Bfv.1301/2021/6 – Kúria

(5)bekezdése szerinti kérelem ellenére az ügynek tanácsülésen való elbírálása tartalmilag azt jelenti, hogy a bíróság az ügyet nyilvános ülésen, de olyan személyek távollétében bírálja el, akiknek a részvétele a nyilvános ülésen kötelező. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1301/2021/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Csák Zsolt, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 12.B.VIII.30.978/2020/
4. ítélet, előkészítő ülés,
5. február
6. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 23.Bf.7264/2021/
7. ítélet, tanácsülés,
8. szeptember
9. Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 terhelt védője Kúria 1.Bfv.1.301/2021/6-I 2 Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Terhelt1 terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 23.Bf.7264/2021/
10. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 12.000 (tizenkétezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság
11. év február hó
12. napján kihirdetett 12.B.VIII.30.978/2020/
13. számú ítéletével Terhelt1 terheltet a Büntető Törvénykönyvről szóló
14. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
15. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)és
3. bc)alpontjára figyelemmel a

(4)bekezdés b) pontja szerinti folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében és a Btk. 370. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontjára figyelemmel a

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerinti lopás bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért mint különös visszaesőt 2 év 4 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtön fokozatban rendelte végrehajtani és megállapította, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. A terhelttel szemben vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett a nyomozás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] A kétirányú fellebbezések folytán eljáró Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 23.Bf.7264/2021/20. számú, 2021. szeptember 15. napján hozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott büntetést halmazati büntetésként jelölte meg, a vagyonelkobzás összegének megjelölését, a terhelt tartózkodási helyének címét pontosította. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 608. §

(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Be. 649. §-a

(2)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Kúria 1.Bfv.1.301/2021/6-I 3 [4] Az indítvány szerint a másodfokú bíróság a 23.Bf.7264/2021/

1. számú végzésben,
2. június 18-án értesítette arról, hogy az ügyben
3. szeptember
4. napjára tanácsülést tűzött. A védő
5. június
6. napján nyilvános ülés tartására irányuló indítványt terjesztett elő. Ezt követően a másodfokú ítélet kézbesítésekor értesült arról, hogy a másodfokú bíróság az ügyben
7. szeptember 15-én tanácsülésen hozott érdemi határozatot. A védő a Be.
8. §

(4)és

(5)bekezdésében írtakra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a tanácsülésen való elbírálásnak akadálya volt, ezért a másodfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezésére, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt. [5] A Legfőbb Ügyészség a BF.1348/2021/

1. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát alaposnak tartotta. Kifejtette, hogy a védő a másodfokú bíróság tanácsülésről történt értesítését követően határidőben,
2. június
3. napján nyújtotta be a nyilvános ülés tartására vonatkozó indítványát. A Kúria a BH 2018.
4. számú döntésében megállapította, hogy a törvényi előfeltételek hiányában tartott tanácsülésen való felülbírálat feltétlen eljárási szabályt sért, mert ekkor a másodfokú bíróság eljárása egy tekintet alá esik azzal, amikor olyan személy távollétében tartottak tárgyalást vagy nyilvános ülést, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. A Kúria a BH 2021.
5. számú döntésében is leszögezte, hogy a másodfokú eljárásban a jogosult által előterjesztett kérelem ellenére tanácsülés tartása nyilvános ülés helyett a felülbírálat tilalmazott módját jelentő abszolút eljárási szabálysértés akkor is, ha az ügyviteli hiba következménye. A másodfokú bíróság jelen ügyben feltétlen eljárási szabálysértést valósított meg azzal, hogy a védő határidőben benyújtott indítványa ellenére az ügyben nem tűzött ki nyilvános ülést, és a jogosultak fellebbezését tanácsülésen bírálta el. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be.
6. §

(2)bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 23.Bf.7264/2021/

1. számú ítéletét helyezze hatályon kívül, és a Fővárosi Törvényszéket utasítsa új másodfokú eljárásra. [6] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [7] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [9] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pont szerint ilyen eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [10] A Kúria az ügy irataiból a következőket állapította meg. A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosítását célzóan, míg a terhelt és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A másodfokú bíróság a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásáról határozott, és 2021. június 17. napján Kúria 1.Bfv.1.301/2021/6-I 4 rendelkezett az erről szóló tájékoztatás kiadásáról azzal, hogy nyilvános ülés tartását indítványozhatja a vádlott és a védő. A felhívást a védő elektronikus úton vette kézhez. [11] A terhelt védője 2021. június 21. napján, 6. sorszám alatt, a Be. 598. §

(5)bekezdése szerinti 8 napos határidőt betartva, szintén elektronikus úton kérte nyilvános ülés kitűzését azzal, hogy a fellebbezés írásbeli indokolását határidőben elő fogja terjeszteni. [12] A védő indítványa ellenére a másodfokú bíróság 2021. szeptember 15. napján tanácsülésen bírálta el a fellebbezéseket, az eljárási forma tekintetében a Be. 598. §

(2)bekezdésére hivatkozással. [13] A Be. 598. §

(2)bekezdés alapján a tanács elnöke az ügyiratok érkezésétől számított két hónapon belül a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást tűz ki. [14] A Be. 598. §

(2)bekezdés szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés

1. a)vagy
2. c)pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. [15] A Be. 598. §

(4)és

(5)bekezdéseiben foglalt eljárási szabályok szerint a tanács elnöke a Be. 598. §

(2)bekezdés szerinti esetben az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek. Ha a tanács elnöke hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [16] Az ügyészi fellebbezés tartalma alapján megállapítható, hogy az a vádlott terhére bejelentett, és nem a Be. 583. §

(3)bekezdés

1. a)vagy
2. c)pontján alapított. Ezért a vádlottnak és a védőnek lehetősége volt nyilvános ülés kitűzését indítványozni, a másodfokú bíróság pedig ekkor a nyilvános ülés tartását nem mellőzheti. [17] A Be. 598. §

(5)bekezdésében rendelt tájékoztatás alapján, amennyiben az erre jogosult az ügy tárgyaláson vagy nyilvános ülésen való elbírálását kéri, ezen kérelem a nyilvános ülésen (a Be. 600. §

(1)bekezdésében foglalt feltételek esetén tárgyaláson) való elbíráláshoz alanyi jogosultságot teremt (Bfv.I.411/2015/6.). [18] A másodfokú bíróságnak – amennyiben a tanácsülésen történő felülbírálat akárcsak egyetlen feltétele is hiányzik – kötelezően nyilvános ülést kell tartania, tárgyalás tartására pedig akkor köteles, ha nincsenek meg a nyilvános ülés megtartásának feltételei [Be. 599. §

(1)bekezdés] sem. Kúria 1.Bfv.1.301/2021/6-I 5 [19] A másodfokú eljárásban a jogosult által előterjesztett kérelem ellenére tanácsülés tartása nyilvános ülés helyett, a felülbírálat tilalmazott módját jelentő abszolút eljárási szabálysértés (BH 2018.40.) akkor is, ha az ügyviteli hiba következménye (BH 2014.333.). [20] A másodfokú eljárás idején hatályos átmeneti szabályok sem engedtek ettől eltérést. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 211. §

(1)és

(2)bekezdése szerint sem bírálható el a fellebbezés tanácsülésen, ha az ügyészség, a vádlott vagy a védő nyilvános ülés kitűzését kérte (BH 2021.132.). [21] A nyilvános ülés tartására alanyi jogosultságot eredményező kérelem ellenére az ügynek a tanácsülésen – tehát a Be. 427. §

(1)bekezdése értelmében kizárólag a bíróság tanácsának tagjai és a jegyzőkönyvvezető részvételével – való elbírálása annak okától függetlenül tartalmilag azt jelenti, hogy a bíróság az ügyet olyan személyek távollétében bírálja el, akiknek a részvétele a nyilvános ülésen kötelező. [22] Az elbírált cselekmények közül a Btk. 370. §

(4)bekezdés

1. b)pontja szerint minősülő lopás bűntette egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ezért az eljárásban a védő részvétele kötelező a Be. 44. §
2. a)pontja és a Be. 434. §-a alapján. Ezért a védő távollétében eljárási cselekmény nem volt megtartható. [23] Ezzel a másodfokú bíróság a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában írt eljárási szabályt vétett, mivel nyilvános ülés helyett tanácsülést tartott, amelyet így olyan személy távollétében tartott meg, akinek a jelenléte kötelező lett volna – értelemszerűen – a nyilvános ülésen. [24] IV. Ekként a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatát a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján, a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. [25] A megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak a Be. 599. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezéseket nyilvános ülés vagy – annak feltételei esetén – tárgyalás tűzésével kell elbírálnia. [26] A kirendelt védő részére a felülvizsgálati indítvány előterjesztéséért a Kúria a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. §

(6)alapján 12.000 forint kirendelt védői díjat állapított meg, amelyet, mint bűnügyi költséget, a Be. 664. §

(1)bekezdés

1. mondata alapján az állam visel. [27] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,

1. április
2. Kúria 1.Bfv.1.301/2021/6-I 6 Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró A Kúria Bfv.I.1301/2021/
3. számú végzése
4. április
5. napján véglegessé vált. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke