A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.III.39.056/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes jogi képviselője: Ügyvédi Iroda1 (cím2, eljáró ügyvéd: dr. Kotroczó Béla János) Az alperes: Belügyminiszter (cím3) Az alperes képviselője: dr. Kovács N. Balázs ügyvéd (cím4) Az I. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím5) Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Ügyvédi Iroda2 (cím6; eljáró ügyvéd: dr. Halász György) A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt2 (cím7) A II. rendű alperesi érdekelt képviselője: személy1 A III. rendű alperesi érdekelt: érdekelt3 (cím8) A III. rendű alperesi érdekelt képviselője: személy2 A IV. rendű alperesi érdekelt: érdekelt4 (cím9) A IV. rendű alperesi érdekelt képviselője: személy3 A per tárgya: köznevelési intézmény átszervezésének ügyében indult közigazgatási jogvita A fellebbezést előterjesztő fél: a felperes,
- sorszám alatt A fellebbezett határozat: a Fővárosi Ítélőtábla
- április 30-án kelt 4.Kpkf.700.091/2025/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.700.091/2025/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria III.Kpkf.39.056/2025/4 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperesi érdekelt – a II. rendű alperesi érdekelt kezdeményezése alapján – javaslatot tett az alperesnek a III. rendű alperesi érdekelt átszervezésére. Az alperes nevében eljárt köznevelési államtitkár az átszervezésről
- május 31-én a BM/162881/
- számú döntési tábla 209-
- sorain hozott döntést (a továbbiakban: döntés), amelynek értelmében a III. rendű alperesi érdekeltnek a cím10 alatti székhelyintézménye (a továbbiakban: korábbi székhelyintézmény) jogutódlással megszűnt és a cím11 szám alatt működő tagintézménye székhelyintézménnyé vált. [2] Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú ítéletével a döntéssel szemben előterjesztett keresetet elutasította, amely ellen a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdése alapján fellebbezési jogot biztosított. [3] A korábbi székhelyintézmény működése a
- szeptember
- napjától
- augusztus
- napjáig tartó időszakban szünetelt, az ott tanuló diákok
- szeptember
- napjától az cím11 épületbe járnak iskolába. A IV. rendű alperesi érdekelt a 6/
- (I. 20.) MÖKt számú határozatával a II. rendű alperesi érdekelttel fennálló vagyonkezelési szerződését úgy módosította, hogy abból a korábbi székhelyintézmény kikerült. [4] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben azonnali jogvédelem keretében ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is előterjesztett. Az ítélőtábla végzése [5] Az ítélőtábla az azonnali jogvédelem keretében előterjesztett ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet elutasította. [6] Kifejtette, hogy abban kellett állást foglalnia – kizárólag az azonnali jogvédelem vonatkozásában – hogy a kérelem a sérelmezett közigazgatási cselekmény tekintetében miként értelmezhető. A vizsgálat eredményeként megállapította, hogy az igényelt jogvédelmi eszköz a döntés kapcsán nem értelmezhető, a kérelem a kívánt joghatás kiváltására nem alkalmas. [7] Az azonnali jogvédelem a korábbi székhelyintézményhez köthető tárgyi feltétel (épület) a per jogerős befejezéséig történő biztosítását célozza, amely azonban a nemzeti köznevelésről szóló
- évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74.§
(4)bekezdése alapján lefolytatott vagyonvisszaadási eljárás eredményeként a tulajdonos IV. rendű alperesi érdekelthez visszakerült. Megállapítható, hogy a felperes a fellebbezési eljárásban az átszervezéshez csak közvetve kapcsolódó, azonban befejezett cselekmény vonatkozásában kér jogvédelmet. [8] Rögzítette az eljárt bíróság, hogy a vagyonvisszaadásban a döntést hozó alperes egyáltalán nem vett részt, az a II. és IV. rendű alperesi érdekeltek között zajlott le. [9] Az ideiglenes intézkedés csak olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely a peres felek kontextusában értelmezhető, a felperes ennek keretében olyan igényt kérelmezhet, mely a perben érvényesített jogon alapul, abból következik. A per, ezáltal az Kúria III.Kpkf.39.056/2025/4 3 ideiglenes intézkedés keretein túlmutat az a rendelkezés, ha a bíróság az alperes által hozott döntéssel szemben az alperesi érdekeltek hatáskörébe tartozó kérdésben biztosít azonnali jogvédelmet. [10] Nem találta megalapozottnak azt a felperesi hivatkozást sem az ítélőtábla, hogy esetleges pernyertessége esetén az eredeti állapot nem lenne helyreállítható, mert a per eredményétől függően a székhelyintézmény rendelkezésre bocsátása külön eljárás keretében utólagosan is rendezhető. A fellebbezés és az alperes észrevétele [11] A felperes fellebbezésében kérte a végzés megváltoztatását akként, hogy a Kúria ideiglenes intézkedésként kötelezze az alperest arra, hogy a cím10 alatti ingatlant a Érdekelt3 székhelyként működtesse, ott a fenntartásában álló általános iskola oktatási tevékenységet folytasson. [12] Kifejtette, hogy az ítélőtábla döntése nem értelmezhető a Kp-ben található azonnali jogvédelemmel kapcsolatos rendelkezések és a perbeli tényállás tükrében, mivel a Kp. 54. §
(1)bekezdése alapján a bíróság – a perben hozandó határozat, illetve törvény keretei között – bármely, a jogvédelem azonnali biztosításához szükséges intézkedést tehet. A kereteket pedig a Kp. 85. §
(1)bekezdése rögzíti. A kereseti kérelmében azt kérte, hogy az Nkt. 40. §
(3)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja alapján rendeljék el a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértés előtti állapot visszaállítását. [13] Álláspontja szerint a perben hozandó határozat perbeli kereteit a kereseti kérelem, a Kp. 92. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint az Nkt. 40. §
(3)bekezdés ac) pontja adja. [14] Az ítélőtábla jogértelmezése pedig kiüresítené az Nkt.
- § szerinti perek értelmét. [15] A vonatkozó rendelkezések értelmében az átszervezési döntés megtámadása iránti pernek az alperese a fenntartó és a döntést hozó Belügyminiszter lehet, így amennyiben nem jogszerű a döntése, akkor az eredeti állapot helyreállítására is ő kötelezhető. [16] Nem lenne jogszerű, ha a döntési jog a minisztert illetné, de kötelezettséget vele szemben a döntéssel kapcsolatosan nem lehet megállapítani. A hatáskör ilyen jellegű megosztása nem eredményezheti a döntés alanyait megillető tényleges jogorvoslat ellehetetlenülését. [17] Hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.403/2016/
- számú, a Kfv.VI.37.404/2016/
- számú, a Kpkf.40.300/2020/
- számú, valamint a Kpkf.V.39.304/2020/
- számú döntéseire. [18] Az alperes észrevételében előadta, hogy az ítélőtába végzése nem jogszabálysértő, jogkérdésben nem tér el a Kúria közzétett határozatától. Hangsúlyozta, hogy az épület a lefolytatott vagyonvisszaadási eljárás eredményeként visszakerült a IV. rendű alperesi érdekelthez, mint tulajdonoshoz. A felperes azonban az átszervezéshez csak közvetve kapcsolódó, a befejezett cselekmény vonatkozásában kéri az azonnali jogvédelmet. Az ideiglenes intézkedés keretein túlmutat az a rendelkezés, ha a bíróság az alperes által hozott döntéssel szemben az alperesi érdekeltek hatáskörébe tartozó kérdésben biztosít jogvédelmet. Kúria III.Kpkf.39.056/2025/4 4 A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felperes fellebbezése – az alábbiak szerint – alaptalan. [20] A Kúria a másodfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdés keretei között vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az irányadó törvényi rendelkezések helyes alkalmazásával járt el és az azonnali jogvédelem keretében előterjesztett ideiglenes intézkedés vonatkozásában helytálló döntést hozott. A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla döntésével egyetért, azt megismételni – a Kp. 114. §
(5)bekezdésére figyelemmel – nem kívánja. [21] A Kúria mindemellett rögzíti, a felperes az általa hivatkozott kúriai döntések és az ítélőtábla döntése közötti jogkérdésben eltérést a fellebbezésében nem mutatta be, így az ezzel kapcsolatos érvelését nem vizsgálta. [22] A Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 50. §
(1)bekezdésének, valamint az 54. §
(1)bekezdésének vizsgálata során helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmében előadottak a döntés kapcsán nem értelmezhetőek, a kérelem önmagában a kívánt joghatás kiváltására nem alkalmas. [23] Az ideiglenes intézkedés csak olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely a peres felek vonatkozásában értelmezhető, a perben érvényesített jogon alapul, illetve abból következik. A felperes kérelme ezen feltételnek nem felelt meg. [24] Mindezekre tekintettel a fellebbezésében előadott érvek nem voltak alkalmasak az elsőfokú bíróság érveinek megváltoztatására, ezért a Kúria az elsőfokú bíróság végzését – annak helyes indokai alapján – a Kp. 114. §
(5)bekezdése szerint helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [25] Az ideiglenes intézkedés a peres felek vonatkozásában értelmezhető, a perben érvényesített jogon alapul, abból következik. Így – a per tárgyához közvetve kapcsolódó cselekmény miatt – az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása jogszerű. Záró rész [26] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [27] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [28] Az alperes az észrevételében perköltség iránti igényt nem érvényesített, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [29] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Kúria III.Kpkf.39.056/2025/4 5 Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Kovács András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő