A határozat elvi tartalma: Szabályszerű hirdetményi kézbesítés esetén az elkésett keresetlevél visszautasítása. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.41.105/2021/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Hajnal Péter bíró A felperes: Felperes1 (Cím2 A felperes képviselője: felperesi képviselő egyéni ügyvéd Cím3 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság (Cím1 Az alperes képviselője: alperesi képviselő r. ezredes A per tárgya: beutazási és tartózkodási tilalom tárgyában hozott - 106-2-4030/1/2021-Ké számú - közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Debreceni Törvényszék
- október
- napján hozott 11.K.702.028/2021/
- számú végzése Rendelkező rész Kúria I.Kpkf.41.105/2021/3 2 A Kúria az elsőfokú bíróság végzését - az indokolás részbeni megváltoztatásával helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- február
- napján kelt, 106-2-4030/1/2021-Ké számú határozatával az nemzetiség1 állampolgár felperessel szemben, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdésének c) pontja alapján 3 év időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el, egyben intézkedett annak nyilvántartásba vételéről, valamint SIS jelzés hatálya alá helyezéséről. [2] Az alperes a határozatát a Harmtv. 87/N. §
(9)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel hirdetményi úton közölte,
- február
- napján, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapján. [3] A felperes jogi képviselő útján,
- június
- napján keresetet és kézbesítési kifogást nyújtott be az alperesi határozattal szemben. Kérte a közigazgatási határozat megsemmisítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra utasítását, annak érdekében, hogy a rendkívül szigorú kitiltás ne álljon fenn. Álláspontja szerint hirdetményi kézbesítésnek csak a lakcímére történő sikertelen kézbesítés esetén lett volna helye. [4] Az alperes a védiratában rámutatott, hogy a keresetlevél elkésett, a felperes igazolási kérelmet nem nyújtott be, az elkésett kereset pedig érdemben nem vizsgálható. Álláspontja szerint a kézbesítés hiányára és jogszerűtlenségére a felperes alaptalanul hivatkozott. Az elsőfokú bíróság eljárása és végzése [5] Az elsőfokú bíróság a
- július
- napján kelt 11.K.701.388/2021/
- számú végzésében hiánypótlásra hívta fel az alperest azzal, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(6)bekezdésében Kúria I.Kpkf.41.105/2021/3 3 foglalt rendelkezésre figyelemmel a kézbesítési kifogást bírálja el, a
- július
- napján kelt 11.K.701.388/2021/
- számú végzésével az eljárást a kézbesítési kifogás elbírálásáig felfüggesztette. [6] Az alperes a 106-2-4030/6/2021-Ké számú végzésével a kézbesítési kifogást elutasította, végzésének indokolásában megállapította, hogy a kézbesítésre szabályszerűen került sor. Ezt követően az elsőfokú bíróság az eljárást 11.K.702.028/
- számon folytatta. [7] Az elsőfokú bíróság a
- október
- napján kelt 11.K.702.028/2021/
- számú végzésében a felperes elkésett keresetlevelét visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében i) pontja alapján. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a felperes a jogszabály szerint nyitva álló 30 napos keresetindítási határidőt elmulasztotta, a kézbesítési kifogását az alperes elutasította, igazolási kérelmet nem terjesztett elő, a
- június
- napján benyújtott keresetlevél pedig elkésett. A fellebbezés és az észrevétel [8] A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság 11.K.702.028/2021/
- számú (keresetlevelet visszautasító) végzése ellen, kérte a kereseti kérelemben foglaltaknak megfelelő határozat hozatalát. A fellebbezésben tárgyalás tartása iránti kérelmet is előterjesztett. A fellebbezés indokaként előadta, hogy keresetében a kézbesítési kifogás és a kereset bíróság általi érdemi elbírálását kérte, egyéb jogorvoslati útra lehetősége nem volt. Sérelmezte az eljárás felfüggesztését és a kézbesítési kifogás Ákr.
- §
(6)bekezdése alapján alperes részére történő megküldését, mivel az Ákr. hatálya nem terjed ki az idegenrendészeti hatóság eljárására [Ákr. 8. §
(1)bekezdés d) pont]. A kézbesítési kifogás elutasításával összefüggésben előadta, hogy mivel azzal szemben jogorvoslatnak helye nincs, így csak bírósági úton kereshet jogorvoslatot. [9] A Harmtv. 86/H. § alcíméből és
(2)bekezdéséből, 87/N. §-ából és annak
(10)bekezdéséből kiindulva vitatta, hogy szabályosan sor kerülhetett a határozat hirdetményi úton való közlésére. Hangsúlyozta, hogy arra csak másodlagosan, a lakcímre történő kézbesítés sikertelensége esetén lett volna szabályosan mód. Hivatkozott arra, hogy magyarországi érdekeltségeik, ingatlanaik is vannak, a belföldi postai címen történő értesítés is megoldható lett volna. Magyarországon jelentős értékű befektetéssel és üzleti érdekeltséggel bír, így álláspontja szerint az alperesi határozat akkor is súlyosan méltánytalan lenne, ha a terhére rótt magatartást tényállásszerűen megvalósította volna. Hivatkozott arra is, hogy a hatóságok előtt teljeskörűen ismert a személye, erkölcsi és egészségügyi státusza, mivel 2020 augusztusában a csatolt határozatok tanúsága szerint Covid-karantén elrendelése és feloldása kapcsán bejelentett tartózkodási címéről a Rendőrség és a Belügyminisztérium is értesült, emellett magyarországi gazdasági társasági tulajdonrész, valamint ingatlan megvásárlása folytán laikus kereséssel is nyomban adatot szolgáltat az internetes rendszer. Kúria I.Kpkf.41.105/2021/3 4 [10] Az alperes a fellebbezésre vonatkozó észrevételét a Kúria előtt a Kp. 27. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő nélkül eljárva nyújtotta be, így az hatálytalan. A Kúria döntése és annak jogi indokai [11] A felperes fellebbezése - az alábbiak szerint - nem alapos. [12] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a felperesi fellebbezés keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezett
- sorszámú végzésében okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a keresetlevél keresetindítási határidő elteltét követő, igazolási kérelem nélküli benyújtása a keresetlevél visszautasítását eredményezi. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Kúria a következőket emeli ki. [13] Jelen fellebbezési eljárásnak az elkésett keresetlevél visszautasításáról szóló határozat képezi a tárgyát. Az eljárás felfüggesztéséről rendelkező határozat ellen a fellebbezési jog biztosított volt, a kézbesítési kifogás Ákr.
- §
(6)bekezdése alapján elbírálásra - alperes részére történő megküldését és ennek okán az eljárás felfüggesztését a 11.K.701.388/2021/3. számú végzéssel szembeni jogorvoslat keretében sérelmezhette volna a felperes. [14] A Harmtv. 86/H. § alcíme és
(2)bekezdése, 87/N. §-a és annak
(10)bekezdése alapján kifejtett felperesi érvek kapcsán a Kúria rámutat arra, hogy a hirdetményi kézbesítés Harmtv. szerinti szabályozásának rendszerét a Kúria másik eljáró tanácsa már megvizsgálta és értelmezte. Ennek során a Kúria a Kpkf.II.40.750/2021/3. számú végzésében kifejtette, hogy „[…] Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott a Harmtv. 86/H. §
(2)és
(3)bekezdéseire, amelyek az idegenrendészeti hatósági eljárás általános kapcsolattartási rendjét határozzák meg. A
(2)bekezdés kimondja, hogy e törvény eltérő rendelkezése hiányában az idegenrendészeti hatóság az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tarthatja a kapcsolatot. A
(3)bekezdésben rögzített kivételek pedig, amelyek esetében a hatóság külföldi címre is kézbesít, nem vonatkoznak a perbeli, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatra. A Harmtv. 87/N. §
(8)és
(10)bekezdései pedig a 86/H. §
(3)bekezdésére vonatkoznak, […]”. Rögzítette továbbá, hogy „[…] a döntés közlése is a kapcsolattartás része, másrészt, mert a Harmtv. 86/H. §
(3)bekezdése maga is a határozat közlésére vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. Ezen okból kifolyólag pedig az sem volt alapos hivatkozás, hogy mivel a felperes tartózkodási helye ismert volt, részére hirdetményi úton nem lehetett volna a határozatot kézbesíteni, ugyanis a hirdetményi kézbesítésre nem az adott okot a perbeli esetben, hogy a felperes ismeretlen helyen tartózkodott (Harmtv. 87/N. §
