A határozat elvi tartalma: A főszerkesztő személyének azonossága az NMHH nyilvántartásának adataival szemben nem bizonyítja a két szerkesztőség azonosságát. Az a körülmény, hogy az alperes képviselője nem tudta megnevezni az egyes szerkesztőségek munkatársait, nem alkalmas az azonosság alátámasztására; a közhiteles nyilvántartás adataival szemben a felperest terhelte a bizonyítás. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.318/2025/
- A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Dr. Incze András Péter ügyvéd ügyvéd címe Az alperes: alperes alperes címe Az alperes képviselője: Nagy János Ügyvédi Iroda ügyvéd címe1 A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 65.P.20.812/2025/
- A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a keresetet teljesen elutasítja. Mellőzi a cég3-t perköltség és kereseti illeték megfizetésére kötelező rendelkezést. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a cég3 (alperes címe) részére 88.900 (nyolcvannyolcezer-kilencszáz) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak 31.500 (harmincegyezer-ötszáz) forint kereseti és 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az illeték megfizetése e határozat meghozatalának napjától számított
- napon esedékes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.318/2025/6 2 Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Metropol elnevezésű nyomtatott lap szerkesztője az alperes. Az alperes főszerkesztője és a metropol.hu internetes sajtótermék szerkesztőségének vezetője
- január óta egyéb érdekelt
- A Metropol című nyomtatott és internetes lapot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) két külön szerkesztőségként tartja nyilván; a két sajtótermékben megjelent tartalmakat e két bejelentett szerkesztőség munkatársai végzik. Személyükről az impresszum nem ad tájékoztatást; mindkét lap a kiadót és az internetes elérhetőséget tartalmazza hirdetések felvétele, kapcsolatfenntartás címszó alatt. [2] A metropol.hu
- január 30-i számában „egyéb érdekelt5: Pénzért és kampánytámogatásért cserébe baloldali vállalkozóknak akarják átjátszani Rákosrendezőt!” címmel jelent meg írás. A cikk a Fővárosi Közgyűlés döntéshozataláról tájékoztatja olvasóit. Tartalmazza, hogy „a DK és a egyéb érdekelt3-féle Tisza Párt összefogott, hogy a Wallis kezére játssza Rákosrendező területét”. Az ügyletet „egyéb érdekelt3-egyéb érdekelt1-egyéb érdekelt4 paktumként” említette a szerző, majd idézte egyéb érdekelt5, a Fidesz-KDNP fővárosi közgyűlési frakcióvezetőjének szavait. Az írás aktualitását az adta, hogy a Fővárosi Közgyűlés a főpolgármester javaslatára elfogadta, hogy a főváros élni akar elővásárlási jogával. [3] A főpolgármester „évről-évre csődöt kiáltott, és erre hivatkozva nem fejlesztette Budapestet. Most pedig kiderült: mégis van pénz, ha ingatlanmutyiról van szó? […] a Wallis csoportnak már kész, konkrét, kidolgozott terve – látványtervvel együtt – van erre a területre. Ez hogy van?” [4] A cikk szerint „egyéb érdekelt1 és egyéb érdekelt6 a Wallisnak akarták átjátszani a területet. egyéb érdekelt1 2023-ban a WING nevű ingatlanfejlesztő cégen keresztül szövetkezett a Wallis csoporttal azért, hogy megszerezze Rákosrendező területét. Ezt bizonyítja, hogy a egyéb érdekelt6-féle Wallis ingatlanfejlesztőjének 2023 óta kész pályázati anyaga, részletesen kidolgozott hasznosítási terve van a területre.”. [5] Az olvasók elé tárták egyéb érdekelt6, a főpolgármester és a felperes kapcsolatát. A WING tulajdonosa, egyéb érdekelt7 „egyre közelebb helyezkedett Rákosrendezőhöz […] gyorsan beszállt a BVSC-be és a labdarúgócsapat új főszponzora lett majd meg is akarta vásárolni. Mikor kiderült, hogy nem tudják megkaparintani Rákosrendezőt, gyorsan kihátráltak. […] többféle bizonyítékok, felvételek is nyilvánosságra kerülhetnek arról, hogy egyéb érdekelt1ék a WING-nek, tehát lényegében a Wallis vállalatnak akarták átjátszani a közel 100 hektáros területet.”. [6] A felperes előzetes helyreigazítási kérelmét az alperesnek küldte meg. Az alperes a kérelemben foglaltakat nem teljesítette. [7] A felperes keresetében – az előzetes kérelemmel egyező tartalommal – helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest. Valótlan tényállításként sérelmezte a metropol.hu cikkének következő fordulatait: „át akarják játszani egyéb érdekelt1ék Rákosrendezőt az erősen balos kötődésű WING nevű ingatlanfejlesztő cégnek” [első kijelentés], „egyéb érdekelt1 2023-ban a WING nevű ingatlanfejlesztő cégen keresztül szövetkezett a Wallis csoporttal azért, hogy megszerezze Rákosrendező területet” [második kijelentés], „egyéb érdekelt1ék a WING-nek, tehát lényegében a Wallis vállalatnak akarták átjátszani a közel 100 hektáros területet” [harmadik kijelentés]. [8] Valós tényként a következőket kérte közzétenni: „a valóság ezzel szemben az hogy a megjelent híresztelésekkel szemben - a WING nem folytatott üzleti tárgyalásokat vagy üzleti egyeztetéseket a Fővárosi Önkormányzat képviselőivel vagy Budapest főpolgármesterével a rákosrendezői pályaudvar területének megvásárlásáról és ajánlatot sem Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.318/2025/6 3 tett ezzel kapcsolatban. A WING Zrt 2023 márciusában a Magyar Állam tulajdonában lévő egyéb érdekelt3 Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV ZRt.) nyilvános pályázatára jelentkezett, amelynek célja egy átfogó hasznosítási koncepció kidolgozása volt a rákosrendezői pályaudvar területére vonatkozóan. A pályázati feltételek szerint a hasznosítási koncepciót határidőben benyújtó szereplők jogosulttá válhattak volna a későbbi elektronikus aukciós értékesítésen (EAR liciten) való részvételre. A WING Zrt a pályázatot határidőre
- május 31-ig benyújtotta, és annak keretében egy emberközpontú, fenntartható, urbanisztikailag átgondolt fejlesztési koncepciót dolgozott ki. A vállalat a tanulmány elkészítéséért nem részesült díjazásban, és a pályázati feltételeknek megfelelően előre lemondott a koncepció jogairól az MNV, illetve a Magyar Állam javára.”. [9] Keresetét a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §
- pont,
- §,
- §, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §,
- § rendelkezéseire alapította. Perköltségét felszámította. [10] A felperes állította, hogy az impresszum szerint a Metropol és a metropol.hu sajtótermék kiadójának, székhelyének, főszerkesztőjének (egyéb érdekelt2nek) elérhetősége azonos. A nyomtatott és az elektronikus lap megfeleltethető egymásnak; a metropol.hu főoldaláról közvetlenül elérhető és díjfizetés ellenében letölthető a Metropol nyomtatott formátuma. A két lap nem különül el egymástól; az újságírók személyére vonatkozóan az impresszum és az egyes cikkek sem adnak tájékoztatást. Az előzetes kérelmét nem a metropol.hu szerkesztőségének küldte meg, mert nem jogi képviselővel járt el és nem feltételezte a két kiadvány eltérő szerkesztőségét. [11] Álláspontja szerint a kifogásolt kijelentések valótlan állítások, mert a terület tulajdonosa a Magyar Állam, így fel sem merülhet, hogy a felperes ezeket az ingatlanokat a Fővárosi Önkormányzattól megpróbálta volna megszerezni és ennek érdekében egyéb érdekelt1-gyel szövetkezett. A felperes nem folytatott üzleti tárgyalásokat, egyeztetéseket a Fővárosi Önkormányzat képviselőivel, a főpolgármesterrel a rákosrendezői pályaudvar területének megvásárlásáról és ajánlatot sem tett ezzel kapcsolatban. egyéb érdekelt6nak 19 éve nincs kapcsolata a Wallishoz; valótlan állítás nem lehet közügy. 2023-ban a Magyar Állam írt ki nyilvános pályázatot, amire a felperes koncessziós tervet készített. A kijelentések a főpolgármesterre és a felperesre is vonatkoznak. [12] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. Elsődlegesen elkésettség miatt kérte a kereset elutasítását; a perfelvételi irat alperesnek megküldött példányán március 11-i érkeztető bélyegző lenyomat szerepelt. [13] Érvelése szerint a felperes tévesen jelölte meg az alperes személyét; a metropol.hu internetes lap írását sérelmezi és ennek a felületnek – az NMHH nyilvántartása szerint is – önálló szerkesztősége van. [14] Mindkét szerkesztőségnek (Metropol és a metropol.hu) egyéb érdekelt2 a főszerkesztője; az NMHH nyilvántartásában két, önálló sajtótermékként szerepelnek. Nem tudott nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy azonos személyek írnak-e a két lapban, a két szerkesztőség önálló személyzettel működik-e. Az alperes azt sem tudta közölni, a nyomtatott és az internetes tartalom megfeleltethető-e egymásnak. [15] Érdemben azért kérte a kereset elutasítását, mert a cikk közügyet tárgyal; egyes kijelentések nem a felperesre, hanem a főpolgármesterre vonatkoznak. A valós tények közlése iránti kérelem szövege túlterjeszkedik az eredeti, sérelmezett tartalmon. Az írásban adott tájékoztatás nem valótlan; a cégcsoport egyéb érdekelt6hoz, és személyén keresztül a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.318/2025/6 4 Wallishoz kötődik. A főpolgármester célja már 2023-ban az volt, hogy a Wallis csoport szerezze meg a felperesen keresztül a pályaudvar területét. [16] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 napon belül a metropol.hu
- január 30-i számában „egyéb érdekelt5: Pénzért és kampánytámogatásért cserébe…” kezdetű címmel megjelent cikk miatt a portálon 24 órán keresztül önálló hírként az eredeti cikket linkkel elérhetővé téve a főoldalon „Helyreigazítás a
- január 30-i, »egyéb érdekelt5: Pénzért s kampány támogatásért cserébe…« kezdetű címmel megjelent cikk miatt” szövegezéssel, majd elérhetőségi helyén a cím alatt és a lead felett míg a cikk elérhető, de minimum 30 napig, továbbá a metropol.hu kezdő oldalán utaljon a helyreigazításra - az eredeti cikk megjelenésével azonos méretű szövegben - adja ki az alábbi közleményt: [17] „Helyreigazítás: [18] Lapunk 2025 január 30-i, »egyéb érdekelt5: Pénzért és kampánytámogatásért cserébe baloldali vállalkozóknak akarják átjátszani Rákosrendezőt!« címmel megjelent cikkében valótlanul állítottuk, hogy át akarják játszani egyéb érdekelt1ék Rákosrendezőt az erősen balos kötődésű WING nevű ingatlanfejlesztő cégnek, valamint azt is, hogy egyéb érdekelt1 2023-ban a WING nevű ingatlanfejlesztő cégen keresztül szövetkezett a Wallis csoporttal azért, hogy megszerezze Rákosrendező területet, és valótlanul állítottuk, hogy egyéb érdekelt1ék a WING-nek, tehát lényegében a Wallis vállalatnak akarták átjátszani a közel 100 hektáros területet. [19] A valóság ezzel szemben az, hogy a WING nem folytatott üzleti tárgyalásokat, egyeztetéseket a Fővárosi Önkormányzat képviselőivel vagy Budapest főpolgármesterével a rákosrendezői pályaudvar területének megvásárlásáról és ajánlatot sem tett ezzel kapcsolatban. A WING Zrt 2023 márciusában a Magyar Állam tulajdonában lévő területre a egyéb érdekelt3 Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvános pályázatára jelentkezett, amely pályázat célja egy átfogó hasznosítási koncepció kidolgozása volt a rákosrendezői pályaudvar területére vonatkozóan. A WING Zrt a pályázatot határidőre
- május 31-ig benyújtotta, és annak keretében egy fejlesztési koncepciót dolgozott ki. A vállalat a tanulmány elkészítéséért nem részesült díjazásban, és a pályázati feltételeknek megfelelően előre lemondott a koncepció jogairól az MNV Zrt., illetve a Magyar Állam javára.” [20] Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és kötelezte a cég3-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 72.000 forint + áfa összegű perköltséget és az államnak 31.500 forint eljárási illetéket. [21] Alkalmazott jogszabályként ismertette az Smtv.
- §
(1)bekezdését, a Pp. 265. §
(1)bekezdését, 497. §
(3),
(4)bekezdését, 498. §
(2)bekezdését. [22] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a Pp. 495. §
(1)bekezdése, 496. §
(3)bekezdése szerinti határidő megtartásával terjesztette elő előzetes kérelmét, majd keresetét; joghatályosan az alperessel szemben. Elfogadta a felperes nyilatkozatát a Metropol és a metropol.hu sajtótermék szerkesztőségének azonosságára vonatkozóan (az NMHH nyilvántartása ellenére nincs két elkülönült szerkesztőség, vagy munkatársak, erről az olvasókat nem tájékoztatják, a nyomtatott lap szerkesztősége és főszerkesztője is dönt/dönthet az internetes lap tartalmáról), mert az alperes az NMHH-hoz érkezett eltérő adatközlésen kívül egyéb tényre nem hivatkozott. Nem találta bizonyítottnak az önálló szerkesztőség létét; az NMHH nyilvántartása nem konstitutív hatályú. Az alperes nem tudta igazolni, hogy kik a munkatársai, mennyiben különül el a két szerkesztőség, a szerkesztőségi munka; nem bizonyította a két lapszám tartalmi eltérését, az e tárgyban elkülönült döntést. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.318/2025/6 5 [23] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság arra következtetett, hogy jelenleg egyazon szerkesztőség viseli a felelősséget a Metropol lap tartalmáért és egy főszerkesztő vezetése alatt tevékenykednek a lapok újságírói. Elfogadta ezért az alperes személyét; mivel az előzetes kérelem címzettje és az alperes személye azonos, a keresetet érdemben bírálta el. Hangsúlyozta, hogy nem az online szerkesztőség létének hiánya miatt vizsgálta a nyomtatott szerkesztőség felelősségét, hanem a két elkülönült szervezet bizonyítatlanságát nem értékelte a sérelmet szenvedett kárára. Az internetes lap impresszumából nem volt megállapítható, hogy van-e (még) önálló szerkesztősége a lapnak, vagy a főszerkesztő személyének azonossága miatt eggyé olvadt a két szerkesztőség. [24] Nem találta alaposnak az alperes érdemi védekezését sem; a sérelmezett kijelentéseket nem tekintette a rendelkezésre álló tényekből formált véleménynek. Valós tényként fogadta el – az alperes vitatásának hiányában – a keresetben valóként közöltetni kért körülményeket. Eszerint a felperes 2023-ban nem a Fővárosi Önkormányzat, hanem a Magyar Állam kérésére, nyilvános pályázaton indulva készített egy fejlesztési koncepciót. Az iratokat nem tudta csatolni, mert azokat a Magyar Állam, az MNV Zrt. rendelkezésére bocsátotta. Maga az alperes is említette írásában a 2023 óta létező terveket. A projekttel kapcsolatban megfogalmazott, a keresetben sérelmezett kijelentéseket azonban az alperes nem bizonyította. [25] Az írás aktualitását az adta, hogy 2025-ben a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy ezt a területet meg kívánja szerezni. A közgyűlés képviselője, a sajtószerv beszámolhat ennek kapcsán a felperes ingatlanfejlesztővel folytatott tárgyalásokról, a felmerült kérdésekről; a jelenlegi helyzetet azonban nem vonatkoztathatja a 2023. évi állapotra. Az alperes a korábbi fejlesztési tervet készítő felperest konkrét bizonyíték nélkül hozta összefüggésbe a jelenlegi döntés kapcsán már 2023-ra vonatkozóan is a főpolgármesterrel. A bizonyítékok alapján a felperes és a főpolgármester között nem volt együttműködés, összehangolt cselekvés, és nem voltak közös hasznosítási terveik sem. [26] Következtetése szerint a terület átjátszására vonatkozó állítások a felperest, mint az ingatlant megszerző gazdasági társaságot is érintik, ezért kereshetőségi joga fennáll. [27] Mindezekre tekintettel a sérelmezett kijelentések helyreigazítására kötelezte az alperest; bár azok tartalmi átfedést mutatnak, de a közlés „sulykolása” miatt mindhárom fordulatot valótlan tényként jeleníttette meg a helyreigazító közleményben. A valós tények közlése iránti kérelemnek nagyobb részt helyt adott; a fejlesztési koncepciót leíró jelzős szerkezeteket, a későbbi licitre utalást azonban mellőzte, mert azok nem jelentős részei a petítumnak. [28] A perköltség megfizetésére a felperes pernyertességére tekintettel az alperes kiadóját kötelezte a Pp. 83. §
(1)bekezdése, 499. §
(1)bekezdése értelmében. A felperes perköltségének összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 3. §
(2)bekezdése alapján határozta meg a felszámítással egyezően (4 x 18.000 forint + áfa). Az eljárási illeték tárgyában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés b) pontja, 42. §
(1)bekezdés a) pontja szerint határozott. [29] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Elsődlegesen az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását kérte. Perköltségét felszámította. [30] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(1)bekezdésére,
(3)bekezdés c), d) pontjára alapította. [31] Az elsődleges jogorvoslati kérelmében eljárási szabálysértésre hivatkozott. A perbeli cikk a www.metropol.hu internetes portálon jelent meg. Az NMHH által a sajtótermékek vonatkozásában vezetett közhiteles nyilvántartásban „metropol” elnevezéssel Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.318/2025/6 6 két önálló sajtótermék szerepel: a „Metropol” nyomtatott sajtótermék és a „metropol.hu” internetes sajtótermék. Előbbi szerkesztősége a alperes, utóbbié pedig a metropol.hu szerkesztősége. A Pp. 496. §
(2)bekezdése értelmében a két sajtószerv önállóan perelhető. [32] A felperes az előzetes sajtó-helyreigazítás iránti kérelmét a Metropol szerkesztőségének küldte meg, és keresetében is ezt a sajtószervet jelölte meg alperesként. A Pp. 495. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján azonban alperesként a metropol.hu szerkesztőségét kellett volna megjelölni. [33] Mivel a felperes az előzetes helyreigazítás iránti kérelmét nem a perbeli cikkek szerkesztőségének küldte meg, és keresetét nem a jogszabályban meghatározott alperes ellen terjesztette elő, a keresetet teljes egészében el kell utasítani. [34] A kereset érdemi megalapozatlansága körében azzal érvelt, hogy a sérelmezett cikk közérdekű témában készült. Az elmúlt hónapok egyik legjelentősebb közéleti témája az volt, hogy mi lesz a rákosrendezői terület sorsa, az kinek a tulajdonába kerül, és ott milyen beruházás valósul meg. A felperes, aki a honlapján a saját pozícióját akként határozza meg, mint „a közép-európai ingatlanpiac egyik vezető, magántulajdonban lévő ingatlanfejlesztő- és befektető vállalatcsoportja”. Az ilyen közérdekű témák kapcsán fokozott tűrésre köteles még abban az esetben is, ha a megfogalmazott vélemény rá nézve túlzó, esetlegesen sértő vagy bántó. [35] A szerző az egyes közléseket véleményként fogalmazza meg; a vélemény kialakítása során az újságíró a cikkben is felsorakoztatott tényeket vette figyelembe (a felperesnek már 2023-ban kész tervei voltak az érintett terület hasznosítására; a főpolgármester és a felperes cégcsoportja között egyéb érdekelt6on keresztül megállapítható a kapcsolat; a Fővárosi Önkormányzat korábban egyéb feladatai kapcsán a források hiányára panaszkodott, ugyanakkor egy ilyen nagyságrendű beruházáshoz mégis megtalálták a finanszírozás lehetőségét). Megállapítható ezért, hogy az írásban megfogalmazott vélemény vékony ténybeli alapjait a szerző bemutatta. [36] A fellebbező álláspontja szerint a valóság bemutatására irányuló közlemény tartalmában és terjedelmében is túlmutat a sérelmezett közléseken. A keresetben kifogásolt kijelentések valótlanságának megállapítása és helyreigazítása esetén az olvasók megfelelő módon tájékoztatást kapnak a valótlan közlésről. Ezért a valóság bemutatása – különösen a felperes által megjelölt módon és terjedelemben – szükségtelen és indokolatlan. [37] A másodlagos fellebbezési kérelemmel összefüggésben a keresetet ismertette, melyben a felperes akként kérte az alperes kötelezését, hogy „sajtó-helyreigazításként tegye közzé 30 napon keresztül az érintett cikkek alatt az alábbi helyreigazítást”. [38] A felperes tehát kifejezetten a perbeli cikkek oldalain kérte a helyreigazító közlemény közzétételét; ennek ellenére az elsőfokú bíróság úgy rendelkezett, hogy az alperes az általa szerkesztett metropol.hu internetes sajtótermék főoldalán is köteles a helyreigazító közleményt közzétenni 24 óra időtartamban. [39] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
- §
(1)bekezdés rendelkezését. Ezért az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását úgy kérte, hogy a helyreigazító közlemény közzétételére az alperes nem a hírportál főoldalán, hanem az érintett cikkek oldalain legyen köteles a kereseti kérelemnek megfelelően, 30 napon keresztül. [40] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett rendelkezéseinek helybenhagyására és az alperes másodfokú perköltségben marasztalására irányult. [41] Értékelése szerint az elsőfokú ítélet indokolásának [25] bekezdésében részletesen kifejtette a kereset megalapozottságának indokait. Jelentőséget tulajdonított a felperes annak, Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.318/2025/6 7 hogy az alperes a fellebbezésében sem érvelt azzal, hogy ténylegesen két szerkesztőség lenne, csak az NMHH nyilvántartására utalt. [42] A vélemény és a tényállítás elhatárolása kapcsán az Alkotmánybíróság jogértelmezésére hivatkozott. Tényként emelte ki, hogy a felperes 2023-ban és később sem tárgyalt a Fővárosi Önkormányzattal a terület hasznosításáról; nem merült fel az, hogy a nem tulajdonos Fővárosi Önkormányzat „átjátssza” a felperes részére a közel 100 hektáros területet. A Magyar Állam megrendelésére készült tanulmánytervek sem képezhetik alapját egy ilyen állításnak. [43] A felperes értelmezése szerint a Pp. 499. §
(1)bekezdése lehetőséget biztosít a bíróságnak a keresettől való eltérésre, a közzététel módjának, idejének, szövegének meghatározására. Hivatkozott e körben az ítélkezési gyakorlatra is (a Kúria Pfv.21482/2021/
- számú határozata). [44] A fellebbezés alapos. [45] Az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett a keresetet részben (a valóság közlésére irányuló kérelemtől eltérés) elutasító rendelkezése [Pp.
- §
(5)bekezdés], ezért azt a másodfokú felülbírálat nem érintette. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek az alperest helyreigazítás közzétételére kötelező, valamint a perköltség tárgyában hozott rendelkezéseit vizsgálta a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között [Pp. 370. §
(1)bekezdése]. Határozatát a Pp. 376. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívüli eljárásban hozta meg. [46] Az elsődleges fellebbezési kérelemre tekintettel azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság eljárása és döntése megfelel-e a Pp. 495. §
(1)bekezdés, és a 496. §
(2)bekezdés rendelkezéseinek. [47] A Pp. 495. §
(1)bekezdése értelmében a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti helyreigazító közlemény közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől (a továbbiakban együtt: sajtószerv). A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a helyreigazítás iránti kérelmet legkésőbb e határidő utolsó napján a sajtószerv címére ajánlott küldeményként postára adták. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat és – feltéve, hogy ezek közzétételét is igényli – a valós tényeket. [48] A Pp. 496. §
(2)bekezdése alapján a perben a sajtószerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége. A perre annak a törvényszéknek van hatásköre és kizárólagos illetékessége, amelynek területén az alperes székhelye, illetve lakóhelye található. [49] Az eljárás irataiból megállapíthatóan a felperes keresetében a metropol.hu
- január 30-i számában megjelent „egyéb érdekelt5: Pénzért és kampánytámogatásért cserébe baloldali vállalkozóknak akarják átjátszani Rákosrendezőt!” című cikk egyes kijelentéseinek helyreigazítását kérte. Előzetes kérelmét a Metropol szerkesztőségének címezte és küldte meg postai úton, majd a keresetet is a alperes alperes ellen nyújtotta be. [50] Az ismertetett jogszabályi rendelkezések értelmében a helyreigazítási kérelmet a vitatott közleményt tartalmazó sajtótermék szerkesztőségénél, mint sajtószervnél kell előterjeszteni; ha az érintett igényét nem a sajtószervvel szemben érvényesíti, passzív perbeli legitimáció hiányában a keresetet el kell utasítani. [51] Az elsőfokú bíróság a peradatok alapján téves következtetést vont le a metropol.hu és a Metropol megnevezésű sajtótermékek szerkesztőségének azonosságára. A sajtótermékek listáját vezető NMHH nyilvántartásában a Metropol elnevezésű sajtótermék Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.318/2025/6 8 nyomtatott fajtájú lapként, míg ettől eltérő nevesítéssel a metropol.hu sajtótermék internetes fajtájú lapként szerepel. A két sajtótermék kiadója és alapítója azonos. [52] Az NMHH nyilvántartása az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdés b) pontja értelmében közhiteles hatósági nyilvántartás. Az Ákr. 97. §
