← Magyarország

Pf.20481/2021/9 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma:

  1. Amennyiben a jogerős, másodfokú ítélőtáblai marasztaló határozat alapján az alperes kifizetést teljesít, majd pedig a Kúria hatályon kívül helyező végzése folytán a megismételt eljárásban alacsonyabb összegű marasztalást tartalmazó jogerős döntés születik, úgy a különbözeti összeget az alperes a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti vissza a felperestől.
  2. E jogcímen akkor nyílik meg a visszakövetelési jog, amikor a jogerős újabb ítéletből megállapíthatóvá válik a jogalap nélkül gazdagodás pontos mértéke. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.481/2021/
  3. A felperes: felperes Zrt. (felperes székhelye) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Somfai Zsolt ügyvéd (ügyvéd címe) Az alperesek: I. rendű alperes: I. r. alperes neve (I. r. alperes címe) II. rendű alperes: II. r. alperes neve (II. r. alperes címe.) III. rendű alperes: III. r. alperes neve (III. r. alperes címe) IV. rendű alperes: IV. r. alperes neve (IV. r. alperes címe) V. rendű alperes: V. r. alperes neve (V. r. alperes címe.) VI. rendű alperes: VI. r. alperes neve (V. r. alperes címe.) VII. rendű alperes: VII. r. alperes neve (VII. r. alperes címe) VIII. rendű alperes: VIII. r. alperes neve (VIII. r. alperes címe) IX. rendű alperes: IX. r. alperes neve (IX. r. alperes címe) X. rendű alperes: X. r. alperes neve (X. r. alperes címe) Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 2 XI. rendű alperes: XI. r. alperes neve (XI. r. alperes címe) Az I., III., IV. és VIII. rendű alperesek meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Varga István ügyvéd (ügyvéd címe) A II., V., VI., VII., IX., X. és XI. rendű alperesek meghatalmazott jogi képviselője: Szegedi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. D. Szegedi László ügyvéd, ügyvédi iroda címe) A per tárgya: Jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Kecskeméti Törvényszék 7.P.20.675/2021/
  4. A fellebbező felek és a fellebbezések sorszáma: Az I-XI. rendű alperesek, 7.P.20.675/2021/18.,
  5. KÖZBENSŐ ÍTÉLET Az ítélőtábla a X., valamint XI. rendű alperes vonatkozásában az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. Egyidejűleg elrendeli az ügy iratainak áttételét X. rendű alperes esetében a Fővárosi Törvényszékhez, míg XI. rendű alperesre nézve a Zalaegerszegi Járásbírósághoz. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a X., valamint XI. rendű alperesnek személyenként 60 000-60 000 (Hatvanezer-Hatvanezer) forint másodfokú eljárási költséget. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 3 Egyebekben az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a felperest a Ptk. 6:
  6. §

(1)bekezdése alapján illeti meg az I-IX. rendű alperesekkel szemben visszatérítési igény, mely
  1. augusztus
  2. napján vált esedékessé. A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A tényállás [1] A jelen per alperesei és további pertársaik hasonló ténybeli és jogi alapból eredő igényként kártérítés megfizetése iránt indítottak pert az felperes Zrt. ellen. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék
  3. szeptember 10-én 64.P.26.557/2008/
  4. szám alatt részítéletet,
  5. október 21-én /
  6. szám alatt további részítéletet,
  7. november 29-én /
  8. szám alatt ítéletet hozott, melyben három felperesi csoport javára marasztalta a felperest. A jelen perben érintettek javára az alábbiak szerint. [2] Kötelezte az alperest (jelen per felperesét), hogy fizessen meg 15 nap alatt I. r. alperes neve VII. rendű felperesnek (jelen per I. rendű alperese) 38 000 000 forintot, továbbá 9 000 000 forintnak
  9. szeptember
  10. napjától, 2 000 000 forintnak
  11. október
  12. napjától, 7 000 000 forintnak
  13. november
  14. napjától, 10 000 000 forintnak
  15. december
  16. napjától, 10 000 000 forintnak,
  17. március
  18. napjától
  19. június
  20. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes, jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  21. július
  22. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [3] II. r. alperes neve VIII. rendű felperesnek (jelen per II. rendű alperese) 28 000 000 forintot, továbbá 3 000 000 forintnak
  23. október
  24. napjától, 2 000 000 forintnak
  25. december
  26. napjától, 4 000 000 forintnak
  27. július
  28. napjától, 4 000 000 forintnak
  29. október
  30. napjától, 3 000 000 forintnak
  31. december
  32. napjától
  33. június
  34. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  35. július
  36. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 10 000 000 forintnak
  37. július
  38. napjától, 2 000 000 forintnak
  39. február
  40. napjától
  41. december
  42. napjáig terjedő időre évi 11%,
  43. január
  44. napjától
  45. június
  46. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  47. július
  48. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 4 [4] III. r. alperes neve IX. rendű felperesnek (jelen per III. rendű alperese) 286 500 000 forintot, valamint 12 000 000 forintnak
  49. október
  50. napjától
  51. december
  52. napjáig terjedő időre évi 11%
  53. január
  54. napjától
  55. december
  56. napjáig terjedő időre évi 11%,
  57. január
  58. napjától
  59. június
  60. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  61. július
  62. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát 28 500 000 forintnak
  63. március
  64. napjától
  65. június
  66. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  67. július
  68. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, 12 000 000,- forintnak
  69. január
  70. napjától
  71. december
  72. napjáig terjedő időre évi 11%,
  73. január
  74. napjától
  75. június
  76. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  77. július
  78. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, 16 500 000 forintnak
  79. március
  80. napjától, 4 000 000 forintnak
  81. április
  82. napjától, 45 000 000 forintnak
  83. szeptember
  84. napjától, 12 500 000 forintnak
  85. december
  86. napjától, 4 000 000 forintnak
  87. január
  88. napjától, 10 000 000 forintnak
  89. január
  90. napjától, 3 000 000 forintnak
  91. február
  92. napjától, 50 000 000 forintnak
  93. március
  94. napjától, 16 000 000 forintnak
  95. június
  96. napjától, 25 000 000 forintnak
  97. július
  98. napjától, 13 000 000 forintnak
  99. október
  100. napjától, 35 000 000 forintnak
  101. február
  102. napjától
  103. június
  104. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  105. július
  106. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [5] IV. r. alperes neve X. rendű felperesnek (jelen per IV. rendű alperese) 30 000 eurót, valamint ezen összegnek
  107. január
  108. napjától
  109. június
  110. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  111. július
  112. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [6] V. r. alperes neve XII. rendű felperesnek (jelen per V. rendű alperese) 54 500 000 forintot, 10 000 000 forintnak
  113. október
  114. napjától, 5 000 000 forintnak
  115. november
  116. napjától
  117. december
  118. napjáig terjedő időre évi 11%,
  119. január
  120. napjától
  121. június
  122. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  123. július
  124. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, 12 000 000 forintnak
  125. április
  126. napjától, 27 500 000 forintnak
  127. március
  128. napjától
  129. június