(8)bekezdés), hanem az, hogy belföldi címmel nem rendelkezett (Harmtv. 86/H. §
(2)bekezdés). Az elsőfokú végzés jogszerűsége szempontjából a Harmtv. 87/N. §
(9)bekezdése irreleváns, mert az az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat tartalmát határozza meg hirdetményi közlés esetén, továbbá, hogy azt mely napon kell közöltnek tekinteni.” Kúria I.Kpkf.41.105/2021/3 5 [15] A fentieket összefoglalva tehát az alperesi határozat hirdetményi úton való közlésére akkor is jogszerűen kerül sor, ha a felperes nem tartózkodik ismeretlen helyen, a hirdetményi kézbesítés feltétele teljesül ugyanis azzal, hogy a felperes belföldi postai címmel nem rendelkezik. A Kúria a felperesi hivatkozások kapcsán a fentiek szerint utal a Kpkf.II.40.750/2021/3. számú végzésének indokolására, az ott kifejtettekkel egyetért, attól jelen ügyben eltérni nem kíván, az abban foglalt következtetésnek megfelelően járt el jelen fellebbezési eljárásban is. [16] A felperes ennélfogva alaptalanul hivatkozott arra, hogy csak másodlagosan, a lakcímre történő kézbesítés sikertelensége esetén lett volna szabályosan mód a hirdetményi kézbesítésre. Az alperes eljárása során a felperes nemzetiség1 lakcíme volt ismert, ugyanakkor a Harmtv. 86/H. §
(2)és
(3)bekezdése értelmében az alperes postai úton csak belföldi postai cím esetén tarthatja az ügyféllel a kapcsolatot. Belföldi postai cím hiányában a hirdetményi kézbesítés nem másodlagos, ilyen rendelkezést a Harmtv. nem tartalmaz és ez a kialakult bírói gyakorlatból sem következik. A magyarországi érdekeltségek, befektetések, ingatlanvásárlás, Covid-karantén kapcsán tett felperesi előadás a hirdetményi kézbesítés szabályossága viszonylatában nem releváns. [17] A közigazgatási jogvita keresetindítási határidőhöz kötött, ezért a keresetlevél határidőben történő benyújtása körében vizsgálni kell a keresetindítási határidő megnyílását és leteltét. A keresetindítási határidő a közigazgatási döntés szabályszerű kézbesítésével nyílik meg. Az elsőfokú bíróság a fellebbezett végzésében rögzítette, hogy az alperesi határozatot 2021. február 17. napjával kézbesítettnek kell tekinteni, amelyet abból vezetett le, hogy a kézbesítési kifogást az alperes elutasította. Mivel az alperes eljárására az Ákr. 86. §
(6)bekezdése nem alkalmazandó, így az Ákr. 86. §
(6)bekezdése alapján hozott alperesi végzés nem képezheti a keresetlevél visszautasításának az alapját, a szabályszerű kézbesítés tényét vagy annak hiányát a bíróságnak a keresetindítási határidő megtartottságának vizsgálata során kell megállapítani. Erre figyelemmel a Kúria az elsőfokú végzés indokolását részben megváltoztatja akként, hogy az alperesi határozatot
- február
- napjával azért kell kézbesítettnek tekinteni, mert a hirdetményi kézbesítés törvényi feltétele - a felperes belföldi postai címének hiányában - fennállt, így a hirdetményi kézbesítés szabályszerű volt. A Kúria mindemellett megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási hibája az elkésett keresetlevél visszautasításának helytálló voltára nem hatott ki. [18] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján - az indokolás részbeni megváltoztatásával - helybenhagyta. Záró rész [19] A Kp. 112. §
(3)bekezdésében és a 114. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a Kúria a végzés elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ezért a felperes tárgyalás tartása iránti kérelmét mellőzte. Kúria I.Kpkf.41.105/2021/3 6 [20] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [21] Az alperes joghatályos észrevételt nem nyújtott be, ezáltal a fellebbezési eljárásban perköltsége nem merült fel, így arról a Kúriának - a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- és
- §-ára figyelemmel - rendelkeznie nem kellett. [22] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(2)bekezdése, a végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- december
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Hajnal Péter s.k. bíró