Kfv.45030/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadási ok nem áll fenn, ha az alperes csupán arra hivatkozik, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felperes keresetét elutasító döntést hozhat a Kúria. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.030/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Gyurán Ildikó bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Szász Imola kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 112.K.702.055/2023/9. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.45.030/2024/2 2 [1] A felperes a ... Bt. foglalkoztatónál (a továbbiakban: foglalkoztató) fennálló biztosítási jogviszonya alapján a 2021. október 24. napján született ... nevű gyermeke jogán gyermekgondozási díj iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. Az alperes a .... iktatószámú határozatát – amellyel a felperes részére 2022. március 17-től 2023. október 24ig bevallott jövedelem hiányában a foglalkoztatói igazoláson szereplő, érvényes szerződés szerinti jövedelme figyelembevételével bruttó 6.066,66 forint naptári napi összegben (70%) gyermekgondozási díj ellátást állapított meg – a .... iktatószámú határozatával visszavonta a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 39/B. §

(3)bekezdése alapján. Ezzel egyidejűleg a felperes gyermekgondozási díjra való jogosultságát ugyanazon időszakra a foglalkoztató pótlólagos jövedelembevallására tekintettel naptári napi 5.905,36 forint 70%-a alapján 4.133,75 forint összegben állapította meg, és az érintett időszakra vonatkozóan nettó 505.945 forint jogalap nélkül kifizetett gyermekgondozási díj visszafizetésére kötelezte a felperest az Ebtv. 66. §

(1a)bekezdésére figyelemmel. [2] A felperes a pontosított keresetében a határozat visszafizetésre kötelező rendelkezésének megsemmisítését kérte. A bíróság ítélete [3] A bíróság ítéletével az alperes .... iktatószámú határozatának a visszafizetésre kötelező rendelkezését megsemmisítette, és e körben az alperest új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy az alperes helyesen állapította meg az Ebtv. 66. §

(1a)bekezdése alapján azt, hogy nem vizsgálandó a felróhatóság, azonban a határozat meghozatalakor nem volt tekintettel arra, hogy az Ebtv. 66. §

(4)bekezdése kimondja, hogy a foglalkoztató, vagy egyéb szerv, vagy egészségügyi szolgáltató és az ellátásban részesülő a közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetve visszafizetni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért vagy felvételéért őket felelősség terheli. E két szabály együttes értelmezésével azt állapította meg, hogy bár az érintett a felróhatóságára való tekintet nélkül köteles visszafizetni a jogalap nélkül felvett ellátást, a teljes összeg visszafizetése tőle csupán akkor követelhető, ha e tekintetben – egyebek mellett – a foglalkoztatót nem terheli felelősség. A támadott határozat visszafizetésre kötelező rendelkezésének meghozatala előtt vizsgálni kellett volna valamennyi, a visszafizetési kötelezettséget megalapozó és kizáró feltétel fennállását, valamint azt, hogy az ellátás jogalap nélküli felvételében mást – esetlegesen a foglalkoztatót – terhel-e felelősség. A vizsgálat elmulasztásával az alperes megsértette az Ebtv. 66. §

(4)bekezdésében foglalt rendelkezést. A felülvizsgálati kérelem [4] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte az Ebtv. 66. §

(1a)bekezdése téves értelmezése miatt. Kúria III.Kfv.45.030/2024/2 3 [5] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának megjelölésével kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, mert álláspontja szerint egyértelműen fennáll annak a lehetősége, hogy a jogerős ítélettől eltérő, a felperes keresetét elutasító döntés szülessen. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [7] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [9] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [10] Az alperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozással kérte. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján ezért a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, Kúria III.Kfv.45.030/2024/2 4 ha a jogerős ítélet elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, ebben a Kúria még nem foglalt állást, e vonatkozásban a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2, Kfv.V.35.525/2019/2, Kfv.I.35.484/2019/2.) [11] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjához kapcsolódóan nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében miért tartja indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem jelölte meg azt sem, hogy ebben a körben mi lenne az az elvi kérdés, amelynek megválaszolását várja. Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Az a hivatkozás, miszerint fennáll annak a lehetősége, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felperes keresetét elutasító döntés születhet, önmagában nem alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [12] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118.§

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadási ok nem áll fenn, ha az alperes csupán arra hivatkozik, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felperes keresetét elutasító döntést hozhat a Kúria. Záró rész [14] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. március
2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró Kúria III.Kfv.45.030/2024/2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 5