A határozat elvi tartalma: Emberkereskedelem és kényszermunka miatt a bűnsegéddel szemben indokolt a törvényi minimumhoz közeli tartamú szabadságvesztés kiszabása. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.252/2023/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- évi február hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: Az emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Balassagyarmati Törvényszék
- május
- napján kihirdetett 19.B.3/2023/
- számú ítéletét megváltoztatja. A cselekmény minősítése helyesen Btk. 192.§
(2)bekezdés
- a)pont 4. fordulat,
- b)pont, és
(4)bekezdés
- fordulat. A szabadságvesztés tartamát 2 (két) év 4 (négy) hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 3 (három) évre enyhíti. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Terhelt3 III.r. vádlott fogvatartási helye: Büntetés-végrehajtási Intézet
- A másodfokú eljárásban felmerült 17.780 (tizenhétezer-hétszáznyolcvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Balassagyarmati Törvényszék
- május
- napján kihirdetett ítéletével Terhelt3 III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében (Btk. 192.§
(4)bekezdés), és ezért 4 év 8 hó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, és megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a kétharmad rész kitöltését követő napon bocsátható Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.252/2023/19-II. 2 feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ítélet ellen a vádlott és a védő enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést, míg az ügyészség három munkanap gondolkodási idő fenntartását követően tudomásul vette. [3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.569/2023/3. számú átiratában előadta, hogy a felülbírálat terjedelme a Be. 590.§
(3)bekezdése alapján korlátozott, a III.r. vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen beismerte, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, a nyilatkozatát a bíróság törvényesen fogadta el. A törvényszék tényállást és a minősítést a váddal egyezően állapította meg. A büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket feltárta, és a büntetéskiszabási elveknek megfelelő büntetést szabott ki, melynek a tartama alkalmas a büntetési célok elérésére. Az ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek. Ennek alapján az ítélet helybenhagyását indítványozta. [4] A védő fellebbezésének indokolásában hivatkozott az enyhítő körülmények túlsúlyára, így a vádlott bűnösségére is kiterjedő, beismerő vallomására, arra, hogy három kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik, valamint, hogy kisebb súlyú bűncselekmény miatt marasztalta el korábban a bíróság, amely elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült, így büntetlen előéletűnek tekinthető. [5] A hasonló jellegű cselekmények elszaporodottsága kapcsán pedig kiemelte, hogy ezeket a cselekményeket elkövetői oldalon is a nehéz anyagi helyzet, és kiszolgáltatottság segíti elő, másfelől az sem bizonyított, hogy valóban több ilyen cselekmény történik-e- vagy csak a nyomozóhatóság felderítési munkája eredményesebb. [6] A fentiek alapján a büntetés enyhítését kérte. [7] A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott és a védő a fellebbezést fenntartotta, a védő az írásbeli beadványával egyezően szólalt fel. [8] A vádlott az ügy érdemében nem kívánt szólni, az utolsó szó jogán megbánását fejezte ki. [9] A fellebbezések megalapozottak. [10] Az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésen a vádlott beismerő nyilatkozatát végzéssel a Be. 504.§
(3)bekezdése szerint fogadta el és a Be. 504. §
(6)bekezdése alapján hozta meg érdemi döntését. [11] Az ítélőtábla megállapította, hogy a beismerő nyilatkozat elfogadásának a Be. 504.§
(2)bekezdésében írt feltételei fennálltak. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.252/2023/19-II. 3 [12] A Be. 580.§
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt nincs helye fellebbezésnek, amennyiben a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta. [13] meg. Az elsőfokú bíróság a tényállást és a minősítést a vádirattal egyezően állapította [14] A felülbírálat korlátja így a Be. 606.§
(3)bekezdése alapján az, hogy ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezéseit csak akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének van helye. [15] Az eljárási szabályok vizsgálata során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésre vonatkozó perrendi szabályokat maradéktalanul betartotta, a Be. 607. §
