Pf.20117/2025/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdése szerinti, a tevékenységéről, a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről és a pénzügyi helyzetéről szóló 2023. évre vonatkozó beszámolóját; - az arra vonatkozó adatot, hogy a Ht. 53/J. §

(3)bekezdésére figyelemmel a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól, mint koncessziós társaságtól kért-e a

1. szeptember
2. napjáig benyújtott beszámolóval vagy tájékoztatóval összefüggésben további felvilágosítást és adatszolgáltatást; - amennyiben igen, úgy küldje meg azon okiratot, amelyben a felvilágosítást, illetve adatszolgáltatást kérte, valamint a rendelkezésére bocsátott felvilágosítást, adatszolgáltatást. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II 3 Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 760.000 (hétszázhatvanezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
3. szeptember 17én adatigényléssel élt az alperes felé az alábbi tartalommal:
4. Kérte, hogy szíveskedjenek Egyesületükkel közölni a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, mint koncessziós társaságnak (a továbbiakban: Koncessziós Társaság) a hulladékról szóló
5. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 53/J. §-a szerinti, a tevékenységéről, a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről és a pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót a 2023 évre vonatkozóan.
6. A Ht. 53/J. §

(4)bekezdésére figyelemmel kérte közölni, hogy a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, mint koncesszor (a továbbiakban: Koncesszor), valamint valamennyi, 2023-ban koncesszori alvállalkozónak minősülő jogalany a Ht. 53/J. §-a szerinti, a tevékenységéről, a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről és a pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót a 2023 évre vonatkozóan. 3. A Ht. 53/J. §

(3)bekezdésére figyelemmel kérte közölni, hogy kértek-e a Koncessziós Társaságtól, a Koncesszortól, továbbá a koncesszori alvállalkozóktól a benyújtott beszámolóval vagy tájékoztatóval összefüggésben további felvilágosítást és adatszolgáltatást.

1. Amennyiben a
2. pontban foglalt kérdésre a válasz igen, úgy kérte közölni a) azon okiratot, amelyben felvilágosítást, illetve adatszolgáltatást kértek, valamint b) a felhívott személy által benyújtott felvilágosítást, adatszolgáltatást. Az Infotv.
3. §

(2)bekezdésére figyelemmel, a kérelemben megjelölt közérdekű adatokat elektronikus úton, a cím1@.hu és a cím2@.hu e-mail címekre kérte megküldeni. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II 4 [2] Az alperes a felpereshez intézett

1. október 03-i keltezésű válaszlevelében arról tájékoztatta a felperest - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
3. §

(1)bekezdésére utalással -, hogy a benyújtott közérdekű adatigénylésben megjelölt adatok döntéselőkészítő adatoknak minősülnek, így azokat - hivatkozással az Infotv. 27. §

(5)-

(6)bekezdésére - nem áll módjukban megküldeni. [3] A felperes kereseti kérelmében a korábbi adatigénylésének megfelelően kérte az alperest az adatok közlésére. Hangsúlyozta, hogy a kért adatok tekintetében az alperes adatkezelői minőségét igazolja az a tény is, hogy az alperes az adatigénylésre adott válaszában nem cáfolta adatkezelői minőségét, válaszában egyedül a kért adatok döntéselőkészítő jellegével indokolta az elutasítást. Az alperes tehát nem tagadta sem az adatok létezését, sem azok közérdekű jellegét, sem pedig adatkezelői mivoltát. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte, az 1.,

1. és
2. pontban igényelt adatok döntéselőkészítő jellegére hivatkozott, míg a
3. pontban megjelölt adat vonatkozásában pedig úgy nyilatkozott, hogy az adat nem létezik. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy15 napon belül küldje meg a felperes részére a cím1@.hu és cím2@.hu elektronikus levélcímre a felperes adatigénylése
4. pontjában kért alábbi adatokat:
5. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, mint koncessziós társaságnak (a továbbiakban: Koncessziós Társaság) a hulladékról szóló
6. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 53/J. §-a szerinti, a tevékenységéről, a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről és a pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót
7. évre vonatkozóan.
8. A Ht. 53/J. §

(4)bekezdésére a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, mint koncesszor (továbbiakban: Koncesszor), valamint valamennyi, 2023ban koncesszori alvállalkozónak minősülő jogalany Ht. 53/J. §-a szerinti, a tevékenységéről, a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről és a pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót 2023. évre vonatkozóan. 3. Arra vonatkozó adatot, hogy a Ht. 53/J. §

(3)bekezdésére figyelemmel a Koncessziós Társaságtól, Koncesszortól, továbbá a koncesszori alvállalkozóktól kértek-e a benyújtott beszámolóval vagy tájékoztatóval összefüggésben további felvilágosítást és adatszolgáltatást. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II 5

1. Amennyiben a
2. pontban foglalt kérdésre a válasz igen, úgy a. azon okiratot, amelyben felvilágosítást, illetve adatszolgáltatást kértek, valamint b. a felhívott személy által benyújtott felvilágosítást, adatszolgáltatást. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 127.000 forint perköltséget. [6] Határozatának indokolásában hivatkozott Magyarország Alaptörvénye VI. cikkére, a
3. cikk

(2)bekezdésére, az Infotv.

1. § 5., 6.,
2. és
3. pontjára, a
4. §-ára, a
5. §-ára, valamint a
6. §

(5)bekezdésére, továbbá a Ht. 53/J. §-ára, valamint az 53/L. §-ára. [7] Rögzítette, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint a pert megelőző elutasítási ok mellett a perben további okra történő hivatkozás is lehetséges, így az alperes hivatkozhatott az eljárásban arra, hogy a felperes kérelmének

1. pontjában megjelölt adatokkal nem rendelkezik. [8] Kiemelte, hogy a felek között vitatott volt, hogy a perben az adat megismerése iránti igény benyújtáskori vagy az ítélet meghozatalkori körülményeket kell-e értékelni. E körben utalt a Fővárosi Törvényszék 70.P.20.369/2024/
2. számú ítélet indokolására, továbbá a Kúria Pfv.21.493/2021/
3. számú ítéletére. Az utóbbi vonatkozásában kiemelte, hogy az nem a joggyakorlat egy eseti döntésen alapuló megváltoztatása, hanem egy speciális esetben irányadó eseti döntés, vagyis előfordulhat olyan eset, amikor az általános szabálytól, tehát az adat megismerése iránti igény benyújtáskori körülményektől való eltérés megengedett. Erre utal a Kúria feltételes módban történő megfogalmazása is. [9] A Ht. 53/L. §

(1)bekezdése szerinti határidő nem a felperes által kért adatokra vonatkozik, azokra a Ht. 53/J. §

(2)bekezdése szerinti határidő irányadó. Az a körülmény, hogy az alperes a reá irányadó határidőben sem készítette el a Kormány részére az átfogó elemzést, egyébként sem lenne a javára értékelhető. Az pedig, hogy a Kormány, illetve az Európai Unió valamely szerve, vagy intézménye a reá irányadó határidőben döntést fog-e hozni, túlmutat jelen per tárgykörén. [10] Az alperes az Infotv. 27. §

(6)bekezdésére alapított adatkiadást megtagadó döntését elfogadható módon nem indokolta. A rendelkezésére bocsátott dokumentumokat vizsgálat Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II 6 tárgyává tette, azonban tekintettel arra a körülményre, hogy a beszámolók – a tartalomjegyzéket és fejezet címeket kivéve – teljes terjedelemben kitakarásra kerültek, nem volt abban a helyzetben, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, hogy a kért adatok jövőbeli döntés megalapozását szolgálják, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. [11] A perköltségről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett. [12] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes, valamint az alperes nyújtottak be fellebbezést. [13] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte a perköltség összegének tekintetében és annak 440.000 forint + áfa összegre való felemelését kérte. [14] Előadta, hogy az elsőfokú ítélet indokolása nem tért ki arra, hogy milyen indok alapján határozott úgy, hogy habár a közérdekű adat igény tekintetében teljes körűen marasztalta az alperest, az általa felszámított perköltségnek csak egy részét rendelte viselni az alperes által. A keresetlevélben 320.000 forint + áfa összeget, a három tárgyaláson pedig óránként 40.000 forint + áfa összeget számított fel. Az alperes nem vitatta az általa felszámított perköltség összegét, annak eltúlzott voltára sem hivatkozott. Csatolta a költségjegyzéket, ennek ellenére az elsőfokú bíróság ítéletében indokolásából hiányoznak azok a szempontok, amelyek alapján a perköltség mérsékléséről határozott. Kiemelte, hogy az elsőfokú eljárásban nem csatolta a megbízási szerződést, azonban ez sem a Pp., sem pedig az IM rendelet alapján nem volt szükséges, a fellebbezéséhez csatolta azt. [15] Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot az elsőfokú eljárás megismétlésére kötelezését, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását kérte, a felperes perköltségben való marasztalásával együtt. [16] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet a kereset 1., 3. és 4. pontjai körében nem adta annak indokát, hogy a kérelme ellenére miért nem tért el a Kúria Pfv.21.493/2021/5. sorszám Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II 7 alatti precedens képes ítéletétől, sőt az elsőfokú ítélet indokolása nem is utal erre a kérelmére. [17] Nem indokolta az elsőfokú bíróság, hogy miért nem tartotta elfogadhatónak az Infotv. 27. §

(5)bekezdésére alapított elsődleges védekezését a keresetben 1.,

1. és
2. pontok alatt igényelt adatok vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság csak a másodlagos, az Infotv.
3. §

(6)bekezdése szerinti védekezését értékelte. Az elsőfokú bíróság ítélete semmilyen indokolást nem tartalmaz a felperes keresetének

1. kérelme szerinti kötelezésére annak ellenére, hogy az elsőfokú ítélet ismerteti a védekezését, mely szerint ilyen adat nem létezik. [18] Az eljárási szabályok lényeges megsértése körében kiemelte, hogy elsődleges védekezése az 1., valamint a 3.,
2. pontok vonatkozásában az volt, hogy azok az Infotv.
3. §

(5)bekezdése alapján döntéselőkészítő jellegűek. Az adatigénylés

1. szeptember 17-én érkezett hozzá, a kiadni kért adatok köre viszont csak a szeptember 30-i döntésével vált véglegessé. Feltételezte, hogy az elsőfokú bíróság ezen védekezését azért nem fogadta el, mert a Kúria Pfv.21.493/2021/
2. számú precedensképes ítéletét figyelembe vette. Amennyiben ezen feltételezése helyes, akkor viszont foglalkoznia kellett volna azon kérelmével, hogy az elsőfokú bíróság térjen el ezen precedensképes határozattól. Az elsőfokú bíróságnak indokolnia kellett volna azt, hogy az elsőfokú ítéletben rögzített azon általános szabálytól, miszerint az adatigénylés előterjesztéskori állapota szerint kell megítélni az adatkezelő magatartását, milyen okból tért el. [19] A
3. számú kérelem tekintetében kiemelte, hogy a védekezésének lényege az volt, miszerint a felperes által kért formában nem létezik és nem is kellett léteznie ezen adatnak. Az elsőfokú bíróság anélkül kötelezte adatkiadásra, hogy megindokolta volna, hogy a felperes vagy az alperes a Ht. 53/J. §-a vonatkozó jogértelmezését tartja-e helyesnek, illetve amennyiben a felperes értelmezését tartja helyesnek, mi indokolja, hogy a nemleges nyilatkozatával szemben a kért adatok ténylegesen léteznek is. [20] Az elsőfokú ítéletet érdemben is megalapozatlannak tartotta. Hangsúlyozta, hogy az adatigénylés előterjesztésekor még nem fogadta el a MOHU
4. évi beszámolóját, így a kért adatok adattartalma elfogadott döntés hiányában nem volt véglegesnek tekinthető, a döntési folyamat még nem zárult le, sem a részéről, sem pedig a Kormány részéről, így az adatigénylés az Infotv.
5. §

(6)bekezdése alapján megtagadható, akkor is, hogyha az elfogadott döntést már meghozta. [21] Megjelölte továbbá, hogy a teljes döntési folyamat legkésőbb

