Bfv.31/2021/8 – Kúria

(1)bekezdés]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év szabadságvesztésre és 6 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette; annak végrehajtási fokozatát fogházban határozta meg és akként rendelkezett, hogy abból a terhelt – annak végrehajtásának elrendelése esetén – legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [2] Az ügyészség fellebbezése folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. június
2. napján meghozott és kihirdetett 2.Bf.110/2018/
3. számú ítéletével a szabadságvesztés tartamát 2 évre felemelte, a terheltet mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra is ítélte, a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] Az ügyészség felülvizsgálati indítványa alapján eljárt Kúria a
4. február 19-én kelt Bfv.II.1.025/2019/
5. számú ítéletével a terheltet végleges hatályú járművezetéstől eltiltásra is ítélte, míg egyebekben a jogerős határozatot hatályában fenntartotta. [4] II.
6. A bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, annak okaként a Be.
7. § b) pontját és a Be.
8. §

(2)bekezdés a) pontját megjelölve, érdemben azonban a Be. 595. §

(1)bekezdésében meghatározott súlyosítási tilalom megsértésére hivatkozással. [5] Indítványában előadta, hogy az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezésében az ügyészség hosszabb tartamú, fogházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és végleges hatályú járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt, majd a bejelentett fellebbezést a Fejér Megyei Főügyészség részben módosítva, a szabadságvesztés tartamának és a próbaidő hosszának felemelése, továbbá végleges hatályú járművezetéstől eltiltás érdekében tartotta fenn. [6] A terhelt indítványa szerint a másodfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el, amikor a súlyosítási tilalom megsértésével, túlterjeszkedve a főügyészségi indítvány keretein, vele szemben végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki. A terhelt mindezek alapján a jogerős ítélet megváltoztatását, a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztését kérte. [7]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.68/2021/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a másodfokon eljárt ügyészség az elsőfokú ügyész által a terhelt terhére bejelentett fellebbezés irányát nem változtatta meg. A fellebbezést tartalmilag annyiban módosította, hogy elegendőnek tartotta hosszabb tartamú, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, ez a módosítás azonban nem változtatott annak tényén, hogy az ügyészi fellebbezés a módosított tartalma alapján is a terhelt terhére bejelentettnek minősül, így a súlyosítási tilalom megsértésére nem kerül sor. [8] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján a támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. [9] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
3. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és a Be.
4. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető. Kúria 2.Bfv.31/2021/8 3 [11] A Be.
5. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú eljárásban az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A Be. 649. §

(2)bekezdés e) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg; ezért a terhelt indítványa alapján felülvizsgálatnak helye van. [12] Az indítvány szerint a másodfokú bíróság azzal sértette meg a súlyosítási tilalmat, hogy annak ellenére mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztésről szóló rendelkezést, hogy a fellebbviteli ügyészség módosított tartalmú indítványa csak a szabadságvesztés és annak végrehajtása próbaidőre felfüggesztésének időtartama hosszabbítására irányult. [13] A súlyosítási tilalom – a Be. 595. §

(1)bekezdésének zárófordulata szerint – kizárólag a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában zárja ki (egyebek mellett) a büntetés súlyosítását. A fenti törvényhely

(2)bekezdése azt is meghatározza, hogy a terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, amely a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul. [14] A terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek kell tehát tekinteni a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezést; a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezésnek minősül, ha az arra jogosult a büntetés (ideértve annak bármely elemét) tartamának felemelését indítványozza, mely egységesen, az elsőfokú ítéletben alkalmazott joghátrány egésze, annak valamennyi eleme tekintetében feloldja a súlyosítási tilalmat. Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely ezt a büntetés fellebbezéssel támadott elemére szorítaná, és akként rendelkezne, hogy a büntetésnek csak azon eleme súlyosítható, amely ellen a terhelt terhére fellebbezést jelentettek be. [15] A terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés ellenére kizárólag abban az estben áll be a súlyosítási tilalom, ha a másodfokon eljáró főügyészségi átirat a fellebbezést már csak olyan indítványra nézve tartja fenn, amely önmagában nem oldja fel a súlyosítási tilalmat (ilyennek minősül például a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának súlyosítását célzó indítvány). A súlyosításért bejelentett ügyészi fellebbezés is – az erre irányuló kifejezett visszavonást tartalmazó nyilatkozat hiányában – a másodfokú eljárásban hatályos marad még akkor is, ha azt a fellebbviteli főügyészség hatályon kívül helyezést indítványozva, módosított tartalommal tartja fenn (BH 2007.332.). [16] Jelen esetben maga a főügyészségi indítvány módosított tartalma, amely a büntetés (a szabadságvesztés, a próbaidő és a járművezetéstől eltiltás) tartamának felemelésével a büntetés súlyosítását célozta, önmagában is alkalmas volt a súlyosítási tilalom áttörésére. Olyan rendelkezése a törvénynek, miszerint a bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés esetén sem szabhat ki az ügyészi indítványban szereplőnél súlyosabb büntetést, nincs. [17] A fentiekre tekintettel nem sértette meg a súlyosítási tilalmat a másodfokú bíróság, amikor annak ellenére, hogy a Fejér Megyei Főügyészség a bejelentett fellebbezést a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztése tartamának meghosszabbítását célzó tartalommal módosította, a terhelttel szemben az elsőfokú bíróságnak a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről szóló rendelkezését mellőzve súlyosította a szabadságvesztés büntetést tartamát. [18] Mindezekre figyelemmel a Kúria – miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat – a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján Kúria 2.Bfv.31/2021/8 4 tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [19] IV. A végzés ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [20] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. május
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró