← Magyarország

Bfv.57/2023/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős büntetővégzésben kiszabott 330 óra közérdekű munka a Btk. mérlegelést nem tűrő szabályába ütközik, amely törvénysértés s közérdekű munka törvény által lehetővé tett legmagasabb mértékére, 312 órára való enyhítésével orvosolható. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.57/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: rongálás vétsége Terhelt: … Elsőfok: Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság, 8.Bpk.XXI.68/2022/2., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
  4. január
  5. (jogerő:
  6. november 22.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rongálás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 8.Bpk.XXI.68/2022/
  7. számú büntetővégzését megváltoztatja, és a terhelttel szemben kiszabott közérdekű munka tartamát 312 (háromszáztizenkettő) órára enyhíti. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 18.000 (tizennyolcezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 2.Bfv.57/2023/15-I 2 Indokolás [1] I. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a
  8. január 26-án meghozott 8.Bpk.XXI.68/2022/
  9. számú büntetővégzésével a terhelttel szemben rongálás vétsége [Btk.
  10. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] miatt 330 óra közérdekű munkát szabott ki. [2] A járásbíróság büntetővégzése – tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában – 2022. november 22-én jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség BF.1520/2022/4. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpontjában meghatározott okból, a terhelt javára felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [4] Az indítvány szerint a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság megsértette a büntető anyagi jog szabályait, amikor a büntetővégzésben az egyébként a Btk. 33. §
(4)bekezdése szerint törvényesen alkalmazott közérdekű munka mértékét 330 órában határozta meg, ugyanis a Btk. 47. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű munka legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. [5] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a támadott büntetővégzést megváltoztatva, a kiszabott közérdekű munka tartamát a törvényi kereteknek megfelelően mérsékelje, egyebekben pedig a jogerős ügydöntő határozatot tartsa fenn. [6]
  1. A terhelt védője a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében a Legfőbb Ügyészég indokaival maga is egyetértett, ugyanakkor a felülvizsgálati indítványtól eltérően a törvénysértést – a cselekmény tárgyi súlyát az okozott kárra is figyelemmel rendkívül csekélynek értékelve – a büntetővégzésben kiszabott joghátrány jelentős enyhítésével tartotta indokoltnak kiküszöbölni. [7] Ennek megfelelően indokai alapján elsődlegesen próbára bocsátás alkalmazása, másodlagosan a közérdekű munka törvényi minimumhoz közeli tartamban való meghatározása iránt tett indítványt. [8] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [9]
  2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  3. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
  4. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [10] A Be.
  5. §
(1)bekezdés
  1. b)pontjának
  2. ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést. A felülvizsgálati indítvány e törvényhely második fordulatára hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [11] A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése miatt mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés kiszabása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert Kúria 2.Bfv.57/2023/15-I 3 joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [BH 2020.9. (Bfv.III.1.559/2018/10.)]. [12] Az alapügyben eljárt bíróság az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő rongálás vétsége miatt törvényesen szabott ki közérdekű munkát a terhelttel szemben, mert ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett – egyebek mellett – közérdekű munka is kiszabható [Btk. 33. §
(4)bekezdés]. A kerületi bíróság azonban a büntetési nem választására alapot adó, hivatkozott jogszabályhelyet büntetővégzésében az alkalmazott jogszabályok között elmulasztotta feltüntetni. [13] A Btk. 47. §
(1)bekezdése alapján a közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. [14] A jogerős büntetővégzéssel kiszabott 330 óra közérdekű munka ekként a Btk. 47. §
(1)bekezdésében meghatározott, mérlegelést nem tűrő szabályba ütközik, mert meghaladja a közérdekű munka törvény által lehetővé tett legmagasabb mértékét. [15] A Btk. más szabályának megsértésével kiszabott törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a jogerős határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát írja elő [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont]. [16] A törvényi maximumot meghaladó mértékben kiszabott büntetés miatt a törvénynek megfelelő határozat hozatala a kiszabott büntetés törvényes keretek közé illesztését igényli, azaz, a közérdekű munka olyan mértékben való megállapítását, amely miatt a mérlegelést nem tűrő szabály már nem szenved sérelmet. Ennek megfelelően a Kúria a közérdekű munka minimális mértékét el nem érő közérdekű munkát a büntetés törvényi minimumra való súlyosításával (Bfv.II.179/2018/11., Bfv.III.371/2021/11.), míg a maximális mértékét meghaladó közérdekű munkát a büntetés törvényi maximumára való enyhítésével orvosolja (Bfv.III.997/2017/8., Bfv.II.787/2021/6., Bfv.I.1.155/2022/6.). [17] Nincs tehát törvényi lehetőség büntetés helyett intézkedés alkalmazására, miként a közérdekű munka védő által indítványozott jelentős enyhítésére sem, hiszen ez már nem a mérlegelést nem tűrő szabály sérelmének kiküszöbölését, hanem – azon túlmutatva – az irányadó büntetéskiszabási körülmények mérlegelésével új joghátrány meghatározását jelentené. Erre pedig csak abban az esetben kerülhetne sor, ha az alapügyben eljárt bíróság a törvény ellenében választotta volna a 33. §
(1)bekezdésében felsorolt büntetési nemek közül a közérdekű munka kiszabását. [18] Ekként a Kúria az alapügyben vétett törvénysértést orvosolva a terhelttel szemben kiszabott közérdekű munka mértékét 312 órára enyhítette, amely immár megfelel a Btk. 47. §
(1)bekezdésében szabott, eltérést nem engedő törvényi rendelkezéseknek. [19] IV.
  1. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
  2. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen – helyt adott, és megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, egyebekben pedig a jogerős büntetővégzést a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [20]
  1. A terhelt kirendelt védője a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítványra írásbeli észrevételt tett. A kirendelt védőt tevékenységéért a felülvizsgálati eljárásban díjazás illeti meg akkor is, ha a Kúria az ügyben nem tart nyilvános ülést [BH 2019.217.III. (Bfv.I.1.323/2018/20.), BH 2020.287.IV. (Bfv.I.157/2020/17.)]. Ezért a Kúria a védő részére a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/
  2. (XII. 27.) IM rendelet
  3. §
(3)bekezdésében meghatározott keretek között, a Kúria 2.Bfv.57/2023/15-I 4 kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosának megfelelő, összesen 18.000 forint díjazást állapított meg, a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 69. §
(4)bekezdésében meghatározott kirendelt ügyvédi óradíj alapulvételével. [21] A kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdésének második mondata alapján az állam viseli. [22] A Kúria – a Kúria Elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezése nyomán – öttagú tanácsban járt el. [23] V. Az ítélet ellen a Be.
  2. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdésének b) pontja zárja ki. [24] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.