1. június 30-án zárul le, mivel az uniós jogszabályok alapján ekkor kell egyebek mellett Magyarországnak a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II 8 Bizottság részére adatszolgáltatást teljesítenie. [22] Álláspontja szerint a Kúria precedensképes ítéletétől való eltérés szükséges jelen ügyben. A per alapjául szolgáló közjogi jogviszony miatt a közigazgatási peres eljárások logikájának is érvényesülnie kell. Az Infotv.
2. §

(2)bekezdése nem csupán a bizonyítási teherrel kapcsolatos eljárási szabály, hanem ezen keresztül kijelöli a per kereteit is. [23] Kiemelte, hogy a precedensképes ítéletet megelőző bírói gyakorlat szerint nem a megtagadáskori, az adatkezelő által megjelölt ok jogszerűségét, hanem a megtagadás jogszerűségét kell felülvizsgálni és attól, ha adott esetben a megtagadási ok megjelölése az adatkezelő részéről nem volt megfelelő, maga a megtagadás még minősülhet jogszerűnek. [24] A Kúria precedensképes döntése az Infotv. 31. §

(2)bekezdésének indokolatlanul szűkítő értelmezés folytán, olyan esetben is lehetővé teszi az adatkezelő perbeli marasztalását, ha a perben vizsgálandó magatartás egyébként jogszerű volt. Alkotmányos szempontból a kérdés ilyen esetben az, hogy adható-e az Infotv. 31. §

(2)bekezdésének olyan értelmezése, amely megfelelően érvényesíti a felperesek közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapvető jogát, de figyelembe veszi azt is, hogy az adatkezelő marasztalására csak a megtagadás jogellenessége esetén kerüljön sor. Kiemelte, hogy amennyiben az adatigénylés megtagadásához vezető körülmények utóbb megváltoznak, az adatigénylő akár a perrel párhuzamosan ismételt adatigénylést terjeszthet elő, amely során adott esetben a per jogerős lezárását megelőzően is hozzájuthat az igényelt adatokhoz. Az ismételt adatigénylés során pedig az adatkezelő úgy köteles és képes az adatigénylésnek eleget tenni, hogy ezzel együtt ne kelljen a pervesztességből fakadó jogkövetkezményeket elszenvednie. Az Infotv. 29. §

(1a)bekezdése vonatkozásában rámutatott, hogy ilyen esetben az adatkezelőnek az Infotv. 30. §

(5)bekezdését is figyelembe kell venni a mérlegelés során. Hivatkozott a Kúria joggyakorlatelemző csoportja véleményének

1. pontjára álláspontjának alátámasztásaképpen. [25] Amennyiben a Kúria precedensképes ítélete nem kerül alkalmazásra, úgy a kereset 1.,
2. és
3. pontjai körében az Infotv.
4. §

(5)bekezdése alapján jogszerűen tagadta meg az adatigénylés teljesítését, hiszen az adatigénylés előterjesztésekor még nem hozott döntést a beszámolókról. [26] Kiemelte, hogy a beszámoló és a kapcsolódó adatszolgáltatás kérések és adatszolgáltatások anyagát amiatt csatolta kivonatos formában, mert a per eldöntése Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II 9 szempontjából kizárólag annak a kérdésnek van jelentősége, hogy ezen szeptember 30-i döntése meghozatalának időpontját igazolja. Így az általa becsatolt iratokat, mint bizonyítékokat okszerűtlenül értékelte az elsőfokú bíróság. [27] Abban az esetben is okszerűen tagadta meg az adatigénylés teljesítését, ha a Kúria precedensképes ítéletének megfelelően értékelésre kerül az, hogy 2024. szeptember 30. napján elfogadta a perbeli beszámolót. E körben az Infotv. 27. §

(6)bekezdésére hivatkozott és arra, hogy

1. október 31-ig átfogó elemzést kellett volna készítenie a Kormány részére a hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátásáról. Ez az elemzés határidőben nem készülhetett el, azonban ez a késedelem legfeljebb
2. júniusáig állhat fenn. Az 1.,
3. és
4. pontban igényelt adatok döntéselőkészítő jellege nem szűnt meg
5. szeptember 30-án, mivel azok további döntések meghozatalához szükségesek. Nincs jelentősége annak, hogy az október 31-ei határidő be nem tartása mennyiben róható fel neki. Megjelölte, hogy a döntési folyamat a vonatkozó jogszabályok alapján legkésőbb
6. június
7. napjával le kell, hogy záruljon. [28] A kereset
8. pontja vonatkozásában rámutatott ismételten, hogy az igényelt adatok nem léteznek és a Ht. 53/J. §

(4)bekezdésének helyes értelmezése szerint nem is kell létezniük. A kialakult gyakorlat szerint a közérdekű adatigénylési perekben a felperes köteles bizonyítani, miszerint a kért adatok közérdekűek és az alperes kezelésében vannak, ezen bizonyítási kötelezettségének a felperes nem tett eleget. [29] A felperes fellebbezési ellenkérelmében – az alperes által támadott rendelkezési vonatkozásában – az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság minden releváns kérdés tekintetében megfelelő indokolással látta el az ítéletét, így az nem jogszabálysértő. Az ítéletének [25]-[29] pontjaiban érdemi indokolással látta el a döntését. Kitért arra is, hogy a per folyamatban léte alatt az alperesi döntés megszületett, a hivatkozott döntéselőkészítő jelleget így milyen módon kell értékelnie a bíróságoknak. [30] Az felperes fellebbezése megalapozott, az alperes fellebbezése részben megalapozott. [31] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II 10 [32] Az alperes elsődleges fellebbezési kérelme kapcsán egyetért azzal a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget, nem értékelte az indokolása során az alperes Infotv. 27. §

(5)bekezdésére alapított védekezését, a kereseti kérelem

1. pontjában foglalt adatok nem létezésére való hivatkozását, továbbá azt, hogy milyen okból nem tért el a Kúria Pfv.21.493/2021/
2. számú határozatától az alperes kérelme ellenére. [33] Az elsőfokú bíróság valamennyi kereseti kérelmet elbírált, az ítélete a teljesség követelményének megfelel. Azon tény, hogy a fentiek szerint az elsőfokú bíróság jogi indokolása hiányos, nem teszi szükségessé annak hatályon kívül helyezését, ezen hiányosság a másodfokú eljárásban az alábbiak szerint orvosolható volt, és ez az észszerűség követelményével sem ellentétes. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
3. §

(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján az alábbiak szerint részben megváltoztatta. [34] A perben az Infotv. 31. §

(2)bekezdése értelmében az alperesi megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait kell vizsgálnia a bíróságnak. Az alperes az ellenkérelmében a védekezését az Infotv. 27. §

(5)bekezdésére alapította, konkrétan arra, hogy az adatmegismerési igény benyújtáskor még nem hozta meg a döntését. Az Infotv. 27. §

(6)bekezdésére az alperes csak a perfelvétel lezárását követően hivatkozott a

1. sorszámú jegyzőkönyv szerint, előadva, hogy
2. szeptember
3. napját követően sem zárult le a döntéselőkészítő folyamat, mivel a miniszter készít egy elemzést
4. október
5. napjáig, amely alapján a jóváhagyást, a végleges döntést a Kormány fogja meghozni. Az alperes maga hivatkozott arra az érdemi tárgyalási szakban, hogy a védekezését az Infotv.
6. §

(5)bekezdésére alapította, és előadása szerint ezért nem bír jelentőséggel az, miszerint nem részletezte, hogy milyen további döntésről van szó, mit kellett mérlegelnie, mert az adatok a pert megelőző kérelem benyújtásának az időpontjában döntéselőkészítő jellegűek voltak. Mindezek alapján a fellebbezésében sem hivatkozhat jogszerűen az Infotv. 27. §

(6)bekezdésére alapított megtagadási okra. [35] A perben az alperes védekezésére tekintettel így azt kellett vizsgálni, hogy az adatigényléssel érintett adatok az Infotv. 27. §

(5)bekezdése alapján olyan döntés megalapozását szolgáló adatok-e, amely okán jogszerűen tagadta meg azok kiadását az alperes. [36] A felperes a közérdekű adat megismerése iránti igényét

1. szeptember 17-én nyújtotta be. Az alperes válaszának a kelte
2. október
3. volt, melyben azt közölte, hogy az adatok döntéselőkészítő adatok, azokat az Infotv.
4. §

(5)és

(6)bekezdése alapján nem áll módjában megküldeni. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II 11 [37] A zártan kezelt adatok áttekintése és az alperesi előadás alapján tényként volt megállapítható, hogy az alperes a koncessziós társaság beszámolója alapján, a koncessziós szerződésben foglalt határidőben, 2024. szeptember 30-án meghozta a döntését. [38] Azt pedig, hogy alperesi miniszter a Ht. 53/L. §

(1)bekezdése szerinti elemzést elkészítette-e, a Kormány erről hozott-e döntést vagy sem, így a perbeli adatok további döntés megalapozását is szolgálják-e vagy sem, az Infotv. 27. §

(5)bekezdésre alapított alperesi védekezés okán nem kellett vizsgálni, ebben a kérdésben a fentiek folytán nem kellett állást foglalni. [39] Kétségtelen tény, hogy

1. szeptember 17-én az alperes döntése még nem született meg, de a válaszadásakor –
2. október 3-án – már igen. Ezért nem helytálló azon alperesi érvelés, miszerint a perben a felperes által hivatkozott kúriai döntés alapján az adatmegismerési igényre adott válasz kvázi irrelevánssá válik és csak a bírósági határozat meghozatalakor kell vizsgálni a megtagadás körülményeit, mivel jelen esetben az alperes nem volt elzárva attól, hogy már a válaszadáskor jogszerűen járjon el a felperesi igény elbírálásakor. [40] A perbeli esetben tehát ténylegesen ugyanazon körülményt – az alperesi döntés meghozatalát – kellett értékelnie az alperesnek és a jelen perben a bíróságoknak, nincs olyan körülmény, amely a válaszadás alperesi megtagadása után következett volna be és jogvita elbírálása szempontjából releváns lenne. [41] A fentieket figyelembe szükséges venni még akkor is, ha a főszabály szerint az adatmegismerési igény benyújtása időpontjának megfelelő állapotból kell kiindulni, amely elv azonban elsődlegesen a megismerni kívánt adatok köréhez kötődik. A Fővárosi Ítélőtábla nem kíván eltérni a Kúria Pfv.21.493/2021/
3. számon közzétett határozatától, egyetértve azzal is, hogy mivel a joggyakorlat alapján az adatkezelőt is megilleti azon jog, hogy a per során eltérő megtagadási okra hivatkozzon, az adatigénylő terhére sem róható, hogy az igénylés benyújtásának időpontjában még nem, de az adatkezelő válaszadásának időpontjában már megszületett a hivatkozott döntés, ezen körülmény az információszabadság alapjogának korlátozását nem teszi indokolttá. [42] Az alperesi érveléssel ellentétben nem történt hatáskörelvonás a vonatkozásában, mivel jogosult volt dönteni arról, hogy mikor, milyen tartalommal válaszol az adatigénylőnek Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II 12 és arról is, hogy a válaszadást megtagadja-e vagy sem, annak ismeretében, hogy a döntését már meghozta. [43] Az adatkezelőnek az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint elő kell mozdítania a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését. „A közérdekű adatokra főszabályként a nyilvánosság-elv vonatkozik. Ennek érvényesüléséhez szükséges, hogy az arra köteles adatkezelő a közérdekű adatok megismerését – proaktív módon, illetve adatigénylés alapján – biztosítsa.” {21/
4. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [35]}. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéshez való alapvető jog „[b]iztosításával ezért elválaszthatatlanul összefonódik az adatigénylés lehetőségének, illetve az adatigény teljesítésének megfelelő biztosítása.” {3252/
5. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [25]}. Az adatkezelő pedig a perbelihez hasonló esetekben akkor mozdítja elő megfelelően az információszabadság érvényesülését, ha a válaszadásakor fennálló körülményeket veszi figyelembe és azok alapján teljesíti az adatigénylést, nem pedig a közérdekű adat megismerése iránti igény benyújtásakori, időközben megváltozott, idejét múltakat. Az alperesnek így az Infotv.
6. §

(5)bekezdésére való hivatkozása a döntés megszületése okán nem volt alapos, a Ht. 53/J. §

(2)bekezdése szerinti beszámoló közlésére köteles. [44] Az alperes fellebbezése az ún. 2. számú adatkör vonatkozásában megalapozott. A felek által hivatkozott Ht. 53/J. §

(4)bekezdésének az adatmegismerése iránti igény benyújtáskori rendelkezése eltért a jelenlegi,

1. január
2. napjától hatályos szabályától. A jelenleg hatályos szabályok szerint a Ht. 53/J. §

(1)–

(3)bekezdésében meghatározott kötelezettségek csak a koncessziós társaságra vonatkoznak, tehát a Ht. 53/J. §

(2)bekezdése szerint beszámolási kötelezettség a koncesszort és a koncesszori alvállalkozót nem terheli. A jelen jogvita szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy az adatmegismerési igény benyújtáskor hatályos Ht. 53/J. §

(4)bekezdése alapján ilyen kötelezettség terhelte-e koncesszort és a koncesszori alvállalkozót, ugyanis az alperesnek csak a kezelésben lévő közérdekű adatokat kell közölnie az igénylővel, amennyiben az igényelt adattal nem rendelkezik, ilyen kötelezettség nem terheli, függetlenül attól, hogy volt-e a koncesszornak és a koncesszori alvállalkozónak beszámolási kötelezettsége a vonatkozó jogszabály alapján. [45] Az alperes a perben azzal védekezett, hogy ilyen beszámolót részére nem nyújtottak be, ilyen adat nem létezik, ennek ellenkezőjét pedig a felperes nem támasztotta alá, nem létező adat kiadására nem kötelezhető az adatkezelő, ezért e körben a kereset elutasítása volt indokolt. [46] A másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy az alperes arra, hogy nincs a kezelésében ez az adat, nem a megtagadás során, hanem csak a perben hivatkozott, így a perindításra okot adott ebben az adatkörben is, így bár a védekezése megalapozott volt, de a felperesi Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II 13 perköltségigénynél ez nem volt figyelembe vehető. [47] Az ún. 3. számú adatkör vonatkozásában szintén szükséges volt az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása, mivel a fentiek szerint a koncesszor és a koncesszori alvállalkozó nem számoltak be, így azzal összefüggésben további felvilágosítást vagy adatszolgáltatást sem kérhetett az alperes, így a nem létező adatok közlésére való kötelezést mellőzni volt szükséges. Ezt meghaladóan észlelte a másodfokú bíróság, hogy a Ht. 53/J. §

(2)bekezdése szerinti tájékoztatásadás vonatkozásában szükséges az adatmegismerési igény időpontjának a rögzítése, annak érdekében, hogy az ítélettel azon adatok közlésére kötelezze az alperest, amelyekre az adatmegismerési igény is kiterjedt. Ugyanis míg a Ht. 53/J. §

(2)bekezdése szerinti beszámolási kötelezettség évente terheli a koncessziós társaságot, addig a tájékoztatás adási kötelezettség fél évente. [48] A felperes fellebbezése megalapozott. Az elsőfokú bíróság semmilyen indokát nem adta az általa felszámított perköltség mérséklésének. A felperes már a keresetlevél mellékleteként csatolta a megbízási szerződést, az abban kikötött óradíjat és az elszámolt munkaórákat az alperes nem vitatta, ezért a felszámított munkadíj mérséklésének nem volt helye. A Fővárosi Ítélőtábla az ún. 2. számú adatkör vonatkozásában is elfogadta a felperesi felszámítást a Pp. 86. §

(2)bekezdése alapján. Mindezek alapján a másodfokú bíróság együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte az alperest a felperesi másodfokú perköltség felszámításra is figyelemmel, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)és

(5)bekezdése alapján határozta meg. [49] Az eljárás az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,

1. május
2. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.117/2025/6/II Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró bíró 14 Dr. Kisbán Tamás s.k.