Kfv.37873/2022/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának nem volt helye, mert a megjelölt jogkérdések tekintetében a joggyakorlat kialakult és egységes, nem tapasztalható a körülmények olyan változása, amelyre tekintettel annak követése nem támogatható. A felvetett jogkérdések különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, illetve a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés okán sem indokolt a felülvizsgálati eljárás lefolytatása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.873/2022/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: név1 (cím1.) A felperes képviselője: Dr. Palotás Csongor Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Palotás Csongor, cím2) Az alperes: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala (9023 Győr, Szabolcska Mihály utca 1/A.) Az alperes képviselője: dr. Herédi Erika kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: név2 (cím3) Az alperesi érdekelt képviselője: dr. Máté Ildikó ügyvéd (cím4) A per tárgya: gyámügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes, 14. szám alatt A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Győri Törvényszék 2022. október 5-én kelt 10.K.700.926/2022/13. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.873/2022/2 2 [1] A Győri Járásbíróság P.20.923/2016/7/I. számú végzésével a felperes és az alperesi érdekelt 2007. július 27-én született név3 utónevű és 2010. augusztus 1-jén született név4 utónevű gyermekei kapcsolattartása vonatkozásában a felek egyezségét jóváhagyta. [2] Az alperesi érdekelt 2022. április 20-án előterjesztett kérelmében kérte a kapcsolattartás megváltoztatását akként, hogy a felperes a folyamatos kapcsolattartás keretében a gyermekekkel havonta egy alkalommal, szombati napon, gyámhivatali felügyelet mellett tarthassa a kapcsolatot, továbbá vonja meg az elvitel jogát és az időszakos kapcsolattartásokat szüntesse meg. [3] Az alperes 2022. április 26-án a kiskorú gyermekek pszichológiai szakértői vizsgálatát rendelte el és a vizsgálat elvégzésére a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálatot, mint nevelési tanácsadót rendelte ki szakértőként. [4] Az alperes a 2022. június 8-án kelt GY-02/06/1577-13/2022. számú végzésével a megküldött pszichológiai szakvélemény és tárgyalási jegyzőkönyv kapcsán felhívta a felperest 5 napon belüli nyilatkozattételre. A végzés indokolása tartalmazta, hogy a tényállás teljeskörű tisztázása érdekében szükség van a felperesnek a pszichológiai szakvéleményre és tárgyalási jegyzőkönyvre vonatkozóan tett nyilatkozatára. Az alperes hivatkozott az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 63. §

(1)bekezdésére. [5] A felperesi jogi képviselője részére a végzés

1. június 17-én kézbesítésre került, arra
2. június 22-én terjesztett elő érdemi nyilatkozatot. [6] Az alperes a felperesi nyilatkozat beérkeztét megelőzően,
3. június 20-án kelt GY-02/06/1577-17/
4. számú határozatával a felperes kapcsolattartását akként korlátozta, hogy folyamatos kapcsolattartás keretében jogosult a kiskorú gyermekeivel az elvitel joga nélkül minden hónap utolsó páros naptári hetének szombati napján 9 órától 12 óráig a Győri Család- és Gyermekjóléti Központ által szolgáltatott kapcsolattartási ügyeletén a Sziget-kék Közösségi Tér helyszínén kapcsolatot tartani felügyelt kapcsolattartás formájában. Kimondta, hogy a kapcsolattartásra felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerülhet sor. Döntését alapvetően a szakértői véleményre alapította. [7] A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperes határozatával szemben, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a kapcsolattartás korlátozásának mellőzését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Az elsőfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes GY-02/06/1577-17/
5. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [9] Döntését alapvetően az Ákr. 62-
6. §-aiban foglaltakra alapította. [10] Megállapította, hogy az alperes maga is úgy ítélte meg, hogy a tényállás tisztázásához szükséges a felperes nyilatkozatának bevárása, ezért a nyilatkozattételre felhívó végzés átvételét követő, az alperes által meghatározott határidő leteltének bevárása nélkül nem hozhatott volna határozatot. Ezzel pedig az alperes korlátozta a felperes nyilatkozattételi jogát, amely az Ákr.
7. §-ában foglalt jogosultság. Kiemelte azt is, hogy jelen esetben nem az ügyintézési határidő lejártának van jelentősége, hanem annak, hogy ha az alperes a Kúria III.Kfv.37.873/2022/2 3 tényállás tisztázása érdekében szükségesnek tartja az ügyfél nyilatkozatát, akkor az ezen nyilatkozat előterjesztésére előírt határidőt mindenképpen be kell várnia. [11] Az alperes kimondottan a szakértői vélemény tekintetében hívta fel nyilatkozattételre a tényállás tisztázása érdekében a felperest, ezért a felperes elsőként az ezen nyilatkozattételre való felhívásra tett észrevételében hivatkozhatott először a szakértői véleménnyel kapcsolatos aggályaira. [12] A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperesnek értékelnie kell a felperes
8. június 22-én kelt elektronikus beadványában foglaltakat. Amennyiben a tényállás további tisztázása szükséges, akkor az alperesnek meg kell tennie az ezzel kapcsolatos eljárási cselekményeket, ha pedig nem, úgy meg kell hoznia érdemi döntését. A befogadás iránti kérelem [13] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. A felülvizsgálati kérelme befogadását megítélése szerint a joggyakorlat egységének, továbbfejlesztésének biztosítása, a jogkérdés társadalmi jelentősége és az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés indokolja a közigazgatási perrendtartásról szóló
9. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
10. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)
3. ab)és
4. ad)alpontjai szerint. [14] Hangsúlyozta, hogy a bíróságoknak a jogértelmezésük során meg kell felelniük az ítélkezéssel szemben támasztott alkotmányossági mércének is. Márpedig mérlegelést igénylő helyzetben ennek akkor tesz eleget a bíróság, ha a rendelkezésre álló tények figyelembevételével komplex vizsgálatot folytat le. [15] A közigazgatási eljárásban az ügyintézési határidők betartásának garanciális jelentősége van. Ha a gyámhivatal az ügyintézési határidő figyelmen kívül hagyásával késedelmesen hozza meg döntését a kapcsolattartás körében, a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának sérelmét, illetve annak közvetlen veszélyét idézheti elő. Az eljárás méltányosságának és tisztességességének alapvető feltétele, hogy a hatóság a rá irányadó határidőt megtartsa. [16] A Kúria állásfoglalását kérte abban a kérdésben, hogy befejezhető-e az ügy érdemben, ha az ügyfél passzivitása miatt az eljárási határidők betartása nem lehetséges, a nyilatkozattételi jog mint ügyféli jog sérelme megfeleltethető-e a tényállás teljes felderítési kötelezettsége sérelmének. Azaz, hol húzódnak a határai az Alkotmánybíróság által elvárt alkotmányos követelménynek, azt milyen körben kell alkalmazni, milyen konstellációkat fed le a gyermek mindenek felett álló érdekére figyelemmel. [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés a pont ad) alpont körében előadta, hogy az eljárt bíróságnak a Kp. 78. §

(4)bekezdése ismeretében figyelmen kívül kellett volna hagynia azokat a felperesi állításokat, amelyeket a megelőző eljárás keretében nem terjesztett elő. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felperesi nyilatkozat tükrében sem született volna más döntés. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria III.Kfv.37.873/2022/2 4 [18] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [19] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [20] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – az alperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [22] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [23] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [24] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [25] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem az alperes felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. Az elsőfokú bíróság ítéletében részletesen indokát adta döntésének, kiemelve, hogy nem az ügyintézési határidő lejártának van jelentősége, hanem annak, hogy az alperes a tényállás tisztázása érdekében maga tartotta szükségesnek az ügyfél nyilatkozatát. Ebben az esetben pedig a nyilatkozat előterjesztésére előírt határidőt mindenképpen be kell várnia. Jelen esetben nem Kúria III.Kfv.37.873/2022/2 5 értékelhető az ügyfél passzivitása sem, mivel az elsőfokú bíróság megállapításai szerint a felperes határidőben tett nyilatkozatot a felhívó végzésre, az alperes azonban annak bevárása nélkül döntött. [26] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. A jelen ügyben hozott határozat kapcsán ezért társadalmi jelentőséget nem tartott megállapíthatónak. [27] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége sem merült fel, ennek hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [28] Az alperes előadása alapulvételével a Kúria megvizsgálta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadás lehetőségét is. A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, hogy a befogadással érintett végzésében a jogorvoslati kérelem által taglalt eljárási jogi és anyagi jogi jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló, az eljárást befejező ítéletében vagy végzésében kerülhet sor. Az elsőfokú bíróság a döntését nem a felperesnek az ügy érdeme körében tett állításaira, hanem az alperes lényeges eljárási szabálysértésére alapította. Az ügy érdemében (a kapcsolattartás korlátozásának jogszerűsége) nem foglalt állást. [29] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata alapján a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [30] Az alperes nem hivatkozott olyan, a Kúria által közzétett határozatra, amely indokolta volna a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján történő befogadását. [31] Az alperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [32] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [33] Kp. 118. §

(1)és

(3)bekezdés A döntés rövid tartalma [34] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának nem volt helye, mert a megjelölt jogkérdések tekintetében a joggyakorlat kialakult és egységes, nem tapasztalható a körülmények olyan változása, amelyre tekintettel annak követése nem támogatható. A felvetett jogkérdések különleges súlya, Kúria III.Kfv.37.873/2022/2 6 illetve társadalmi jelentősége, illetve a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés okán sem indokolt a felülvizsgálati eljárás lefolytatása. Záró rész [35] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [36] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. január
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró