A határozat elvi tartalma: Alaptalan a perköltség vonatkozásában a határozat kiegészítése iránti kérelem, ha a felet az adott eljárásban nem képviselte jogi képviselő, a bíróság a készkiadásból álló perköltségigényt pedig a kérelmének megfelelően állapította meg. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Pkf.VII.24.656/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Gyarmathy Judit bíró Dr. Orosz Árpád bíró Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperesek: I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) II. rendű alperes neve Az alperesek képviselői: I. rendű alperes képviselőjének neve (I. rendű alperes képviselőjének címe, ügyintéző: ügyintéző neve) az I. rendű alperes képviseletében a II. rendű alperes képviselőjének neve (a II. rendű alperes képviselőjének címe, ügyintéző. Dr. Tóth Gyöngyvér jogtanácsos) a II. rendű alperes képviseletében Az ügy tárgya: kártérítés megfizetése Kúria VII.Pkf.24.656/2023/2 A fellebbezést benyújtó fél: 2 felperes A fellebbezéssel támadott végzést hozó bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pkf.I.20.627/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Ítélőtábla Pkf.I.20.627/2018/
- számú végzését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon beül fizessen meg a II. rendű alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes az ... Törvényszék előtt előterjesztett ... számú beadványában kérte a Debreceni Ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla) Pkf.
- számú végzésének a kiegészítését, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint abban az ítélőtábla a jogszabály előírása ellenére az ügyvédi munkadíjról nem rendelkezett. [2] Az ítélőtábla a – Pkf.
- sorszámon kijavított – Pkf.
- sorszámú végzésével a felperes határozat kiegészítése iránti kérelmét elutasította. Határozata indokolásában kiemelte, hogy a felperes „a támadott végzés alapjául szolgáló fellebbezést” nem jogi képviselője, hanem meghatalmazott hozzátartozója útján nyújtotta be. A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdésére utalással rámutatott, hogy a felperest a fellebbezés során nem képviselte ügyvéd és ügyvédi költség megállapítását sem kérte, a fellebbezésben kifejezetten 100 forint másodfokú perköltségigényt jelzett. A Pkf.
- sorszámú végzésében az ítélőtábla a Pkf.
- sorszámú végzése fejrészét a felperes jogi képviselője tekintetében akként javította ki, hogy a „pártfogó ügyvéd” megnevezésből mellőzte a „pártfogó” kitételt, míg a Pkf.
- sorszámú végzés fejrészéből mellőzte a felperes jogi képviseletére vonatkozó részt. Végzése indokolásában kitért arra, hogy a felperes által a kijavítási kérelmében érvényesített 100 forint nyomtatással felmerült költségigény megalapozatlan volt. [3] A felperes az ítélőtábla Pkf.
- sorszámú végzése ellen személyesen eljárva terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a végzés megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a határozat kiegészítése iránti kérelmében foglaltaknak adjon helyt; másodlagosan az ítélőtábla új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint mivel az ... Törvényszék előtt ... számon folyamatban volt eljárásban Kúria VII.Pkf.24.656/2023/2 3
- március 22-ig volt meghatalmazott jogi képviselője, az ítélőtáblának a Pkf.
- sorszámú végzésben a munkadíj összegét hivatalból kellett volna meghatároznia, és hivatalból kellett volna köteleznie az ellenérdekű felet az ügyvédi munkadíj megfizetésére, akkor is ha ilyen kérelmet nem terjesztett elő, és a másodfokú eljárásban a jogi képviselő érdemi tevékenységet nem végzett. [4] Emellett utalt arra, hogy a jogi képviselője nem pártfogó, hanem meghatalmazott ügyvédként járt el, és „nem fogadható el”, hogy az ítélőtábla a Pkf.
- sorszámú végzést a meghatalmazással már nem rendelkező jogi képviselője részére küldte meg. Kérte a 100 forintban felmerült költségei megtérítését. [5] A II. rendű alperes Pkf.
- sorszámú beadványában előadta, hogy sem a végzés, sem a fellebbezés tekintetében nem kíván érdemi észrevételt tenni. [6] A felperes fellebbezése nem alapos. [7] A régi Pp.
- §
(2)bekezdésében foglaltak alapján a bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van, de ezeket nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint köteles figyelembe venni. [8] A régi Pp. 79. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. A fél javára az általa felszámítottnál több perköltséget megállapítani nem lehet. Ha a fél a költségeket nem számította fel vagy nem igazolta, a bíróság a perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatalból határozza meg. A
(2)bekezdés alapján pedig a költségek utólagos felszámításának helye nincs. [9] A régi Pp. 226. §-a alapján alkalmazandó 225. §
(1)bekezdése értelmében a határozat kiegészítésének abban esetben van helye, ha a bíróság akár a fő-, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, avagy a perköltség viselése, vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. [10] Az ítélőtábla Pkf.2. sorszámú végzése meghozatalakor a perköltség megállapítása során – a régi Pp. 3. §
(2)bekezdése, a 79. §
(1)és
(2)bekezdése alapján – a felperes által előadottakat és az igazolt adatokat vehette figyelembe. [11] Helyesen rögzítette az ítélőtábla a Pkf.
- sorszámú végzésében, hogy a támadott végzés alapjául szolgáló fellebbezést a felperes képviseletében hozzátartozója, nem pedig jogi képviselő nyújtotta be, és hogy a fellebbezésben a felperes kifejezetten 100 forint perköltségigényt érvényesített. [12] Osztotta a Kúria az ítélőtábla álláspontját abban, hogy a fellebbezés alapján indult eljárásban nem képviselte ügyvéd a felperest, ezért perköltségként ügyvédi munkadíj nem merült fel, másrészt pedig az általa előterjesztett 100 forint összegű perköltségigényre tekintettel a Pp.
- §
(1)bekezdés második mondata alapján ennél magasabb perköltség megállapítására nem is volt jogszabályi lehetőség. Mindezekre tekintettel a végzés kiegészítésére nem volt mód. [13] A kifejtettek alapján az ítélőtábla helyesen döntött, amikor a felperes határozat kiegészítése iránti kérelmét elutasította, ezért a végzését a Kúria a régi Pp. 259. §-a folytán irányadó régi Pp. 253. §
(2)bekezdése és a 254. §
(3)bekezdése alapján – helyes indokaira utalással – helybenhagyta. [14] A felperes a régi Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a II. rendű alperes – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-a alapján megállapított – másodfokú perköltségének megfizetésére. Kúria VII.Pkf.24.656/2023/2 4 [15] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény –
- január 1-ét megelőzően hatályos –
- §
(1)bekezdés a) pontja értelmében illetékmentes. A felperes illetéket nem fizetett, ezért a Kúriának az illetékről nem kellett rendelkeznie. [16] A végzés elleni felülvizsgálatot a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Gyarmathy Judit bíró, dr. Orosz Árpád s.k. bíró, dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Tánczos Rita bíró helyett