← Magyarország

Bf.37/2022/11 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.III.37/2022/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
  2. évi október hó
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A másodfokú bíróság az emberölés bűntettének kísérlete miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék 11.B.297/2021/
  4. számú ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja a vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is. Indokolás I. [1] [2] [3] [4] A Kaposvári Törvényszék a
  5. évi április hó
  6. napján kelt 11.B.297/2021/
  7. számú ítéletében Terhelt1 vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló
  8. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  9. §

(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés d) pontja szerint minősülő emberölés bűntettének Btk. 10. §
(1)bekezdése szerinti kísérlete miatt 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani azzal, hogy abból a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A szabadságvesztés tartamába a
  1. évi június hó
  2. napjától a
  3. évi április hó
  4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. Elrendelte a Fonyódi Járásbíróság 19.Bpk.32/2019/3/I. számú ítéletével kiszabott 2 év börtönbüntetés végrehajtását, rendelkezett a bűnjelekről és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában a felmentés érdekében bejelentett jogorvoslati kérelmét változatlan tartalommal fenntartotta. Pécsi Ítélőtábla III.Bf.37/2022/11/II [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] 2 A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot a büntetőeljárásról szóló
  5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  6. §
(1)és
(2)bekezdései alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, oly módon, hogy vizsgálta a tényállás megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását. Ezt meghaladóan – a Be. 590. §
(7)bekezdésében írtak szerint – hivatalból döntött az egyszerűsített felülvizsgált tárgyát képező kérdésekben. A felülbírálat során a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be. 592. §
(2)bekezdés a) pontja alapján – a vádlott cselekvőségére vonatkozó részében – részben megalapozatlannak találta. Ezért az elsőfokú ítélet [10] pontjának 4. mondatát a Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel – a lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján – azzal egészítette ki, hogy amikor tanú4 rendőrtörzsőrmester látta, hogy a vádlott az izzó cigarettát – ún. pöckölő mozdulattal – a mutató és hüvelykujja közé fogta és kezét a sértett felé nyújtotta, a vádlott kezét megragadta és a csikket oldalirányba kiütötte belőle. A fenti kiegészítéssel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be. 592. §
(2)bekezdésében felsorolt részbeni megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az – a vádlott védekezésével szembenálló részében is – a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul. II. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi előírások megtartásával folytatta le, olyan körültekintéssel, hogy az ügy ténybeli és jogi részleteiben megnyugtatóan állást lehetett foglalni. Nem vétett hatályon kívül helyezést eredményező – a Be. 607. §
(1)bekezdésében, a Be. 608. §
(1)bekezdésében, valamint a 609. §
(1)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazására okot adó – hibát sem, így az érdemi felülbírálatnak nem volt akadálya. A valósághű tényállás megállapításához szükséges adatok összegyűjtése és felderítése maradéktalanul megtörtént, azokat az elsőfokú bíróság egyenként és összességében, a logika szabályainak megfelelően értékelte. A helységnév1, cím10 szám alatti ingatlan udvarán történteket, így sértett1 sértett hajának és ruházatának benzines szennyeződését objektív adatok támasztották alá, azok a tények, melyeket közvetlenül a cselekmény elkövetése után foganatosított szemle is feltárt. A nyomozó hatóság helyszínre érkező tagjait tömény, jellegzetesen üzemanyagra utaló szag fogadta, továbbá a sértett haján, illetve ruházatán a szennyeződés nyomai jól láthatóak voltak. Nyilvánvaló volt tehát, hogy a helyszín megtekintése során rögzített szennyeződések a kannában tárolt üzemanyag szétlocsolásából származtak. A történések további mozzanatainak a rekonstruálását, a vádlott magatartásához kapcsolódó tudati tények felderítését a sértett, valamint a helyszínre érkező rendőrtanúk egyező – más bizonyítékokkal alátámasztott – előadása tette lehetővé. Leginkább az, hogy a vádlott cigarettacsikkel és öngyújtóval a kezében történő indulatos fenyegetőzését több alkalommal is következetesen megerősítették. További lényeges bizonyíték volt az ügyben szakértő3 igazságügyi tűzvizsgáló szakértő által készített szakértői vélemény, továbbá annak ténye, hogy az ügyben bizonyítási kísérlet elvégzésére is sor került. A bizonyítási kísérlet egyértelműen cáfolta a vádlott azon előadását, Pécsi Ítélőtábla III.Bf.37/2022/11/II [14] [15] [16] 3 hogy a sértettre fröccsenés folytán és nem az ő cselekvősége következtében került az üzemanyag. Ugyancsak az igazságügyi tűzvizsgáló szakértő szakvéleménye és a bizonyítási kísérlet adatai alapján volt megállapítható, hogy a vádlott által használni kívánt égő cigaretta alkalmatlan volt arra, hogy a sértettre öntött benzint meggyújtsa, és ezzel a sértett halálát okozza. szakértő2 igazságügyi pszichiáter szakértő és szakértő1 igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye alapján pedig megállapítható volt, hogy az értelmi fogyatékos vádlott a cselekmény elkövetése idején nem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely korlátozta vagy képtelenné tette volna cselekménye következményeinek felismerésére, illetve az annak megfelelő cselekvésre. E bizonyítékokkal az elsőfokú bíróság nagy körültekintéssel és részletességgel foglalkozott, szem előtt tartva az ügy ténybeli és jogi szempontból jelentőséggel bíró mozzanatait. A megállapított és valónak elfogadott tényeket a vádlott védekezésével szembenálló bizonyítékok egyértelműen alátámasztották. [17] III. [18] A Be. 593. §
(3)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére. A felmentést célzó jogorvoslati kérelmek tehát eredménytelennek bizonyultak. A cselekmény minősítése is megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. Az irányadó tényállás rövid lényege szerint az indulatos állapotba került vádlott az ingatlan udvarán a sértett fejére, illetve ruházatára benzint locsolt, majd a nála lévő égő cigarettacsikket és az öngyújtót a sértettre kívánta dobni, mely cselekményében a helyszínre érkező rendőrök akadályozták meg azzal, hogy lefogták és az égő cigarettát kiütötték a kezéből, illetve a nála lévő öngyújtót tőle elvették. Az elsőfokú bíróság helyesen minősítette a vádlott cselekményét emberölés bűntette kísérletének. Az emberölés előkészülete ugyanis akkor állapítható meg, ha az elkövető az élet kioltása céljából a végrehajtáshoz szükséges vagy az ezt könnyítő feltételeket biztosítja. A végrehajtást könnyítő feltételek biztosítása azokat a magatartásokat foglalja magában, amelyek megteremtik a lehetőségét a bűncselekmény későbbi véghezvitelének, ugyanakkor nem vonhatók a véghezvitel megkezdésének a fogalma alá. A vádlott azon magatartása, hogy a sértettet a házuk udvarán benzinnel lelocsolta, a benzingőzt belobbantó nyílt láng, elektromos szikra vagy hasonló fizikai hatást kiváltó eszköz hiányában előkészületként értékelhető. Azzal azonban, amikor az izzó cigarettát a sértettre kívánta pöckölni, a szándéka a sértett hajának-ruhájának meggyújtására irányult. A cselekmény befejezésének, az eredmény bekövetkezésének az elhárításához szükségessé vált a helyszínre érkező rendőrjárőrök gyors beavatkozása. Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint az emberölés, illetve ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. A vádlott tevékenysége és fenyegetőzése közötti szoros összhang akaratlagos tevékenységre, a sértett életének kioltására irányuló egyenes szándékra utalt. [19] [20] [21] [22] [23] [24] Pécsi Ítélőtábla III.Bf.37/2022/11/II [25] [26] 4 Tekintettel arra, hogy a vádlott által használni kívánt égő cigaretta alkalmatlan volt arra, hogy a sértettre öntött benzint begyújtsa és ezzel a halálát okozza, ezért a vádlott magatartása kísérleti szakban maradt. Az emberölés a sértett oldaláról tekintve akkor minősül különös kegyetlenséggel elkövetettnek, ha az élet elvételének a folyamata a sértettnek rendkívüli, a halál elszenvedésével együtt járót lényegesen meghaladó szenvedést, gyötrelmet okoz. A tűzhalál közismerten az élet kioltásával szükségképpen együtt járó kínt, szenvedést lényegesen meghaladó fájdalommal jár együtt, amely mindenki számára nyilvánvaló. Helytálló tehát az emberölés bűntette kísérletének különös kegyetlenséggel elkövetettkénti minősítése is (BH 2004.347., BH 2012.28.). [27] IV. [28] A büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel és azt tényleges súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően értékelte. Elmulasztotta azonban rögzíteni, hogy a büntetési tételkeret Btk. 80. §
(2)bekezdése szerinti középmértéke 15 év szabadságvesztés. Az elsőfokú bíróság a vádlott vonatkozásában a középmértéknél lényegesen enyhébb – a Btk. 10. §
(3)bekezdésének megfelelő alkalmazásával a büntetési tételkeret alsó határának feléhez igazodó mértékű – szabadságvesztés-büntetést szabott ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a büntetett előéletű, a bűncselekményt felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt elkövető vádlott büntetésének további enyhítésére annak ellenére sincs mód és lehetőség, hogy cselekménye sérülést nem okozott a sértettnek. A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság a Be. 598. §
(2)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A kiszabott szabadságvesztés tartamába az előzetes fogvatartásban töltött további időt a Btk. 92. §
(1)bekezdésében írtak szerint be kellett számítani. [29] [30] [31] [32] P é c s,
  1. október
  2. Dr. Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Bencze Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Hudvágner András s.k. bíró A Kaposvári Törvényszék 11.B.297/2021/
  3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.III.37/2022/
  4. számú végzése folytán a
  5. évi október hó
  6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Dr. Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke Pécsi Ítélőtábla III.Bf.37/2022/11/II 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.