(1), 608. §
(1)és 609.§
(1)bekezdésében meghatározott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem valósított meg, a már kifejtettek szerint a vádlott beismerő nyilatkozatát törvényesen fogadta el. [16] A vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye. [17] Az ítélőtábla a vádlott személyi körülményei körében mellőzi a Gödöllői Járásbíróság 6.Bpk.90/2018/2. számú végzésével kiszabott elítélés feltüntetését. A Btk. 97.§
(2)bekezdése alapján a büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. A másodfokú eljárásban beszerzett erkölcsi bizonyítvány már nem tartalmazza ezt az elítélését, ezért kellett mellőzni a feltüntetését. [18] A cselekmény minősítése is törvényes, azonban az pontosításra szorult egyrészt a sértett kiszolgáltatott helyzetének kihasználására, másrészt a szexuális cselekmény végzése érdekében történő elkövetésre hivatkozás jogszabályhelyeinek a feltüntetésével, így a cselekmény minősítése helyesen a Btk. 192.§
(2)bekezdés
- a)pont 4. fordulat,
- b)pont, és
(4)bekezdés
- fordulat. [19] Az elsőfokú bíróság feltárta a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket, melyeket az ítélőtábla az alábbiak szerint pontosít: [20] A Gödöllői Járásbíróság határozatának mellőzésével is megállapítható a vádlott büntetett előélete, az ítélőtábla nem értett egyet azzal az állásponttal, hogy ez ne lenne a terhére értékelhető. A Salgótarjáni Járásbíróság 3.Bpk.161/2019/
- számú határozata
- május
- napján emelkedett jogerőre, a jelen ügyben elbírált bűncselekmény elkövetési ideje pedig 2019 augusztusától
- december
- napjáig tartott, így tehát rövid idővel követte a korábbi jogerős elmarasztalást, amely mindenképpen a terhére értékelendő, és azt mutatja, hogy az elítélés számára visszatartó erővel nem bírt. A Btk. 98.§
(3)bekezdése szerint újabb Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.252/2023/19-II. 4 bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz. [21] Ezzel szemben az időmúlás a vádlott javára értékelendő, bár az elévülési időt nem közelíti meg, így nyomatéka kisebb. [22] Ugyancsak mellőzendő a vádlott terhére értékelt körülmények közül az elszaporodottság, az ítélőtábla illetékességi területén ugyanis a hivatkozott emelkedő tendencia az adott időszakban nem figyelhető meg. [23] Mellőzi az ítélőtábla a [12] pontban írt okfejtést, ugyanis ahogy azt maga a törvényszék is kifejtette, a IV.r. vádlottal szemben az eljárás még nem fejeződött be, így belső arányosságról e körben nem lehet szó, a III.r. vádlott felelősségét önállóan kellett elbírálni. [24] Egyetértett az ítélőtábla azzal, hogy a vádlott bűnsegédi minősége nyomatékos enyhítő körülmény, mely a beismerő vallomása mellett indokolttá teszi a Btk. 82.§
(2)bekezdés b) pontja alkalmazásával a törvényi minimumnál – az ítélőtábla álláspontja szerint jelentősen - rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabását, így a szabadságvesztés és ehhez igazodóan a közügyektől eltiltás jelentős enyhítése volt indokolt. [25] Tekintettel arra, hogy a kiszabott szabadságvesztés tartama nem éri el a három évet, így a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a Btk. 37.§
(2)bekezdés a) pontja alapján börtön. [26] Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek. [27] Az ítélőtábla feltüntette a vádlott megváltozott fogvatartási helyét. [28] A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget az eredményes fellebbezésre tekintettel a Be. 613.§
(1)bekezdése és
(2)bekezdés a) pontja alapján az állam viseli. [29] A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 599.§
(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen a Be. 606.§
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, míg a változtatással nem érintett részében a Be. 605.§
(1)és
(4)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,
- évi február hó
- napján dr. Magócsi István a tanács elnöke Radnainé dr. Solymosi Viktória előadó bíró dr. Kósa Zsuzsanna bíró Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.252/2023/19-II. 5 A Balassagyarmati Törvényszék 19.B.3/2023/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.252/2023/
- számú ítéletében írt változtatásokkal
- február
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- évi február hó
- napján dr. Magócsi István a tanács elnöke