Bf.329/2022/31 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés] minősíti. Az e vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 1 (egy) évre enyhíti. A szabadságvesztés végrehajtását 2 (kettő) év próbaidőre felfüggeszti. Terhelt4 IX. rendű vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kettőharmad részének, de legkevesebb három hónap kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Terhelt4 IX. rendű vádlottal szemben a pénzbüntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását mellőzi. Terhelt4 IX. rendű vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzi, valamint a P.11/

1. tételszám alatt nyilvántartásba vett
2. sorszám alatti 403.500 (négyszázháromezerötszáz) Ft lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli Terhelt4 IX. rendű vádlott részére. A Terhelt3 VII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 3 (három) évre enyhíti. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII A Terhelt3 VII. rendű vádlottal (százharmincötezer) forintra mérsékli. 2 szemben elrendelt vagyonelkobzást 135.000 A Terhelt3 VII. rendű és Terhelt5 X. rendű vádlottakkal szemben kiszabott 350.000 (háromszázötvenezer) – 350.000 (háromszázötvenezer) forint pénzbüntetést e vádlottak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 14 (tizennégy) hónapon keresztül minden hónap
3. napjáig havi 25.000 (huszonötezer) forintos részletekben fizethetik meg. A Terhelt6 XII. rendű vádlottal szemben kiszabott 250.000 (kettőszázötvenezer) forint pénzbüntetést e vádlott az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 10 (tíz) hónapon keresztül minden hónap
4. napjáig havi 25.000 (huszonötezer) forintos részletekben fizetheti meg. Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 VII. rendű, Terhelt5 X. rendű és Terhelt6 XII. rendű vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetés részleteinek megfizetése elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbüntetést szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy 1 (egy) napi tétel pénzbüntetés helyébe 1 (egy) nap börtön fokozatú szabadságvesztés lép. Terhelt5 X. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Terhelt1 I. rendű vádlott által
5. március
6. napjától
7. szeptember
8. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt rendeli beszámítani a szabadságvesztésbe. Terhelt2 II. rendű vádlott által
9. június
10. napjától
11. június
12. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt rendeli beszámítani a szabadságvesztésbe. Terhelt3 VII. rendű vádlott által
13. július
14. napjától
15. június
16. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt rendeli beszámítani a szabadságvesztésbe. A másodfokú eljárás során felmerült 36.000 (harminchatezer) forint bűnügyi költséget Terhelt5 X. rendű vádlott; 24.000 (huszonnégyezer) forint bűnügyi költséget Terhelt6 XII. rendű vádlott viseli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 3 Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék a rendelkező részben írt ítéletével bűnösnek mondta ki Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottakat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
17. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.)
18. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés], Terhelt3 VII. r., Terhelt4 IX. r., Terhelt5 X. r. és Terhelt6 XII. r. vádlottakat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(2)bekezdés a) pont]. Ezért a törvényszék Terhelt1 I. r. vádlottat 4 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 400 napi tétel összesen 400.000.- Ft pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, valamint 1.430.000.- forintra, és a lefoglalt 486.500.- Ft készpénzre vagyonelkobzást rendelt el, Terhelt2 II. r. vádlottat 4 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 400 napi tétel összesen 400.000.- Ft pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, valamint a lefoglalt ékszerekre és 841.000.- Ft készpénzre vagyonelkobzást rendelt el, Terhelt3 VII. r. vádlottat 3 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 350 napi tétel, összesen 350.000.- Ft pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, valamint 1.510.000.- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el, Terhelt4 IX. r. vádlottat 3 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 300 napi tétel, összesen 300.000.- Ft pénzbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, valamint 1.057.000.- Ft erejéig és a lefoglalt 403.500.- Ft készpénzre vagyonelkobzást rendelt el, Terhelt5 X. r. vádlottat – mint különös visszaesőt – 5 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 350 napi tétel, összesen 350.000.- Ft pénzbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, valamint 79.000.- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el, Terhelt6 XII. r. vádlottat 2 év 10 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre 250 napi tétel, összesen 250.000.- Ft pénzbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, valamint 165.000.- Ft erejéig és a lefoglalt 1.630.500.- Ft készpénzre vagyonelkobzást rendelt el. Az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést engedélyezett és rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt dolgok sorsáról és a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. [2] Az ítélettel szemben az ügyészség valamennyi vádlott esetében a büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést, míg Terhelt1 I. r. vádlott védője, . II. r. vádlott védője és Terhelt5 X. r. vádlott és védője kizárólag a büntetés enyhítése végett, Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 4 Terhelt3 VII. r. vádlott védője a tényállás téves megállapítása, téves jogi minősítés, megalapozatlanság és eljárási szabálysértés okából hatályon kívül helyezés érdekében, másodlagosan eltérő tényállás megállapítása, enyhébb minősítés és büntetés kiszabása végett Terhelt4 IX. r. vádlott védője és Terhelt6 XII. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést. Terhelt1 I. r., . II. r., Terhelt3 VII. r., Terhelt4 IX. r. vádlottak önállóan nem jelentettek be fellebbezést. [3] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.19/2022/26. számú átiratában a kiszabott büntetés súlyosítása végett bejelentett fellebbezést fenntartotta. Előadta, hogy a törvényszék összességében a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek betartásával folytatta le az eljárást, nem állapítható meg olyan abszolút vagy relatív eljárási szabályszegés, ami az ítélet érdemi felülbírálatát akadályozná. Az ítélet indokolása a többi vádlott vonatkozásában időközben jogerőre emelkedett elítélés adataival pontosítandó. A törvényszék a vádlottak által előadott védekezésre tekintettel a szükséges és lehetséges bizonyítást lefolytatta, az általa megállapított tényállás megalapozott, az a másodfokú eljárás során is irányadó. A törvényszék kellően megindokolta álláspontját a védők által hivatkozott eljárási szabálysértéssel történt gyanúsítotti kihallgatások esetében is a keletkezett jegyzőkönyvek felhasználhatóságát illetően. A bűnösségi körülményeket valamennyi vádlott esetében nagyrészt feltárta, és azokat a büntetés nemének megállapításánál helytállóan értékelte. A kiszabott büntetés mértéke ugyanakkor a generális prevenció követelményének nem felel meg, mivel a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodtak, ezért a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztések súlyosítása indokolt a végrehajtási fokozat fegyházban történő megállapításával. A belső arányosságra figyelemmel indokolt a pénzbüntetések összegének megemelése is. Rámutatott arra, hogy Terhelt5t a Btk. 38. §

(4)bekezdés d) pontja alapján a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből ki kellett volna zárni. [4] Terhelt1 I. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában hangsúlyozta, hogy a bűncselekmény elkövetését váddal egyezően beismerő védence a büntetőeljárás befejezését megkönnyítette, ezért helytállóan alkalmazta a törvényszék a büntetés kiszabása során az enyhítő szakasz rendelkezéseit, ugyanakkor indokolt lenne I. r. vádlottal szemben a büntetés további enyhítése is. Fellebbezésének kiegészítésében hivatkozott az időmúlásra, a vádlott pszichés betegségeire, valamint a hatósággal történt együttműködésre. [5] Terhelt2 II. r. vádlott védője fellebbezésében előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett abszolút, vagy relatív eljárási szabálysértést, amely folytán az ítélete felülbírálatra alkalmatlan lenne, azonba a büntetés kiszabás során nem vette kellő nyomatékkal figyelembe II. r. vádlott személyi körülményeit és a személyében rejlő alacsony társadalomra veszélyességet. Védence a terhére rótt bűncselekmény vonatkozásában tényfeltáró, beismerő vallomást tett, együttműködött a hatósággal, a teljes eljárás ideje alatt jelenléte biztosított volt, tettét megbánta. Ezért indítványozta – a védencének fel nem róható időmúlásra is figyelemmel – a II. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés mértéknek enyhítését. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 5 [6] Terhelt4 IX. r. vádlott védője a jogorvoslat során a védőbeszédében elhangzottakat fenntartva, ismételten hivatkozott arra, hogy a nyomozás során védencét az első két alkalommal törvénysértő módon hallgatták ki, ezért ezen beismerő vallomások bizonyítékként nem értékelhetőek, ezt követően pedig a bűncselekményt tagadó IX. r. vádlottal szemben nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely alapján bűnössége megállapítható lenne. Ezért elsődlegesen védence felmentésére tett indítványt. Másodsorban a védencével szemben kiszabott büntetés enyhítését kérte. [7] Terhelt6 XII. r. vádlott védője fellebbezése indokaként előadta, hogy az ítéleti tényállás megalapozatlan, ugyanis az elsőfokú bíróság a vádlott nyomozati szakban tett beismerő vallomására - amelyet kényszer nyomás hatása alatt tett – és korábban elítélt III. r. vádlott ellentmondásos vallomására alapítja. További bizonyíték pedig arra, hogy védence kábítószert értékesített, nem áll rendelkezésre. Ezért elsődlegesen a felmentésre tett indítványt. Amennyiben erre nem lát lehetőséget az ítélőtábla, akkor a védencével szemben kiszabott büntetést enyhítse. [8] A másodfokú bíróság a fellebbezéseket a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.) 599. §

(1)bekezdés alapján nyilvános ülésen bírálta el. [9] A nyilvános ülésen az előterjesztett fellebbezéseket fenntartották. Terhelt3 VII. r. vádlott védője a IX. r. vádlott védője által hivatkozott eljárási szabálysértés megállapítása mellett a IX. r. vádlott védencére terhelő törvénysértően felvett gyanúsítotti vallomásának kizárását kérte, és ez alapján védence felmentését. Másodlagosan pedig a büntetés enyhítését indítványozta. Terhelt5 X. r. vádlott védője az enyhítő körülményeket hangsúlyozva, védencével szemben kiszabott büntetés enyhítését kérte. [10] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt Terhelt3 VII. r., Terhelt4 IX. r. és Terhelt6 XII. r. vádlottakra a Be. 590. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdése és

(7)bekezdése felhívásával teljes terjedelmében felülbírálta, míg a korlátozott felülbírálatra figyelemmel Terhelt1 I. r., . II. r. és Terhelt5 X. r. vádlottat illetően a Be. 590. §

(3)bekezdésében,

(5)bekezdésében és

(7)bekezdésében foglaltakat alkalmazta. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi vádlottak cselekményei nem álltak közvetlen összefüggésben a teljes körű felülbírálattal érintett terheltek cselekményeivel, a Be. 590. §

(10)bekezdésének alkalmazása nem vált szükségessé. [11] A Be. 590. §

(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre [Be. 590. §

(5)bekezdés a-c) pont]. Értelemszerűen szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §

(5)bekezdés d) pontban Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 6 foglaltak jelen esetben a Be. 590. §

(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság hivatalból döntött a Be. 590. §

(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben. [12] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében azonban a korlátozott felülbírálattal érintett I. r., II. r. és X. r. vádlottnál a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mert a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be. A mértékes fellebbezésnél az első fokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. [13] A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett sem abszolút eljárási szabálysértést [Be.608. §

(1)bekezdés a-f) pont], sem olyan relatív perjogi hibát [Be.609. §

(1),

(2)bekezdés], amely az érdemi felülbírálatot kizárná, vagy amelynek kiküszöbölésére bizonyítást kellene felvenni. [14] A törvényszék a Be.163. §

(1),

(2),

(3)bekezdésében írt ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, és alapvetően megalapozott tényállást állapított meg, amely azonban a Be. 592. §

(2)bekezdésének

1. a)és
2. c)pontjaiban írtak szerint részben megalapozatlan. Az ítélőtábla ezért a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontjában írt jogkörében, az ügyiratok tartalma alapján az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását az alábbiakkal módosítja. a tényállás több bekezdése az ítélettel nem érintett vádlottak vonatkozásában is tartalmaz – a jelen ügy szempontjából irreleváns – megállapításokat. Ezért a tényállás [15] bekezdésben, [16] bekezdés első két bekezdésében, [24]-[26], valamint a [32]-[38] bekezdésében rögzítetteket mellőzi. az elsőfokú ítélet [42] bekezdéséből mellőzi a korábban elítéltre, korábban elítélt2, korábban elítélt3, korábban elítélt4 és korábban elítélt5 vonatkozó megállapításokat, továbbá az elsőfokú ítélet [43] bekezdéséből mellőzi a korábban elítéltre, korábban elítélt6, korábban elítélt2, korábban elítélt3, korábban elítélt4 és korábban elítélt5 vonatkozó megállapításokat. az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének [29] bekezdésben írtakat azzal egészíti ki, hogy: „Terhelt4 IX. rendű vádlott Terhelt3 VII. r. vádlottól

1. évben, illetve
2. évben 17 alakalommal összesen 54 gramm speed port vásárolt saját fogyasztásra, összesen 135.000.forintért. A megvásárolt kábítószer hatóanyag tartama meghaladta a csekély mennyiség felső határát, annak 108%-a, de a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el, annak 18%-a. az ítélőtábla a [30] és [31] bekezdésben rögzítetteket mellőzi, a [31] bekezdés utolsó két mondata kivételével, A [31] bekezdést azzal egészíti ki, hogy: „a Terhelt4 IX. r. vádlott által
3. év vége és
4. június között megvásárolt, illetve a házkutatás során tőle lefoglalt kábítószerek együttes hatóanyag tartalma meghaladta a csekély mennyiség felső határát, annak 200,5%-a, de a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el, annak 22,61%-a. a [43] bekezdést módosítja azzal, hogy Terhelt3 VII. r. vádlott 135.000.- Ft összeggel gazdagodott a kábítószerek értékesítése során, míg a Terhelt4 IX. r. vádlott vonatkozásában tett megállapítást mellőzi. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását, a [43] bekezdést követően azzal egészíti ki, hogy: Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 7 „A Debreceni Törvényszék a 24.B.330/2021/
5. számú ítéletével – mely a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.173/2022/
6. számú ítéletével
7. április
8. napján emelkedett jogerőre – korábban elítélt III. rendű és korábban elítélt VI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
9. §

(1)bekezdés 4. fordulata és

(3)bekezdés]. korábban elítélt III. rendű vádlottat 3 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 400 napi tétel, mindösszesen 400.000.- Ft pénzbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, míg korábban elítélt VI. rendű vádlottat 4 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 400 napi tétel, mindösszesen 400.000.- Ft pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A Debreceni Törvényszék a 24.B.330/2021/51. számú ítéletével – mely a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.64/2022/16. számú ítéletével 2022. április 13. napján emelkedett jogerőre – korábban elítélt IV. r. és korábban elítélt V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulata,

(3)bekezdés]. korábban elítélt IV. r. vádlottat 4 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 350 napi tétel, mindösszesen 350.000.- Ft pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, korábban elítélt V. r. vádlottat 4 év 2 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 400 napi tétel, mindösszesen 400.000.- Ft pénzbüntetésre és 5 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. A Debreceni Törvényszék a 24.B.330/2021/36. számú ítéletével – mely a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.63/2022/23. számú ítéletével 2022. június 20. napján emelkedett jogerőre – korábban elítélt VIII. rendű és korábban elítélt XI. rendű vádlottakat bűnösnek mondta ki kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat]. korábban elítélt VIII. rendű vádlottat végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett 2 év börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, és 300 napi tétel, mindösszesen 300.000.- Ft pénzbüntetésre, korábban elítélt XI. rendű vádlottat végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett 2 év börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 200 napi tétel, mindösszesen 200.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte.” [15] A Debreceni Törvényszék ítéletét a másodfokú bíróság a fenti pontosítás, kiegészítést követően megalapozottnak tartotta, melyre a Be. 593. §

(3)bekezdése alapján érdemi döntés volt alapítható. A másodfokú eljárásban főszabályként a tényálláshoz kötöttség elve alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás az irányadó, melynek elvi alapja, hogy a bizonyítékokat közvetlenül megvizsgáló és széleskörűen értékelő elsőbírósági fórum minősül a ténybíróságnak. [16] A tényálláshoz kötöttség elve alól kivétel, ha a tényállás egészében megalapozatlan. A megalapozatlanságnak a Be. 592. §

(1)bekezdésében írt okai jelen ügyben azonban nem voltak megállapíthatók. Sem felderítetlenség, sem számottevő olyan hiányosság nem volt tetten érhető, ami ne lett volna korrigálható a felülbírálat során, mint ahogy iratellenesség és helytelen ténybeli következtetések sem. Az elsőfokú bíróság a tényállást a fentebb írt részleges megalapozatlanságon túl Terhelt3 VII. r., Terhelt4 IX. r. és Terhelt6 XII. r. vádlottak Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 8 vonatkozásában hibamentesen, valósághűen állapította meg, ami kizárja a megalapozatlansági ok rögzítését. [17] A törvényszék okszerű bizonyíték-értékelő tevékenysége a másodfokú eljárásban nem mérlegelhető felül. Az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének eleget téve túlnyomó részt megalapozott tényállást állapított meg, mely azonban Terhelt3 VII. r. és Terhelt4 IX. r. vádlottak vonatkozásában helyesbítésre szorult, mivel az ítélőtábla – az elsőfokú bíróságtól eltérően - a védőik érvelésének részben helyt adott. [18] Terhelt4 IX. rendű vádlottat 2019. június 27. napján hallgatták ki először gyanúsítottként, Btk. 178. §

(6)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer birtoklásának vétsége miatt, a gyanúsítás szövege szerint ugyanis 2019. február 08. és 2019. június 27 közötti időben kábítószert – amfetamint – vásárolt Terhelt3 VII. r. vádlottól, melyet elfogyasztott. [19] A gyanúsítotti kihallgatása során védő nem járt el a vádlott védelmében, jelenléte nem volt kötelező (Be. 44. §), mivel a gyanúsításban szereplő bűncselekmény 2 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény, továbbá a kötelező védelemnek a Be. 44. §

1. b)–
2. g)pontjában szabályozott további okai sem álltak fent. [20] A kihallgatás során Terhelt4 IX. r. vádlott önként tett vallomást, mely szerint Terhelt3 VII. r. vádlottat régebről ismeri, tudta, hogy kábítószert árul, ezért felvette vele 2017. évben a kapcsolatot és 2 gramm speed port vásárolt tőle 5.000.- forintért saját fogyasztásra. Ezt követően egészen 2018. év végig kb. 2-3 hetente, alkalmanként 2-20 gramm közötti mennyiségű speedet vásárolt továbbra is 2.500.- Ft/gramm áron, kizárólag saját fogyasztásra. 2019. év elején vásárolt tőle speedet, melynél érezte, hogy az rosszabb minőségű, mivel az keményítővel van „felütve.”. [21] A vallomását ezt követően azzal folytatja, hogy e minőségi problémát jelezte Terhelt3 VII. r. vádlottnak, akinek a kérésére a továbbiakban részt vett a kábítószer laktózzal történő hígításában lakásán. E tevékenységéért az így előállított kábítószer egy részét megtarthatta, míg a fentmaradó részt általa is tudottan Terhelt3 VII. r. vádlott értékesítette, ezzel önmagát kábítószer-kereskedelemmel vádolta. Ugyanis a BH2013. 264. számú eseti döntés rávilágít arra, hogy a kábítószer forgalomba hozatala a kábítószer átadásán túlmenő több résztevékenységből – például eladók, a vevők felkutatása, a kábítószer tárolása, csomagolása, szállítása stb. – tevődhet össze. Ezért a résztevékenységben részvétel nem bűnsegédi, hanem tettesi (társtettesi) elkövetés, ha a tevékenység célja a kábítószer több személy részére történő hozzáférhetőségének biztosítása. Az elkövető, amennyiben haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában, cselekménye kereskedésként a törvény rendelkezésénél fogva mindig tettesi magatartás. [22] Az előbbiekre figyelemmel Terhelt4 IX. r. vádlott vallomása szerint 2019. évben a minőségi kifogásának jelzését követően Terhelt3 VII. r. vádlott részére nyújtott segítsége már Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 9 a Btk. 176. §

(1)bekezdésén belül a IV. fordulat szerinti – 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – kábítószer kereskedelemnek minősül. Ennek következtében a Be.

1. § a) pontja értelmében a védő részvétele a büntetőeljárásban kötelezővé vált. [23] A nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/
2. (VI. 8.) Korm. rendelet
3. §

(2)bekezdés és 138. §

(1)bekezdés rendelkezése értelmében, ha a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt (gyanúsítotti kihallgatást) megelőzően vagy annak során észleli, hogy a büntetőeljárásban a védő részvétele kötelező, de a gyanúsítottnak nincs védője, vagy védőt kíván meghatalmazni, akkor az eljárási cselekményt megelőzően vagy szükség esetén az eljárási cselekmény megszakításával és megfelelő idő biztosításával lehetővé teszi, hogy a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védőt hatalmazhasson meg, vagy védőt rendel ki. [24] A fentiek alapján Terhelt4 IX. r. vádlott esetében a

1. június
2. napján foganatosított kihallgatása során a nyomozó hatóság a kihallgatást védő nélkül törvényesen kezdte meg, azonban azt meg kellett volna szakítania akkor, amikor a vádlott önmagára terhelően a
3. évi események kapcsán kábítószer-kereskedelem bűntettére vonatkozó beismerő vallomást tett. A nyomozó hatóság a gyanúsítotti kihallgatást innentől kezdve kirendelt vagy meghatalmazott védő részvételével folytathatta volna. [25] Ezért az ítélőtábla a Be.
4. §

(5)bekezdése alapján Terhelt4 IX. rendű vádlott

1. június
2. napján tett vallomását a bizonyítékok köréből részben kizárta, azt kizárólag a
3. és
4. eseményekre vonatkozóan - első kilenc bekezdés - fogadta el, mint törvényes bizonyítékot, ugyanis eddig a pillanatig törvényes volt a kihallgatása, ekkor kellett volna megszakítani azt, és védő jelenlétével lehetett volna folytatni. [26] Az ítélőtábla maradéktalanul osztotta a Terhelt4 IX. r. vádlottnak ezt követő,
5. november 18.-ai kihallgatásával kapcsolatos védői aggályokat. A kihallgatására úgy került sor, hogy kötelező védői jelenlét ellenére - már a nyomozó hatóság által is tudottan meghatalmazott védővel rendelkezett a vádlott, aki nem került értesítésre, így jelenlétét az eljárási cselekményen nem biztosították. Ezzel a meghatalmazott védő büntetőeljárási jogai lényegesen sérültek [Be.
6. §

(1)és

(2)bekezdés a) pont], ezért a bizonyítékok köréből a Be. 167.

(5)bekezdése alapján az ítélőtábla a kihallgatási jegyzőkönyvet teljes terjedelemben kizárta. [27] A nyomozó hatóság által kirendelt védőnek a jelenléte ezen a kihallgatáson nem teszi törvényessé a gyanúsítotti kihallgatását. A Be. 46. §

(1)bekezdés alapján kötelező védelem esetén védő kirendelésről akkor kell határoznia a nyomozó hatóságnak, ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője, vagy ha van meghatalmazott védő, de az az eljárási cselekményen szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg [Be. 49. §

(1)bekezdés]. Ezen kihallgatáskor egyik eset sem állt fen. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 10 [28] Mindezek alapján megállapítható, hogy Terhelt4 IX. rendű vádlott terhére kizárólag a kábítószer Terhelt3 VII. r. vádlottól történő megszerzése, illetve a házkutatás során a tőle lefoglalt kábítószerek vonatkozásában annak tartása állapítható meg a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. [29] A Kúria 1/

1. Büntető jogegységi határozat II/
2. pontja szerint természetes egységbe tartozó részcselekmény esetében szükségszerű következmény a kábítószermennyiségek összegzése és a bűncselekmény minősítése szempontjából az összmennyiség az irányadó, s nincs jelentősége annak, hogy az összmennyiség egésze vagy egy része valamilyen módon már megsemmisült. [30] A meg nem lévő kábítószer mennyiségének megállapítása nem szakértői, hanem bizonyítási kérdés (Kúria
3. BK vélemény II/5/c) pontja). Ezzel összefüggésben az sem szakértői, hanem bizonyítási kérdés, hogy a meg nem lévő kábítószer megállapított mennyiségének mekkora a tiszta hatóanyag-tartalma. [31] A BH2005.
4. számú eseti döntés értelmében a lefoglalásra nem került, de a bíróság által becsléssel megállapított kábítószer-mennyiség tiszta hatóanyag tartalmának megállapítása nem a vegyész szakértő feladata, az a bíróság kizárólagos ténymegállapítási körébe tartozik. [32] A Be.
5. §

(1)bekezdése rögzíti, hogy ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. Jelen ügyben a Terhelt4 IX. r. vádlott otthonában lefoglalásra került kábítószerekkel kapcsolatban a vegyész szakértő elvégezte a számítási módszerek felhasználásával a tiszta hatóanyagtartalom meghatározását. Így az ekkor lefoglalt 0,44 gramm tömegű fehér színű por, valamint 7 darab tabletta együttes hatóanyag tartama a csekély mennyiség felső határának 99%-a, +6,5 %, azaz legalább 92,5%-a. [33] A lefoglalásra nem került, Terhelt3 VII. r. vádlottól megvásárolt kábítószermennyiség esetében a Be. 7. §

(4)bekezdésében taglalt (a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére) alapelv szerint kell a tényeket megállapítani mind a kábítószer mennyisége, mind annak tiszta hatóanyag-tartalma tekintetében. A lefoglalásra nem került, de a bíróság által becsléssel megállapított kábítószer-mennyiség alapján a tiszta hatóanyag-tartalom számításánál a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban évente megvizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmáról az alsó- és felső értékhatár figyelembevételével táblázatban, kábítószer fajtánként közölt legkisebb hatóanyag-tartalom az irányadó, és a jogi minősítést az e táblázatban megjelölt legkisebb hatóanyag-tartalom számításával kell megállapítani. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 11 [34] Terhelt4 IX. r. vádlott első gyanúsítotti kihallgatásakor tett, és a bizonyítékok köréből ki nem zárt vallomásrész alapján

1. évben legalább egy alkalommal 2 gramm speed port (amfetamint) vásárolt Terhelt3 VII. r. vádlottól, míg
2. évben minimum 3 hetente, minimum 2 grammot, maximum 20 grammot vásárolt, tehát legalább 16 alkalommal vásárolt 2 grammot, és legalább egy alkalommal vásárolt 20 grammot, így 17 alkalommal, összesen 52 grammot. Ezt követően jelezte a „minőségi kifogását” Terhelt3 VII. r. vádlott felé. A vádbeli időszakban speed-nél az amfetamin hatóanyag tartalom 1-70%-ban vehető figyelembe. Azaz a megvásárolt mennyiség amfetamin hatóanyag tartalma minimum 0,54 gramm volt. [35] A mérlegelt bizonyítékok alapján a tényállásban megállapított hozzávetőleges mennyiségek számításba vételével nem a vegyész szakértő matematikai feladata, hanem a bíróság ténymegállapításához kapcsolódik annak meghatározása, hogy Terhelt4 IX. r. vádlott terhére rótt kábítószer-mennyiség alapján a kábítószerrel visszaélés bűncselekménye csekély mennyiségre elkövetettnek, vagy a csekély mennyiség felső határát meghaladó, a jelentős mennyiség alsó határát el nem érő, vagy a jelentős mennyiség alsó határát meghaladónak minősül. A számtani alapműveletek közé sorolható szorzás és összeadás, százalékszámítás, továbbá a hatóanyag-tartalom mérlegelése a le nem foglalt kábítószerek esetén nem a vegyész szakértő kompetenciájába tartozik. [36] Mindezek alapján a Terhelt3 VII. r. vádlottól megvásárolt 54 gramm speed por esetében annak amfetamin hatóanyag tartalma 0,54 gramm. Mely a Btk.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára, valamint a

(3)bekezdésére figyelemmel a csekély mennyiség felső határának (0,5 gramm) 108%-a, míg a jelentős mennyiség alsó határának (10 gramm) 18%-a. [37] Ezt követően Terhelt4 IX. r. vádlott otthonában lefoglalt és lefoglalásra nem került megvásárolt kábítószerek hatóanyag-tartalmának százalékos összeadása után lehet egyértelműen meghatározni, hogy mekkora mennyiségű kábítószer birtoklása miatt tartozik felelősséggel a IX. r. vádlott. Így a Terhelt4 IX. r. vádlott által megszerzett, birtokolt kábítószer hatóanyag tartalma meghaladta a csekély mennyiség felső határát, annak 200,5 %a, de a jelentős mennyiség alsó határának 22,61%-a. [38] Terhelt4 IX. r. vádlott vonatkozásában bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az általa megszerzett kábítószert tovább értékesítette, vagy értékesítésben segédkezett – mivel e vonatkozásban tett beismerő vallomás a fentebb írtak miatt nem vehető figyelembe – nem állt rendelkezésre, ezért a büntetőjogi felelőssége kizárólag 1 rendbeli a Btk. 178. §

(1)bekezdés szerint minősülő kábítószer birtoklás bűntettében állapítható meg. [39] Terhelt4 IX. r. vádlott

1. június
2. napján tett gyanúsítotti vallomásának törvényesen felvett része alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy Terhelt3 VII. r. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 12 vádlottól szerezte be
3. évben, illetve 2018.-ban az összesen 54 gramm kábítószert. Azonban törvényesen beszerzett bizonyíték arra, hogy a Terhelt4 IX. r. vádlottnál tartott házkutatás során lefoglalt kábítószert is Terhelt3 VII. r. vádlottól szerezte be – a törvénysértően felvett IX. r. vádlott gyanúsítotti vallomásán túl - nem állt rendelkezésre. Ezért Terhelt3 VII. r. vádlott terhére kizárólag a Terhelt4 IX. r. vádlott részére – a fenti számítások alapján megállapított – 54 gramm speed por értékesítés értékelhető, mely kábítószer mennyiségnek a hatóanyag tartalma meghaladta a csekély mennyiség felső határát (108 %), de nem érte el a jelentős mennyiség alsó határát (annak 18%-a). Terhelt3 VII. r. vádlott cselekményének minősítése az elsőfokú bíróság által megállapítottakhoz kéhelység ezzel együtt sem változik. [40] A törvényszék Terhelt6 XII. r. vádlott tekintetében indokoltan alapította a tényállást e terhelt és a már jogerősen elítélt korábban elítélt nyomozás során tett vallomására, amelyek bizonyítják a Terhelt6 XII. r. vádlott által társától megvásárolt kábítószer mennyiségét, annak tovább értékesítését, és amelyeket alátámasztott a közöttük történt telefonhívások gyakorisága. [41] Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlottak bűnösségére, és Terhelt4 IX. r. vádlott kivételével a bűncselekmények minősítése a törvénynek megfelel. [42] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket helyesen feltárta, és VII. r. és IX. r. vádlott kivételével a vádlottakkal szemben a büntetési céloknak megfelelő büntetéskiszabási elvekkel összhangban álló, tettarányos büntetéseket szabott ki, melyek szükségesek, egyben elégségesek és megfelelnek az egyéniesítés elveinek. A büntetések egyik vádlottnál sem túl szigorúak, lényeges enyhítésükre az ítélőtábla nem látott alapot, ezért a védelmi fellebbezések az enyhítésre irányulóan nem voltak alaposak, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság az enyhítő szakasz [Btk.
4. §

(2)bekezdés b) pont] alkalmazásán túl, a szabadságvesztések végrehajtását a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatban [Btk. 35. §

(2)bekezdés] állapította meg. [43] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéseket túl enyhének sem tartotta, mivel az ítéletnek közvetítenie kell azt az üzenetet is, hogy az a bűnelkövető, aki megbánó magatartást tanúsítva, olyan beismerő vallomást tesz, amely részletes, tényfeltáró jellegű, és kiemelkedő szerepet játszik az ügy felderítésében, a büntetőeljárás gyors befejezésében, érdemes arra, hogy a bíróság ezen együttműködési törekvését a kiszabott büntetésben is értékelje. Erre és az időmúlásra tekintettel nincs indok lényeges súlyosításra, és a szabadságvesztések végrehajtási fokozatának módosítására sem, ezért az arra irányuló ügyészi jogorvoslat sem volt megalapozott [Be. 606. §

(4)bekezdés]. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 13 [44] Terhelt3 VII. r. vádlott vonatkozásában a terhére róható kábítószernek az elsőfokú bíróság tényállásában rögzített mennyisége (csekély mennyiség felső határának 1133%-a) jelentősen csökkent (a csekély mennyiség 200,5%-a), melyet a büntetés kiszabása során nem hagyhatott figyelmen kívül, ezért a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát enyhítette. [45] Terhelt4 IX. rendű vádlott esetében a megváltozott jogi minősítésre figyelemmel, a terhére róható bűncselekmény enyhébben, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aminek következtében a Btk. 80. §

(2)bekezdése szerinti középmérték 3 év. Ezért az ítélőtábla a szabadságvesztés tartamát enyhítette, azt a törvényi minimumban megállapítva, valamint a végrehajtását a Btk. 85. §

(1)bekezdés alapján felfüggesztette, és erre tekintettel a Btk. 61. §

(1)bekezdésében írt feltétel (végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása) hiánya miatt a közügyek gyakorlásától eltiltás mellékbüntetés kiszabását mellőzte. [46] Terhelt4 IX. r. vádlott cselekménye eltérő minősítése miatt (kábítószer-kereskedelem bűntette helyett kábítószer birtoklás bűntette) a Btk. 50. §

(2)bekezdésben írt pénzbüntetés kiszabásának feltétele (haszonszerzés) hiányában a pénzbüntetés alkalmazását mellőzte, a Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pontjában írt feltétel (kábítószer forgalomba hozatala, vagy azzal kereskedés) hiánya miatt a vele szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzte. [47] Terhelt3 VII. r. vádlott vonatkozásában az ítélőtábla által megállapítottakra figyelemmel kizárólag a Terhelt4 részére

1. és
2. évben értékesített kábítószer ellenértékére, összesen 135.000.- forintra mérsékelte a vagyonelkobzás összegét. [48] A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
3. évi CCXL. törvény (továbbiakban Bv. tv.)
4. §

(4)bekezdés értelmében, a meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép. [49] A Btk. 51. §

(2)bekezdés rendelkezése értelmében, ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. Egyéb esetekben a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani. [50] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletétben elmulasztott rendelkezni a kiszabott pénzbüntetések tekintetében meg nem fizetés esetére az átváltoztatás módjáról, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 14 különös figyelemmel arra, hogy a vádlottakkal szemben a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. [51] Továbbá a Bv. tv. 42. §

(2)bekezdés alapján pénzbüntetés részletekben történő megfizetésének engedélyezése esetén a havonta fizetendő összeget úgy kell meghatározni, hogy az osztható legyen az ügydöntő határozatban megállapított napi tétel összegével. A Terhelt3 VII. r., Terhelt5 X. r. és Terhelt6 XII. r. vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetés megfizetésére engedélyezett részletfizetés ezen törvényi kívánalomnak nem felel meg, ezért az ítélőtábla a részletfizetés mértékét a Bv. tv. 42. §

(2)bekezdésének megfelelően módosította. [52] Az ítélőtábla egyetértett az ügyészség álláspontjával Terhelt5 X. r. vádlott feltételes szabadságra bocsáthatósága kapcsán. A Btk. 38. §

(4)bekezdés d) pontja értelmében nem bocsátható feltételes szabadságra, akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el. Terhelt5 X. r. vádlott

1. október és
2. július
3. között követte el a terhére rótt bűncselekményt, azaz a
4. február
5. napján jogerős helység1helységi XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróság 4.B.1044/2015/
6. számú ítéletével 3 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után nem sokkal követte el, ezért feltételes szabadságra bocsátásra a Btk.
7. §

(4)bekezdés d) pontja alapján nincs lehetőség. [53] Az ítélőtábla megállapította továbbá, hogy Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 VII. r. vádlottak vonatkozásában a törvényszék az előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe történő beszámítása során nem a Btk. 92. §

(1)bekezdésének megfelelően rendelkezett. Ezen törvényi rendelkezés értelmében a kiszabott szabadságvesztésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy a lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el. [54] Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 VII. rendű vádlottak letartóztatásának megszüntetését követően elrendelt és fenntartott bűnügyi felügyelet esetében a bíróság Terhelt1 I. r. vádlott esetében helység Megye, Terhelt2 II. r. vádlott esetében helység1helység, Terhelt3 VII. r. vádlott esetében helység közigazgatási területén belüli tartózkodást írta elő, ezért ezen időtartamnak – a Btk. 92. §

(1)bekezdés alapján – a szabadságvesztés büntetésbe történő beszámítására nincs lehetőség. [55] Az Alkotmánybíróság a 8/2005. (IV.17.) AB határozatban megállapította, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény a Btk. 102. §

(1)bekezdése alkalmazásánál, hogy a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén hivatalból vizsgálja az előzetes bírósági mentesítés lehetőségét, és arról az ítéletben rendelkezzen. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 15 [56] A Btk. 102. §

(1)bekezdése szerint a bíróság az elítéltet előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti és az elítélt a mentesítésre érdemes. Az érdemesség szempontjából a bűncselekmény jellegén, a büntetés mértékén túlmenően alapvetően a terhelt személyének jövőbeni társadalomra veszélyessége mérlegelendő. Nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről való döntésről van szó, hanem arról, hogy a bűncselekménye ellenében és a kiszabott büntetése mellett, a társadalom védelme igényli-e a személyére háruló, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következményeket is. (BH.2018.135). [57] Az ítélőtábla a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Terhelt4 IX. r. vádlott vonatkozásában, a büntetlen előélete ellenére sem látott lehetőséget az előzetes bírósági mentesítésre, figyelemmel arra, hogy a bűncselekményt hosszabb időn, több éven keresztül követte el. [58] Törvényesen rendelkezett az elsőfokú bíróság az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekről, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről, ezért a Be. 590. §

(7)bekezdésében foglalt intézkedés szükségessége nem merült fel. [59] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban Terhelt5 X. r. és Terhelt6 XII. r. vádlott védelmét ellátó kirendelt védő közreműködésével kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján állapította meg, és kötelezte az érintett vádlottakat annak megfizetésére. [60] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a szükséges részben a Be. 604. §

(1)bekezdésének b) pontja és 606. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő rendelkezéseit a Be. 604. §

(1)bekezdés a) pontja és 605. §

(1)és

(2)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta, azzal, hogy jelen határozata elleni fellebbezést a Be. 615. §

(5)bekezdése kizárja. [61] Az ítélőtábla a helybenhagyás indokait a Be. 605. §

(4)bekezdése alapján röviden jelölte meg. Debrecen,

1. október
2. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke, Dr. Sörös László s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.329/2022/31/XII 16 Záradék: A Debreceni Törvényszék 24.B.330/2021/
3. számú ítélete a másodfokú határozatban írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen
4. október
5. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke