A határozat elvi tartalma: Egy adott termék fogyasztók körében való ismertségének nem feltétele a termék piaci részesedésének volumene. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.IV.40.032/2021/
- A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1 ügyvéd (cím2) ügyvéd2 ügyvéd, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: ügyvéd3 ügyvéd, cím4) A fellebbezést előterjesztő fél: alperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: jellegbitorlás Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 18.G.40.032/2020/
- Részítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 634.046 (hatszázharmincnégyezer-negyvenhat) forint másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy az alperes 32.000 (harminckettőezer) forint fellebbezési eljárási illeték visszatérítésére jogosult. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.032/2021/5/II [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] 2 A felperes és az alperes állatgyógyászati termékek nagykereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó gazdasági társaság, e termékek piacán versenytársak. A termékek 1 állatgyógyászati gyógyhatású termékek engedélyese a felperes, míg az alperes
- júliusa óta a termékek 2 állatgyógyászati gyógyhatású termékek engedélyese. A termékek 1 termékekkel kapcsolatos jogokat eredetileg a cég1 gyakorolta,
- február
- napjáig a cég1 gyártatta, csomagoltatta, címkéztette, a forgalmazást pedig kezdetben az cég2, majd a cég3 végezte,
- évtől
- évig pedig - erre irányuló forgalmazási szerződés alapján - az alperes. A termékeket
- évtől a felperes forgalmazza. A felperes
- február
- napján kelt szerződéssel megszerezte a termékek 1 elnevezésű termékekhez kapcsolódó valamennyi vagyoni értékű jogot, szabadalmakat, védjegyeket, forgalmazási jogot, know how-t, továbbá a törzskönyvi anyagot.
- február
- napjától a felperes gondoskodik a termékek gyártatásáról, értékesítéséről és reklámozásáról. A felperesi és alperesi termékek összetevői, célállatfaja, tartalma, felhasználási javaslata, módja, adagolása, tárolási előírásai gyakorlatilag azonosak. A felperes keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló
- évi LVII. törvény (Tpvt.)
- §-ára figyelemmel - a Tpvt.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján annak megállapítását kérte, hogy jogsértő az alperes részéről a termékek 2 elnevezésű termékek forgalomba hozatala; - a Tpvt. 86. §
(2)bekezdés b) pontja alapján az alperes eltiltását kérte a termékek 2 elnevezésű termékeinek forgalomba hozatalától és a termékeinek a továbbiakban ezen a néven, ilyen tulajdonságokkal és külsővel történő forgalmazásától; - a Tpvt. 86. §
(2)bekezdés c) pontja alapján kérte az alperes kötelezését olyan nyilatkozat megtételére, amelyben az alperes elismeri, hogy a termékek 2 elnevezésű termékeket jogellenes, a felperes jogait sértő módon állította elő és hozta forgalomba (kívánta forgalomba hozni), továbbá arra, hogy az ilyen módon tett nyilatkozatot az alperes a Kamarai Állatorvos című folyóiratban tetesse közzé; - a Tpvt. 86. §
(2)bekezdés f) pontja alapján kérte az alperes kötelezését arra, hogy a termékek 2 elnevezésű termékek előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról szolgáltasson adatot; - a Tpvt. 86. §
(3)bekezdés a) pontja alapján kérte az alperes kötelezését a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítésére 1.000.000 forint összegben annak igazolásával, hogy a termékek 2 elnevezésű termékekből mennyit és milyen áron adott el, kérte, hogy az alperes igazolja ezen termékek jogsértő előállításával kapcsolatban felmerült költségeit, a jogsértő módon előállított termékek ellenértékének és az előállítással kapcsolatban felmerült költségeknek a különbözetét pedig fizesse meg; - a Tpvt. 86. §
(3)bekezdés b) pontja alapján kérte a termékek 2 elnevezésű, esetlegesen raktáron lévő készletek lefoglalásának elrendelését, valamint a Tpvt. 86. §
(1)bekezdés d) pontja alapján ezen készletek megsemmisítését; - a Tpvt. 86. §
(3)bekezdés c) pontja alapján kérte az alperes arra való kötelezését, hogy az elmarasztaló határozatot - amennyiben a bíróság a keresetnek helyt ad - saját költségén a Kamarai Állatorvos című folyóiratban tetesse közzé. Hivatkozott arra, hogy a felperes és alperes versenytársak, a felperes termékei a piacon ismertek voltak, az alperes termékei a felperes termékeivel a külső megjelenés és név alapján összetéveszthetőek. Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.032/2021/5/II [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] 3 Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott részítéletében megállapította, hogy az alperes jogsértően hozta forgalomba a termékek 2 elnevezésű állatgyógyászati gyógyhatású termékeket, eltiltotta az alperest a termékek ilyen terméknév alatti forgalomba hozatalától, és kötelezte a Kamarai Állatorvos című folyóiratnak az ítélet jogerőre emelkedését követő megjelenő első számában a részítélet rendelkező részében meghatározott tartalmú közlemény saját költségén történő közzétételére. Megállapította, hogy a Tpvt. 6. § szerinti jellegbitorlás együttes, konjunktív feltételei a perbeli esetben fennállnak. Kifejtette, hogy a peres felek versenytársak, a felperesi termékek piaci ismertsége fennáll, a termékek külseje, megjelölése a felismeréséhez szükséges mértékben megfelelően rögzült a fogyasztók tudatában. Utalt arra, hogy piac- vagy közvéleménykutatásra nem került sor, de a felperes, illetve termékei piaci ismertségét más bizonyítékok alátámasztották. Értékelte - a 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 263. §
(1)bekezdése és a Pp.
- §-a alapján - ebben a körben a felperes áruforgalmazási adatait, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület bíróság megkeresésre adott válaszát, és a felperes reklámanyagokkal igazolt reklámtevékenységét. Kiemelte, hogy önmagában a felperesi termékek csomagolása nem jellegzetes, különleges, azonban a termék külső tulajdonságainak összességét, összhatását kell figyelembe venni, a termékpárok külső jegyeinek hasonlósága pedig a képi motívumok részleges egyezősége okán nyilvánvaló. Hivatkozott arra, hogy az utóbb forgalomba hozott termék külső megjelenésének kialakításakor alkalmazkodni kell a versenytárs piacra már bevezetett termékének külsőségeihez, és garantálni az összetévesztésmentes megkülönböztethetőséget. Kifejtette, hogy az alperes magát hozta abba a helyzetbe, hogy a már hosszú ideje, részben az alperes által forgalmazott és ezért általa jól ismert termékek palackján alkalmazott képi világhoz hasonlóan, de grafikailag eltérő színben és módon mezei virágokat, méheket és lépet jelenített meg. Hangsúlyozta, hogy ilyen külső tulajdonságokkal rendelkező termék forgalomba hozatalának szándéka esetén az alperesi termékek vitathatatlan megkülönböztetésére az áru nevének a versenytárs által a piacra már bevezetett termék nevétől markánsan eltérő elnevezés megválasztása alkalmas, azonban az alperes termékeinek elnevezése olyan nagyfokú hasonlóságot mutat a felperes által forgalmazott termékek nevével, hogy önmagában az alperesi terméknév választás megvalósítja a versenyjogi jogsértést. Hivatkozott arra, hogy a "termék1" és a " termék2" termékpár esetében mindössze három betű ("pat"-"med"), a "termék1" és a " termék2" termékpár esetében két betű és hang (írásban három karakter) a különbség, melyeknek grafikai megjelenítése a palackokon lényegileg azonos. Hangsúlyozta, hogy a "termék1" és a "termék2" termékpár esetben a hangzásbeli és fonetikai különbség némileg erőteljesebb, ugyanakkor vitathatatlan, hogy az alperesi terméknév "értő olvasása" és a két termék címkéjének jelentős hasonlósága az átlagos fogyasztóban kelthet olyan benyomást, hogy az alperes által forgalmazott termék a felperes által már forgalmazott termék továbbfejlesztett változata. Utalt arra, hogy a szolgai utánzás úgy is megvalósítható, hogy a versenytárs terméke a másik versenytárs ismert termékének jellegzetességére, így az ismert nevére való utalással azt a képzetet képes teremteni, hogy a két termék kapcsolatban áll egymással, a fogyasztók által ismert áru egyik változata. Az elsőfokú bíróság részítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság részítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság részítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A hatályon kívül helyezést megalapozó jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a részítélet rendelkező része nem tartalmazza azt, hogy a bitorlás mely időponttól mely időpontig állt fenn, enélkül pedig nem egyértelmű, hogy milyen időszakra vonatkozóan Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.032/2021/5/II [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] 4 érvényesíthet gazdagodási igényt a felperes. Lényeges jogszabálysértésként utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság nem rendelkezett a részítéletben a perköltség viseléséről. A fellebbezési tárgyaláson hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság hatálytalan felperesi nyilatkozatokat vett figyelembe, és a késedelmesen előterjesztett keresetváltoztatás miatt nem szabott ki pénzbírságot a felperessel szemben. Az elsőfokú részítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelmében a Tpvt.
- § és a Pp.
- §
(1)bekezdésének megsértését jelölte meg, Kiemelte, hogy a felperes a termékek piaci ismertségét, azt hogy a termékeket a releváns fogyasztóközösség a felperestől származóként ismeri és felismeri, nem bizonyította. Hivatkozott arra, hogy a felperesi termékeknek több forgalmazója volt, a forgalmazási adatokból a viszonteladás, vásárlás mennyisége nem állapítható meg, piackutatásra nem került sor. Hangsúlyozta, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület nyilatkozata szubjektív vélemény, abból nem lehet arra következtetni, hogy a nyilatkozatot tevő személytől független jogalanyok ismerik a felperesi termékeket, illetve azokat a felpereshez kötik-e. Álláspontja szerint a reklámanyagok kizárólag azt igazolják, hogy a felperesi termékekhez kapcsolódóan megvalósult reklámtevékenység, azonban annak volumene, földrajzi kiterjedtsége és eredményessége ebből nem állapítható meg. Kifejtette, hogy a felperesi termékek nem rendelkeznek jellegzetes, különleges külsővel, elnevezéssel. Kiemelte, hogy a termékek elnevezésében lévő vizuális, fonetikai és koncepcionális különbségek kizárják az összetéveszthetőséget, figyelemmel a palack, csomagolás, címke alapvető eltérésére is. Hangsúlyozta, hogy az összetéveszthetőséget a releváns vásárlóközönségre - olyan szakmai közönségre, akik egyértelműen képesek megkülönböztetni egymástól a termékeket - kell modellezni, és az összbenyomás alapján pedig a releváns közönségben nem merül fel annak veszélye, hogy összetévesztenék a termékeket. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság részítéletének helybenhagyását kérte. A felperes keresetét a fellebbezési tárgyaláson a részítélettel elbírált részben megváltoztatta, nem kérte az alperes eltiltását a termékeinek az "ilyen tulajdonságokkal és külsővel" történő forgalmazásától, keresetét az eltiltás körében a részítélet rendelkező részében foglalt tartalommal tartotta fenn. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság részítélete érdemben helyes, nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletének indokolását pontosítja annyiban, hogy a részítélet tényállási részében rögzíti azt, hogy a felperes termékei az alperesi termékek piacra kerülését megelőzően ismertek voltak, és a fogyasztók a perbeli termékekről a felperes termékeit szokták felismerni. Az elsőfokú bíróság részítélete ezeket a tényeket tartalmazza, de nem a Pp. 346. §
(4)bekezdésének megfelelően, hanem a Pp. 346. §
(5)bekezdése szerinti jogi indokolásban. Tévesen hivatkozott az alperes arra, hogy a tényállás megállapítása során az elsőfokú bíróság megsértette a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó szabályt. A Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg. A mérlegelés korlátja a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja alapján az okszerűtlenség, amely gyakorlatilag logikai hibát jelent. A tényállással kapcsolatos felülbírálati jogkör nem engedi meg a felülmérlegelést, vagyis azt, hogy a másodfokú bíróság Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.032/2021/5/II [22] [23] [24] [25] [26] 5 a bizonyítás eredményét felülmérlegelje, és módosítsa a tényállást akkor is, ha egyébként jogszabálysértést nem állapít meg (Magyarázat a polgári perrendtartáshoz www.ujjogtar.hu). Az elsőfokú bíróság az általa felsorolt bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg, hogy a felperesi termékek a piacon az alperesi termékeket megelőzően ismertek voltak, és a fogyasztók a perbeli termékekből a felperes termékeit szokták felismerni. Helyesen értékelte ebben a körben a felperes áruforgalmazási adatait, reklámtevékenységét, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megkeresésére adott válaszát, és a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg a Tpvt.
- §-ban foglalt törvényi tényállásnak megfelelő tény fennállását. Egy adott termék fogyasztók körében való ismertségének nem feltétele a termék piaci részesedésének volumene (Kúria Pfv.IV.21.252/2014/10.). A felperes kétséget kizáró módon bizonyította, hogy a termékekkel a hazai piacon jelen van (értékesítési adatok, reklám). Önmagában abból a tényből, ami kétségkívül bizonyítást nyert, hogy a felperes a termékeivel jelen van a piacon, okszerűen levonható az a következtetés, hogy a fogyasztók a felperes termékeit ismerik. A megváltoztatott kereset alapja kizárólag a termékek nevének összetéveszthetősége, ezért mellőzi a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásából a csomagolás jellegzetességével, összetéveszthetőségével kapcsolatos megállapításokat (elsőfokú bíróság részítéletének
- pontja, és
- pont első és második mondata). Egyetért a másodfokú bíróság azzal, hogy a felperesi termékek jellegzetes elnevezéssel rendelkeznek. A felperes termékeit az önálló, egyedi név azonosítja, a termékek ezzel a névvel jelentek meg a piacon és váltak ismertté a fogyasztók számára, ezért a név olyan jellegzetesség, amelynek összetéveszthetőségét az alperesi termékek tekintetében vizsgálni kellett. Bár arra helyesen hivatkozott az alperes, hogy a termékek nevének összetéveszthetőségét nem az átlagosan tájékozott, figyelmes és értelmes fogyasztó modellje alapján, hanem a méhészeti termékekről, vagy a méhészetről általában tájékozott fogyasztó modellje alapján kell vizsgálni, azonban a méhészetben jártas fogyasztói modellt feltételezve is fennáll az összetéveszthetőség veszélye. E tekintetben a másodfokú bíróság maradéktalanul egyetért az elsőfokú bíróság részítéletének jogi indokolása 44-
- pontjaiban kifejtettekkel. Az alperes másodlagosan a Pp.
- §-a alapján az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte, de e kérelme is alaptalan volt, következik ez abból is, hogy az elsődleges fellebbezési kérelem alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés hiányában - érdemben felülbírálhatónak találta. Az alperes által e körben felhozottak még abban az esetben sem alapoznák meg az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, ha a megjelölt eljárási szabálysértéseket az elsőfokú bíróság elkövette volna, a felhozottak - így az, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkező részben nem jelölte meg, hogy a jogsértés mely időintervallumban állt fenn, valamint nem rendelkezett a perköltségről - elviekben az ítélet megváltoztatására adhattak volna alapot, gyakorlatilag azonban még arra sem. A Pp. a másodfokú bíróság számára írja elő részítélet esetében a perköltség viseléséről rendelkezést a Pp.
- §
(5)bekezdésében megfogalmazott feltételek fennállása esetén, az elsőfokú bíróságnak nincs ilyen kötelezettsége, így azt el sem mulaszthatta. Nem szorul kiegészítésre sem a részítélet amiatt, hogy nem tartalmazza, hogy a bitorlás mettől mely időpontig állt fenn, mert ennek a ténynek - ahogy erre maga az alperes is utalt a fellebbezésben - a felperes által érvényesített gazdagodási igény szempontjából van jelentősége. A hatálytalan beadványok figyelembe vételére és a pénzbírság kiszabása elmulasztására vonatkozó alperesi hivatkozás vizsgálatát, figyelembe vételét a Pp. 375. §
(1)bekezdése zárja ki, mert ez a fellebbezés meg nem engedett megváltoztatásának minősül. Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.032/2021/5/II [27] [28] [29] 6 A fellebbezés alaptalan volt, ezért a Pp. 83. §
(1)és
(5)bekezdésére figyelemmel az alperes viseli felmerült költségeit, és a Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint köteles a felperes Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján felszámított másodfokú perköltsége megfizetésére. A fellebbezési pertárgyérték meg nem határozható volt, ezért az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti pertárgy alapulvételével a megfizetendő fellebbezési eljárási illeték 48.000 forint. Az alperes a fellebbezés előterjesztésekor 80.000 forint fellebbezési eljárási illetéket fizetett meg, így a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a különbözeti 32.000 forint fellebbezési eljárási illeték visszatérítésére jogosult az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja szerint. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság útján megküldeni rendeli a részítéletet az illetékes állami adóhatóságnak. Pécs,
- január
- Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró