A határozat elvi tartalma: Ha az ügyvéd a jogorvoslati kérelmét nem a cégkapu elélhetőségén, hanem ügyfélkapun keresztül nyújtotta be, azaz nem a jogszabályban előírt formában, akkor a fellebbezés érdemi elbírálásra nem alkalmas. Ezért a fellebbezést vissza kell utasítani. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.39.032/2020/
- A tanács tagjai: dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke dr. Szomszéd Éva előadó bíró dr. Ócsai Beatrix bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Auth Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Auth Veronika ügyvéd (cím2) Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: dr. Vannay-Skody Virág kamarai jogtanácsos A per tárgya: növényvédelmi bírság ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezéssel támadott határozat száma: Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság
- január
- napján kelt 12.Kpkf.671.663/2019/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 12.Kpkf.671.663/2019/
- számú végzését helyben hagyja. Kúria V.Kpkf.39.032/2020/3-1 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Az ügy alapjául szolgáló tényállás [1] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, mint elsőfokú bíróság a 8.K.27.610/2019/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította. A felperes jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda részéről eljáró ügyvéd a végzéssel szemben az ügyfélkapuján keresztül fellebbezést nyújtott be. A fellebbezéssel támadott végzés [2] A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 12.Kpkf.671.663/2019/
- számú végzésével a felperes fellebbezését visszautasította. [3] Döntését a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(3)bekezdése és 104. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Kp 48. §
(1)bekezdésének l) pontjára, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp)
- §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. §
(1)és
(5)bekezdéseire, valamint az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 451/
- (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(1)bekezdésére alapította. [4] Indokolásában megállapította, hogy a felperes jogi képviselője a fellebbezést nem a cégkapuján, hanem az ügyfélkapuján keresztül nyújtotta be a bíróságra. Ugyanakkor a jogszabályi rendelkezések szerint a fellebbezés előterjesztésénél a jogi képviselőnek, mint az ügyvédi iroda részéről eljáró ügyvédnek a cégkaput kell használnia. Így a fellebbezésnek a felperesi ügyvéd ügyfélkapujáról történt előterjesztése elektronikus úton, de nem az Eügyintézési törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon való előterjesztésnek minősül, ami nem felel meg a fellebbezés benyújtása jogszabályi előírásainak. A fellebbezés [5] A végzéssel szemben a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyben a Pp 383. §
(2)bekezdése alapján annak megváltoztatását és a fellebbezés visszautasításának mellőzését kérte. [6] Előadta, hogy a jogi képviselő a fellebbezést és annak mellékleteit elektronikus úton, az ÁNYK keretprogram és bírósági űrlap használatával, hitelesítéssel, a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő ügyfélkapu használatával. A fellebbezés visszautasítása ezért jogszabálysértő. Az Auth Ügyvédi Iroda, mint gazdálkodó szervezet rendelkezik cégkapuval, a rendelkezés-nyilvántartásban regisztrálásra került, ezt az eljáró képviselő az első-, és a másodfokú bíróság részére bejelentette mind a beadványain, mind az azokat kísérő bírósági űrlapokon. A cégkapu kizárólagos felhatalmazottja a fellebbezést benyújtó dr. Auth Kúria V.Kpkf.39.032/2020/3-1 3 Veronika ügyvéd, aki az Auth Ügyvédi Iroda egyszemélyes tagja, alapítója és akinek a hozzáférése technikailag kizárólag a KAÜ-n keresztül történt azonosítás alapján ügyfélkapun keresztül biztosított. Álláspontja szerint az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján az ügyfélkapu használata a fellebbezés során nem tekinthető jogsértőnek. [7] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A fellebbezés nem alapos. [9] A Kp. 29. §
(1)bekezdése alapján az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 608. §
(1)bekezdése szerint az Eügyintézési tv. értelmében elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. A Pp. 618. §
(1)bekezdésének b) pontja kimondja, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja. A Korm. rendelet 89. §
(1)bekezdése szerint a kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhelyre (a továbbiakban: cégkapu) a hivatali tárhelyre vonatkozó rendelkezések az e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik. [10] A Fővárosi Törvényszék az irányadó jogszabályokat helyesen értelmezte, és helytállóan állapította meg, hogy a felperes jogi képviselője a fellebbezést nem a megfelelő módon nyújtotta be, így jogszerűen döntött a fellebbezés visszautasításáról. A végzésben foglalt érvekkel a Kúria egyetért, azok megismétlése nélkül, a fellebbezésben előadottakra – figyelemmel a Kp 108. §
(1)bekezdésére – a következőket hangsúlyozza. [11] Az elsőfokú végzést felperesnek az ügyfélkapu/cégkapu használatára vonatkozó technikai jellegű előadása nem teszi jogszabálysértővé. Az általa hivatkozott körülményektől függetlenül a jogi képviselőjének beadványait a Korm. rendelet megjelölt rendelkezéseinek megfelelő elektronikus címről kell a bíróságra benyújtania. Amennyiben ezt nem teszi meg, jogsértő magatartása jogkövetkezményeit viselni köteles. [12] A Kúria azonos tény- és jogkérdésben már több döntést hozott (Kpkf.VI.37.140/2020/2., Kpkf.III.37.325/2020/2., Kfv.III.37.291/2020/2.), amelyekben szintén azt állapította meg, hogy a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvéd a jogorvoslati kérelmet nem a cégkapu elérhetőségén, hanem ügyfélkapun nyújtotta be, ezért azt nem a jogszabályban előírt formában terjesztette elő; emellett a vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmében az a fellebbezés, amely a jogi képviselő által ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül kerül előterjesztésre, a fellebbezés érdemi elbírálására nem alkalmas. Kúria V.Kpkf.39.032/2020/3-1 4 [13] Mindezek folytán a Kúria a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzését – mivel a felperes fellebbezése nem vezetett eredményre - a Kp 114. §
(5)bekezdése alapján helyben hagyta. Záró rész [14] Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának határoznia nem kellett. [15] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdése a) pontja alapján illetékmentes. [16] A Kúria végzése ellen a Kp 112. §
(2)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, a felülvizsgálatot a Kp
- § d) pontja zárja ki. [17] el. A Kúria a fellebbezést a Kp
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta Budapest,
- május
- dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke, dr. Szomszéd Éva sk. előadó bíró, dr. Ócsai Beatrix sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ...