A határozat elvi tartalma: Eljáró közigazgatási szerv kijelölése településképi bejelentéssel kapcsolatos ügyben Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.K.700.234/2026/
- helység1kerület1 Önkormányzata (cím1) A kijelölést kérő közigazgatási szerv: A kijelölést kérő képviselője: személy1 jegyzői kabinetvezető A hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szerv: Budapest Főváros Önkormányzata (cím2) A hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szerv képviselője: Karácsony főpolgármester A negatív hatásköri összeütközés tárgya: településképi bejelentési eljárás lefolytatása Gergely Szilveszter V é g z é s: A Fővárosi Ítélőtábla eljáró közigazgatási szervként Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármesterét jelöli ki. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A kijelölés alapjául szolgáló tényállás [1] A helység1kerület1, belterület hrsz1 és hrsz2 helyrajzi számon felvett, természetben a helység1kerület2 kerület cím3 szám alatt található ingatlanok tulajdonosa a hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szervnél, azaz Budapest Főváros Önkormányzatánál (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) településképi bejelentés keretében az ingatlanok iroda rendeltetésének lakás rendeltetési módra történő változtatását kezdeményezte. Az ingatlanok a szocialista-realista stílusban épült egykori kerület1nevei munkásszálló részei, amely Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 30/
- (IX. 29.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.)
- §
(3)bekezdése és
- melléklet 21.1.
- pontja alapján fővárosi helyi védett építmény besorolású. A fővárosi főjegyző az szám1 iktatószámú végzésével a kérelmet – hatáskör hiányában –a kijelölést kérő közigazgatási szervhez áttette; e körben a magyar építészetről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.)
- §
(1)-
(3)bekezdéseire, 96. §
(9)bekezdésére, 97. §
(2)bekezdés
- c)pont
- ca)és
- cb)alpontjaira, 99. §
(1)bekezdésére, 225. §
(10)bekezdés
- Fővárosi Ítélőtábla 4.K.700.234/2026/2 2 pontjára, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(3)bekezdésére, 10. §
(1)bekezdésére, 22. §
(4)bekezdésére, 23. §
(3)bekezdésére, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 30. §
(4a)bekezdésére és
- §-ára hivatkozott. Indokai szerint a településképi bejelentési eljárás lefolytatása a kerületi önkormányzat feladata, mivel az ingatlan a kijelölést kérő által igazgatott területen fekszik; a Méptv. nem tartalmaz a Fővárosi Önkormányzat hatáskörét megalapozó rendelkezést; az Ör. csak a szabályozási keretrendszert határozza meg, abból hatósági jogkör nem fakadhat. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 4.K.700.327/2025/
- számú végzésében foglalt jogértelmezésre. A Korm. rendelet
- január
- napján hatályba lépett
- §
(4a)bekezdése a hatáskör megalapozására nem alkalmas, mivel az Alaptörvény 15. cikk
(4)bekezdését sértve törvénnyel ellentétes, valamint az Mötv. 10. §
(1)bekezdése alapján csak törvény adhat kötelező feladat- és hatáskört. [2] A kijelölést kérő az szám2 iktatószámú iratával – a hatásköre hiányának megállapítása mellett – a hatásköri vitában egyeztetést kezdeményezett a Fővárosi Önkormányzattal. Indokai szerint a hatáskör nem csupán a Méptv. 22. §
(3)bekezdéséből, hanem – a 225. §
(10)bekezdés
- pontja szerinti felhatalmazó rendelkezéssel megteremtett kapcsolat révén – a Korm. rendeletből is fakad. A Méptv.
- §
(3)bekezdése értelmében a Fővárosi Önkormányzat jár el „törvényben meghatározott egyéb esetekben is”, melyet a Korm. rendelet 30. §
(4a)bekezdése tölt ki tartalommal. E rendelkezés a törvényi felhatalmazás alapján nevesíti a Fővárosi Önkormányzatot eljáró hatóságként, ezért mint speciális jogszabály, megelőzi az általános hatásköri szabályozást; ezen túlmenően egyébként is problémát vet fel, ha egy fővárosi védett építmény ügyében a kerületi önkormányzat jár. [3] A felek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre. A közigazgatási szerv kijelölése iránti kérelem [4] A kijelölést kérő – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 154. §
(1)bekezdésére alapítottan – a hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését kérte. Álláspontja szerint a Méptv. 22. §
(3)bekezdésében foglalt hatásköri szabály „törvényben meghatározott egyéb esetben” fordulatát a 225. §
(10)bekezdés
- pontjában foglalt rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazás és a Korm. rendelet
- §
(4a)bekezdés oly módon töltik ki tartalommal – s alapozzák meg a Fővárosi Önkormányzat hatáskörét –, hogy az megfelel a jogszabályi hierarchia követelményeinek, az Mötv. 10. §
(1)bekezdésében foglalt követelménynek, továbbá az építészeti szakmai követelményeknek is. A jogrendszer koherenciáját sértené, ha a Fővárosi Önkormányzat által alkotott helyi védelmi szabályok betartatása a kerületi önkormányzatokra lenne bízva. A Fővárosi Ítélőtábla döntésének indokai Fővárosi Ítélőtábla 4.K.700.234/2026/2 3 [5] A Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 154. §
(5)bekezdése folytán alkalmazandó 124. §
(5)bekezdése alapján tárgyaláson kívül járt el. [6] A közigazgatási szerv kijelölése iránti eljárás előfeltétele az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-a szerinti egyeztetés lefolytatása (K.VI.39.116/2022/2.), melynek a kijelölést kérő eleget tett azzal, hogy megkísérelte az egyeztetés lefolytatását; annak eredménytelensége nem képezte akadályát a hatásköri vita eldöntésének. Fentiek alapján az ítélőtábla az ügy egyedi jellemzőit és a jogvita elintézésének előmozdítását figyelembe véve a kijelölési kérelmet érdemben az alábbiak szerint bírálta el. [7] Elöljáróban rögzíti az ítélőtábla, hogy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében határozat1 számon közzétett 4.K.700.327/2025/
- számú végzésével hasonló – településképi bejelentési eljárással kapcsolatos, a kerületi és a fővárosi önkormányzat között felmerült negatív hatásköri vita alapján indult – ügyben korábban már állást foglalt a hatáskör fennállása tárgyában, abban a vonatkozásban a kerületi önkormányzat hatáskörét megállapítva. Ugyan e végzést nem a Kúria hozta, ezért ahhoz az ítélőtábla nincs kötve, az a hatásköri vita elbírálása során kiindulópontként szolgált. Le kell ugyanakkor szögezni, hogy az ügyazonosság bírói gyakorlatban (pl. Kfv.VII.37.177/2026/8.) kialakított kritériumai miatt tekintettel volt arra is, hogy az irányadó jogszabályi környezet a Korm. rendelet
- §
(4a)bekezdésének
- január 14-i hatályba lépésével jelentősen megváltozott, ezért a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a jelen ügyben önállóan, a korábbi jogértelmezésétől függetlenül ismételten értelmezte és alkalmazta. Ennek során – az Alaptörvény
- cikkében foglaltakkal összhangban – hangsúlyosan figyelembe vette a Korm. rendelet
- §
(4a)bekezdése beiktatásáról rendelkező, az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 448/
- (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módosító rendelet) [1] preambulumbekezdésében foglalt azon jogalkotói célt, amely szerint a (módosító) rendelet célja elsődlegesen az építésügyi és területrendezési szakterületet érintő kormányrendeletek olyan tartalmú módosítása, amely a törvényi szintű szabályok végrehajtását elősegíti. [8] Az ítélőtáblának a kijelölés iránti kérelemre figyelemmel – a jogvitára irányadó Méptv.
