A határozat elvi tartalma: Választási ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét ügyvédi képviselet nélkül, a Ve. szerinti kötelező tartalmi elemeket mellőzve nyújtja be, amely érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A Kúria végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kvk.VI.39.129/2026/
- Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Hajas Barnabás bíró A kérelmező: kérelmező (cím) A felülvizsgálat tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 383/
- számú határozata Rendelkező rész A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmező
- április
- napján 15 óra 58 perckor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amelyben „függetlenül attól, hogy még nincs jogerős eredmény”, a
- évi országgyűlési választások eredményének a megsemmisítését kérte. A 269 oldalból álló beadványában hangsúlyozta, a választás már a kezdetektől jogsértő, ezért azt meg sem lehetett volna tartani. Álláspontja szerint az állam és a választási szervek által hatályosnak tartott választási eljárásról szóló törvény
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) jogilag nem létezik, ezért az nem képezheti választási ügyben hozott döntés alapját. Kúria VI.Kvk.39.129/2026/2 2 A Nemzeti Választási Bizottság határozata [2] Az NVB a
- április
- napján kelt 383/
- számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [3] Indokolása szerint a kifogásból hiányzik a Ve.
- §
(2)bekezdésben meghatározott kötelező tartalmi elemek közül a jogszabálysértésre hivatkozás [
- a)pont], valamint az azzal kapcsolatos okfejtés, a bizonyíték [
- b)pont], a kérelmező lakcíme, személyi azonosítója [c),
- d)pontok]. Mindezek miatt a kifogást a Ve. 215. §
- c)pontja alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [4] A jogorvoslati tájékoztatás tartalmazza, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül eljárhat. A bírósági felülvizsgálati kérelem [5] Az NVB határozat ellen a kérelmező 2026. április 20. napján 15 óra 57 perckor a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (régi Ve.) 82. §-a alapján részletes indokolást tartalmazó bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Felülvizsgálati kérelmében - a Kúria létezését tagadva - az NVB határozatának elsődlegesen a megsemmisítését és az NVB érdemi határozat meghozatalára kötelezését, másodlagosan a megváltoztatását és a kifogásának helyt adó döntés meghozatalát kérte a Legfelsőbb Bíróságtól. Előadta, hogy a kötelező ügyvédi képviseletre és a személyi azonosító feltüntetésére vonatkozó előírások jogilag nem létező normán alapulnak, azoknak pedig nem tud eleget tenni. A személyi azonosító megadásának kötelezettségéről az NVB határozat tájékoztatást sem tartalmaz, a törvényben előírt tájékoztatás hiánya pedig nem szolgálhat a fél hátrányára (BH 1977.69). A bírósági felülvizsgálati kérelméhez ügyvédi meghatalmazást nem csatolt. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra nem alkalmas. [7] A Ve. 222. § - 225. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 224. §
(5)bekezdésében foglaltak értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A Ve. 231. §
(2)bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. Az egységes és következetes bírói joggyakorlat szerint a Ve. 231. §
(2)bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre (Kvk.37.608/2020/3., Kvk.39.414/2022/2., Kvk.39.042/2024/6., Kvk.39.062/2024/2.). A Ve. szerinti bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét (Kvk.37.657/2019/3., Kvk.39.095/2024/6., Kvk.39.099/2024/4., Kvk.39.044/2026/2.). A Kúria megállapította, hogy a támadott NVB határozat részletes jogorvoslati kioktatása ellenére a kérelmező a felülvizsgálati kérelmet ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be, amely miatt azt a Ve. 231. §
(2)bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. [8] A Ve. 224.
(3)bekezdés c) pontja előírja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, Kúria VI.Kvk.39.129/2026/2 3 magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát. A Ve. 231. §
(1)bekezdés d) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. §
(3)bekezdésében foglaltakat. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza a magyarországi lakcímmel rendelkező kérelmező személyi azonosítóját, amely adat hiányának jogkövetkezménye szintén a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása [Ve. 231. §
(1)bekezdés d) pont]. A személyi azonosító bírósági felülvizsgálati kérelemben való feltüntetése törvényi kötelezettség, amelyet nem befolyásol az e kötelezettségre vonatkozó tájékoztatás hiánya. [9] Mindezek folytán a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. §
(1)bekezdése d) pont, valamint a
(2)bekezdés alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, amely érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását (Kvk.39.011/2026/2., Kvk.39.099/2026/2.). A döntés elvi tartalma [10] Választási ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét ügyvédi képviselet nélkül, a Ve. szerinti kötelező tartalmi elemeket mellőzve nyújtja be, amely érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. Záró rész [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. §
(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. [12] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pont szerint illetékmentes. [13] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Kurucz Krisztina s.k. a tanács elnöke Dr. Rák Fekete Edina s.k. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit s.k. bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró Kúria VI.Kvk.39.129/2026/2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 4