  130. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes, jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  131. július
  132. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 79 000 eurót, továbbá 39 000 eurónak
  133. március
  134. napjától
  135. december
  136. napjáig terjedő időre évi 11%,
  137. január
  138. napjától
  139. június
  140. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 5 évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  141. július
  142. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, 40 000 eurónak
  143. június
  144. napjától
  145. június
  146. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  147. július
  148. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [7] VI. r. alperes neve XIII. rendű felperesnek (jelen per VI. rendű alperese) 40 000 000 forintot, továbbá 10 000 000 forintnak
  149. október
  150. napjától, 5 000 000 forintnak
  151. november
  152. napjától, 10 000 000 forintnak
  153. október
  154. napjától, 10 000 000 forintnak
  155. december
  156. napjától
  157. december
  158. napjáig terjedő időre évi 11%,
  159. január
  160. napjától
  161. június
  162. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  163. július
  164. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 5 000 000 forintnak
  165. szeptember
  166. napjától
  167. június
  168. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  169. július
  170. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [8] VII. r. alperes neve XV. rendű felperesnek (jelen per VII. rendű alperese) 550 000 eurót, továbbá 100 000 eurónak
  171. április
  172. napjától, 200 000 eurónak
  173. április
  174. napjától, 100 000 eurónak
  175. május
  176. napjától, 150 000 eurónak
  177. október
  178. napjától
  179. június
  180. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  181. július
  182. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [9] VIII. r. alperes neve XX. rendű felperesnek (jelen per VIII. rendű alperese) 42 500 000 forintot, valamint ezen összegnek
  183. április
  184. napjától
  185. december
  186. napjáig terjedő időre évi 11%,
  187. január
  188. napjától
  189. június
  190. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  191. július
  192. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 12 500 000 forintnak
  193. április
  194. napjától
  195. december
  196. napjáig terjedő időre évi 11%,
  197. január
  198. napjától
  199. június
  200. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 127 000 forint perköltséget, mely összegből az áfa 27 000 forint. [10] IX. r. alperes neve XXIII. rendű felperesnek (jelen per IX. rendű alperese) 16 000 000 forintot, továbbá 7 000 000 forintnak
  201. február
  202. napjától, 5 000 000 forintnak
  203. június
  204. napjától, 4 000 000 forintnak
  205. december
  206. napjától
  207. június
  208. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  209. július
  210. napjától a Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 6 kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [11] X. r. alperes neve XXVII. rendű felperesnek (jelen per X. rendű alperese) 2 803 000 forintot és ezen összegnek
  211. december
  212. napjától
  213. január
  214. napjáig terjedő időre, valamint
  215. szeptember
  216. napjától
  217. június
  218. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  219. július
  220. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [12] XI. r. alperes neve I. rendű felperesnek (jelen per XI. rendű alperese) részére 89 000 000 forintot, továbbá 27 000 000 forintnak
  221. december
  222. napjától
  223. december
  224. napjáig terjedő időre évi 11%,
  225. január
  226. napjától
  227. november
  228. napjáig a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát 17 000 000 forintnak
  229. november
  230. napjától, 8 000 000 forintnak
  231. február
  232. napjától, 7 000 000 forintnak
  233. február
  234. napjától, 2 000 000 forintnak
  235. március
  236. napjától, 5 000 000 forintnak
  237. március
  238. napjától, 7 000 000 forintnak
  239. április
  240. napjától, 10 000 000 forintnak
  241. május
  242. napjától, 8 000 000 forintnak
  243. május
  244. napjától, 5 000 000 forintnak
  245. június
  246. napjától, 8 000 000 forintnak
  247. június napjától, 12 000 000 forintnak
  248. december
  249. napjától
  250. június
  251. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  252. július
  253. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 129 000 eurót, valamint 70 000 eurónak
  254. augusztus
  255. napjától, 44 000 eurónak
  256. augusztus
  257. napjától és 15 000 eurónak
  258. december
  259. napjától
  260. június
  261. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  262. július
  263. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [13] A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla
  264. február 17-én 6.Pf.20.994/2014/
  265. számú ítéletében az elsőfokú bíróság
  266. számú részítéletét akként változtatta meg – jelen per IV. rendű alperese tekintetében –, hogy alperesként kötelezte jelen per felperesét, hogy XV. rendű felperes (jelen per VII. rendű alperese) javára 550 000 euró és annak a részítélet szerinti részösszegei után számított késedelmi kamata helyett 145 842 500 forint és abból 26 481 000 forint után
  267. április
  268. napjától, 52 722 000 forint után
  269. április
  270. napjától, 26 834 000 forint után
  271. május
  272. napjától, 39 805 500 forint után
  273. október
  274. napjától a kifizetésig az elsőfokú részítéletben meghatározott mértékű késedelmi kamatot fizessen meg. [14] Az elsőfokú bíróság /
  275. számú részítéletét – jelen per további alpereseit érintve – akként változtatta meg, hogy az alperes marasztalását III. r. alperes neve IX. rendű felperes (jelen per III. rendű alperese) javára 199 833 827 forintra, valamint 12 000 000 forintnak
  276. január
  277. napjától, 16 000 000 forintnak
  278. március
  279. napjától, 2 106 186 forintnak
  280. március
  281. napjától, 28 350 024 forintnak
  282. május
  283. napjától, 8 556 783 forintnak
  284. július
  285. napjától, 2 826 365 forintnak
  286. július
  287. napjától, 7 199 883 Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 7 forintnak
  288. július
  289. napjától, 2 235 212 forintnak
  290. július
  291. napjától, 38 745 698 forintnak
  292. augusztus
  293. napjától, 13 123 128 forintnak
  294. október
  295. napjától, 21 068 597 forintnak
  296. október
  297. napjától, 12 121 951 forintnak
  298. december
  299. napjától és 35 000 000 forintnak
  300. február
  301. napjától a kifizetésig, míg [15] IV. r. alperes neve X. rendű felperes (jelen per IV. rendű alperese) javára 7 625 400 forintra és annak
  302. december
  303. napjától a kifizetésig az elsőfokú ítéletben meghatározott mértékű késedelmi kamatára leszállította. [16] V. r. alperes neve felperes XII. rendű felperes (jelen per V. rendű alperese) javára 79 000 euró és annak a részítéletben megjelölt részösszegei után számított késedelmi kamata helyett 20 803 190 forint és abból 10 031 190 forint után
  304. március
  305. napjától, 10 772 000 forint után
  306. június
  307. napjától a kifizetés napjáig az elsőfokú részítéletben meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az alperest. [17] X. r. alperes neve XXVII. rendű felperes (jelen per X. rendű alperese) részére 2 801 000 forint és annak
  308. december
  309. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. [18] A felperes (előző perben alperes) a
  310. február 17-én kelt 6.Pf.20.994/2014/
  311. számú jogerős ítélet alapján
  312. március 5-én utalásokat teljesített a jelen per alperesei javára. [19] A felülvizsgálat folytán eljárt Kúria
  313. június 24-én Pfv.III.20.733/2015/
  314. számú végzésével a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét, valamint a Fővárosi Törvényszék 64.P.26.557/2008/115., valamint a /
  315. számú részítéletét és a /
  316. sorszámú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [20] A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék
  317. május 31-én 64.P.23.416/2015/
  318. sorszámú ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg I. r. alperes neve VII. rendű felperesnek (jelen per I. rendű alperese) 34 200 000 forintot, továbbá 8 100 000 forintnak
  319. szeptember
  320. napjától, 1 800 000 forintnak
  321. október
  322. napjától, 6 300 000,- forintnak
  323. november
  324. napjától, 9 000 000 forintnak
  325. december
  326. napjától, 9 000 000 forintnak
  327. március
  328. napjától
  329. június
  330. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  331. július
  332. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [21] II. r. alperes neve VIII. rendű felperesnek (jelen per II. rendű alperese) 25 200 000 forintot, továbbá 2 700 000 forintnak
  333. október
  334. napjától, 1 800 000 forintnak
  335. december
  336. napjától, 3 600 000 forintnak
  337. július
  338. napjától, 3 600 000,- forintnak
  339. október
  340. napjától, 2 700 000 forintnak
  341. december
  342. napjától
  343. június
  344. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  345. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 8 július
  346. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 9 000 000 forintnak
  347. július
  348. napjától, 1 800 000 forintnak
  349. február
  350. napjától
  351. december
  352. napjáig terjedő időre évi 11%,
  353. január
  354. napjától
  355. június
  356. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  357. július
  358. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [22] III. r. alperes neve IX. rendű felperesnek (jelen per III. rendű alperese) javára 181 049 980 forintra, valamint 12 000 000 forintnak
  359. január
  360. napjától, 14 850 000 forintnak
  361. március
  362. napjától, 1 895 567 forintnak
  363. március
  364. napjától, 25 515 021 forintnak
  365. május
  366. napjától, 7 701 104 forintnak
  367. július
  368. napjától, 2 543 728 forintnak
  369. július
  370. napjától, 6 479 895 forintnak
  371. július
  372. napjától, 2 011 690,- forintnak
  373. július
  374. napjától, 34 871 128 forintnak
  375. augusztus
  376. napjától, 11 810 815 forintnak
  377. október
  378. napjától, 18 961 737 forintnak
  379. október
  380. napjától, 10 909 755 forintnak
  381. december
  382. napjától és 31 500 000 forintnak
  383. február
  384. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamatát. [23] IV. r. alperes neve X. rendű felperesnek (jelen per IV. rendű alperese) 6 862 860 forintot és annak
  385. december
  386. napjától a kifizetésig járó kamatát, továbbá [24] V. r. alperes neve XII. rendű felperes (jelen per V. rendű alperese) javára 50 550 000 forintot, 10 000 000 forintnak
  387. október
  388. napjától, 5 000 000 forintnak
  389. november
  390. napjától
  391. december
  392. napjáig terjedő időre évi 11%,
  393. január
  394. napjától
  395. június
  396. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  397. július
  398. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát 10 800 000 forintnak
  399. április
  400. napjától, 24 250 000 forintnak
  401. március
  402. napjától
  403. június
  404. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  405. július
  406. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 19 725 990 forint és abból 10 031 190 forint után
  407. március
  408. napjától, 9 694 800 forint után
  409. június
  410. napjától
  411. június
  412. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  413. július
  414. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát és 762 000 forint perköltséget. [25] VI. r. alperes neve XIII. rendű felperes (jelen per VI. rendű alperese) javára 39 500 000 forintot, továbbá 10 000 000 forintnak
  415. október
  416. napjától, 5 000 000 forintnak
  417. november
  418. napjától, 10 000 000 forintnak
  419. október
  420. napjától, 10 000 000 forintnak
  421. december
  422. napjától
  423. december
  424. napjáig terjedő időre évi 11%
  425. január
  426. napjától
  427. június
  428. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  429. július
  430. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 9 kamatát, továbbá 4 500 000 forintnak
  431. szeptember
  432. napjától
  433. június
  434. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  435. július
  436. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát és 660 400 forint perköltséget. [26] VII. r. alperes neve XV. rendű felperes (jelen per VII. rendű alperese) részére 131 258 250 forintot és abból 23 832 900 forint után
  437. április
  438. napjától, 47 449 800 forint után
  439. április
  440. napjától, 24 150 600 forint után
  441. május
  442. napjától, 35 824 950 forint után
  443. október
  444. napjától
  445. június
  446. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  447. július
  448. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát és 635 000 forint perköltséget. [27] VIII. r. alperes neve XX. rendű felperesnek (jelen per VIII. rendű alperese) 15 000 000 forintot, valamint ezen összegnek
  449. április
  450. napjától
  451. december
  452. napjáig terjedő időre évi 15%,
  453. január
  454. napjától
  455. június
  456. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  457. július
  458. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 6 250 000 forintnak
  459. április
  460. napjától
  461. december
  462. napjáig terjedő időre évi 15%,
  463. január
  464. napjától
  465. július
  466. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [28] IX. r. alperes neve XXIII. rendű felperesnek (jelen per IX. rendű alperese) 10 400 000 forintot, továbbá 4 900 000 forintot
  467. február
  468. napjától, 3 500 000 forintnak
  469. június
  470. napjától, 2 000 000 forintnak
  471. december
  472. napjától a kifizetésig meghatározott késedelmi kamatát. [29] X. r. alperes neve XXVII. rendű felperesnek (jelen per X. rendű alperese) 1 400 500 forintot és ezen összegnek
  473. december
  474. napjától
  475. január
  476. napjáig terjedő időre, valamint
  477. szeptember
  478. napjától a kifizetésig meghatározott mértékű kamatát. [30] XI. r. alperes neve I. rendű felperesnek (jelen per XI. rendű alperese) 73 800 000 forintot, továbbá 18 900 000 forintnak
  479. december
  480. napjától
  481. december
  482. napjáig terjedő időre évi 11%,
  483. január
  484. napjától
  485. november
  486. napjáig a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, 8 500 000 forintnak
  487. november
  488. napjától, 5 600 000 forintnak
  489. február
  490. napjától, 4 900 000 forintnak
  491. február
  492. napjától, 1 400 000 forintnak
  493. március
  494. napjától, 3 500 000 forintnak
  495. március
  496. napjától, 4 900 000 forintnak
  497. április
  498. napjától, 7 000 000 forintnak
  499. május
  500. napjától, 5 600 000 forintnak
  501. május
  502. napjától, 3 500 000 forintnak
  503. június
  504. napjától, 4 000 000 forintnak
  505. június napjától, 6 000 000 forintnak
  506. december
  507. napjától
  508. június
  509. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 10 megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  510. július
  511. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá 17 621 410 forint és abból 9 644 600 forint után
  512. augusztus
  513. napjától, 6 060 560 forint után
  514. augusztus
  515. napjától, 1 916 250 forint után
  516. december
  517. napjától
  518. június
  519. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  520. július
  521. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [31] Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.191/2018/13-II. számú ítéletével
  522. augusztus 28-án a jelen eljárásban résztvevő alperesek vonatkozásában – a perköltség kivételével – helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék 64.P.23.416/2015/
  523. sorszám alatt meghozott ítéletét. [32] A felülvizsgálat folytán eljárt Kúria
  524. szeptember 11-én Pfv.V.21.932/2018/
  525. számú ítéletében a jogerős ítéletnek jelen perben III. rendű, IV. rendű és VIII. rendű felperesekre vonatkozó felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta. A kereset és az alperesek védekezése [33] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a Polgári törvénykönyvről szóló
  526. évi V. törvény (Ptk.) 6:
  527. § alapján jogalap nélküli gazdagodás címén a részükre többletként megfizetett összeg visszatérítésére akként, hogy I. r. alperes neve I. rendű alperes fizessen meg 5 557 862 forint tőkét és ennek
  528. augusztus
  529. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. [34] II. r. alperes neve II. rendű alperes fizessen meg 4 301 219 forint tőkét és ennek
  530. augusztus
  531. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatának megfizetésére. [35] III. r. alperes neve III. rendű alperes fizessen meg 26 686 652 forintot és ennek
  532. augusztus
  533. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatának megfizetésére. [36] IV. r. alperes neve IV. rendű alperes fizessen meg 1 010 011 forintot és ezen összeg után
  534. augusztus
  535. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. [37] V. r. alperes neve V. rendű alperest kötelezze 7 939 419 forint és ezen összeg után
  536. augusztus
  537. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 11 első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére, valamint perköltség viselésére. [38] VI. r. alperes neve VI. rendű alperest kötelezze 823 271 forint és ennek
  538. augusztus
  539. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. [39] VII. r. alperes neve VII. rendű alperest kötelezze 22 665 452 forint és ezen összeg után
  540. augusztus
  541. napjától a kifizetés napjáig késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. [40] VIII. r. alperes neve VIII. rendű alperest kötelezze 49 185 898 forint és ezen összeg után
  542. augusztus
  543. napjától a kifizetés napjáig késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. [41] IX. r. alperes neve IX. rendű alperest kötelezze 8 380 041 forint és ezen összeg után
  544. augusztus
  545. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. [42] X. r. alperes neve X. rendű alperest kötelezze 2 253 510 forint és ennek
  546. augusztus
  547. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. [43] XI. r. alperes neve XI. rendű alperest kötelezze 53 818 191 forint és ennek
  548. augusztus
  549. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. [44] A felperes indokolásként arra hivatkozott, hogy a jogalap nélküli gazdagodás megállapítására akkor van jogi lehetőség, ha a vagyoni előny kimutatható, az előny megszerzése jogalap nélkül történt és az előnyhöz a kötelezett más rovására jutott. A jogalap nélküli gazdagodás címén mindig a tényleges gazdagodást kell megtéríteni és nem a másik fél által elszenvedett kárt. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a
  550. március 5-én részükre kiutalt összeg és a hatályon kívül helyezés után lefolytatott új eljárás során jogerősen megállapított döntésből eredő fizetési kötelezettségük különbözetének a visszafizetésére. [45] Az alperesek vagyoni előnye kimutatásra került, melyek megszerzésére nem volt jogalapjuk. Gazdagodásuk jogalap nélkül történt, és a vagyoni előnyükhöz a felperes rovására jutottak, ezért a gazdagodás mértékét megtéríteni tartoznak a felperes részére. A felperes arra hivatkozott, hogy a Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.038/
  551. számú döntése (BH 2003.8.341.) szerint a jogerős ítélet alapján kifizetett összeg, ha az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, tartozássá vált és az a kifizetőnek az általános elévülési időn belül visszajár. Álláspontja szerint ezen eseti döntés is megalapozza a kereset jogalapját, míg a kereset összegszerűsége alperesként tételesen kimutatásra került. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 12 [46] I., III., IV., VIII. rendű alperesek a felperes követelését mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatták és kérték, hogy a bíróság utasítsa el a keresetet. Álláspontjuk szerint a felperes követelése a Ptk. 6:
  552. §
(1)bekezdése alapján elévült. Arra hivatkoztak, hogy a felperes igénye akkor vált esedékessé, amikor a Kúria a jogerős ítéleteket hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Szerintük ezzel a felperes korábbi fizetésének megszűnt a jogalapja, így jogalap nélküli gazdagodás címén, már a jogerős ítéleteket hatályon kívül helyező végzés meghozatala napjától az alperesektől vissza tudta volna követelni a többlet fizetéseit. Mindezekre tekintettel a felperes követelése
  1. június 24-ével elévült. Álláspontjuk szerint az, hogy később a megismételt eljárásban hozott ítélet jogerőssé vált, nem befolyásolja azt a tényt, hogy a felperes már korábban is érvényesíthette volna a követelését az alperesekkel szemben. [47] I. rendű alperes külön vitatta azt a felperesi tényállítást, hogy a jogerős ítélet alapján részére 34 200 000 forint tőkét és ennek járulékait összesen 52 225 237 forint összeget kellett volna megfizetnie. A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.191/2018/13-II. sorszámú ítélete
  2. oldalán rögzített megállapításra hivatkozással előadta, „az ítélőtábla álláspontja szerint a VII. rendű felperes részéről kármegosztást megalapozó önhiba nem állt fenn. Az alperes marasztalásának felemelésére az ítélőtábla ennek ellenére nem látott lehetőséget. A korábbi jogerős ítélet alapján az alperes 100%-os felelőssége alapján teljesített a felperesnek, ami az alperes további kártérítési kötelezettségét megszüntette.” I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla így megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék 64.P.23.416/2015/
  3. sorszámú ítéletét és az ő vonatkozásában a kármegosztást mellőzte. Előadta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla azért nem marasztalta külön a felperest, mivel már korábban teljesített az I. rendű alperes részére, így az indokolatlan lett volna. Minderre figyelemmel álláspontja szerint téves és iratellenes a felperes azon megállapítása, hogy 34 200 000 forint tőkét és ennek járulékait összesen 52 225 237 forint összeget kellett volna a javára megfizetnie. Ennek következtében felperesnek nincs jogalapja tőle a kifizetett és a Fővárosi Törvényszék által megállapított kármegosztásra tekintettel a csökkentett összeg különbözetét követelni. [48] A II., V., VI., VII., IX., X., XI. rendű alperes ugyancsak azt kérte, hogy a bíróság a felperes keresetét utasítsa el. Alaki védekezésként előadták, hogy az ügyben felperes tévesen hivatkozott a Pp.
  4. §-ában meghatározottakra, melynek c) pontja szerint több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető. Az alperesek közül két személy azonban nem lakik a Kecskeméti Törvényszék illetékességi területén, ezért a felperes keresetlevelét vissza kellett volna utasítania a Pp.
  5. §
(2)bekezdés c) pont alkalmazásával, vagy a per során az eljárást meg kellett volna szüntetni a Pp. 240. §
(1)bekezdés e) pontja alapján. [49] Érdemi védekezésként a II., V., VI., VII., IX., X., XI. rendű alperesek arra hivatkoztak, hogy a Fővárosi Törvényszék 64.P.23.416/2015/
  1. sorszámú ítéletével váltak annak rendelkező része szerinti meghatározott mértékben pernyertessé. Hangsúlyozták, mivel a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.191/2018/13-II. számú ítélete nem érintette az alperesek részére elsőfokon megítélt kártérítési összeg nagyságát, ezért a felperes kereseti kérelme teljes mértékben megalapozatlan, azt el kell utasítani. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 13 [50] A felperes által érvényesített jogcím vonatkozásában a jogalap nélküli gazdagodás és a jogalap nélküli birtoklás elhatárolása körében előadták, ennek megítélése során eltérő szabályokat alkalmaz a jogalkotó attól függően, hogy az adott személy jó vagy rosszhiszemű magatartást tanúsít (Ptk. 5:
  2. – 5:
  3. §). A perbeli esetben a jogalap nélküli birtoklás jogcíme is szóba jöhet azzal, hogy a pénzforgalmi számlára utalással a pénzen mindenki tulajdont is szerez, azonban a jogalkotó a jó és rosszhiszeműséghez eltérő felelősségi szabályokat telepít. Hivatkoztak jelen per felperesének a korábbi eljárásban tanúsított magatartásával kapcsolatban a rPtk.
  4. §
(1)bekezdése szerinti tisztességes eljárás követelményeire és az
  1. § szerinti joggal való visszaélés tilalmára, melynek körében az akkori alperes valamennyi fellebbviteli fórumot kimerített az eljárása során. Hangsúlyozták, hogy a jogerős ítélet után három évvel visszatérítést követelni kamatkövetelés érvényesítésével nem jóhiszemű hozzáállásra vall. [51] Előadták továbbá azt is, hogy a felperes követelésének számítása vitatott, figyelemmel arra a tényre is, hogy
  2. évben történt teljesítés után még további három év telt el abban a bizonytalanságban, hogy jelen peres eljárás alperesei a megkapott teljesítéssel feltétel nélkül rendelkezhetnek-e vagy sem. Alperesek által becsatolt kamatkalkuláció szerint amennyiben a jelen per felperese 2018-ban teljesített volna az alperesek javára, úgy kártérítésének összegszerűsége meghaladná jelen ügyben követelt visszatérítés összegét. Az elsőfokú bíróság ítélete [52] Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperest megillető visszatérítési igény
  3. augusztus
  4. napján vált esedékessé. A bíróság a közbenső ítélet jogi indokolásában az alperesi ellenkérelemre figyelemmel elsődlegesen a Ptk. elévüléssel kapcsolatos szabályait ismertette, majd az eljárási kifogás tárgyában foglalt állást akként, hogy a jelen esetben alperesi oldalon fennálló Pp.
  5. § c) pontja szerinti célszerűségi pertársaság folytán a nem Bács-Kiskun megyében lakó két alperes esetében célszerűtlen lett volna a keresetlevél visszautasítása, és a külön perindítás, ezért a keresetlevél visszautasítását nem alapozta meg az ő vonatkozásukban megjelölt eltérő illetékességi ok. [53] Ezt követően a bíróság az elévülési kifogás tárgyában érdemben foglalt állást. E körben részletesen ismertette az előzményi per történetét, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Kúria által elrendelt új eljárás lefolytatása nem a befejezése volt a felek közötti jogvitának, hanem olyan kötelezettséget jelent a felek számára, amelyből további jogok és kötelezettségek keletkeznek. A felek közötti jogviszony a hatályon kívül helyezés folytán nem eredeti állapotába került vissza, a felperes ezért az általa korábban kiutalt összegek visszatérítését a per ezen szakaszában nem is kérhette. Ennek megfelelően
  6. június 24-én a Ptk. 6:
  7. §
(2)bekezdés szerinti esedékesség még ezen összegek tekintetében nem következett be. Erre a törvényszék álláspontja szerint akkor került sor, amikor az új eljárás során a másodfokú bíróság jogerős döntést hozott. Ennek időpontja
  1. augusztus
  2. napja, amikor a felperes követelése esedékessé vált, az elévülésre történő hivatkozás vonatkozásában ez az időpont bír jogi jelentőséggel. A visszatérítési igény megnyíltához képest az 5 éves elévülési időn belül került sor a jelen per megindítására. A korábbi hatályon kívül helyezett ítéletben rögzített marasztalási összeg, valamint a megismételt eljárásban meghozott jogerős ítélet szerinti alacsonyabb marasztalási összeg különbözete jogalap nélkül került kifizetésre az alperesek részére, akik ezen összegek vonatkozásában a felperes rovására Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 14 jutottak vagyoni előnyhöz, így visszafizetési kötelezettség terheli őket. Az összegek a másodfokú bíróság jogerős döntése folytán váltak a felek számára ismertté, a visszafizetési kötelezettség ehhez igazodóan ekkortól esedékes. A bíróság kitért továbbá arra is, hogy a peres felek között az elszámolás összegszerűségében még vitatott, ezért a Pp.
  3. §
(4)bekezdése alkalmazásával közbenső ítélettel határozott a jogalap fennálltáról. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [54] A közbenső ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, valamennyien kérték annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. [55] Az I., III., IV. és VIII. rendű alperesek fellebbezésük indokaként fenntartották az elévülési kifogásukat. Hangsúlyozták, a perbeli esetben felmerülő elsődleges jogkérdés az elévülés szempontjából az, hogy a felperes Ptk. 6:579. §
(1)bekezdésére alapított követelése mikor vált esedékessé. Az alperesek ezzel kapcsolatban fenntartották álláspontjukat, hogy erre a Kúria hatályon kívül helyező végzésének meghozatala időpontjában,
  1. június
  2. napján került sor. A korábbi ítélet jogerejének feloldásával megszűnt az arra tekintettel kifizetett összegek jogalapja. A jogalap nélkülivé válás egyben az esedékességet jelenti. Ezen az új eljárás elrendelésének ténye sem változtatott. A felperes a korábbi jogerős ítélet alapján, tehát ezen a jogcímen nyújtott teljesítéseket az alperesek részére, ezt a jogalapot azonban a hatályon kívül helyezés feloldotta. Jogcím csak addig volt, amíg a korábbi jogerős ítélet hatálya fennállt, a hatályon kívül helyezés tényével a kifizetett összegek a jogalap nélküli gazdagodás jogi helyzetébe kerültek. [56] A felperes kifizetésének ezen időponttól kezdődően nincs jogalapja, erre tekintettel azonban az 5 éves elévülési időt figyelembe véve a követelés
  3. június
  4. napján valamennyi alperes viszonylatában elévült. Az, hogy később a megismételt eljárásban hozott ítélet jogerőssé vált, nem befolyásolja a tényt, hogy a felperes már korábban is érvényesíthette volna a követelését alperesekkel szemben. A jogerős ítéletek egyedül a visszafizetések összegszerűségére volt kihatással, az igény jogalapja azonban már megvolt a hatályon kívül helyezés folytán. [57] Alperesek álláspontjuk megerősítéseként hivatkoztak a BH
  5. 341 számú eseti döntésre, melyet ismertettek. A továbbiakban külön kitértek arra is, hogy az új Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyban fizetési felszólítás már nem elévülést megszakító tény, emellett a felperes maga is elismerte, hogy nem tett intézkedést
  6. június
  7. és
  8. június
  9. között a visszafizetés iránt. Ezen 5 éves időszak elteltére tekintettel a felperes követelése elévült, így keresetének elutasítása indokolt. Kifejtették továbbá, hogy sem a Fővárosi Ítélőtábla megismételt eljárásban hozott ítéletét, sem pedig a Kúria korábbi hatályon kívül helyező végzését nem lehet elévülést megszakító körülménynek tekinteni. A megismételt eljárásban a felperes részéről sem szóban, sem írásban nem történt visszafizetési felszólítás. Fogalmilag kizárt az elévülés nyugvása is, hiszen akadályozó, méltányolható körülmény nem merült fel a felperesnél. Alperesi álláspont szerint nem lett volna perjogi akadálya annak, hogy a felperes polgári peres eljárást indítson vagy a megismételt eljárás során viszontkeresettel érvényesítse az elévülési időn belül a követelését. Az alperesek a Ptk. 6:
  10. §
(1),
(2)bekezdés, valamint 6:579. §
(1)bekezdés téves értelmezésére hivatkozással Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 15 anyagi jogi felülbírálati jogkörben kérték a közbenső ítélet megváltoztatását és az általuk állított helyes jogértelmezés alapján a kereset elutasítását. [58] A II., V., VI., VII., IX., X. és XI. rendű alperesek az elsőfokon előadottakat fenntartva fellebbezésükben azt hangsúlyozták, hogy az elévülés a követelés esedékessé válásával veszi kezdetét, mely jelen esetben 2016. március 25. napja. Az ettől számított 5 év elteltével a felperes követelését bírósági eljárásban már nem érvényesítheti. A Ptk. 6:25. §
(1)bekezdés alpontjainak ismertetése nyomán a c) pontra hívták fel a figyelmet és megjegyezték, nem tudnak arról, hogy maga a felperes
  1. évtől kezdődően más bírósági eljárást kezdeményezett volna jelen ügyön kívül, mely időpont viszont az elévülési határidőn túli. Utaltak még a PSZÁF korábban megküldött levélre, melyből álláspontjuk szerint kitűnik, hogy valós biztosítási szerződéseken alapuló befizetéseket kezelt a felperes, így jogalap hiányra utóbb nem hivatkozhat. [59] Hangsúlyozták, a periratokból kitűnik, hogy jelen per felperese
  2. március
  3. napján teljesített kifizetéseket az alperesek felé, így bármilyen esedékesség e naptól számítandó. Téves az elsőfokú bíróság megállapítása, hogy a jelen per felperese érvényes jogcím nélkül teljesített volna kifizetéseket, mivel a jogerős ítélőtáblai ítélet nem érintette a jogalapot, az továbbra is a régi Ptk.
  4. §-a volt, tekintettel a Ptk.
  5. §
(1)bekezdésére is. Ismételten hangsúlyozták, a hatályon kívül helyezett ítéletek egyike sem vonta kétségbe az eredeti kereseti kérelem jogalapját, így a közbenső ítélet e tekintetben is téves. [60] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének helybenhagyására irányult. Felperes felhívta a figyelmet, hogy az I., III., IV. és VIII. rendű alperesek hivatkoztak elévülésre az elsőfokú eljárás során, majd a fellebbezésben is, ugyanakkor a további alperesek elévülési kifogást korábban nem terjesztettek elő. Ezen alperesek a Pp. 373. §
(2)bekezdésére tekintettel fellebbezésükben már nem hivatkozhatnak elévülésre, emellett a többi alperes fellebbezését is megalapozatlannak tartotta a felperes. Egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával és az elévüléssel kapcsolatos jogi levezetéssel. A jogalap körében hangsúlyozta, a közbenső ítélet szerint ő a követelésének a jogalapját teljes körűen igazolta, ez a Ptk. 6:579. §
(1)bekezdésén alapul. Alperesek a perben nem tudták bizonyítani, hogy a részükre többletként átutalt összegekre jogosultak lennének, azaz, hogy jogalapjuk lenne az összegek megtartására, így annak visszafizetésre kötelesek. [61] Alperesek fellebbezési kérelmeiket és az ott előadott indokokat fenntartva tettek észrevételeket a fellebbezési ellenkérelemre. Hangsúlyozták, hogy valamennyien már az elsőfokú eljárásban előadták az elévüléssel kapcsolatos álláspontjukat. Az ítélőtábla döntésének indokai [62] Az alperesek fellebbezése alaptalan. [63] A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 16 minősülnek a fellebbezés Pp. 371. §
(1)és
(2)bekezdésében megjelölt tartalmi körülményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [64] Az alperesek fellebbezésükben az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérték. [65] A X-XI. rendű alperesek emellett fenntartották a keresetlevéllel szemben
  1. sorszámon alaki védekezésként ellenkérelmükben kifejtett eljárásjogi kifogásukat. Eszerint vitatták, hogy célszerűségi pertársaságban állnának a többi alperessel és magukra nézve kétségbe vonták a Kecskeméti Törvényszék illetékességét. [66] A Pp.
  2. §-a értelmében több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető [célszerűségi pertársaság], ha a) a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne, b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a
  3. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is valamennyi alperessel szemben megállapítható. [67] A Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerint a mellékkötelezett a főkötelezettel együtt az előtt a bíróság előtt is perelhető, amely a főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes.
(2)Ha valaki a más személyek között folyamatban lévő per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, ennek a folyamatban lévő pernek a bírósága arra a további perre is illetékes, amelyet e követelés érvényesítése végett az említett személyek ellen ő indít.
(3)Az
(1)vagy a
(2)bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben a per - a felek által kikötött illetékesség esetét kivéve - az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható, ha az együttes perlés feltételei a pertársaságra vonatkozó szabályok szerint fennállnak. [68] A Pp. 30. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság az illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. [69] Az elsőfokú bíróság az ítéletének [21] bekezdésében vizsgálta az illetékességét. Álláspontja szerint a felperes által perbevont tizenegy alperes vonatkozásában vagy akár egy részük tekintetében is célszerűtlen lett volna a külön-külön perindítás, és a keresetlevél Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 17 visszautasítását sem alapozza meg a két érintett alperes esetében megjelölt eltérő illetékességi ok. [70] Valójában a Pp. idézett rendelkezéseit megvizsgálva megállapítható, hogy a budapesti lakóhelyű X., és a zalaegerszegi lakóhelyű XI. rendű alperesek célszerűségi pertársasága a többi alperessel csak a Pp. 29. §
(3)bekezdése alapján lenne megállapítható, ennek alkalmazását viszont éppen a Pp. 37. §
  1. c)pontja zárja ki. [71] A Pp. 37. §-a a célszerűségi pertársaság valamennyi esetét nevesíti, megszövegezésében tudatosan követi az 1952-es Pp. 51. §
  2. a)pontjának második fordulatát, illetve
  3. b)és
  4. c)pontját. Az alperesek főszabály szerint kötelesek az elé a fórum elé járulni, amelyet a felperes kiválasztott, hiszen az ügyek közötti kapcsolat erőssége legitimálja ezt. Kivétel azonban, ha a perbeli követelések csupán hasonló ténybeli és jogi alapból erednek. Ez esetben megkövetelendő, hogy fennálljon ugyanannak a bíróságnak az illetékessége valamennyi alperessel szemben a kisegítő, pertársasági illetékességi szabály nélkül is, az ilyen laza kapcsolat ugyanis nem egyenlíti ki a potenciális alperesi érdeksérelmet. Így tehát a Pp. 37. §
  5. c)pontja szerinti esetben az alperesek csak akkor perelhetők együtt, ha őket különkülön perelve is eljárhatna ugyanaz a bíróság, azaz, ha az együttperléssel nem szenvednek sérelmet (Miniszteri indokolás a Pp. 36-37. §-aihoz). [72] Az előbbiek folytán az ítélőtábla a Pp. 379. §-át alkalmazva a X-XI. rendű alperesek vonatkozásában fennálló eljárás megszüntetési okra figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét ezen alperesekre nézve hatályon kívül helyezte, és a Pp. 240. §
(1)bekezdés e) pont, valamint Pp.
  1. § szabályai szerint az eljárást megszüntette, egyidejűleg a Pp.
  2. §
(3)bekezdése alapján elrendelte az ügy X-XI. rendű alpereseire vonatkozó iratainak áttételét az eljárásra az általános szabályok szerint illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bírósághoz, mely X. rendű alperes esetében a Fővárosi Törvényszék [Pp. 20. §
(1)bekezdés, 25. §
(1)bekezdés], míg a XI. rendű alperesre nézve a Zalaegerszegi Járásbíróság [Pp. 20. §
(3)bekezdés a) pont, 25. §
(1)bekezdés]. [73] A további alperesek fellebbezésükben – megismételve az elsőfokú eljárásban előadottakat – érdemben arra hivatkoztak, hogy a felperes követelésének elévülése a jelen ügyben felülvizsgálat folytán eljárt Kúria Pfv.III.20.733/2015/
  1. számú végzése meghozatalának napján,
  2. június 24-én, illetve a felperes önkéntes teljesítésével már 2015 március 5-én megkezdődött, ezért a keresetlevél
  3. május
  4. napján történt benyújtásakor az általános 5 éves elévülési idő már eltelt. Állításuk szerint a felülvizsgálat alapjául szolgáló jogerős ítélőtáblai ítélet nem érintette a követelés jogalapját, egyedül az összegszerűségre volt hatással, így a felülvizsgálati eljárásban született hatályon kívül helyező végzésre figyelemmel a felperes visszakövetelésének esedékessége megnyílt, és már semmi sem akadályozta őt az igényérvényesítésben. A fellebbezések részletesen elemezték, hogy az elévülés nyugvásának és megszakadásának anyagi jogi feltételei sem álltak fenn a jelen perben. [74] A Ptk. 6:
  5. § szerint jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 18 [75] A Ptk. 6:
  6. §
(1)bekezdése értelmében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések 5 év alatt évülnek el. A
(2)bekezdés alapján az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. [76] A Ptk. 6:579. §
(1)bekezdése szerint, aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. [77] A Ptk. az elévülés kapcsán a 6:
  1. §-ában egyértelművé teszi, hogy az időmúlásnak az igények érvényesíthetősége szempontjából kétféle anyagi joghatása lehet, jogvesztés vagy elévülés. Az elévülés alapvető joghatása a Ptk. 6:
  2. §
(1)bekezdése szerint az, hogy az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. [78] Az elévülés a követelés esedékessé válásával kezdődik. Az esedékessé válás kezdő időpontját az anyagi jogszabályok különböző időpontokhoz kötik. Ha például a teljesítés idejét határnap megjelölésével határozták meg, a követelés ezen a napon válik esedékessé. A jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésére vonatkozó igény elévülése a gazdagodás bekövetkeztének időpontjában kezdődik meg. Az elévülés kezdő időpontjának meghatározásához azonban nem elegendő az igény esedékessé válásának időpontját ismerni, hanem magát a gazdagodás mértékét is szükséges meghatározni. A kötelezetti oldalról ez a visszatérítési kötelezettséggel érintett vagyontöbblettel való gazdagodás bekövetkeztét jelenti. Pontosan meghatározhatónak kell lenni a vagyoni gyarapodásnak ahhoz, hogy az a Ptk. 6:579. §
(1)bekezdése alapján visszakövetelhető legyen. Az ilyen jogalapú igény csak akkor lép érvényesítési szakba, ha a követelés összegszerűsége is meghatározhatóvá vált. Amennyiben az még nem ismert, valójában még nincs olyan vagyoni előnyszerzés, amelynek visszafizetése esedékessé válhat, így az elévülés még ilyenkor meg sem kezdődhet. [79] A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a
  1. június 24-én kelt Pfv.III.20.733/2015/
  2. számú végzésében a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.994/2014/
  3. számú jogerős ítéletének felülvizsgálattal támadott részét, valamint a Fővárosi Törvényszék 64.P.26.557/2008/115.,
  4. számú részítéletét és
  5. sorszámú ítéletét helyezte hatályon kívül és ebben a körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. E jogi aktus valóban megszüntette a korábban felperes által teljesített kifizetések teljes összegére vonatkozó jogalapot, de ezzel még ezen (teljes) összegek Ptk. 6:
  6. §
(1)bekezdés szerinti jogalapon még nem váltak esedékesen visszakövetelhetővé, mivel ekkor még nem volt ismert, hogy azokból mely rész illeti meg jogszerűen az egyes alpereseket, és melyek azok a részösszegek, amelyekkel jogalap nélkül gazdagodtak. [80] Az alperesek a perben, illetve fellebbezésükben hivatkoztak a Legfelsőbb Bíróság BH
  1. 341 szám alatt közzétett eseti döntésére, amely megállapította, hogy a jogerős ítélet alapján kifizetett összeg, ha az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, tartozássá válik és az a kifizetőnek az általános elévülési időn belül visszajár. [81] Az eseti döntés, illetőleg a jelen perben 2015-ben született kúriai határozat között azonban lényeges, meghatározó eltérés van. A BH alapjául szolgáló per előzményi perében ugyanis a Legfelsőbb Bíróság ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatva a keresetet elutasította. Ilyen esetben ezáltal azonnal ismertté válik a korábban teljesített teljes összegre kiterjedő vagyoni gyarapodás, Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 19 melyet vissza kell téríteni. Jelen ügyben ettől eltérően a Kúria a jogerős első- és másodfokú részítéleteket, illetőleg ítéleteket hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot meghatározott személyi körben új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. [82] Az előbbiekből az következik, hogy a Kúria
  2. június 24-i hatályon kívül helyező végzését követően az eljárás a felek között tovább folytatódott, de ekkor még értelemszerűen nem lehetett meghatározni azt, hogy milyen összeg mértékéig teljesített immár jogalap nélküli kifizetést jelen ügy felperese az alperesek részére, azok pontosan milyen mértékű vagyoni előnyhöz jutottak. Az előzményi perben több károsult felperes nem fellebbezett az elsőfokú ítélettel szemben, illetve többen nem is terjesztettek elő felülvizsgálat iránti kérelmet, így joggal feltételezhették a felek, hogy a megismételt eljárásban a jelen ügy felperesének további fizetési kötelezettségét állapítja meg a bíróság. Emellett a Kúria – további bizonyítást előíró, de a jogalapot nem érintő – végzéséből is kitűnik, hogy valamilyen mértékű fizetési kötelezettségre a megismételt eljárás során hozandó újabb ítélet alapján jelen per felperesének még bizonyosan számítania kellett. Ennek mértéke, összegszerűsége azonban a megismételt eljárás elején még konkrétan nem volt meghatározható. [83] Mindezeken túl: a jelen ügy felperese az ismét meginduló alapügy új eljárásában, mivel nagy bizonyossággal számíthatott marasztalásra, ezért bármilyen összeget csak a kamatokkal növelt újabb visszafizetés terhe mellett követelhetett volna vissza a hatályon kívül helyezést követően. [84] A kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg közbenső ítéletében, hogy a felperes követelésének elévülése nem
  3. június 24-én, a Kúria hatályon kívül helyező végzése meghozatalának napján, hanem a másodszor megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék ítélete ellen előterjesztett fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla
  4. augusztus 28-án kelt 6.Pf.20.191/2018/13-II. számú jogerős helybenhagyó ítélete közlésének időpontjától kezdődött, mivel csak ekkor vált meghatározhatóvá az az alperesi vagyoni előny, melyre nézve a felperes visszakövetelési joga megnyílt. [85] A fentiekből következik, mivel a felperes követelésének elévülése 2015-ben még nem kezdődött el, így az alperesek e körben a követelés elévülésének nyugvásával, illetőleg megszakadásával kapcsolatos okfejtései irrelevánsak. [86] Az előbbiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság fellebbezésekkel támadott közbenső ítéletét – a X. és XI. rendű alpereseket érintő hatályon kívül helyező, megszüntető és áttételt elrendelő rendelkezéseken túl – egyebekben az ítélőtábla a Pp.
  5. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy a felperes visszatérítési igényének jogalapját is megállapította a Ptk. 6:579. §
(1)bekezdésre utalással. [87] A Pp. 341. §
(4)bekezdés szerinti közbenső ítélet meghozatala esetén a bíróság a keresettel érvényesített anyagi jog fennállását a jogalap meghatározásával állapítja meg. Az elsőfokú bíróság e tekintetben az ítélete indokolásában helyes jogi álláspontot foglalt el, azonban ennek rendelkező részben történő feltüntetése is szükséges, mivel az alperesek a keresetben megjelölt jogalap fennálltát a rPtk.
  1. §-ára hivatkozva vitatták. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.481/2021/9.. 20 [88] Kétségtelen, hogy a gazdagodási igény szubszidiárius jellegű, a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a jogvita a felek jogviszonyára irányadó speciális szabályok alapján nem bírálható el. Ezzel kapcsolatban kialakult ítélkezési gyakorlat azonban a téves számítás folytán utalt többletteljesítést vagy – ahogy arra a perbeli esetben sor került – jogcímmel nem rendelkező túlfizetésnek tekinti a visszatérítés hatálya alá eső többletkifizetéseket. A Kúria éppen a jelen esettel is összefüggésben álló Pfv.21.516/2017/
  2. számú ítéletében mondta ki, hogy a felperesi teljesítés időpontjában az ottani alperes a téves számítás folytán, egy olyan többletteljesítéshez jutott, melyre nézve nem rendelkezett olyan jogcímmel, mely alapján a túlfizetett összeget birtokában tarthatná, így azzal jogalap nélkül gazdagodott a felperes terhére. Ugyanezt az elvi álláspontot követi a Fővárosi Ítélőtábla Pfv.21.354/2018/
  3. szám alatti ítélete, valamint a BDT
  4. 117 szám alatt közzétett eseti döntés (Nagykommentár Polgári Törvénykönyvről szóló
  5. V. törvény, szerkesztette: Vékás Lajos-Gárdos Péter, Ptk. 6:
  6. §
(1)bekezdéshez fűzött kommentár, 1/b. pont). A felperes tehát a perbeli tényállás alapján helyes jogalapon [Ptk. 6:579. §
(1)bekezdés] támasztott követelést az alperesekkel szemben, melyet a közbenső ítéletben is szükséges volt feltüntetni. [89] A X-XI. rendű alperesek másodfokú perköltségét (48 000-48 000 forint lerótt fellebbezési eljárási illeték és 12 000-12 000 forint másodfokú ügyvédi munkadíj) a Pp. 83. §
(1)bekezdésére figyelemmel a velük szemben nem az illetékes bíróság előtt pert indító felperes köteles megfizetni. Az I-IX. rendű alperesek fellebbezése eredménytelen volt, a felperes ugyanakkor másodfokú perköltségigényt nem terjesztett elő, ezért arról az ítélőtábla nem rendelkezett [Pp. 82. §
(3)bekezdés]. Szeged,
  1. április
  2. Dr. Hámori Attila s.k. Dr. Dobler László s.k. Dr. Tolna András s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.