- §
(1)-
(3)bekezdéseinek, 97. §
(2)bekezdés
- c)pont
- cb)alpontjának, 99. §
(1)bekezdésének, 225. §
(1)bekezdés 9. pontjának és
(10)bekezdés
- pontjának, valamint a Korm. rendelet
- §
(4)és
(4a)bekezdéseinek együttes értelmezésével – abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az ingatlan rendeltetési módjának megváltoztatásával kapcsolatos településképi bejelentési eljárás lefolytatására a módosult jogszabályi környezetben a kijelölést kérő vagy a Fővárosi Önkormányzat szerve rendelkezik-e hatáskörrel. [9] Az önkormányzati feladatellátás keretében a Méptv. 22. §
(1)bekezdés alapján a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében és a törvényben meghatározott egyéb esetekben a fővárosi önkormányzat – az Mötv.-ben meghatározott településfejlesztési Fővárosi Ítélőtábla 4.K.700.234/2026/2 4 és településrendezési feladat részeként – meghatározza a helyi településrendezési és építési követelményeket, a településképi követelményeket és azok érvényesítésének eszközeit, ennek keretében az építményekben létesíthető rendeltetések körét is megállapítja. A
(2)bekezdés b) pontja alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete a fenti feladatainak keretében településképi véleményezési vagy bejelentési eljárásban érvényesíti a településképi követelményeket, valamint a követelmények nem teljesítése esetén kötelezést és bírságot állapít meg. A
(3)bekezdés alapján a fővárosi kerületi önkormányzat, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében és a törvényben meghatározott egyéb esetekben a fővárosi önkormányzat a
(2)bekezdés szerinti jogokat gyakorolja azzal, hogy a helyi építési szabályzatának elnevezése kerületi építési szabályzat. A településképi bejelentési eljárás – mint településkép-érvényesítési eszköz – lefolytatásának önként vállalt és kötelező eseteit a Méptv. 97. §
(2)bekezdés
- c)pont
- ca)és
- cb)alpontjai határozzák meg; a
- cb)alpontban foglaltak alapján a településkép védelme érdekében az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött rendeltetésmódosítás vagy a rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozás (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) esetén – ide nem értve az egyes kereskedelmi építményekkel összefüggő rendeltetésváltozást. A Méptv. 99. §
(1)bekezdésének első fordulata értelmében a települési önkormányzat köteles településképi bejelentési eljárást lefolytatni a 97. §
(2)bekezdés
- c)pont
- cb)alpontjában foglalt esetekben. A Méptv. 97. §
(4)bekezdése értelmében a
(2)bekezdés szerinti településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásának általános szabályait kormányrendelet, részletes szabályait az egyes önkormányzatok helyi építési szabályzata tartalmazza. [10] Az első értelmezési problémát a Méptv. 22. §
(1)és
(3)bekezdéseiben is szereplő „közvetlenül igazgatott terület tekintetében, illetve a törvényben meghatározott egyéb esetekben” fordulat második eleme okozta, mert a tárgyi ingatlan – nem vitásan – nem az Mötv. 22. §
(4)bekezdésében meghatározott, azaz a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen (terület1) helyezkedik el; egyéb törvényi rendelkezés hiányában pedig a Fővárosi Önkormányzat álláspontja szerint csak e területre vonatkozó településképi bejelentési eljárás lefolytatására köteles. A jogirodalom és általában az igazgatási tevékenységet szabályozó jogszabályok a feladat- és hatásköri szabályokat megkülönböztetik, ugyanakkor azok között átfedés lehetséges. Jelen esetben a Méptv. 22. § feladatellátásra vonatkozó szabály, míg a vitás kérdés szempontjából lényeges hatósági hatáskörről a Méptv. 97. §
(2)bekezdése rendelkezik. Ez utóbbi egyértelműen törvényi szintű szabálynak minősül, ekként a Méptv. 22. §
(3)bekezdésben foglalt „a törvényben meghatározott egyéb esetben” fordulatnak is megfelel, valamint a két jogszabályhely a Mötv. 10. §
(1)bekezdése szerinti követelményt is teljesíti, miszerint az önkormányzati feladat- és hatáskört törvényi szinten kell szabályozni; kormányrendelet csupán a településképérvényesítési eszközök alkalmazásának általános szabályait, míg önkormányzati rendelet ennek részletes szabályait határozhatja meg [Méptv. 97. §
(4)bekezdés]. [11] Az ítélőtábla rögzíti: a Mötv. 10. §
(1)bekezdéséből tehát az következik, hogy törvényi szinten legyen szabályozva az önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköre; e követelménynek a Méptv. szabályai eleget is tesznek. A Fővárosi Önkormányzat érvelésével szemben van olyan törvényi rendelkezés, amely a településképi bejelentési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskört – az általa közvetlenül igazgatott területeken kívül is, általánosságban – megalapozza. A Méptv. 99. §
(1)bekezdése ugyanis a 97. §
(2)bekezdés
- c)Fővárosi Ítélőtábla 4.K.700.234/2026/2 5 pont
- cb)alpontjában foglalt esetekben a települési önkormányzatok kötelezettségévé teszi ezen eljárás lefolytatását. E jogszabályhely a települési önkormányzatoknak kétségkívül hatósági jogkört alapít, mely kategóriába a Fővárosi Önkormányzat [Mötv. 3. §
(3)bekezdés] is beletartozik. Mindebből azonban még nem következne a tárgyi ügyben érintett ingatlan rendeltetésváltozásával kapcsolatos eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskör, ezért e ponton válik jelentőssé a tárgyi ingatlan helyi védettsége. Mindennek azért is jelentősége van, mert a Mötv. hivatkozott szabályai azt nem írják elő, hogy adott ügyben a települési és a fővárosi önkormányzat között felmerülő feladat- és hatásköri összeütközés feloldását törvényi szinten kellene rendezni. [12] A helyi településkép-védelem szabályai között szabályozza a Méptv. a helyi védelem szabályait; a Méptv. 96. §
(9)bekezdésének első mondata értelmében helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi vagy kerületi önkormányzat – rendeletében helyi emlékké nyilvánít. A helyi emlékek körét és a rájuk vonatkozó településképi követelményeket, valamint településképérvényesítési eszközöket szabályozó rendelet meghozatalára a Méptv. 225. §
(10)bekezdés
- pontja hatalmazza fel a Fővárosi Önkormányzatot; továbbá a Korm. rendelet
- §
(4)bekezdése értelmében a főváros esetében a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg a Méptv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket. A fővárosi önkormányzat emellett a helyi védelemre megállapítja a településkép-érvényesítési eszközöket, továbbá az egyéb kapcsolódó követelményeket. Ugyanezen jogszabályhely 2026. január 14. napjától hatályos
(4a)bekezdése értelmében a
(4)bekezdés szerint megállapított településkép érvényesítési eszközök tekintetében a fővárosi önkormányzat jár el. [13] A Fővárosi Önkormányzat a helyi védelem szabályait az Ör. Harmadik Részében határozta meg; a tárgyi ingatlan az Ör. 20. §
(3)bekezdése és
- mellékletének 21.1.
- pontja alapján fővárosi helyi védett építmény besorolású. Figyelemmel arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat az Ör.-ben a tárgyi ingatlant védetté nyilvánította, így a helyi védelemre vonatkozó településkép-érvényesítési eszközök tekintetében a hatásköre a Korm. rendelet
- §
(4a)bekezdése alapján fennáll. A Fővárosi Önkormányzat érvelésével szemben e rendelkezés nem ellentétes a törvényi szabályozással: az azt beiktató, a jogalkotó szándéka szerint éppen a törvényi szintű szabályozás végrehajtását elősegítő Módosító rendelet a Méptv. 225. §
(1)bekezdés
- pontja szerinti felhatalmazáson alapul, míg a Fővárosi Önkormányzat hatósági hatáskörét – a fentiek szerint – a Méptv.
- §
(1)bekezdése a 97. §
(2)bekezdés
- c)pont
- cb)alpontjában foglalt esetekben megalapozza. Ez utóbbinak azért van kiemelt jelentősége, mivel az Ör. Harmadik Része nem rendelkezik a helyi védelem körében a településképi bejelentési eljárásról, amire egyébként nem is szükséges, ugyanakkor az erre vonatkozó hatáskör azonban a Méptv. 99. §
(1)bekezdése értelmében – külön önkormányzati rendeleti szabályozás hiányában is, meghatározott esetekben – megállapítható. [14] Összefoglalóan megállapítható, hogy mind a törvényi szabályozás, mind az annak végrehajtását szolgáló kormányrendeleti szintű szabályok – a jogalkotó kifejezésre juttatott akaratával összhangban – azt célozzák, hogy a Fővárosi Önkormányzat által kialakított helyi védelemre vonatkozó településkép-érvényesítési eszközök tekintetében a Fővárosi Önkormányzat járjon el. A konkrét ügyben a településképi bejelentéssel érintett Fővárosi Ítélőtábla 4.K.700.234/2026/2 6 ingatlan helyi védettségét a Fővárosi Önkormányzat elrendelte [Ör. 20. §
(3)bekezdés,
- melléklet 21.1.
- pont; Korm. rendelet
- §
(4)bekezdés; Méptv. 96. §
(9)bekezdés]; a településképi bejelentési eljárás kötelező lefolytatásának esete fennáll [Méptv. 97. §
(2)bekezdés
- c)pont
- cb)alpont, 99. §
(1)bekezdés]; így a Méptv. 22. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott településkép-érvényesítési eszköz tekintetében a Fővárosi Önkormányzat köteles eljárni [Korm. rendelet 30. §
(4a)bekezdés; Méptv. 22. §
(3)bekezdés]. [15] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla – a Kp. 12. §
(2)bekezdés a) pontja, és a 154. §
(3)bekezdése, a Mötv. 142/A. §-a és az Ör. 2/A. § alapján – eljáró közigazgatási szervként Budapest Főváros Önkormányzatának főpolgármesterét jelölte ki. [16] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés w) pontja alapján illetékmentes. [17] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(1)bekezdése, a perújítás lehetőségét a Kp. 154. §
(4)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,
- június
- dr. Kecskés Zsófia s.k. dr. Farkas Ervin s.k. dr. Zakócs Ildikó s.k. a tanács elnöke, előadó bíró bíró