A határozat elvi tartalma: A sérelemdíj összegének megállapításánál figyelembe vett szempontok. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma:.Pf.V.20.101/2021/
- A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Dr. Takács Richárd ügyvéd (Cím4) Az alperes: Alperes1 (Cím1) I. rendű; Alperes2 (Cím1) II. rendű Az alperes képviselője: Dr. Pap Gábor pártfogó ügyvéd (cím6) I-II. rendű A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: az alperesek (
- sorszám alatt), a felperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: sérelemdíj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 37.P.20302/2021/
- Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest és az I. és II. rendű alperest, hogy egyenként fizessenek meg az államnak 15.000-15.000-15.000 (tizenötezer-tizenötezer-tizenötezer) forint másodfokú feljegyzett eljárási illetéket. Az I. rendű alperest képviselő pártfogó ügyvéd díját 67 %-ban a felperes, 33 %-ban az I. rendű alperes, a II. rendű alperest képviselő pártfogó ügyvéd díját 67 %-ban a felperes, 33 %ban a II. rendű alperes köteles viselni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.101/2021/8 [1] [2] [3] [4] [5] 2 Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek telekszomszédok, közöttük rossz a viszony, ennek okán különböző hatósági eljárás, polgári per és büntető bíróság hatáskörébe tartozó ügy van illetve volt folyamatban. Az alperesek
- október 23-án kelt a felperes, a felperes házastársa, valamint egy további személy részére eljuttatott levelükben a következőt írták: „Kedves Szomszédaink! Drága név mű-vész nő és név1 mű-vész őr! Köszönjük együttműködéseteket! Azt, hogy a „vizelés abbahagyására felszólító”, megkereső levelünkre reagálva a térfigyelő kamerát felszereltétek! Pontosan a megoldásotokban reménykedve, valamint hajlott korotokra tekintettel, a tárgyi bizonyítékaink ellenére nem kezdeményeztünk újabb birtokvédelmi eljárást ellenetek a hozzánk átterjengő húgyszag és a kerítés alatt átloccsanó vizelet miatt. A hozzánk érkező járőröktől, majd a készenlétisektől hallottuk, hogy a csatornaszag nálatok még nagyobb, mint nálunk. Ezt szomorúan hallottuk, mert a hír kétséget kizáróan visszaigazolta nekünk magánügyeteket, azaz név1 kellemetlen vizelettartási nehézségeit. A kamerának örültünk, mert így név1 visszafogottabb lesz a vizelete szomszédok telkére való átirányításában is. Ez nálunk megszűnteti a Tőletek hozzánk is átterjedő bűzt. Javasoljuk, hogy ne felejtsétek az urológushoz is elvinni a felvételeket. Így együtt már látjuk a reményt név1 gyógyulására! A kamera felszerelésének azért is örülünk, mert önállóan, a magatok erejéből haladtatok. Ez megcsillantja a reményt, hogy előrehajlott korotokra sikerült eljutnotok arra a szintre, amikor nem más tulajdona, élete, testi épsége és egészsége kárára oldjátok meg a saját elképzeléseiteket. Határozottan úgy látszik, hogy fenti levelünkön kívül közösségi magatartásotok fejlődésére szolgál a két rendbeli, természetes személy elleni életellenes bűncselekmény- és állatkínzás bűntette eljárása, tovább az eljárásokból fakadó büntetés kiszabása lehetőségének a tudata. Pécs,
- Még egyszer gratulálunk: Alperes1 és név2" E levelet megelőzően az I. rendű alperes
- szeptember 5-én levelet írt a felperes házastársának, majd a felperes a
- október 19-én kelt és az I. rendű alperes, valamint név3 részére megküldött levélben arról tájékoztatta a szomszédokat, hogy házuk biztonsága érdekében térfigyelő kamerát szereltettek fel. A felperes a
- október 23-án kelt levélben tett kijelentések miatt feljelentést tett az alperesekkel szemben becsületsértés vétsége miatt. A bíróság a
- szeptember 16-án kelt és
- február 25-én jogerőre emelkedett ügyszám. számú végzéssel az alperesekkel szemben rágalmazás vétsége {Btk.
- §
(1)bekezdés} miatt megrovást szabott ki. A megrovással az alperesekkel szembeni rosszallását fejezte ki a jogellenes cselekmény miatt és felszólította, hogy a jövőben tartózkodjanak bűncselekmény elkövetésétől. A bíróság megállapította, hogy az alperesek a harmadik személynek írt levelükben olyan sérelmes kijelentést tettek, amely szerint az ingatlanukban áradó csatornaszag a felperes kertjében történő vizelése és ezáltal odaloccsanó vizelet miatt terjeng. Ezzel kapcsolatban olyan hatósági megállapítás, amely tényleg a felperes ilyen jellegű tevékenységét bizonyította volna nem volt megállapítható. A felperes keresetében a fentiekre hivatkozással a becsülethez és jó hírnévhez való személyiségi jogának megsértése miatt az alpereseket személyenként 200.000 forint sérelemdíj és a perrel felmerülő költségek megfizetésére kérte kötelezni. Kifejtette, hogy a levélben írt kijelentésekkel az alperesek az „emberi mivoltját sértették meg jó hírnéven belül, Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.101/2021/8 [6] [7] [8] [9] [10] 3 megsértették önérzetét, házastársa előtt is megalázták és szomszédja előtt is, megalázó volt az az állítás, hogy olyan igénytelen, hogy hogy nem megy el probléma esetén egy orvoshoz, ugyanilyen megalázó, hogy vizeletszag terjeng, életében még ennyire nem alázták meg azzal, hogy elmebeli problémája vagy egészségügyi problémája lenne”. Az alperesek elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.)123. §
(2)bekezdése alapján a felfüggesztését kérték a bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárások jogerős befejezéséig. Érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, a követelés összegét eltúlzottnak tartották. Büntetőjogi felelősségük megállapítását nem vitatták, ugyanakkor arra hivatkoztak, hogy a felperes a levél megírásához saját felróható magatartásával maga is hozzájárult. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az I. rendű és a II. rendű alperest, hogy egyenként fizessenek meg a felperesnek 50.000 forint sérelemdíjat, valamint 12.500 forint elsőfokú eljárási költséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rögzítette, hogy a felperes bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló
- évi LXX. törvény (Gyptv.) szabályai alapján terjesztette elő a keresetét, ennek szabályai szerint járt el. Az alperesek alaki védekezését nem fogadta el, kifejtette, hogy az alperesek által hivatkozott perek tárgya nem azonos illetve nem függ össze a bűncselekménnyel okozott kár, sérelemdíj érvényesítésével, annak nem előkérdése, így sem a per megszüntetésének, sem az eljárás felfüggesztésének nincs helye. A kereset érdemi vizsgálatakor utalt arra, hogy a polgári jogi felelősség Ptk.6:
- §-ban írt feltételei fennállását kellett vizsgálni a Ptk.2:
- §
(2)bekezdésében írt utaló szabályra is figyelemmel, miután a felperes személyiségi jogsérelme okán érvényesíti a sérelemdíj iránti igényét. Az alperesek büntető jogi felelősségét megalapozó, a felperes, a felperes házastársa és egy további személy részére eljuttatott levélben írt alperesi kijelentéseket kellett vizsgálni, sértették-e a felperes jó hírnevét, illetve becsületét. Kifejtette, hogy a Ptk.2:45. §
(1)és
(2)bekezdését alapul véve a becsülethez való személyiségi jog megsértése véleménynyilvánítással valósulhat meg, a jó hírnév sérelme pedig tényállítást feltételez. A kereset alapját képező levélrészletek kijelentések, tényállítások, melyek valótlanságuk esetén alkalmasak arra, hogy a felperes megítélését hátrányosan befolyásolják, véleménynyilvánítás hiányában a becsület megsértésére nem alkalmasak. A sérelmezett kijelentések kapcsán az alpereseket terhelte azok valódiságának bizonyítása, a csatolt videófelvétel erre nem volt alkalmas, ugyanis azon nem volt látható, hogy ez valóban a felperes cselekményéről készült, a tanúbizonyítási indítványt a jelen perben alkalmazandó Gyptv.8. §
(4)bekezdésében írt határidőn túl jelölték meg, ezért nem volt figyelembe vehető, egyéb a tényállítás valódiságát igazoló bizonyítást nem ajánlottak fel. Az alperesek e kijelentésekkel megsértették a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A Ptk.2:52. §
(1)bekezdése alapján a felperes sérelemdíjra való igényét alaposnak találta, annak összegét a Ptk.2:52. §
(3)bekezdésében írt körülmények alapján állapította meg, figyelembe vette a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatását. Kifejtette, hogy miután a bíróság már megállapította az alperesek büntető jogi felelősségét, így a sérelemdíj funkciója jelen esetben csupán a kompenzáció lehet, a megelőző jelleg már nem. A kijelentések alkalmasak a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, de értékelte azt, hogy a közlések egy megromlott szomszédi viszonyban, a szomszédok közötti haragos viszony következtében, szűk körben történtek, ennek okán 50.000 forintban találta elegendőnek a kompenzáció összegét, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, kérték annak anyagi jogi felülbírálata körében - utalva a Pp.369 §
(1)és
(4)bekezdésére - elsődlegesen a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.101/2021/8 [11] [12] [13] [14] [15] [16] 4 hozatalára kérték utasítani. Másodlagosan kérték annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Fenntartották a tanúbizonyítás körében tett indítványukat azzal, hogy azt határidőben terjesztették elő és a tanúvallomás alkalmas annak a tényállításnak az igazolására, hogy a felperes birtoksértést követett el, így a sérelemdíjnak - a felperes közrehatása okán nincs jogalapja. Másodlagosan utaltak arra, hogy a felperes a büntető eljárás alatt polgári jogi igényt nem terjesztett elő, így azt a későbbiekben már nem teheti meg, egyebekben az alperesi magatartás csekély fokban veszélyes a társadalomra és büntető eljárásban az alperesek bocsánatot is kértek. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Csatlakozó fellebbezést terjesztett elő, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a sérelemdíj összegének a keresetben megjelölt összegre történő felemelését. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított összegű sérelemdíj nem alkalmas az összeférhetetlen szomszédok hasonló vagy más cselekménytől való visszatartására. Jogszabály nem teszi kötelezővé, hogy büntető ügyben érvényesítse a polgárjogi igényét, jogosult azt a jelen perben érvényesíteni. Utalt arra, hogy a büntető határozatban megállapított tényállás köti a bíróságot, attól eltérő tényállást nem állapíthat meg. Az alperesek fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a tényállást a kereset elbírálásához szükséges mértékben helyesen állapította meg és abból helyes jogszabályi felhívások alapján érdemben helyesen állapította meg az alperesek sérelemdíj fizetési kötelezettségét, helyes a sérelemdíj összege körében kifejtett jogi érvelése is. A másodfokú bíróság ennek okán az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.363. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezéssel és a csatlakozó fellebbezéssel összefüggésben a másodokú bíróság az alábbiakra utal: Alaptalan az alpereseknek az a hivatkozása, hogy miután a felperes a büntető eljárásban nem érvényesített polgár jogi igényt, úgy e jogát már nem érvényesítheti. A jelen eljárásban alkalmazott Gyptv. azt a célt szolgálja, hogy amennyiben a büntető eljárás jogerősen befejeződött, és a károsult(sértett) a bűncselekménnyel okozott kár illetve sérelemdíj iránti igényét polgárjogi igényként a büntető eljárásban nem érvényesítette, úgy lehetősége van ezen eljárásjogi könnyítést igénybe venni amellett, hogy ugyanúgy bizonyítani kell a polgár jogi felelősség tényállási elemeit, hisz a bűncselekménnyel okozott kár nem önálló polgári jogi felelősségi alapzat. Ennek okán, függetlenül attól, hogy az adott károkozó magatartás bűncselekmény törvényi tényállítását megvalósítja, a polgári jogi felelősség akkor állapítható meg, ha annak a Ptk.-ban előírt feltételei fennállnak. Helyes az elsőfokú bíróságnak e körben kifejtett jogi érvelése, a jelen esetben a felperes bizonyította azt, hogy az alperesek levélben megjelölt tényállításaikkal megsértették a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, ezért sérelemdíj fizetésére kötelesek. Az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Gyptv. eljárási szabályait, amikor mellőzte az alperesek tanúbizonyítás iránti indítványát. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperesek az indítványukat határidőn túl terjesztették elő. Az alperesek pártfogó ügyvédje a 37.P.20.302/2021/
- szám alatti felhívást
- szeptember
- napján vette át, és a megadott nyolc napon belül -
- szeptember
- napján - előterjesztette a tanúbizonyítás iránti indítványát, azonban helyesen járt el, amikor tárgyalás tartása nélkül, a tanúmeghallgatás mellőzésével hozta meg az érdemi határozatát. A perben releváns tényállás a büntetőjogi előzmények alapján tisztázott volt, az alperesek nem vitatták, hogy elküldték az általuk megírt tartalmú levelet, az, hogy a felperes birtokháborítást követett-e el, nem releváns annak értékelésében, hogy az alperesek a levélben tett tényállításokkal megsértették-e a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.101/2021/8 [17] [18] [19] [20] 5 Az elsőfokú bíróság helyesen állapította tehát azt meg, hogy a perbeli levélben írtakkal az alperesek megsértették a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát. A jóhírnév védelme a természetes személyt megilleti, megsértése felróhatóságra, jó- vagy rosszhiszeműségre tekintet nélkül is megállapítható. A jó hírnév sérelmét csak a valóságnak nem megfelelő tényközlések valósíthatják meg. A személyre vonatkozó, objektíve valótlan tényállítást kifejező közlés csak akkor minősül jogsértésnek, ha a közmegítélés szerint a tényállítás alkalmas arra, hogy a sértett társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja. Az elbírálás szempontja tehát nem a sértett érzékenysége, hanem a közfelfogás. A perbeli alperesi levélben megjelölt tényállítások valótlanok, az alperesek által felajánlott bizonyítékok ugyanis nem alkalmasak a valóságuk igazolására, e felperesről írt tényállítások alkalmasak a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására. Az alperesek a jogsértésre tekintettel a Ptk.2:52, §
(1)bekezdése alapján sérelemdíj fizetésére kötelesek. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a sérelemdíj összege körében kifejtett jogi érvelésével, a másodfokú bíróság a felperes csatlakozó fellebbezése és az alperesek fellebbezése e körben kifejtett jogi érvelésével nem ért egyet. A Ptk.2:52. §
(3)bekezdésében felsorolt körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen értékelte és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy 50.000.-50.000.- forint szükséges és elegendő a felperest ért hátrány kompenzálására. Értékelni kell azt a tényt, hogy a személyiségi jogsérelem objektív szankciói közül az alperesek a büntető eljárásban már bocsánatot kértek, a jogsértés szűk körben történt, a felperes semmi olyan többlet tényállítási elemet nem bizonyított, melynek figyelembevételével az elsőfokú bíróság által megállapított összegen túl szükség lenne a sérelem reparálásával magasabb összegű sérelemdíj fizetése. A csatlakozó fellebbezésben írt érvelés, mely szerint a sérelemdíj retorziós célját az alacsony összeg nem tölti be téves, miután a büntető eljárásban jogerősen kiszabott intézkedés már e célt szolgálta, a fellebbezésben írt alperesi érvelés is alaptalan, a felperes esetleges közrehatása a sérelemdíj összegét befolyásolhatja csupán, de a fizetés alól az alpereseket nem mentesíti. A felperes csatlakozó fellebbezése, és az alperesek fellebbezése nem vezetett sikerre, ezért mindegyik fél köteles a csatlakozó fellebbezése, illetve fellebbezése folytán - figyelemmel a perben őket megillető tárgyi illetékfeljegyzési jogra - megfizetni a Pp.101. §
(1)bekezdése és a 83. §
(5)bekezdése szerint a feljegyzett másodfokú eljárási illetéket. Az alpereseket pártfogó ügyvéd képviselte, az alperesi fellebbezés pertárgy értéke egyenként 50.000 forint, míg a felperesi csatlakozó fellebbezés pertárgy értéke 150.000 forint volt, így a nagyobb részt a pertárgy értéke alapján pervesztes felperes köteles az alpereseket képviselő pártfogó ügyvéd munkadíjának nagyobb részét viselni, melyet így a másodfokú bíróság a Pp.101. §
(3)bekezdése alapján 67-33 %-ban állapított meg mindkét alperes vonatkozásában. Pécs,
- január
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró