A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a jogerős ítélet a joggyakorlatába illeszkedik és a joggyakorlat továbbfejlesztése nem indokolt, továbbá a fél nem jelöli meg, hogy az általa hivatkozott közzétett kúriai határozat mely részétől tér el a jogerős ítélet. Joggyakorlat: Mfv.III.10.561/2018/4., Mfv.III.10.676/2013/3., Mfv.III.10.758/2013/6., Mfv.III.10.032/2014/12., Mfv.III.10.175/2018/
- A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.37.845/2022/
- dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Kardos Norbert ügyvéd (cím2) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (egyéb1 Főosztály; cím3.) Az alperes képviselője: dr. Juhász Márta kamarai jogtanácsos A per tárgya: rokkantsági járadék tárgyában hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: Debreceni Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 1.K.702.653/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az dátum1 napján született, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló felperes születésétől fogva pszichiátriai megbetegedésben szenved, munkaképességcsökkenését
- novemberig 100%-ban véleményezte az orvosi bizottság. A
- január 31-én kelt szakvélemény szerint
- január 1-jén bekövetkezett Kúria V.Kfv.37.845/2022/2 2 jogszabálymódosítás szerint a 100%-os munkaképességcsökkenés 85%-os össz-szervezeti egészségkárosodással egyenértékű. A felperes össz-szervezeti egészségkárosodása
- február
- napjától 63 % mértékű volt, így a hatóság a rokkantsági járadék részére való folyósítását
- május 1-től megszüntette, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- február
- napján kelt 2.M.464/2014/
- számú ítéletében
- június
- napjától a felperes össz-szervezeti egészségkárosodását 63 %-ban, egészségi állapotát 37 %ban állapította meg. A felperes össz-szervezeti egészségkárosodása
- június
- napjától 73%. [2] A felperes gondnoka által
- december
- napján rokkantsági járadék megállapítása iránt előterjesztett kérelmét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala
- február
- napján kelt SZ-10/L519/6637-6/
- iktatószámú határozatával elutasította. A fellebbezés alapján eljárt alperes a
- július
- napján kelt BP/L556/376-6/
- határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] Határozatát a rokkantsági járadékról szóló 83/
- (XII. 27.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet)
- §
(1)-
(3)bekezdéseire, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/
- (II. 14.) számú NEFMI rendelet l. mellékletére alapította. Indokolása szerint a felperes nem jogosult az ellátásra, mert az orvosi vélemények szerint a felperes legalább 70%-os mértékű egészségkárosodása nem
- életévének betöltése előtt keletkezett, a 73%-os egészségkárosodása
- június 7-től áll fenn. A felperes keresete és az alperes védekezése [4] A felperes keresetlevelében az alperesi határozat elsőfokú határozatra kiterjedő hatályú megsemmisítését, illetve hatályon kívül helyezését kérte. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes nem jogosult az igényelt ellátásra, mert az orvosi vélemények és a perben beszerzett igazságügyi orvosszakértő az orvosi véleményekkel egyezően azt állapította meg, hogy a felperesnek a legalább 70%-os mértékű egészségkárosodása nem
- életévének betöltése előtt keletkezett, a 73%-os egészségkárosodása
- június 7-től áll fenn. A felperes
- éves kora előtti időszakban a pszichiátriai károsodása állt fenn, a porckorongsérve és a jobb alsó végtagi károsodása leghamarabb 2014-től véleményezhető, amikortól egészségkárosodásának mértéke 63% volt. [7] Utalt arra, hogy az MT rendelet
- december 31-ig hatályos
- §
(1)bekezdése szerint rokkantsági járadékra az volt jogosult az egyéb feltételek teljesülése esetén, aki
- életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 %-os, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett. Habár az orvosi vélemények szerint a felperes munkaképességcsökkenése korábban 100% volt, azonban ezen állapota nem volt folyamatos. Kúria V.Kfv.37.845/2022/2 3 [8] Kitért arra is, hogy a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban volt 2.M.464/
- számú perben beszerzett, az Egészségügyi Tudományos Tanács Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testülete (a továbbiakban: ETT) által adott
- december
- napján kelt 1015-126/ETT/ISZT/
- számú igazságügyi orvosszakértői lelet és vélemény szerint a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása a kombinált értéktáblázat alapján
- június
- napjától a 63%, az egészségi állapota 37%-os volt. E vélemény összhangban áll a perben beszerzett igazságügyi szakértői véleménnyel, így a felperes által indítványozott további szakértői bizonyítást mellőzte. A felülvizsgálati kérelem [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek befogadását a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt, valamint a joggyakorlat fejlesztése érdekében, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés „a)” és „d)” pontjára hivatkozással kérte. [10] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kp. 78. §
(1)és
(2)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, jogkérdésben eltér a Kúria közzétett joggyakorlatától [Mfv.III.10.676/2013/3., Mfv.III.10.175/2018/6., EBH
- 1359.]. [11] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte, hogy a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve Szakértői Bizottság
- január
- napján kelt I. fokú szakvéleménye a pszichiátriai rész-egészségkárosodása, egyben az összeszervezeti egészségkárosodása mértékét 85 %-ban véleményezte, másrészt hogy a keresetlevelében kifogásolta, hogy csak az alperes határozatával együtt kapta kézhez a másodfokú szakvéleményt, így nem élhetett véleményezési jogával. Az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható jogszabálysértést követett el, amikor a
- életéve betöltése előtt keletkezett legalább 70 %-os egészségkárosodása folyamatosságának megszakadását állapította meg az ETT hét évvel korábbi, és több szempontból aggályos tartalmú szakvéleménye alapján a perben beszerzett igazságügyi orvosszakértő szakvélemény kiegészítéseként. Az egészségkárosodás fennállása, annak folyamatossága, a folyamatosság megszakadása különleges szakértelmet igénylő kérdés, az elsőfokú bíróság így nem mellőzhette volna jogszerűen a további szakértői bizonyítást. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. [13] A Kúria megállapította, hogy a felperes befogadási kérelmében a Kp.
- §ának már hatálytalan szövegezésére hivatkozott. Kúria V.Kfv.37.845/2022/2 4 [14] A Kp.
- §
- április
- napjától hatályos, jelen eljárásban irányadó rendelkezései szerint: „
(1)A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt.” [15] A felperes által tévesen megjelölt Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontja szó szerint megegyezik a hatályos Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában, a
- d)pont pedig a
- b)pontban foglalt okokkal. A Kúria ezért a Kp. 115. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó Kp. 104. §
(2)bekezdése értelmében a felperes befogadási kérelmét Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja és
- b)pontja alapján vizsgálta. [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont alapján a joggyakorlat egységének biztosítása okán a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának abban az esetben van helye, ha az adott jogkérdést illetően még nincs egységesen kialakult bírósági gyakorlat, vagy az adott jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást. A joggyakorlat továbbfejlesztésére hivatkozással a felülvizsgálati kérelem abban az esetben fogadható be, ha vizsgálandó, hogy az adott jogkérdés egységes joggyakorlatának fenntartása a megváltozott gazdaságitársadalmi-jogi környezet okán még támogatható-e. [18] A Kúria megállapította, hogy a felperes által megjelölt jogkérdés, azaz a szakvélemények rokkantsági ellátások megállapítása érdekében történő értékelése körében kialakult gyakorlattal rendelkezik, amelytől eltérésre, illetve annak továbbfejlesztésére indokot nem látott. A Kúria Mfv.III.10.561/2018/4.számú ítélete [12] pontjában rögzítette, hogy „(…) korábbi határozataiban (Mfv.III.10.676/2013/3., Mfv.III.10.758/2013/6., Mfv.III.10.032/2014/12., Mfv.III.10.175/2018/6., stb.) kifejtette, hogy az egészségkárosodás valós és helyes mértékének meghatározása, illetve az egyéb kérdések (pl. kezdő időpont) orvosi szakkérdések, amelyek szakértői megválaszolást igényelnek. A rokkantságon, egészségkárosodáson alapuló ellátások tárgyában hozott társadalombiztosítási határozatok alapjául szolgáló, az NRSZH bizottságai által adott szakvélemények/szakhatósági állásfoglalások és a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemények orvosszakmai kérdésekben kimutatható ellentmondásait, amennyiben az eltérések a per eldöntésére kihatással bírnak, a bíróságnak további szakértői bizonyítás elrendelésével kell feloldania (EBH2005. 1359.).” Az elsőfokú bíróság igazságügyi szakértőt rendelt ki a felperes egészségkárosodása mértékének, illetve a kezdő időpontja eldöntése érdekében. Értékelte a beszerzett igazságügyi szakértői véleményt, azt összevetette a felperes által megjelölt további bizonyítékokkal, így az ETT által a felperes Kúria V.Kfv.37.845/2022/2 5 által indított perben beszerzett véleményével, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs ellentmondás a korábbi orvosi vélemények között atekintetben, hogy a felperes 70%-ot meghaladó egészségkárosodása nem állt fenn 25 éves életkora előtt. A perben eldöntendő kérdésről tehát az aggálytalan szakértői vélemény alapján foglalt állást, így az elsőfokú bíróság döntése illeszkedik a Kúria kialakult joggyakorlatába, amely továbbfejlesztése nem indokolt. Erre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)pontja alapján nem találta indokoltnak. [19] A felperes befogadás iránti kérelmében továbbá nem jelölte meg, hogy a Kúria közzétett döntéseinek mely részével ellentétes a jogerős ítélet, így a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján – a Kp. 117. §
(4)bekezdés értelmében – nincs törvényes lehetőség. [20] A Kúria egyéb befogadási ok fennállását sem állapította meg, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a jogerős ítélet a joggyakorlatába illeszkedik és a joggyakorlat továbbfejlesztése nem indokolt, továbbá a fél nem jelöli meg, hogy az általa hivatkozott közzétett kúriai határozat mely részétől tér el a jogerős ítélet. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [23] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. A Kúria megállapította, hogy a felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére szükségtelenül és tévesen összesen 84.000 (nyolcvannégyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket rótt le, ezért az állami adóhatóságtól az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján az illeték visszatérítése kérhető. [24] zárja ki. A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
- § d) pontja Kúria V.Kfv.37.845/2022/2 6 Budapest,
- január
- dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró dr. Demjén Péter s.k. s.k. bíró Ságiné dr. Márkus Anett A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró