A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.317/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Pál-Szántó Ágnes ügyvéd cím2 Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala cím3 Az alperes képviselője: Dr. Fehér Éva kamarai jogtanácsos A per tárgya: kötelező védőoltás alóli mentesítés ügyében hozott PE-17/NEO/010398/
- számú végzés, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Budapest Környéki Törvényszék 12.K.702.008/2024/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.37.317/2025/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kiskorú felperes törvényes képviselője az alperesnél kérelmet terjesztett elő a felperesnek a 15 hónapos korban esedékes MMR ismétlő védőoltás, bárányhimlő elleni védőoltás második részoltása, valamint a 18 hónapos korban esedékes DTPa+IPV+Hib védőoltás alóli mentesítése iránt. [2] Az alperes a mentesítési eljárást megindította, amelynek a felfüggesztése iránt a felperes által előterjesztett kérelmet a
- április 3-án kelt PE-17/NEO/01039-4/
- számú végzésével elutasította, mert álláspontja szerint a felperes törvényes képviselője által az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
- §
(3a)bekezdése szerinti szakvélemény beszerzése érdekében, jognyilatkozat pótlása iránt indított polgári perben hozandó döntés az adott eljárás szempontjából nem a bíróság hatáskörébe tartozó előkérdés. [3] Ezt követően az alperes a
- április 30-án kelt, keresettel támadott végzésével a mentesítési eljárást megszüntette az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (Ákr.)
- § b) pontja alapján. Végzésének indokolásában megállapította, hogy a felperes törvényes képviselője hiánypótlási felhívás ellenére sem csatolta a felperes kötelező védőoltások alóli felmentésének alapjául szolgáló, a mentesítés indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvéleményt. A törvényes képviselő által benyújtott egészségügyi dokumentáció, valamint a felperes háziorvosának nyilatkozata alapján kontraindikáció nem merült fel. A védőoltások halasztásáról a felperes oltóorvosa írásos értesítést nem küldött. A mentesítés egészségügyi indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvélemény hiányában a felperes kötelező védőoltások alóli mentesítés iránti kérelme érdemben nem volt vizsgálható, elbírálható. A jogerős ítélet [4] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
- március 6-án kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [5] A jogerős ítélet indokolása szerint az Eütv.
- §
(3a)bekezdése alapján a kötelező védőoltás alóli mentesítés iránti kérelem érdemi elbírálásának elengedhetetlen feltétele, hogy a kérelmező a kérelméhez csatolja a mentesítés indokoltságát alátámasztó, a kezelőorvos által adott szakvéleményt. Utalt a Kúria Kfv.II.37.199/2020/
- számú határozatában írt jogértelmezésre. Megállapította, hogy az alperes a felperes eljárás felfüggesztése iránti kérelmét végzéssel elutasította, amely döntéssel szemben a felperes keresetet nem terjesztett elő. Ebből következően a jelen pernek nem képezhette a tárgyát az, hogy az alperes az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet jogszerűen utasította-e el. Megállapította azt is, hogy kezelőorvosi szakvéleményt a felperes sem a kérelméhez, sem az alperes felhívására pótlólag nem csatolt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megítélése Kúria VII.Kfv.37.317/2025/2 3 szerint az alperes jogszerűen döntött az eljárás megszüntetéséről. Hangsúlyozta, hogy a felperes nincs elzárva attól, hogy a szakvélemény birtokában ismételt mentesítési kérelemmel éljen, és így a hatóság is érdemben tudja vizsgálni az abban foglaltakat. A felülvizsgálati kérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira, valamint
- b)pontjára hivatkozott. [8] Befogadási kérelmének indokaként – az
- aa)alponthoz kapcsolódóan – előadta, hogy a jogerős ítélet ellentétes a Fővárosi Törvényszék 7.K.700.463/2025/4. számú ítéletével, amely az eljárás felfüggesztése iránti kérelem elutasítását jogszabálysértőnek találta. [9] Az
- ab)alpont körében kifejtette, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárások és az eljárási jogszabályok alkalmazása jelentős társadalmi kérdéseket vetnek fel, különösen az élethez és a testi épséghez való jog védelme szempontjából. [10] Az
- ad)alpontra vonatkozóan azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta az eljárás felfüggesztése iránti kérelmének érdemi vizsgálatát, ezzel megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát. [11] A
- b)pont tekintetében pedig a Kúria Kfv.II.37.199/2020/6. számú határozatának [28] bekezdésére utalt azzal, hogy aszerint a kezelőorvos fogalma tágan értelmezendő, és a mentesítési eljárásban a bizonyítási teher a kérelmezőn van. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a polgári per előkérdés, és az eljárás felfüggesztése szükséges lett volna. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [13] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés Kúria VII.Kfv.37.317/2025/2 4 miatt indokolt. [14] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [16] Kiemelendő, hogy a Kúria már több ízben foglalkozott a kötelező védőoltások, illetve e védőoltások alóli mentesítés kérdéskörével, az Eütv. 58. §
(3),
(3a)és
(4)bekezdéseinek értelmezésével, egyebek mellett a jogerős ítéletben és a felülvizsgálati kérelemben is felhívott Kfv.II.37.199/2020/
- számú határozatában. Eszerint a kötelező védőoltás alóli mentesítés iránti eljárásban a bizonyítási teher a kérelmezőre esik, ezért a kérelemhez csatolnia kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvéleményt; a hatóság és a bíróság ezen szakvélemény alaposságát ellenőrzi eljárása során. A Kúria kifejtette, hogy kérelemre induló eljárás esetén, ahol a törvény kötelezően előírja a kérelemhez szakvélemény csatolását, ez a kérelmező, vagyis a perbeli esetben felperes kötelezettsége, a bizonyítatlanság pedig az ő terhére esik. A felülvizsgálati kérelem nem mutatott be olyan indokot, amely alapján a Kúriának el kellene térnie a másik ítélkező tanács jogértelmezésétől. A Fővárosi Törvényszék a – felperes által felhívott – 7.K.700.463/2025/
- számú ítéletében, ahogyan azt a felperes maga is jelezte, a mentesítési eljárásnak a jognyilatkozat pótlása iránt indított polgári perre tekintettel történő felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés jogszerűségét vizsgálta. Azonban a perbeli esetben az elsőfokú bíróság megállapította, és ezt a felperes a felülvizsgálati kérelmében sem vitatta, hogy a felfüggesztés iránti kérelmét elutasító végzés ellen a felperesnek önálló jogorvoslati joga volt, amellyel – bár erre lehetősége lett volna – nem élt, így annak a végzésnek a jogszerűsége ennek a pernek nem lehetett és nem is volt a tárgya. Ebből következően a Fővárosi Törvényszék 7.K.700.463/2025/
- számú ítéletében kifejtett jogértelmezés a perbeli esetben irreleváns. Mindezek miatt a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem tudta befogadni. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [18] A Kúria fentebb már utalt arra, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítés kérdésében már állást foglalt közzétett ítélkezési gyakorlatában, ekként a befogadásnak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján sem lehetett helye. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási Kúria VII.Kfv.37.317/2025/2 5 szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [20] A Kúria fentebb már azt is kifejtette, hogy a mentesítési eljárásnak a jognyilatkozat pótlása iránt indított polgári perre tekintettel történő felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés jogszerűsége a jelen pernek nem tárgya, így az ezzel kapcsolatos vizsgálódás hiánya nyilvánvalóan nem tekinthető az elsőfokú bíróság „mulasztásának”. Ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján ugyancsak nem volt lehetőség. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- b)pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [22] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a Kfv.II.37.199/2020/6. számú határozat indokolásának [28] bekezdésében foglaltakkal (miszerint a mentesítési feltételek fennállásának körében a bizonyítási teher a kérelmezőt terheli, illetve az Eütv. 3. §
- b)pontja szerinti kezelőorvos fogalmának értelmezése kapcsán) ellentétes megállapítást nem tartalmaz, ilyet konkrétan a felperes sem jelölt meg. Az alperesnek a felperes mentesítési eljárás felfüggesztése iránti kérelmét elutasító végzésének jogszerűsége pedig – a fentebb írtak szerint – a jelen pernek nem tárgya. Ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem látott módot. [23] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [26] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- május
- Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Kúria VII.Kfv.37.317/2025/2 6 Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró