A határozat elvi tartalma: A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VII.39.109/2022/
- Dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvéd1 cím2 Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Papp Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott 588756-2/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Debreceni Törvényszék 103.K.701.373/2021/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 103.K.701.373/2021/
- számú végzése ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezést visszautasítja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kpkf.39.109/2022/2/I 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság a
- október 15-én kelt
- sorszámú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította. [2] Végzésében tájékoztatást adott a végzés elleni fellebbezés elektronikus előterjesztésének módjáról, a P20-20-01 számú „Űrlap fellebbezés/bírósági meghagyással szemben ellentmondás előterjesztéséhez” elnevezésű nyomtatvány használatáról. [3] A végzés ellen
- sorszámon a felperes fellebbezést jelentett be, amelyet jogi képviselője elektronikusan, a P23-20-02 számú, „Űrlap egyéb beadvány benyújtásához” elnevezésű nyomtatvány használatával terjesztett elő. [4] Az elsőfokú bíróság a fellebbezést a Kúriához, mint másodfokú bírósághoz felterjesztette. A Kúria azonban a
- december 1-jén kelt Kpkf.III.41.093/2021/
- számú végzésével az iratokat az elsőfokú bíróságnak visszaküldte azzal, hogy vizsgálja a fellebbezés előterjesztéséhez használt űrlap megfelelőségét, és fontolja meg a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés d) pontja alkalmazását. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság a
- december 17-én kelt, fellebbezett végzésével a felperes fellebbezését visszautasította a Kp.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján. [6] Végzésének indokolásában felhívta a Kp. 29. §
(1)bekezdését, 100. §
(1)bekezdését, 112. §
(1)és
(3)bekezdéseit, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/
- (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.)
- §
(2)bekezdését, 75/C. §
(2b)bekezdését, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) 9. §
(1)és
(4)bekezdéseit, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet (E-ügyintézési vhr.)
- § g) pontját, a bírósági eljárásokban és a bírósági igazgatásban rendszeresített nyomtatványokról szóló 12/
- (IX. 29.) OBH utasítás
- § 1.
- pontját,
- §
(1)bekezdését. Megállapította, hogy a keresetlevelet visszautasító végzésében adott tájékoztatás ellenére a felperes a fellebbezését nem az arra rendszeresített űrlap használatával terjesztette elő, és nem jelezte, hogy miért nem a megfelelő űrlapot használta, mi képezte a helyes benyújtás akadályát. Hivatkozott a Kúria Kpkf.V.35.368/2021/2., Kpkf.V.35.537/2021/
- és Kpkf.V.40.571/2021/
- számú végzéseire is. [7] Az elsőfokú bíróság a végzésében tájékoztatást adott arról, hogy a végzés elleni esetleges fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a fellebbezett határozat jogkérdésben eltér. Kúria VII.Kpkf.39.109/2022/2/I 3 A fellebbezés [8] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és a keresetlevelet visszautasító végzés elleni fellebbezése érdemi elbírálását kérte. [9] Előadta, hogy álláspontja szerint a P23-20-01 számú „Űrlap egyéb beadvány benyújtásához” elnevezésű nyomtatvány alkalmas a fellebbezés előterjesztésére. Univerzális, több funkcióban használható nyomtatványról van szó, amelyet a kitöltéssel maga tett erre alkalmassá, és aki azt elolvassa, tudja: melyik ügyben, kitől, milyen tárgyú beadvány érkezett. Utalt arra, hogy a nyomtatványok bevezetése óta minden fellebbezést ezen a nyomtatványon adott be, és ezt eddig soha senki nem kifogásolta, a Kúriának is megfelelt. A Kúria az iratok visszaküldésekor nem írta elő a fellebbezés visszautasítását, csak annak megfontolását várta el. Az elsőfokú bíróságnak a nyomtatvány megfelelőségét kellett volna vizsgálnia, márpedig az megfelelő volt, mert minden benne volt, aminek benne kellett lennie. Hangoztatta, hogy minden beadványt a tartalma szerint kell elbírálni. Kérte helyzetének átgondolását, meglátása szerint az ügymenetet nem bonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell. [10] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A fellebbezés érdemi elbírálására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. [12] A Kp.
- §
(3)bekezdése folytán a végzés elleni fellebbezésekre is irányadó 100. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a fellebbezésnek a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a fellebbezett határozat jogkérdésben eltér. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan – a Kp.
- §ában foglaltakból következően – hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. [13] Mindenekelőtt kiemeli a Kúria, hogy – a felperes előadásával szemben – több mint két tucat hasonló ügyében került sor iratvisszaküldésre a fellebbezés előterjesztéséhez használt űrlap megfelelőségének vizsgálata, és Kp.
- §
(1)bekezdés d) pontja alkalmazásának megfontolása érdekében. A felperes a fellebbezésében – az elsőfokú bíróság végzésében adott tájékoztatás ellenére – egyetlen, a fellebbezése alapját képező jogszabályhelyet, közzétett kúriai határozatot sem jelölt meg. Jogi képviselője részletezte ugyan a saját elképzeléseit az általa használt űrlap megfelelőségéről, de okfejtésében tartalmilag sem volt azonosítható – az elsőfokú bíróság jogszabályhelyekkel és kúriai határozatokkal alátámasztott indokolásával szemben – konkrét jogszabálysértésre hivatkozás. Ez pedig törvényi akadályát képezte az érdemi elbírálásnak. [14] Minderre tekintettel a Kúriának a felperes fellebbezését a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján vissza kellett utasítania. Kúria VII.Kpkf.39.109/2022/2/I 4 A döntés elvi tartalma [15] A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. Záró rész [16] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 107. §
(5)bekezdésére figyelemmel tanácsban, indokolással ellátott végzéssel határozott. [17] Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [18] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés a) pontja értelmében tárgyi illetékmentes. [19] A Kúria végzése ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése alapján nincs helye. Budapest,
- február
- Dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Varga Zs. András s.k. bíró