A határozat elvi tartalma: A jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása, a törvénysértően súlyos tartamú kiutasítás tartamának enyhítése. Embercsempészés bűntette (Btk.
- §) miatti elítélés esetén a terhelttel szemben kiszabott kiutasítás büntetés tartama a szabadságvesztés tartamának kétszerese; amennyiben pedig a szabadságvesztés mértéke az egy évet nem éri el, akkor 2 év. Az ettől való eltérésre nincs törvényi lehetőség. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.454/2022/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 terhelt Elsőfok: Békéscsabai Járásbíróság 10.B.125/2021/
- számú ítélet, tárgyalás,
- szeptember
- Másodfok: Gyulai Törvényszék 12.Bf.252/2021/
- számú ítélet, nyilvános ülés,
- február
- Harmadfok: - Kúria 1.Bfv.454/2022/12-I 2 Az indítvány előterjesztője: Békés Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Békés Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békéscsabai Járásbíróság 10.B.125/2021/
- számú és a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 12.Bf.252/2021/
- ítéletét megváltoztatja, és a Magyarország területéről kiutasítás tartamát 4 (négy) évre enyhíti, egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült 50.002 (ötvenezer-kettő) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Békéscsabai Járásbíróság a
- szeptember
- napján kihirdetett 10.B.125/2021/
- számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont]. Ezért őt 3 év szabadságvesztésre és 6 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a büntetés 2/3 részének kitöltését követően határozta meg. Rendelkezett az előzetes fogvatartás beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A védelmi fellebbezés alapján eljáró Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. február 16. napján kihirdetett 12.Bf.252/2021/24. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékét 2 évre, a Kúria 1.Bfv.454/2022/12-I 3 kiutasítás időtartamát 5 évre enyhítette. Megváltoztatta a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezéseket is, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. [3] II. A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a Békés Megyei Főügyészség B.Bf.114/2022/1. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára hivatkozással. [4] Indokai szerint a jogerős ítéletben a terhelttel szemben kiszabott büntetés törvénysértő, mivel a Magyarország területéről kiutasítás tartamát a bíróság a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszeresét meghaladó mértékben határozta meg. A Btk. 60. §
(2a)bekezdése szerint ugyanis a határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A bíróság a jogerős ítéletében a terhelttel szemben 2 év szabadságvesztést szabott ki, ehhez képest a kiutasítás tartamát 4 évben kellett volna meghatároznia. Az ítéletben a bíróság ugyanakkor a kiutasítás tartamát 5 évben állapította meg, amely törvénysértő. [5] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján változtassa meg a támadott határozatot oly módon, hogy a terhelttel szemben kiszabott kiutasítás tartamát 4 évben határozza meg. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.382/2022/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – helyes indokainál fogva – változatlanul fenntartotta, azzal egyező indítványt tett. [7] A terhelt, illetve a védője a felülvizsgálati indítványra észrevételt nem tett. [8] III. A Békés Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [9] A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítványt a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [10] A Be.
- § a) pontja értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van. [11] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont II. fordulat
- ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). Kúria 1.Bfv.454/2022/12-I 4 [12] A Be. 651. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a terhelt javára az ügyészség a 652. §
(4)bekezdésében foglaltakat figyelembe véve határidő nélkül nyújthat be felülvizsgálati indítványt. [13] A Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, ugyanakkor a Be. 659. §
(5)bekezdésében foglaltakra tekintettel a Be. 659. §
(6)bekezdését alkalmazva a megtámadott határozatot a Be. 649. §
(2)bekezdése alapján is felülbírálta. [14] A Kúria a felülvizsgálatot a Be. 658. §
(1)bekezdése szerint irányadó, a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás alapján végezte el. [15] A Kúria az eljárásban a Be. 649. §
(2)bekezdésében foglalt, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem észlelt, ugyanakkor megállapította, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont II. fordulat
- ba)alpontjában megjelölt felülvizsgálati ok fennáll. [16] A jogerős ügydöntő határozatban foglalt cselekményt a bíróság a törvénynek megfelelően minősítette a Btk. 353. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint minősülő embercsempészés bűntettének. [17] A cselekmény elkövetésekor (2021. szeptember 1. napján) és az elbíráláskor hatályos büntető törvény szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt Magyarország területére nem térhet vissza [Btk. 59. §
(1)bekezdés]. Az embercsempészés (Btk.
- §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – a Btk.
- §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. [18] Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani [a Btk. 60. §
(2a)bekezdés
- január
- napját követően hatályos szövege]. [19] A jogerős ítéleti tényállás és a törvényes minősítés szerint a terhelttel szemben a kötelezően alkalmazandó kiutasítás feltételei fennálltak, és a Btk.
- §
(2)és
(4)bekezdésében foglalt – kiutasítás kizáró – ok nem merült fel. Ekként a kiutasítás mint büntetési nem alkalmazása vele szemben törvényes. [20] Ugyanakkor a törvény a kiutasítás tartamára vonatkozóan kötelező előírást is tartalmaz, amely szerint az a szabadságvesztés tartamának kétszerese, amennyiben a szabadságvesztés mértéke az egy évet nem éri el, akkor pedig 2 év. Az ettől való eltérésre nincs törvényi lehetőség. Kúria 1.Bfv.454/2022/12-I 5 [21] A Kúria közzétett eseti döntésében is megállapította, hogy a külföldi állampolgár által
- január
- napját követően elkövetetett embercsempészés miatt a kiutasítás alkalmazása kötelező, és annak tartama kizárólag a kiszabott szabadságvesztés tartamának a kétszerese lehet (BH 2022.31.) [22] Mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletben a terhelttel szemben kiszabott 5 év kiutasítás törvénysértően súlyos büntetés. [23] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be.
- §
(2)bekezdés b) pont]. Ez alól ad kivételt a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja, amely ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítást akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [24] Jelen ügyben a kiutasítás törvényes tartama a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama alapján – mérlegelés és további vizsgálat nélkül – meghatározható, azt egyéb körülmény nem befolyásolja, így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására nincs ok. [25] IV. A kifejtettek értelmében a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva, az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata szerint a terhelt tekintetében megváltoztatta: a Magyarország területéről történő kiutasításának tartamát a Btk. 60. §
(2a)bekezdése szerint 4 évre enyhítette, egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [26] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §
(1)bekezdés második mondata alapján rendelkezett. [27] Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [28] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- november
- Kúria 1.Bfv.454/2022/12-I 6 Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró