Bf.39/2022/7 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont]. Ezért 6 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelről és kötelezte a vádlottat 319 226 Ft bűnügyi költség viselésére. [2] Az ítélet ellen .... vádlott és védője jelentett be fellebbezést elsődlegesen eltérő minősítés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében. A védő indokai szerint a kábítószer birtoklást csekély mennyiségre követte el a vádlott. [3] Az ügyész tudomásul vette az ítéletet. [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.20/2022/2-I. számú átiratában a vádlott és védője által bejelentett fellebbezésre figyelemmel – a határozat sorszámának pontosítását követően – az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. [5] A vádlott védője a bírósághoz

1. április
2. napján csatolta írásban indokolt fellebbezését. Kifejtette, hogy – nem vitatva a vegyészszakértői véleményben tett megállapításokat – védence mint „laikus” fogyasztó, olyan kémiai és technológiai ismeretekkel nem rendelkezett, ami a szakvéleményben megjelölt mennyiség előállításához szükséges. A védő álláspontja szerint az 1/
3. Büntető jogegységi határozatból következik, hogy a szakértői véleményben foglalt mennyiségre végzett számítási mód alapján védence felelősségét megállapítani nem helytálló, hiszen kiporciózásra utaló körülmény nem volt feltárható, a vádlott kizárólag pár alkalomra elegendő fogyasztásként tekintett a nála lévő Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.39/2022/7/IV. 2 anyagra, így csekély mennyiségű kábítószer birtoklásban indokolt a felelősségét megállapítani, amihez igazodóan szabadságvesztéssel nem járó büntetés kiszabását indítványozta. [6] A vádlott védője a bírósághoz
4. április
5. napján – a büntetés kiszabása körében értékelhető, részben orvosi dokumentumokkal igazolt – személyi körülmények vonatkozásában terjesztett elő beadványt, ami szerint az édesanyja és testvére ápolásra szorul, aminek ellátása, miután édesapja elhunyt, a vádlottra hárul. Egyidejűleg – hiányzó orvosi dokumentumok beszerzése okán – kérte a tanácsülés elhalasztását, amely esetben nyilvános ülés kitűzésére tett indítványt. [7] A másodfokú bíróság a védelmi perorvoslatokat a büntetőeljárásról szóló
6. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
7. §

(2)bekezdés alapján tanácsülésen bírálta el, tekintettel arra, hogy a védő részére a Be. 598. §

(4)és

(5)bekezdéseiben biztosított –

1. február
2. napjától számítandó – 15 napos határidőn túl,
3. április
4. napján kérte az ügy nyilvános ülésen való elbírálását. [8] A védelmi fellebbezések alaptalanok. [9] A bejelentett perorvoslatok folytán az ítélőtábla a Be.
5. §

(1)és

(2)bekezdése alapján – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást, az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett (teljes revízió). A Be. 590. §

(3)bekezdés értelmében korlátozott felülbírálatra nem kerülhetett sor, mert a fellebbezést nem kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be, a védelmi perorvoslatok ugyanis – téves jogi minősítés révén – támadták a bűnösség megállapítását is, így a másodfokú eljárásban a törvény főszabálya értelmében teljes volt a felülbírálat. [10] A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett sem abszolút eljárási szabálysértést [Be. 608. §

(1)bekezdés a-f) pont], sem olyan relatív perjogi hibát [Be. 609. §

(1),

(2)bekezdés], mely az érdemi felülbírálatot kizárná. [11] A törvényszék az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és túlnyomórészt megalapozott tényállást [Be. 561. §

(3)bekezdés c) pont] állapított meg. A tényállás csak kisebb részben megalapozatlan a Be. 592. §

(2)bekezdés a) pont alapján, ugyanis az elsőfokon eljárt bíróság a tényállást kis részben hiányosan állapította meg. [12] Nem rögzítette a törvényszék, hogy a kábítószernek minősülő hatóanyag mértéke milyen mértékben haladta meg a különösen jelentős mennyiség alsó határát. [13] Ennek megfelelően a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás [12] számú pontját kiegészíti azzal, hogy a Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.39/2022/7/IV. 3 kábítószernek minősülő hatóanyag mértéke a különösen jelentős mennyiség alsó határát meghaladta, annak 7,47-szorosa. [14] Az így kiegészített tényállás így mentes a Be. 592. §-ban írt hibáktól és hiányosságoktól, ezért a Be. 593. §

(3)bekezdése értelmében határozatát a másodfokú bíróság erre alapította. A Be. 561. §

(3)bekezdés b) pontjában írt tények is teljesek [15] Az elsőfokú bíróság az ügy helyes megítélése szempontjából lényeges bizonyítékokat megvizsgálta, és azokat okszerűen, a logika törvényei szerint, kifogástalanul értékelte. Következtetései perrendszerűek és a hibátlanul értékelt bizonyítás anyagán nyugszanak. A törvényszék vizsgálta a vádlott vallomásait, értékelés körébe vonta a kihallgatott tanú vallomását, szükséges részletességgel folytatta le a szakértői bizonyításokat és nem maradt el az okirati bizonyítékok kellő mélységű értékelése sem. A vádlott ténybeli beismerése során előadott azon védekezését, miszerint a nyírbátori vasútállomás WC-jében talált, általa nem ismert és tőle lefoglalt zselés anyagból cigarettát tekerve maga is fogyasztott (elsőfokú ítélet [14] bekezdés), indokolt módon vetette el (elsőfokú ítélet [23] bekezdés), hiszen ez a védekezés nemcsak a logika szabályainak mondott ellent, de – hasonló jellegű cselekmények miatt ellene folyamatban volt büntetőeljárások okán is – minden életszerűséget is nélkülözött. [16] Az eljárás során a kábítószerrel és annak mennyiségével kapcsolatban beszerzett, igazságügyi vegyészszakértői véleménnyel összefüggésben aggály nem merült fel, megállapításai világosak és egyértelműek voltak csakúgy, mint az igazságügyi orvosszakértő által tett megállapítások. [17] Ehhez kapcsolódóan, az 1/

1. Büntető jogegységi határozat indokolásából kiragadva idézett szövegből levont védői következtetés, miszerint „amennyiben a vádlott cselekménye alapján nincs a szakértői véleményben foglalt mennyiségre való kiporciózásra utaló körülmény, úgy kizárólag az abban foglalt számítási mód alapján objektíve a felelősségét megállapítani nem helytálló”, téves. Amennyiben ugyanis ilyen körülmény megállapítható lett volna, a cselekmény túlmutatna a kábítószer birtoklása törvényi tényállásán, az adott mennyiséget figyelembe véve pedig a jelenleginél is súlyosabban minősülhetne a cselekmény. Valójában a kábítószer mennyisége tekintetében a tényállás megállapítása és a bűncselekmény minősítése is a jogegységi határozat előírásai szerint történt, hiszen az elsőfokú bíróság kizárólag az egy alkalommal fogyasztás céljára a terhelt birtokában ténylegesen együtt lévő kábítószer mennyiségét vette figyelembe. [18] A Nyíregyházi Törvényszék ítéletét a másodfokú bíróság megalapozottnak tartotta, melyre érdemi döntés volt alapítható. A másodfokú eljárásban főszabályként a tényálláshoz kötöttség elve alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás az irányadó, melynek elvi alapja, hogy a bizonyítékokat közvetlenül megvizsgáló és széleskörűen értékelő elsőbírósági fórum minősül a ténybíróságnak. A tényálláshoz kötöttség elve alól kivétel, ha a tényállás megalapozatlan. A megalapozatlanságnak a Be.
2. §

(1)bekezdésében írt okai jelen ügyben azonban nem voltak megállapíthatók. Sem felderítetlenség, sem számottevő olyan hiányosság nem volt tetten érhető, ami ne lett volna Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.39/2022/7/IV. 4 korrigálható a felülbírálat során, mint ahogy iratellenesség és helytelen ténybeli következtetések sem. Az elsőfokú bíróság okszerű bizonyíték-értékelő tevékenysége a másodfokú eljárásban nem mérlegelhető felül. [19] A védelmi fellebbezés a bizonyítékok, elsősorban az igazságügyi vegyészszakértői vélemény megállapításai törvényes értékelésének támadásán keresztül vitatta a tényállás megalapozottságát, amely az eljárási törvény kizáró rendelkezése folytán eredményre nem vezethetett. [20] Az elsőfokú bíróság törvényesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és nem merült fel olyan körülmény, amely a felmentést vagy az eljárás megszüntetését indokolná, hiszen büntethetőségi akadály nem valósult meg. [21] A vádlott cselekményének jogi minősítése is megfelel a törvénynek, a fentebb már idézett 1/

1. Büntető jogegységi határozatban írtakat is figyelembe véve. [22] A büntetés kiszabása során irányadó szempontokat az elsőfokú bíróság helyesen feltárta és a büntetési céloknak megfelelő, a büntetéskiszabási elvekkel összhangban álló, tettarányos büntetést szabott ki. E körben részletes és alapos indokolást adott, melyben foglaltakkal az ítélőtábla egyértett. A – tettenérés okán – ténybelileg beismerő vádlott esetében a büntetés a 10 éves középmértékhez képest túl szigorúnak nem tekinthető, hiszen az a törvényi minimumhoz közelített, így lényeges enyhítésére a másodfokú bíróság nem látott alapot. [23] A védelem nem hozott fel olyan érveket, amelyek az alkalmazott szankció számottevő megváltoztatását indokolnák, és ilyen okokat az ítélőtábla sem talált, kisebb mérvű módosításra pedig a törvény nem ad lehetőséget [Be.
2. §

(2)bekezdés]. [24] A törvénynek megfelelnek a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a feltételes szabadság bocsáthatóságra, bűnjelre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezések is. [25] Az ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel a fellebbezés alaptalansága miatt az elsőfokú bíróság ítéletét – az első oldal fejlécében nyilvánvalóan elírás folytán helytelenül megjelölt sorszám korrigálásával, a tényállás kisebb mértékű kiegészítésével – a Be. 605. §

(1)bekezdés alkalmazásával helybenhagyta. Debrecen,

1. április
2. Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke, Dr. Horváth Péter sk. előadó bíró, Dr. Elek Balázs sk. bíró Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.39/2022/7/IV. 5 Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 8.B.402/2020/
3. számú ítélete a másodfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. április
5. Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke