A határozat elvi tartalma: Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a felperesnek indokolnia, míg a megjelölt indokot valószínűsítenie kell. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.III.40.678/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró A felperes: Felperes1 (Cím2.) A felperes képviselője: Dr. Pap Csaba ügyvéd (Cím3.) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím4 Az alperes képviselője: Dr. Lakatos Csaba kamarai jogtanácsos (Cím4) A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: az alperes A fellebbezéssel támadott határozat kelte és száma: Debreceni Törvényszék
- június 30-án hozott 10.K.701.153/2021/
- számú végzése Rendelkező rész Kúria III.Kpkf.40.678/2021/3 2 A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú adóhatóság határozatában kötelezte a felperest 36.154.000.- forint adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 72.308.000.- forint adóbírság és 2.558.000.- forint késedelmi pótlék – összesen 111.020.000.- forint – megfizetésére. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] A felperes jogi képviselője útján
- június 4-én jogsérelmekre hivatkozással keresetet nyújtott be az alperes határozatával szemben. Keresetlevele VII.III. pontjában a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1),
(4), 51. §
(1),
(3), valamint 52. §
(1)bekezdésére hivatkozással azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya elrendelését kérve. Előadta, hogy a jogszabálysértő módon megállapított adóhiány miatt a pályázati eljárásokból kizárásra kerülne és a cég működése ellehetetlenülne. [4] Az azonnali jogvédelem iránti kérelem alátámasztására a felperes csatolta a
- évi egyszerűsített éves beszámolóját, a
- évi főkönyvi kivonatát, a
- január –
- áprilisi főkönyvi kivonatát, az O. Bank Nyrt.-vel kötött folyószámlahitel szerződést, a Széchenyi Likviditási Hitel Kölcsönszerződést, a Bank kötött folyószámla – hitelszerződést, a C . Bank Zrt-vel kötött hitelszerződést, továbbá több vállalkozási szerződést. [5] Az alperes indítványozta az azonnali jogvédelem iránti felperesi kérelem elutasítását. Az elsőfokú végzés [6] A törvényszék végzésében elrendelte a keresetlevél benyújtásának teljes halasztó hatályát a perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig. [7] Az indokolás szerint a becsatolt iratokból, elsődlegesen helyesen a főkönyvi kivonatokból megállapíthatók a felperes jövedelmi- vagyoni viszonyai, pénzügyi helyzete, Kúria III.Kpkf.40.678/2021/3 3 azzal, hogy egyébként a
- év első négy hónapjára vonatkozó főkönyvi kivonat tételesen tartalmazza a felperes bankszámláit. [8] A
- évi főkönyvi kivonatból kitűnően a felperes 125.000.000.- forint értékű befektetett eszközzel rendelkezik, mely részben műszaki gépekből, berendezésekből, egyéb gépekből, járművekből áll, felújításai vannak folyamatban és készletei között építési anyagok is szerepelnek. [9]
- április 30-án a főkönyvi kivonatból kitűnően a felperes pénzeszközei 1.995.000.- forintot tettek ki, a bankszámláin összesen 700.000.- forint volt. A felperes egy éven belüli kötelezettségei 52.000.000.- forintot mutatnak, míg az egy éven túli kötelezettségei közel 50.000.000.- forintot. [10] Azt, hogy a bankszámlakivonatok forgalmáról a felperes nem csatolt iratot, továbbá, hogy az alperes álláspontja szerint a keresetlevél benyújtásához közeli időpontban nem áll rendelkezésre közbenső mérleg, az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását nem alapozzák meg. A bankszámlák adatai
- április 30-ai dátummal rendelkezésre állnak, a főkönyvi kivonatból pedig megállapítható egy adott cég pénzügyi helyzete, ahogy a közbenső mérlegből is. [11] A fentiekre figyelemmel a jogerős alperesi határozatból megállapított adóteher megfizetése folytán a felperesi tevékenység ellehetetlenülne, a fizetési kötelezettségének teljesítésére kizárólag a befektetett eszközök szolgálnának alapul. A fellebbezés és észrevétel [12] A törvényszék végzésével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést elsődlegesen akként történő megváltoztatása iránt, hogy a Kúria a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét utasítsa el. Az alperes másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új végzés hozatalára utasítását indítványozta. [13] Észrevétele szerint tévesen állapította meg a törvényszék, hogy a keresetlevél mellékletét képező dokumentumok alkalmasak a végrehajtásra vonatkozó halasztó hatály elrendelésére okot adó, a felperes jogát, jogos érdekét sértő helyzet igazolására vagy valószínűsítésére és abból teljeskörűen meg lehet állapítani a felperes valós pénzügyivagyoni helyzetét. [14] Az elsőfokú bíróság úgy hivatkozott a felperes
- április
- napi közbenső mérlegére, hogy ilyen bizonyítékot a felperes nem csatolt. [15] A törvényszék érvelésével szemben a felperes
- első négy hónapjára vonatkozó bankszámláit is tartalmazó főkönyvi kivonata nem ad való képet a felperes keresetlevél benyújtásának időpontjában fennálló pénzügyi helyzetéről. Ennek igazolására Kúria III.Kpkf.40.678/2021/3 4 egyrészt szükségesek lettek volna a pénzforgalmi bankszámlakivonatok, másrészt a keresetlevél benyújtásához közeli időpontban elkészített közbenső mérleg. [16] Érvelése alátámasztására az alperes felhívta a Kúria Kpkf.V.40.443/2021/
- számú végzésének
- pontjában és a Kpkfv.VI.39.278/2020/
- számú végzésének
- pontjában foglaltakat. [17] Az alperes vitatta a törvényszék azon okfejtését, hogy a bankok gyakorlata alapján a hitelszerződés felmondása folytán a tartozások egy összegben esedékessé válnak. [18] A felperes észrevételében az elsőfokú végzés – helyesen – hatályában fenntartását indítványozta. [19] Előadta, hogy időközben az O. Lendületplusz folyószámla-szerződése, és a Széchenyi Kártya
- folyószámla- hitelszerződése nem került meghosszabbításra mert a cég nem tudta a feljegyzett végrehajtás ténye miatt becsatolni a szükséges adóigazolást. Ezt okiratokkal nem tudja igazolni, de tény a szerződések fenti okból történő meghosszabbításának hiánya. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A fellebbezés alaptalan. [21] A Kp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdésére figyelemmel a másodfokú bíróság a végzést csak a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. [22] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a túlnyomórészt pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. A végzésben foglaltakkal a fellebbviteli bíróság egyetért, a fellebbezést elbírálva az alábbiakat fejti ki. [23] A Kp. 50. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében azonnali jogvédelem keretében kérhető a halasztó hatály elrendelése. Az 50. §
(4)bekezdése szerint a kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. [24] Az azonnali jogvédelemről szóló döntés során a bíróságnak a – Kp. 51. §
(3)bekezdésének megfelelően – az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt kell mérlegelnie, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna. Ahhoz, hogy a bíróság ezt a mérlegelést érdemben elvégezhesse, a kérelemben minden esetben részletesen Kúria III.Kpkf.40.678/2021/3 5 meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell; a kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni szükséges. Erről a Kp. 50. §
(4)bekezdése kifejezetten rendelkezik, vagyis a kérelemben megjelölt indokok igazolására szolgáló okiratok csatolása az azonnali jogvédelmet kérő törvényi kötelezettsége. [25] A Kúria Kpkf.I.39.468/2021/
- számú végzésében is megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a felperesnek az anyagi nehézségre, ellehetetlenülésre hivatkozás esetén teljeskörűen fel kell tárnia az anyagi-, pénzügyi és vagyoni helyzetét és ok- okozati összefüggés bemutatásával kell valószínűsítenie az esetleges hátrányok bekövetkezését, azok várható hatását. A pénzügyi – vagyoni helyzetre vonatkozó adatoknak hitelt érdemlőnek, aktuálisnak és komplexnek kell lenniük. [26] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa a fent részletezett egységes bírói gyakorlat mentén döntött arról, hogy a felperes eleget tett-e a Kp. vonatkozó szabályaiban előírt kötelezettségeinek, ehhez kapcsolódóan a törvényszék jogszerűen hozott döntést a teljes halasztó hatály elrendelésével és helytállóak-e az alperes fellebbezésében foglalt érvek avagy nem. [27] A fellebbezési bíróság elsődlegesen rögzíti, hogy a felperes
- április
- napjára vonatkozó közbenső mérleget keresetleveléhez nem csatolt, az erre történő elsőfokú bírósági hivatkozás helytelen, nyilvánvalóan elírás. Ez a tény azonban önmagában nem vezethet az elsőfokú végzés megváltoztatásához vagy hatályon kívül helyezéséhez. [28] A Kúria megítélése szerint a felperes keresetlevele vonatkozó részében a halasztó hatály elrendelésére vonatkozó kérelmét a szükséges, egyben elégséges módon megindokolta, ezek az indokok az azonnali jogvédelem elrendelését megalapozzák. [29] A fellebbezési bíróság véleménye szerint a felperes által csatolt okiratok egyfelől kapcsolódnak a kérelemben megjelölt indokokhoz, másfelől azok igazolására alkalmasak és elégségesek. [30] Az alperes fellebbezési érvelésével szemben a felperes
- január-áprilisi bankszámlákat is tartalmazó főkönyvi kivonata valós képet nyújt a felperes azon pénzügyi helyzetéről, amely figyelembe veendő a halasztó hatály iránti kérelme elbírálásakor. [31] A keresetlevél dátuma
- május 31., az
- június 4-én került joghatályosan benyújtásra. A
- április 30-i állapotot mutató – a felperes valamennyi bankszámlájára adatot tartalmazó – főkönyvi kivonat egyértelműen aktuálisnak tekintendő a keresetlevél benyújtásának dátumára is figyelemmel. [32] A fellebbviteli bíróság hangsúlyozza, a fentiekkel ellentétes előadását az alperes nem támasztotta alá, nem tudta bemutatni, hogy miért nem fogadható el aktuálisnak a
- április 30-i adatokat tartalmazó főkönyvi kivonat egy
- május 31-én kelt keresetlevél mellékleteként a halasztó hatály elrendelésére vonatkozó érvek alátámasztására. Kúria III.Kpkf.40.678/2021/3 6 [33] A fentiekre figyelemmel a Kúria összességében megállapította, hogy a felperes kérelmében a szükséges mértékben megjelölte az azonnali jogvédelmet megalapozó indokokat, az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolta, míg az elsőfokú bíróság a Kp. irányadó rendelkezéseinek megfelelően döntött, így a fellebbezés alaptalan. Az okszerű mérlegelést tartalmazó elsőfokú végzés felülmérlegelésére nincs lehetőség. [34] A Kúria a Kp.
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 109. §
(1)bekezdése alapján, figyelemmel a 114. §
(5)bekezdésére is, az elsőfokú végzést helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [35] Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a felperesnek indokolnia, míg a megjelölt indokot valószínűsítenie kell. Záró rész [36] el. A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta [37] A három hivatásos bíróból álló Kpkf.III.40.678/2021/
- számú végzésében döntött. tanács elé utalásról a Kúria a [38] Az alperes személyes illetékmentes, így a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték viseléséről a Kúriának nem kellett határoznia. [39] A felperes a fellebbezésre észrevételt tett, azonban fellebbezési eljárási költség iránti igényt nem terjesztett elő, erre vonatkozóan a felszámítást nem tett, így a fellebbviteli bíróságnak erről nem kellett döntenie. [40] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(2)bekezdése, míg a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró; Dr. Suba Ildikó s.k. bíró Kúria III.Kpkf.40.678/2021/3 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7