A határozat elvi tartalma: Jármű önkényes elvételének bűntette esetén járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabására nincs törvényes lehetőség. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.912/2024/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes a tanács elnöke Dr. Gunyecz Zoltán előadó bíró Dr. Csák Zsolt bíró Dr. Domonyai Alexa bíró Dr. Varga Eszter bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- február
- Az ügy tárgya: jármű önkényes elvételének bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Nagykanizsai Járásbíróság, 6.B.152/2023/50., ítélet, tárgyalás,
- május
- (Jogerő:
- május 30.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Zala Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a jármű önkényes elvételének bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Zala Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nagykanizsai Járásbíróság 6.B.152/2023/
- számú ítéletét megváltoztatja, és Terhelt1 terhelttel szemben kiszabott 3 (három) év közúti járművezetéstől eltiltást mellőzi, egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletet hatályában fenntartja. Kúria 1.Bfv.912/2024/8/1 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Nagykanizsai Járásbíróság a
- május
- napján kihirdetett 6.B.152/2023/
- számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki jármű önkényes elvételének bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.).
- §
(1)bekezdés]. Ezért őt – mint visszaesőt – 1 év 8 hónap szabadságvesztés büntetésre és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, továbbá mellékbüntetésként 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság a szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, és megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés háromnegyed részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő nap. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete 2024. május 30. napján jogerőre emelkedett. [2] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Zala Vármegyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 648. § a) pontjában, továbbá a 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában foglalt okokból. [3] Indítványában kifejtette, hogy a Nagykanizsai Járásbíróság jogerős ítéletében a Btk. 55. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak téves értelmezésével, a büntető anyagi jogszabályt megsértve szabott ki Terhelt1 terhelttel szemben járművezetéstől eltiltást. E jogszabályhely értelmében a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak a megszegésével követi el a bűncselekményt. A járművezetéstől eltiltás e rendelkezés alkalmazásával akkor szabható ki, ha a bűncselekmény annak a következménye, hogy az elkövető megszegte az engedélyhez kötött járművezetés szabályait. [4] Álláspontja szerint a jogerős ítélet tényállásából kitűnően a közúti közlekedés szabályainak a megsértéseként értékelte a járásbíróság azt a körülményt, hogy Terhelt1 terhelt a bűncselekmény elkövetésekor érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett. A Terhelt1 terhére jogerősen megállapított bűncselekmény – vagyis a jármű önkényes elvételének bűntette – ugyanakkor vagyon elleni bűncselekmény, melynek az elkövetési magatartása az idegen gépi meghajtású jármű jogtalan használat céljából történő elvétele, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen jármű jogtalan használata. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös, hogy az elkövető rendelkezik-e érvényes vezetői engedéllyel vagy sem, a bűncselekmény érvényes vezetői engedély birtokában is elkövethető. A járásbíróság tehát tévedett akkor, amikor az önmagában csupán szabálysértést megvalósító közlekedési szabályszegésnek a vagyon elleni bűncselekmény megvalósulása szempontjából relevanciát tulajdonított, és a Btk. 55. §
(1)bekezdés a) pontja alapján járművezetéstől eltiltást is kiszabott Terhelt1 terhelttel szemben. [5] Erre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §
(2)bekezdésének b) pontja alapján a Nagykanizsai Járásbíróság 6.B.152/2023/
- számú ítéletét változtassa meg, és mellőzze a közúti járművezetéstől eltiltás kiszabását. [6] A Legfőbb Ügyészség a BF.828/2024/
- számú átiratában a Zala Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát – az indokolás kiegészítése mellett – fenntartotta. [7] Kifejtette, hogy következetes abban a bírói gyakorlat, hogy nincs mód a jármű bűncselekmény elkövetéséhez való használatának megállapítására akkor, ha a jármű csak Kúria 1.Bfv.912/2024/8/1 3 tárgya a szándékosan elkövetett bűncselekménynek, így pld. jármű önkényes elvétele esetén (BH 1989.259.,
- Bkv.), így jelen ügyben a járművezetéstől eltiltásnak a Btk.
- §
(1)bekezdés b) pontjában írt oka sem állt fenn. [8] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 662. §
(2)bekezdés
- b)pontja alapján a Nagykanizsai Járásbíróság 6.B.152/2023/50. számú ítéletét akként változtassa meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott 3 év közúti járművezetéstől eltiltást mellőzze. [9] III. A Zala Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa az alábbiak szerint alapos. [10] 1. A Be. 648. §
- a)pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van. [11] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont II. fordulat
- ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [12] A Be. 651. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a terhelt javára az ügyészség – a Be. 652. §
(4)bekezdésére figyelemmel határidő nélkül – előterjeszthet felülvizsgálati indítványt. [13] 2. A Btk. 55. §
(1)bekezdése alapján a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
- a)az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy
- b)a bűncselekmény elkövetéséhez járművet használ. [14] A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozat tényállása szerint a vezetői engedéllyel nem rendelkező terhelt 2023. április 28. napján 15 óra körüli időben – miután megtudta, hogy édesanyja a terheltnek az élettársával szemben tanúsított agresszív magatartása miatt értesítette a rendőrséget és a helyszínre rendőri intézkedést kért – a cím9 szám alatti ingatlan előtt parkoló, a terhelt testvére, sértett1 tulajdonát képező rendszám1 forgalmi rendszámú Renault Megane típusú személygépkocsival a helyszínről el kívánt menni. A terhelt szándékának megfelelően a nyitva lévő személygépkocsiba beült, azt a gépkocsiban hagyott indítókulcsként üzemelő kártyával beindította, majd helység1ból elindult a 7-es számú főúton, mivel időközben úgy döntött, hogy a helység2ban élő másik testvéréhez, testvéréhez megy. A terhelt a személygépkocsival annak ellenére indult el, hogy tudta, hogy a gépjármű tulajdonosa, sértett1 a gépjármű használatához engedélyt részére nem adott. Amikor a terhelt az általa vezetett személygépkocsival helység3 külterületén a 68. számú út 92+200 kilométerszelvényében haladt, elvesztette uralmát a gépjármű felett és azzal a vízelvezető árokba csapódott. A terhelt a baleset során nem sérült meg, a helyszínről gyalogosan, adatai hátra hagyása nélkül távozott, őt később a rendőrök helység4 belterületén igazoltatták és előállították a Marcali Rendőrkapitányságra. A sértett1 tulajdonát képező rendszám1 forgalmi rendszámú személygépkocsiban a baleset következtében jelentős anyagi kár keletkezett. sértett1 a terhelttel szemben a jármű önkényes elvételének bűntette miatt joghatályos magánindítványt terjesztett elő. [15] 2.1. A Nagykanizsai Járásbíróság a felülvizsgálat tárgyát képező ítéletével a Btk. 55. §
(1)bekezdés a) pontját jelölte meg a járművezetéstől eltiltás anyagi jogi alapjaként. [14] Az irányadó tényállásból kitűnően a terhelt a terhére rótt bűncselekményt nem a járművezetés szabályainak a megszegésével követte el, mivel a testvére tulajdonában álló személygépkocsi jogtalan használat végett történő elvétele önmagában még nem jelent közlekedési szabálysértést. Az elvétel nem jelent szükségképpen használatot is, a Btk. a használat célzatát rendeli büntetni (BH 1992.16.). Kúria 1.Bfv.912/2024/8/1 4 [15] A Btk. 55. §
(1)bekezdés a) pontjában írt esetben a bűncselekmény annak a következménye, hogy az elkövető megszegte az engedélyhez kötött járművezetés szabályait. E jogszabályhely alkalmazása során a járművezetési szabályok megszegése alatt azokat az eseteket jelenti, amikor a bűncselekmény konkrét elkövetési magatartása szükségképpen magában foglalja a közlekedési szabályok megszegését is. [16] A terhelt azon magatartásával, hogy a jogtalanul elvett személygépkocsit használta vezetői engedély nélkül, kétségtelenül megvalósított közlekedési szabálysértést, ugyanakkor nem tekinthető olyannak, mely szerint bűncselekmény elkövetéséhez használta volna a járművet. A gépjármű vezetői engedély nélküli vezetés és a bekövetkezett baleset azonban sem közlekedési, sem közlekedés körében elkövetett bűncselekmény megállapítására nem alkalmas. [17] 2.2. A Btk. 55. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerint a járművezetéstől az tiltható el, aki bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. [18] A 38/2007. BK vélemény a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának szempontjairól I/A. pont
- b)alpontja szerint nincs helye a „használat” megállapításának akkor, ha a gépjármű csak tárgya a szándékosan elkövetett bűncselekménynek, pl. jármű önkényes elvétele esetén. [19] A kifejtettek tükrében jelen ügyben a járművezetéstől eltiltás büntetés alkalmazására a Btk. szabályozása alapján nincs törvényi lehetőség. A járásbíróság tehát törvényi tilalom ellenére szabott ki a terhelttel szemben járművezetéstől eltiltást is. [20] A Kúria mindezek alapján a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 655. §
(2)bekezdés szerinti összetételben a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta, és a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel a törvénynek megfelelő határozatot hozott, a Nagykanizsai Járásbíróság 6.B.152/2023/
- számú ítéletének közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést mellőzte. Egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hatályában fenntartotta. [21] A Kúria ítélete ellen a Be.
- §
(4)bekezdése szerint fellebbezésnek, a 650. §
(1)bekezdés b) pontja alapján pedig felülvizsgálatnak nincs helye. [22] Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul. Budapest,
- február
- Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Gunyecz Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A Kúria Bfv.I.912/2024/
- számú ítélete
- február
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- február
- Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke Kúria 1.Bfv.912/2024/8/1 5