A határozat elvi tartalma: A felszámolási eljárás befejezéséről rendelkező végzéssel szemben a hitelezőknek átadott - be nem hajtott - követelés kötelezettje részéről benyújtott fellebbezés elutasítása. A Kúria mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Fpkf.VII.30.002/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Csőke Andrea bíró Az adós: adós1 Az adós felszámolója: felszámoló1 Az adós képviselője: dr. Csapó Péter ügyvéd cím1 Az ügy tárgya: felszámolás A fellebbezést benyújtó: dr. P. D. cím2 A fellebbezést benyújtó képviselője: Dr. Réder Ügyvédi Iroda cím3 A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Rendelkező rész Fpkf.IV.45.099/2020/
- számú végzés Kúria VII.Fpkf.30.002/2021/2 2 A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az adós elleni felszámolási eljárásban első fokon eljáró Pécsi Törvényszék az 5.Fpk.155/2017/
- számú végzésével az adós felszámolását egyszerűsített módon befejezte és az adóst megszüntetni rendelte, egyúttal az adósnak dr. P. D.-val szembeni, bűncselekmény elkövetésével okozott kár megtérítése iránti 125.460.837 Ft összegű be nem hajtott követelését a hitelezők között felosztotta. [2] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben dr. P. D. terjesztett elő fellebbezést, amely alapján a Pécsi Ítélőtábla előtt Fpkf.IV.45.099/
- ügyszámon indult másodfokú eljárás. A fellebbezéssel támadott határozat [3] Az ítélőtábla végzésével dr. P. D. fellebbezését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §-a alkalmazásával hivatalból elutasította. [4] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az rPp.
- §
(1)bekezdéséből és a Cstv. 6. §
(4)bekezdéséből következően a felszámolási eljárásban dr. P. D. félként nem vett részt, a záróvégzés rá nézve sem kötelezést, sem megállapítást nem tartalmaz, ezért fellebbezés előterjesztésére nem jogosult. A záróvégzés a be nem hajtott követelés felosztására és átadására vonatkozóan nem dönti el a követelés jogi sorsát, nem jelenti annak elismerését vagy megállapítását sem, hogy az adósnak a fellebbezővel szemben a határozatban feltüntetett összegű követelése valóban fennáll. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [5] Az ítélőtábla végzésével szemben dr. P. D. nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla utasítását kérte a fellebbezése érdemi elbírálására. [6] Arra hivatkozott, hogy az ítélőtábla végzése sérti az rPp.
- §-át,
- §-át. Állította, hogy a felszámoló által kimutatott követelés felosztása körében rendelkezést tartalmaz rá a fellebbezéssel támadott elsőfokú végzés, azon túlmenően pedig a jogos érdekét is sérti. A Kúria VII.Fpkf.30.002/2021/2 3 perbeli jogképesség, cselekvőképesség és legitimáció elhatárolása mellett állította, hogy az elsőfokú bíróság döntése a támadott rendelkezéssel anyagi jogi kapcsolatot hozott létre közte és az adós, a hitelezők, valamint az adós tulajdonosai között, ami kereshetőségi jog létrehozatalát jelenti. [7] A fellebbezésre nem érkezett észrevétel. A Kúria döntése és annak jogi indokai [8] A Kúria a fellebbezést az rPp. 233/A. §-a alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak. [9] Az rPp.
- §
(1)bekezdése, valamint a Cstv. 6. §
(4)bekezdése egyértelműen rendezi a felszámolási eljárásban fellebbezés benyújtására jogosult személyi kört. Az rPp. hivatkozott rendelkezése szerint a bíróság határozatával szemben fellebbezéssel a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az élhet, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A Cstv. megjelölt szabálya értelmében – a kifogásolási eljárástól eltekintve – a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. [10] A Kúriának a fellebbezés alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hitelezők között felosztott adósi követelés kötelezettje – a vagyon felosztására vonatkozó rendelkezésen keresztül – tekinthető-e a határozat adott rendelkezése címzettjének, ezáltal a bíróság határozatával szemben fellebbezésre jogosult személynek. [11] A Cstv. 56. §
(2)bekezdéséből és a 60. §
(1)bekezdéséből együttesen következik, hogy a felszámolás befejezésével és az adós jogutód nélküli megszüntetésével a bíróság – a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján – a hitelezők követeléseinek kielégítése keretébe tartozóan rendelkezik az adós addig be nem hajtott követeléseiről, amikor azokat a hitelezők között – bejelentett követeléseik erejéig – a törvényben meghatározott kielégítési sorrend (57. §) figyelembevételével felosztja. A bíróság döntésének mibenléte és joghatása a felszámolási eljárás alanyi körére kiterjedő hatállyal és a felszámolási eljárás céljával összhangban [Cstv. 1. §
(3)bekezdés] ragadható meg: vagyis az adós vagyonából a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igények kielégítésében. [12] A Kúria ítélkezési gyakorlatában (Fpkf.VII.30.077/2016/3., Fpkf.VII.30.433/2020/2.) – amelyet jelen ügyben is irányadónak tart – nem tekinti ezért fellebbezésre jogosultnak a hitelezők részére átadott követelés kötelezettjét, a felszámolási eljárást befejező végzés közvetlenül rá vonatkozó rendelkezése hiányában, mivel a felszámolási eljárás befejezésével az adós be nem hajtott követelésének a hitelezők részére való átadása a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során nem jár a követelés kötelezettjére kihatóan anyagi jogi kérdés elbírálásával. [13] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését az rPp. 259. §-a folytán alkalmazandó rPp. 253. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Kúria VII.Fpkf.30.002/2021/2 4 Záró rész [14] Az eredménytelenül fellebbező a felmerült másodfokú eljárási költségét viselni köteles. A hitelezőknek és a felszámolónak – nyilatkozatuk hiányában – jelen másodfokú eljárással összefüggésben költsége nem merült fel. [15] Jelen másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt. [16] A Kúria a fellebbezést az rPp. 257. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- március
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró