jogértelmezés szerint a hivatásos állomány járőr beosztású tagjának kijelölt vezetőként történő járőrözése az illetménykülönbözet vagy megbízási díj iránti igényt akkor alapozhatja meg, ha a járőrpár vezetőnek kijelölt tagja ténylegesen ellátja a járőrvezető beosztásba tartozó feladatokat. Helyesen mutatott rá arra is, hogy a felperesnek a perben azt kellett igazolnia, hogy a járőrszolgálat vezetőjeként őt terhelő, a járőrtárs irányában fennálló irányítási és utasításadási jogköre ténylegesen a járőrvezető beosztáshoz tartozó feladatellátást jelentett. [21] A Kfv.VII.45.124/2022/
  25. számú döntésben a Kúria szintén járőrpárban, kijelölt parancsnokként végzett többletfeladat esetében állapította meg azt, hogy ha a hivatásos állomány kinevezése szerint járőr beosztású tagja a munkáltató utasítása (parancsa) alapján járőrvezetői/járőrparancsnoki beosztáshoz tartozó feladatokat lát el a munkaköre ellátása mellett, többletfeladatként, többletfelelősséggel, megbízási díjra jogosult (továbbá Kfv.III.45.111/2023/
  26. – BHGY K-KJ-2024-82). [22] Az elsőfokú ítélet helytállóan vizsgálta a járőr és járőrvezető beosztások munkaköri feladatait, helyesen állapította meg, hogy a rendőrségnél a járőr és járőrvezető beosztások eltérő, külön beosztások. A hivatásos állományú tiszthelyettes rendőrt a járőr vagy járőrvezető beosztásba kell besorolni és ennek megfelelően az illetményét megállapítani. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.355/2023/
  27. 7 járőrszolgálat ellátása során a járőrpár a járőrszolgálat ellátásának alapvető típusa. A járőrállomány - annak erejétől függően - a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőrből és járőrtárs(ak)ból áll. A járőr erejét tekintve az adott szolgálatba beosztott létszámától, felszerelésétől, feladatától függően lehet egy fős járőr, járőrpár, járőrcsoport, megerősített járőrcsoport. A járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr a szolgálat teljesítése során a járőrtárs(ak) szolgálati elöljárója. A szolgálati elöljáróságtól függetlenül, amennyiben a járőrpárban a szolgálatot teljesítő rendőrök eredeti beosztása (munkaköre) járőr a beosztásuk szerint, és a járőrparancsnokként kijelölt rendőr a beosztása szerint nem járőrvezető beosztású, mindkét esetben ténylegesen a járőrpár vezetőjének, illetve járőrparancsnokként kijelölt tagja ellátja a járőrvezető beosztásba tartozó feladatokat. A járőrparancsnokot terhelő többletfelelősségre, az őt megillető utasítási és döntési jogosultságra figyelemmel a felperes a hivatkozott járőrszolgálatok alatt járőrvezető beosztásba tartozó többletfeladatot látott el, így megbízási díjra jogosult. A Fővárosi Ítélőtábla egyetért az elsőfokú bírósággal abban is, hogy nem lehet elhatárolni, megkülönböztetni azt, amikor a járőrszolgálat vezetőjeként, parancsnokként eljáró rendőr járőrvezető beosztású vagy járőr beosztású. A járőrpárban történő szolgálatteljesítés során ugyanúgy ellátja a járőr beosztású kijelölt parancsnok is a többletfeladatokat, mely többletfeladatok ellátása, többletkötelezettségeket és többletjogosultságokat is jelent egyben, mindkét esetben tehát a járőrpár vezetője, parancsnoka ugyanazon feladatokat látja el. [23] A Hszt.
  28. §
(1)bekezdés c) pontjának perbeli időszakban hatályos rendelkezéséből nem vezethető le az a követelmény, hogy a többletfeladat teljesen azonos legyen valamely másik munkakör valamennyi feladatával. A Kúria több eseti döntésében kifejtette már, hogy megbízási díj akkor is megilleti a hivatásos állomány tagját, ha nem látja el a más beosztásba tartozó valamennyi feladatot, csak annak bizonyos részfeladatait. Ha a hivatásos állomány tagja által ellátott feladatok a beosztásához képest többletfeladatnak minősülnek, a megbízási díjra jogosultságot nem érinti, hogy azok teljes egészében nem fednek le egy másik beosztást, hanem annak csak részfeladatait (Kf.III.39.595/2021/
  1. – BHGY K-KJ-2021-927). A megbízási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy az alapul szolgáló feladatellátás önálló beosztásként létezike, hanem annak, hogy az többlettevékenységet keletkeztet-e az eredeti beosztáshoz tartozó feladat ellátása mellett (Kf.III.39.595/2021/5.). Mivel – a fentebb kifejtettekre figyelemmel – a megbízási díj jogalapjához elegendő volt annak megállapítása, hogy a felperes kijelölt parancsnokként a járőr beosztását meghaladó többletfeladatokat látott el, ami a Járőr-és Őrszolgálati Szabályzat idézett pontjaiból – a tanúvallomás értékelése nélkül is – következik, az elsőfokú bíróság helytállóan ítélte meg úgy, hogy a felperes az általa végzett többletfeladatok miatt a Hszt.
  2. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díjra jogosult. [24] Nem volt releváns, hogy az elsőfokú eljárásban csatolt munkaköri leírások tartalmából a járőr és a járőrvezetői beosztásokhoz tartozó munkaköri leírások eltérő volta nem volt megállapítható. [25] A Kúria a szintén irányadó Kf.VII.45.124/2022/
  1. számú ítéletében kifejtette, a felelősség tekintetében a járőrvezető/járőrparancsnok munkaköre a járőri munkaköri feladatokhoz képest többletfeladatokat és többletfelelősséget [a járőrtárs tevékenységének összehangolásáért, vezetéséért és a részére kiadott utasításokért, a meghatározott szolgálati okmányok vezetéséért, a jelentések, feljelentések elkészítéséért (stb.) fennálló kötelezettséget, valamint a járőrtárs utasítására, intézkedésre kötelezésére való jogosultságot] eredményez a Járőr-és Őrszolgálati Szabályzat 1., 10.,
  2. pontjaiban foglaltak helyes értelmezése alapján. Ezt is szem előtt tartva kell az egyedi ügyekben vizsgálni a többletfelelősség kérdését az adott és az azzal összhasonlítható helyzetben lévő jogviszonyok egyedi dokumentumai (pl. munkaköri leírás) alapján. Ezek értékelésére általános érvénnyel mondta ki a kúriai Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.355/2023/
  3. 8 joggyakorlat, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá-fölérendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. Jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör akár átmeneti, akár tartós feladatainak ellátását (Mfv.I.10.751/2016/4., Kf.VII.39.247/2020/4.). A munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át, rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.40.292/2020/4.). [26] Az alperes hivatkozása a Szolgálati szabályzatra téves, mivel ezek a szolgálati elöljárói viszonyra és feljebbvalói viszonyra vonatkozó általános szabályok között elhelyezett rendelkezések kifejezetten a szolgálati elöljárói viszonyba lépés szabályait tartalmazzák, és arra az esetre vonatkoznak, ha a rendőrség egymásnak szolgálatilag alá nem rendelt tagjai együtt látnak el szolgálatot és a parancsnok nincs kijelölve (Kfv.III.45.291/2022/
  4. – BHGY K-KJ-2023-319). Analógia útján hivatkozás esetén pedig az eltérő szabályozási funkciókat szem előtt kell tartani. Az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan következtetett arra, hogy a felperes esetében megvalósult a Hszt.
  5. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti más beosztásba tartozó feladatok ellátása, mert a perbeli szolgálatok alatt őt megillető többletjogosultságok és kötelezettségek a járőrvezető beosztáshoz tartozó feladatok voltak, ezért megbízási díj fizetését megalapozták. A felperes a perbeli időszakban a járőrvezető beosztásba tartozó feladatokat többletfeladatokként ellátta, többletkötelezettséggel, jogosultsággal, nagyobb felelősséggel. [27] A Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [28] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a 32/2003 (VIII.23) IM rendelet IMr. 2. §
(1)bekezdés a) pontra figyelemmel állapította meg, a megbízási szerződésre figyelemmel. [29] Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért az Itv. 39. §
(1)bekezdése szerinti illetékalap után az Itv. 46. §
(1)bekezdésébe szerint számított 51.018 forint fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 99. §
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja, és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [30] ki. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99.§
(1)bekezdése zárja Záró rész Budapest,
  1. április
  2. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.355/2023/
  3. dr. Robotka Imre s.k. a tanács elnöke 9 dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.