(1)bekezdésének
- a)pontja a konstitutív,
- b)pontja a deklaratív jellegű nyilvántartások közhitelességét egyaránt megállapítja. Ezért az elsőfokú bíróság tévesen értékelte a nyilvántartás bizonyító erejét lerontó körülményként a konstitutív jelleg hiányát; azt, hogy a „szerkesztőség nem a bejegyzéssel jön létre”. [53] Az Ákr. 97. §
(2)bekezdése szerint, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. [54] Az ítélkezési gyakorlat alapján a közhiteles nyilvántartás adataival szemben helye van az ellenbizonyításnak. Az ellenbizonyítás azonban csak akkor vezethet eredményre, ha a bizonyíték minden kétséget kizáróan alkalmas a közhiteles nyilvántartásban foglaltaktól eltérő adatok tanúsítására (a Kúria Kfv.35497/2012/
- számú határozata). [55] A jelen ügyben előtárt bizonyítékok ennek a követelménynek nem feleltek meg. A főszerkesztő személyének azonossága az NMHH nyilvántartásának adataival szemben nem bizonyítja a két szerkesztőség azonosságát. Az a körülmény, hogy az alperes képviselője nem tudta megnevezni az egyes szerkesztőségek munkatársait, nem alkalmas az azonosság alátámasztására; a közhiteles nyilvántartás adataival szemben a felperest terhelte a bizonyítás. A két sajtótermék teljes azonosságát – különösen a keresettel érintett lapszám és cikk esetében – kétségmentesen alátámasztó bizonyíték sem merült fel a perben. Az NMHH nyilvántartásának adataival nem vethető össze a „sérelmet szenvedett” érdeke/kára; az alperes perbeli legitimációjának szempontjából e körülménynek jelentősége nincs. [56] Mindezekre figyelemmel az alperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy a keresettel támadott cikk tekintetében a szerkesztői felelősség nem őt terheli. A Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt jogszabályi követelményeknek az alperes nem feleltethető meg, mert nem a vitatott közleményt tartalmazó sajtótermék szerkesztősége; a perbeli igény vele szemben nem érvényesíthető. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §
(2)bekezdése értelmében megváltoztatta és a keresetet elutasította. [57] Az alperes perbeli legitimációjának hiánya folytán a további fellebbezési érvek érdemi elbírálása szükségtelen volt. [58] A fellebbezés sikeres, ezért a felperes az első- és másodfokú eljárásban is pervesztesnek tekintendő. A másodfokú bíróság – az elsőfokú ítéletet e részében is a Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint megváltoztatva – mellőzte az alperes kiadóját perköltség és kereseti illeték megfizetésére kötelező rendelkezést. [59] A Pp. 83. §
(1)bekezdése, 499. §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek összegét az Ükr. 3. §
(2),
(3)bekezdése szerint 2 x 5 x 7.000 forint + áfa összegben határozta meg. [60] A Pp. 101. §
(1)bekezdése, 102. §
(1)bekezdése és az Itv. 39. §
(3)bekezdés b), c) pont, 42. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)alpont, 46. §
(1)bekezdés értelmében ugyancsak a felperest kötelezte a kereseti és a fellebbezési illeték megfizetésére. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.318/2025/6 9 [61] Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 70. §-ával megállapított Itv. 78. §-ának
(4)bekezdése alapján a fizetendő illeték a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől – a jelen esetben az ítélőtáblai határozat meghozatalának napjától – számított
- napon esedékes. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájának száma 10032000-01070044-
- [62] A másodfokú bíróság tájékoztatja a felperest, hogy az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Amennyiben az illeték megfizetésére történő felhívásnak a megjelölt határidőben önként nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az Itv. és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest,
- október
- Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Stecbauer Anita s.k. előadó bíró Dr. Kovács Éva s.k. bíró