A határozat elvi tartalma: A felperesnek a fellebbezésében tett, a keresetében foglaltakkal ellentétes jogállítása meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül. Az ezen, meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősülő és perbeli pozíciójából eredő ellentétes jogállításon kívül egyéb hivatkozás hiányában a fellebbezésében foglaltak az elsőfokú határozat megváltoztatására nem alkalmasak. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 10.Gf.40.124/2023/
- A felperes: Felperes1 cím2 A felperes képviselője: Nagy Norbert Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nagy Norbert ügyvéd) cím1 Az alperes: Alperes1 cím4 Az alperes képviselője: Horony Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horony Levente ügyvéd) cím3 Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.124/2023/4 2 A per tárgya: taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 2.G.40.429/2021/
- A fellebbezést benyújtó fél: felperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 9.000 (kilencezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék (elsőfokú bíróság) ítéletével részben helyt adva a felperes keresetének – amely az alperes 2/
- (XI.22.) és 3/
- (XI.22.) számú taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérte azon az alapon, hogy a határozatok a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §
(2)bekezdés
- d)és
- f)pontjaiban foglaltakat sértik, mivel törvényes képviselő3 a döntéssel személyesen érintett törvényes képviselő1 hozzátartozója, valamint maga személyesen is érintett, így nem szavazhatott volna – az alperes 2/2021. (XI.22.) számú taggyűlési Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.124/2023/4 3 határozatát hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest a felperesnek 18.000 forint perköltség megfizetésére azzal, hogy az ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. [2] A határozata indokolásában elsődlegesen azt rögzítette, hogy az alperes 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 9. §
(2)bekezdése szerinti döntése hiányában az alperesnek
- március 15-étől a Ptk. rendelkezéseit működése során alkalmaznia kell. [3] A felperes az alperes tagjaként a Ptk. 3:
- §-a szerinti per megindítására jogosult volt. [4] Az alperes 2/
- (XI.22.) számú taggyűlési határozata tekintetében a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése és a
(2)bekezdés
- d)és
- f)pontjai idézését követően megállapította, hogy az alperes taggyűlése korábban nem hozott a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdésében foglaltak alkalmazását kizáró döntést, így az abban foglaltak a működésére nézve irányadóak. [5] A Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontjának rendelkezéséből nem következik, hogy a kizáró okok egymáshoz viszonyítottságot, fokozott érintettséget szabályoznának. A csak családtagokból, hozzátartozókból álló gazdasági társaságok előtt is nyitva áll a társasági szerződés megkötésekor – a későbbiekben a társasági szerződés módosításakor – az a lehetőség, hogy a hivatkozott Ptk. szabályokat a társasági szerződésben a társaság működésére vonatkozóan kizárják. A társaság működése e kizárás nélkül sem lehetetlenül el, hiszen a társaság ügyvezetőjévé választható olyan személy, aki a társaság tagja és olyan nem tag is, aki egyik tagnak sem hozzátartozója. [6] A Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontjánál az egyetlen vizsgálandó szempont, hogy a tagnak hozzátartozója-e az, aki érdekelt a döntésben, más szempontot nem kell figyelembe venni; a hozzátartozói viszony fennállta kizárja a szavazásból a tagot. A hozzátartozói viszony törvényes képviselő3 tag és törvényes képviselő1 ügyvezető között fennáll, törvényes képviselő1 ügyvezető a jogi személynek nem tagja. törvényes képviselő1 ügyvezető abban a döntésben, hogy vele mint ügyvezetővel szemben a társaság bíróság előtti peres eljárásban követelést érvényesítsen érdekelt, hiszen a társaság pernyertessége az ügyvezető marasztalását eredményezi, amely az alperes vagyoni helyzetére nyilvánvalóan hatással van, ezért törvényes képviselő3 a határozat meghozatalakor nem szavazhatott volna. [7] Emellett az alperes 2/2021. (XI.22.) számú taggyűlési határozata vonatkozásában a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdése f) pontjára alapított további hivatkozást, valamint az alperes 3/
- (XI.22.) számú taggyűlési határozata jogsértő voltára alapított, e határozat hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmet megalapozatlannak találta. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.124/2023/4 4 [8] Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett, amelyben – a kérelme tartalma szerint – az ítélet keresetnek helyt adó része megváltoztatását és e körben is a kereset elutasítását, valamint az alperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. [9] Az előzmények ismertetését követően előadta, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy törvényes képviselő3 tag törvényes képviselő1 ügyvezető hozzátartozója. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontjának elfogadása esetén azonban azon gazdasági társaságok, amelyek kizárólag közeli hozzátartozókból állnak, nem tudnának olyan döntéseket hozni, amelyek valamelyik hozzátartozó vagy tisztségviselő felelősségének kérdését vetik fel. Így – érvényesen meghozható határozat hiányában – a tagok és tisztségviselők törvényben rögzített felelőssége kiüresedne. [10] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását és a felperes 120.000 forint + áfa összegű másodfokú perköltsége megfizetésére kötelezését kérte. [11] Egyetértett az elsőfokú bíróságnak a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés d) pontjában foglalt szabályozás értelmezésének körében kifejtett álláspontjával, amely szerint az további megkötést nem tartalmaz és kivételt sem enged meg. A hozzátartozói viszony fennállta a tagot a szavazásból kizárja. A hozzátartozói viszony törvényes képviselő3 tag és törvényes képviselő1 ügyvezető között fennáll, továbbá törvényes képviselő1 ügyvezető érintett azon döntésben, hogy a társaság vele szemben peres eljárásban követelést érvényesítsen. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy erre tekintettel törvényes képviselő3 a határozat meghozatalakor nem szavazhatott volna. [12] A csak hozzátartozókból álló gazdasági társaság előtt nyitva áll a lehetőség, hogy a társasági szerződés megkötésekor vagy annak módosításakor a Ptk. hivatkozott szabályait a társaság működésére vonatkozóan kizárja. A társaság működése enélkül sem lehetetlenül el, mivel a társaság ügyvezetőjévé választható olyan személy, aki a társaság tagja, valamint olyan nem tag is, aki egyik tagnak sem hozzátartozója. [13] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 376. §
(1)bekezdése alapján – a Pp. 376. §
(2)bekezdésében írt kérelem hiányában – tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A Pp.
- §-ában írt feltételek hiányában a felülbírálati jogkörét a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [15] A fellebbezés megalapozatlan, annak hivatkozásai érdemben nem bírálhatóak el. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.124/2023/4 5 [16] A felperes keresetében az alperes 2/2021. (XI.22.) számú taggyűlési határozata hatályon kívül helyezését – egyéb ok mellett – azon az alapon kérte, hogy az a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdése d) pontjában foglaltakat sérti, mivel a szavazásban a döntéssel személyesen érintett ügyvezető hozzátartozója is részt vett. [17] Ehhez képest a fellebbezése azt tartalmazza, hogy a döntéssel személyesen érintett hozzátartozója szavazati jogának gyakorlása a meghozott határozat jogszabályba ütköző voltát nem eredményezheti. [18] A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 373. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezésben és a másodfokú eljárás során – a
(2)–
(5)bekezdésben foglalt kivételekkel – a keresetet illetve az ellenkérelmet megváltoztatni nem lehet. [19] A fenti szabályozás értelmében a főszabály az, hogy a fél sem a fellebbezésében, sem a későbbi másodfokú eljárás során a keresetét, ellenkérelmét nem változtathatja meg. Ettől a Pp. csupán meghatározott esetekben enged eltérést: a fél önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően tudomására jutott vagy bekövetkezett tényre tekintettel, amennyiben az a félre nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna, valamint abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság nem közölte előre az ítéletében hivatalból figyelembe vett tényt vagy a felekétől eltérő jogszabályi értelmezését vagy a kérelemtől jogszabály alapján való eltérési szándékát. A jelen esetben a Pp. 373. §
(2)-
(5)bekezdéseiben meghatározott kivételek egyike sem áll fenn, ilyen körülményre a felperes nem is hivatkozott. [20] A Pp. 7. §
(1)bekezdése az értelmező rendelkezések között, a
- a) pontban a keresetváltoztatás fogalmát akként határozza meg, hogy ilyennek minősül – egyéb eset mellett –, ha a fél a keresetével – ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is – összefüggésben előadott korábbi jogállításához képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít. [21] A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felperes azon fellebbezésében írt jogállítása, amely szerint az alperes 2/
- (XI.22.) számú taggyűlési határozata a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés d) pontjába ütközés miatt nem jogsértő és a hatályon kívül helyezésének nincs helye, a keresetében foglalt jogállításával éppen ellentétes, ezért attól eltérő jogállításnak minősül. [22] A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy amennyiben a felperes a peresített igényét a továbbiakban nem kívánja a bíróság előtt érvényesíteni, úgy eljárásjogi lehetőségei – az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére tekintettel – a keresettől elállásra korlátozódnak és a Pp. 241. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetését kérheti. E rendelkezési joga azonban nem korlátlan, mivel a Pp. 241. §
(2)bekezdése értelmében az alperes ellenkérelmének előterjesztését követően elállásra csak az alperes hozzájárulásával kerülhet Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.124/2023/4 6 sor. Az érdemi perbe bocsátkozást követően a per elállás miatti megszüntetésének az alperes hozzájárulásához kötése azért szükséges, mert az alperes jogvédelme indokolhatja, hogy választása szerint a jogvita az adott eljárásban érdemben elbírálásra kerüljön, elkerülve ezáltal, hogy a nem érdemi döntéssel befejeződött eljárást követően később vele szemben ismételten ugyanazon követelést támasszák. [23] A jelen esetben az alperes az elálláshoz nem járult hozzá, mivel a felperes az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztését követően gyakorolta ezt a jogát. [24] Mivel a felperes a fellebbezésében a keresetében foglaltakkal és perbeli pozíciójától eltérő ellentétes jogállítást tett, amikor az alperes 2/2021. (XI.22.) számú taggyűlési határozata Ptk. 3:19. §
(2)bekezdésének d) pontjába ütközésének hiányára hivatkozott, ezen jogállítása keresetváltoztatásnak minősül, amely a Pp. 373. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban nem megengedett. [25] A felperes fellebbezése ezen meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősülő és perbeli pozíciójától eltérő jogállításon kívül más hivatkozást nem tartalmaz, így a fellebbezésében foglaltak az elsőfokú határozat megváltoztatására nem alkalmasak. [26] A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [27] A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 364. §a szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperesnek a másodfokú eljárásban felmerült a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján mérsékelt, a másodfokú eljárásban végzett jogi képviselői tevékenység mértékével arányos 9.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. a tanács elnöke Dr. Kolozs Balázs s.k. Dr. Matosek Edina s.k. előadó bíró bíró Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.124/2023/4 7