← Magyarország

Bfv.878/2025/19 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A hatáskört nem a régi Be. 554/B. § állapítja meg, hanem a Be. 16. §

(1)bekezdés – jelen ügyben –
  1. k)pontja, ami hivatkozik a Be. 554/B. §-ra mint feltételrendszerre. A jogerős ítélet meghozatalakor hatályban volt régi Be. szabályai szerint a Btk. 299. § szerinti befolyással üzérkedés elbírálása főszabály szerint a járásbíróság hatáskörébe tartozott. Ugyanakkor, ha a cselekmény a régi Be. 554/B. §
  2. b)pontjában meghatározott személyt érintett, illetve vele összefüggésben valósult meg, az ügy a Be. 16. §
(1)bekezdés k) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozott. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.878/2025/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: befolyással üzérkedés bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Veszprémi Járásbíróság, 13.B.856/2016/44., ítélet, tárgyalás,
  4. június 14., jogerős:
  5. augusztus
  6. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A befolyással üzérkedés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 13.B.856/2016/
  7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az új eljárás lefolytatására a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Veszprémi Törvényszéket, mint elsőfokú bíróságot utasítja. Kúria 3.Bfv.878/2025/19-I. 2 A terhelttel szemben a Veszprémi Járásbíróság
  8. augusztus
  9. napján jogerős 13.B.856/2016/
  10. számú ítéletével kiszabott, majd foganatba vett szabadságvesztés büntetés végrehajtását megszünteti, és terhelt neve – születési név: születési neve, aki település1-en, dátum1 napján született, anyja neve: név1; lakcíme: cím1, fogvatartási helye: Bv. Intézet, magyar állampolgár – terhelt letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig elrendeli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Veszprémi Járásbíróság a
  11. június
  12. napján kihirdetett és
  13. augusztus
  14. napján jogerős 13.B.856/2016/
  15. számú ítéletével a terhelt neve (született: születési neve) terheltet bűnösnek mondta ki befolyással üzérkedés bűntettében [Btk.
  16. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt mint többszörös visszaesőt 4 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az irányadó tényállás lényege a következő: – A terhelt
  1. szeptember
  2. napjától kezdte tölteni a Pápai Járásbíróság 11.B.93/2012/
  3. számú ítéletével kiszabott 1 év 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetését a Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. A szintén szabadságvesztés büntetését töltő sértett a cím2 szám alatti Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet körletszám1 körletének zárkaszám1 számú zárkájában a
  4. március
  5. napjától
  6. március
  7. napjáig terjedő időben – más fogvatartottak mellett – a terhelt zárkatársa volt. – Ezen időszak során a terhelt felajánlotta a sértettnek, hogy bíró1 büntetés-végrehajtási bíróval, valamint az intézet egyik, általa név szerint meg nem nevezett osztályvezetőjével fennálló ismeretsége révén 200.000 forint ellenében el tudja intézni, hogy a sértett reintegrációs őrizetét rendeljék el, és ezáltal kikerüljön a büntetés- végrehajtási intézetből. – Minderre a terhelt állítása szerint oly módon kerülhetett volna sor, hogy a sértettnek a kért 200.000 forintot az édesanyja útján a cím2 szám alatti címre kellett volna eljuttatnia a terhelt Kúria 3.Bfv.878/2025/19-I. 3 hozzátartozói részére, mely összegből egy meg nem nevezett személyen keresztül bíró1-et, a Járásbíróság büntetés-végrehajtási bíróját részesítette volna. – A sértett a terhelt ajánlatát látszólag elfogadta, azonban a kért összeg kifizetését nem teljesítette, és az ténylegesen nem is állt szándékában, hanem a terhelt ajánlatát – más körletbe kerülését követően – jelentette a büntetés-végrehajtási intézetnek. [3] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényálláshoz tartoznak mindazon történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében (EBH 2013.B.2.). Az eljárt bíróság rögzítette, hogy „Megállapítható, hogy a vádlott 200.000.- Ft előnyt kért a sértetttől azért, hogy hivatalos személyeket (bv bíró, bv osztályvezető) befolyásolva elintézze a sértettnek, hogy reintegrációs őrizetbe kerüljön, miközben azt is állította, hogy a kért pénzt az ügyintézésért bíró1 bv bírónak kell eljuttatni hozzá köthető személyen keresztül.”. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt a Be.
  8. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára és a
  3. b)pont
  4. ba)alpontjára hivatkozással elsődlegesen a támadott határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan a felmentése, harmadlagosan enyhébb büntetés kiszabása érdekében terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [5] Kifejtette, hogy ítéleti bizonyossággal csak a felmentésének lehetett volna helye figyelemmel arra, hogy nem került kétséget kizáró módon bizonyításra az, hogy a bűncselekményt elkövette. [6] Legfeljebb a Btk. 299. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő befolyással üzérkedés bűntettében lehetett volna megállapítani a bűnösségét. Mivel azonban a bíróság tévesen minősítette a cselekményét, emiatt eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki vele szemben. [7] A terhelt a felülvizsgálati indítványát a
  1. június
  2. napján kelt beadványában kiegészítette. [8] Sérelmezte, hogy a büntetés-végrehajtási intézet által lefolytatott két fegyelmi kivizsgálás eredményét a bíróság „ellene fordította”, valamint kifogásolta, hogy az alapügyben eljárt bíróság a tanúvallomások közül a terhelő tanúk vallomásainak nagyobb jelentőséget tulajdonított, mint a mellette tanúskodó személyekének. [9] Kifogásolta, hogy a bíróság nem értesítette őt e-mailben a védői meghatalmazás visszavonását követően a kirendelt védő személyéről, továbbá nem hallgatott ki az alapügyben olyan tanúkat, akik a fegyelmi eljárásban mellette tanúskodtak. [10] Kifejtette, hogy a bíróság azt állapította meg, hogy a sértett az ő ajánlatát csak látszólag fogadta el, így szerinte a cselekmény nem vált befejezetté, az kísérleti szakban rekedt. [11] A Legfőbb Ügyészség BF.942/2025/
  3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kúria 3.Bfv.878/2025/19-I. 4 [12] Az ügyészi álláspont szerint a terhelt bíró1 büntetés-végrehajtási bíróra hivatkozva kért 200.000 forintot azért, hogy a sértett reintegrációs őrizetbe kerüljön. A bíró – ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is – a Btk.
  4. §
(1)bekezdés 11/e) pontja értelmében hivatalos személy. Ezáltal a megállapított tényállás alapján nem kétséges, hogy a minősítés megállapítására törvényesen került sor, így az enyhébb büntetés kiszabására irányuló indítvány sem foghat helyt. [13] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítványnak a bizonyítékok értékelésére, a tényállás bizonyítottságára, megalapozottságára vonatkozó része tekintetében a felülvizsgálat kizárt. [14] Rámutatott, hogy a befolyással üzérkedés elkövetési magatartása az előny kérésével – azaz az előny adására vonatkozó óhaj kifejezésével, a korrupciós kapcsolat kezdeményezésével – befejeződik, így tényállásszerűségéhez a kért összeg átvétele már nem szükséges. [15] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. [16] A terhelt az ügyészi átiratban foglaltakra tett észrevételében fenntartotta a felülvizsgálati indítványában foglaltakat. Az indítványát kiegészítette továbbá azzal, hogy figyelemmel a Be. 20. §
(1)bekezdés 11. pontjára, az elsőfokú bíróság a hatáskörét túllépte. [17] A Legfőbb Ügyészség BF.942/2025/4. számú átiratában a terhelt észrevételében foglaltakra figyelemmel kifejtette, hogy álláspontja szerint az eljárt bíróság nem lépte túl a hatáskörét, mivel a terhelt azt állította, hogy bíró1 büntetés-végrehajtási bírót fogja megvesztegetni a kért 200.000 forintból, aki ugyanakkor nem esik az 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) 554/B. §
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpontjában felsorolt személyi körbe. III. [18] A terhelt felülvizsgálati indítványa a következők szerint alapos. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [20] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [21] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [22] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [23] A terhelt sérelmezte, hogy az eljárási szabályok megsértésével történt az elítélése, mivel szerinte a bíróság a hatáskörét túllépte. [24] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont második fordulata szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság Kúria 3.Bfv.878/2025/19-I. 5 a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [25] A Be. 608. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el. [26] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapulvételével kell elbírálni. [27] A jogerős határozat meghozatalakor – 2018. június 14. napján – hatályban lévő, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) 16. §
(1)bekezdés
  1. k)pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 554/B. §
  2. b)pontja szerinti korrupciós bűncselekmények az ott meghatározott esetekben. [28] A régi Be. 554/B. §
  3. b)pont
  4. ba)és
  5. bb)alpontja szerint kiemelt jelentőségű ügy a korrupciós bűncselekmények [Btk. 294. §
(2)bekezdés és
(3)bekezdés,
  1. § és
  2. §], ha annak elkövetésével a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselő-testülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló, nemzetiségi szószóló, állami vezető, a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: közigazgatási szerv) vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el. [29] A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
  3. évi XLIII. törvény
  4. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében központi államigazgatási szerv a rendvédelmi szerv. Az
(5)bekezdés b) pontja szerint rendvédelmi szerv a büntetés-végrehajtási szervezet. [30] A régi Be. 16. §
(1)bekezdés
  1. k)pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 554/B. §
  2. b)pontja szerinti korrupciós bűncselekmények az ott meghatározott esetekben. [31] Az irányadó tényállás szerint a terhelt azt állította, hogy bíró1 büntetés-végrehajtási bírót, illetve a büntetés-végrehajtási intézet osztályvezetőjét fogja megvesztegetni (Veszprémi Járásbíróság 13.B.856/2016/44. számú ítélet 2. oldal utolsó bekezdése, 11. oldal utolsó bekezdése). [32] A jogerős ítélet meghozatalakor hatályban volt régi Be. szabályai szerint a Btk. 299. § szerinti befolyással üzérkedés elbírálása főszabály szerint a járásbíróság hatáskörébe tartozott. [33] Ugyanakkor, ha a cselekmény a régi Be. 554/B. §
  3. b)pontjában meghatározott személyt érintett, illetve vele összefüggésben valósult meg, az ügy a Be. 16. §
(1)bekezdés
  1. k)pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozott. [34] A jogerős tényállás alapján a terhelt terhére rótt cselekmény lényege szerint abban állt, hogy a büntetés-végrehajtási bíró, valamint a büntetés-végrehajtási intézet vezető beosztású dolgozója befolyásolhatóságára hivatkozva, előny fejében vállalta az integrációs őrizet elintézését. [35] A terhelt nem csupán bíró1 büntetés-végrehajtási bíró befolyásolására hivatkozott, hanem arra is, hogy a büntetés-végrehajtási intézet egyik – általa név szerint meg nem nevezett – osztályvezetőjével fennálló ismeretsége révén tudja elintézni a reintegrációs őrizet elrendelését. [36] Az a körülmény, hogy a tényállás későbbi része a pénz továbbításának mechanizmusát már kizárólag a büntetés-végrehajtási bíró vonatkozásában részletezi, nem jelenti azt, hogy az Kúria 3.Bfv.878/2025/19-I. 6 osztályvezető személye a cselekményből kikerült volna. A terhelt egyértelműen két személy befolyásolásának lehetőségét állította. [37] A jogerős tényállás egésze alapján ugyanis a terhelt a döntés befolyásolhatóságát a büntetés-végrehajtási bíró és a büntetés-végrehajtási intézet vezető beosztású dolgozója közreműködésére egyaránt alapította. [38] Következésképpen a terhelt cselekménye a Be. 554/B. §
  2. b)pont
  3. bb)alpontjában meghatározott személy vonatkozásában megvalósított korrupciós bűncselekménynek minősül, melyre figyelemmel a régi Be. 16. §
(1)bekezdés k) pontja alapján az ügy elbírálása törvényszéki hatáskörbe tartozott. [39] Miután a büntetőeljárást ennek ellenére a járásbíróság folytatta le, az eljárásra hatáskörrel nem rendelkező bíróság járt el, amellyel az eljárt bíróság a Be. 608. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértést valósított meg. [40] A feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés megállapítása folytán a Kúria a felülvizsgálati indítványban hivatkozott anyagi jogi okból a felülvizsgálatot értelemszerűen már nem is végezhette el. [41] A jelenleg hatályos Be. 20. §
(1)bekezdés
  1. pontja értelmében a törvényszék hatáskörébe tartoznak a korrupciós bűncselekmények. [42] Ekként a Kúria a Veszprémi Járásbíróság 13.B.856/2016/
  2. számú ítéletét a Be.
  3. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti okból, a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Veszprémi Törvényszéket utasította új eljárásra. [43] A jogerős határozat hatályon kívül helyezésével megszűnt a jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajthatósága. A Kúria a Be. 663. §
(5)bekezdése szerint eljárva vizsgálta, hogy a terhelttel szemben a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazása indokolt-e. [44] A terheltet az ügyészség a vádiratában kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekménnyel vádolta, mely magas büntetési tétellel – két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés – fenyegetett. [45] Az alapeljárásban az eljárás lefolytatására a terhelt távollétében került sor, mivel tartózkodási helye ismeretlen volt, sem a belföldi, sem az európai elfogatóparancs nem vezetett eredményre. A terhelt által kezdeményezett perújítási eljárás során a törvényszék megállapította, hogy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, továbbá tényleges tartózkodási helyéről konkrét információt nem szolgáltatott, kizárólag levelezési címet, illetve más személy – élettársa – nevére szóló e-mail címet adott meg (Veszprémi Törvényszék 12.B.58/2019/6. számú perújítási indítványt elutasító végzés 3. oldal 10. és 12. bekezdés). [46] Megállapítható tehát, hogy a terhelt az eljárás során elrejtőzött, tudatosan törekedett a hatóságok előli elérhetetlenség fenntartására. Ezért a Be. 276. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti letartóztatási ok fennáll. [47] A terhelt a terhére rótt bűncselekményt többszörös visszaesőként, a más ügyben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt követte el. A terhére rótt cselekmény jellege és az elkövetés körülményei arra utalnak, hogy a korábbi büntetőjogi felelősségre vonás és a szabadságelvonással járó szankció sem tartotta vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől. [48] Mindezek alapján megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. Kúria 3.Bfv.878/2025/19-I. 7 [49] Ezért a Be. 276. §
(2)bekezdés
  1. c)pont
  2. cb)alpontjában meghatározott letartóztatási ok – bűnismétlés veszélye – a terhelt tekintetében szintén fennáll. [50] Ekként a Kúria elrendelte a terhelt letartóztatását [Be. 276. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont]. [51] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait a XC. számú Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Be.
  1. § szerint a harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a tizenhatodik Részben (a harmadfokú bírósági eljárás) foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni. [52] A Be.
  2. § szerint az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén a másodfokú bíróság által elrendelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a Be. 290.
(4)bekezdése alapján a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart. [53] A döntés elvi tartalma A hatáskört nem a régi Be. 554/B. § állapítja meg, hanem a Be. 16. §
(1)bekezdés – jelen ügyben –
  1. k)pontja, ami hivatkozik a Be. 554/B. §-ra mint feltételrendszerre. A jogerős ítélet meghozatalakor hatályban volt régi Be. szabályai szerint a Btk. 299. § szerinti befolyással üzérkedés elbírálása főszabály szerint a járásbíróság hatáskörébe tartozott. Ugyanakkor, ha a cselekmény a régi Be. 554/B. §
  2. b)pontjában meghatározott személyt érintett, illetve vele összefüggésben valósult meg, az ügy a Be. 16. §
(1)bekezdés k) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozott. IV. [54] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. május
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró A Kúria Bfv.III.878/2025/
  3. számú végzése
  4. május
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. május
  7. Molnár Ferencné dr. s.k. Kúria 3.Bfv.878/2025/19-I. 8 a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.