(1)bekezdése, 171. §

(1)bekezdése alapján az adóbírság mértéke tekintetében megállapította, hogy a felperes magatartásának szándékossága nem volt bizonyítható. Nem volt elég körültekintő a számla befogadása kapcsán, mely körülmény a számla hiteltelenségének megállapításához elegendő volt, azonban nem alapozza meg a tudatos adóelkerülés megállapítását, így az adóbírság 50 %-os mértékben történő meghatározását értékelte indokoltnak. [9] A felperes keresete alapján eljárt Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) 17.K.700.034/2020/

1. számú ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [10] Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria Kfv.I.35.028/2021/
2. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Megállapította a jogerős ítélet indokolása hiányos, nem adja okszerű indokát annak, hogy az adóhatóság miért nem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének, az elsőfokú bíróság a kereset elbírálásához szükséges releváns tényeket nem állapította meg, és nem fejtette ki jogi indokolásában, hogy mely jogszabályi rendelkezést miként kell a tényállással összevetve értelmezni és ennek eredményeként milyen jogi következtetés vonható le. Nem tett eleget a polgári perrendtartásról szóló
3. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
4. §

(1)bekezdésében foglalt kötelezettségének. A Kúria döntése az elsőfokú bíróság által elbírált, a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott eljárásjogi jogszabálysértéseket nem érintette. [11] A megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatásában előírta a bizonyítékokon alapuló tényállás rögzítését a bizonyítékok egyenként és egymással összefüggésben történő értékelését, a kereset alapjául alkalmazandó jogszabályok megnevezését és az alkalmazott jogszabályok alapján a jogi álláspont levezetését. Ezt követően annak vizsgálatát, hogy az Kúria VI.Kfv.35.264/2022/5-1 4 adóhatóság jogerős határozata megfelel-e az alkalmazandó jogszabályoknak, vagy újabb eljárás lefolytatása és új határozat hozatala indokolt. A kereset és az alperes védekezése [12] A felperes végső formában fenntartott keresetében elsődlegesen az alperes határozatának - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a megismételt eljárás során az elsőfokú adóhatóság a követendő iránymutatásnak csak formálisan tett eleget, objektív körülményekkel állítását nem tudta alátámasztani. [13] Hivatkozott az Európai Unió Bíróságának (EUB) C-80/11. és C-142/11. egyesített ügyekben hozott ítéletére, a C-439/04., C-440/04., C-255/02., C-384/2004, C-354/03., C355/03., C-484/03. számú ügyeire, a 2006/112. Héa-irányelvre, továbbá a Fővárosi Bíróság 11.K.34.197/2007/9., a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.525/2008/5., a Szolnoki Törvényszék 12.K.27.205/2012/4. számú ítéleteire. Kifejtette, az adóhatóság határozata sérti

(7)bekezdését, 2. §

(2)bekezdését, az Áfa tv. 120. §

(1)bekezdés a) pontját, 127. §

(1)bekezdés a) pontját, valamint az Sztv. rendelkezéseit. [14]

(1)és

(5)bekezdéseire alapítottan elévülési kifogást terjesztett elő, melyben számítással levezette, hogy a hatóság adómegállapítási joga elévült, utalt a Kúria Kfv.V.35.036/2012/

1. számú döntésére, az Alkotmánybíróság (AB) III.3839/
2. AB számú határozatára. [15] Az alperes védiratában - a határozatában foglalt indokok fenntartása mellett - a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes által megjelölt AB határozat relevanciával nem bír, mivel az eljárást

(5)bekezdése alapján az elévülés 2016. december 2-től nyugszik, az ítélet jogereje és a felülvizsgálati kérelem benyújtása közötti időtartam nem eredményezi a nyugvás megszakadását, a felperes jogértelmezése téves. Hivatkozott a rPp. 335/A. § szerinti tiltott keresetváltoztatásra is. Az elsőfokú ítélet [16] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [17] Indokolása szerint a per tárgya kizárólag a megismételt eljárásban hozott másodfokú határozat jogszerűségének vizsgálata volt és nem az új eljárásra utasító határozat, továbbá nem a számlakibocsátó társaságokkal szemben folytatott vizsgálatok jogszerűsége. Megállapította, hogy az adóhatóság eleget tett

(4)bekezdésében foglalt tényállástisztázási kötelezettségének, a gazdasági események felek közötti megvalósulásának igazolása egyik fél részéről sem történt meg. A Kúria 5/

1. (IX. 26.) KMK véleményének (a továbbiakban: KMK vélemény)
2. pontja szerinti felperes tudattartam vizsgálata Kúria VI.Kfv.35.264/2022/5-1 5 megtörtént, az alperes az objektív tényeket értékelte, részletesen bemutatta azokat a bizonyítékokat, amelyekre alapítva állapította meg, hogy a számlakibocsátó a felperes felé a vitatott számlákban szereplő termékértékesítéseket nem végezte el, illetőleg, hogy a felperesnek tudomással kellett bírnia arról, adókijátszás részesévé vált, ugyanakkor az észszerűen elvárható intézkedéseket nem tette meg. [18] A felperes elévüléssel kapcsolatos hivatkozását tiltott kereset kiterjesztés miatt a rPp. 335/A. §

(1)bekezdése alkalmazásával érdemben nem vizsgálta. Hivatkozott arra, hogy az előzményi 17.K.700.034/2021/12. számú ítéletében a felperes eljárásjogi tartalmú keresetrészeit elbírálta, amely ítéletrészt a Kúria Kfv.I.35.028/2021/7. számú új eljárásra utasító végzése nem érintett, így az az eljárás tárgyát már nem képezte. Az Áfa tv. 120. §

1. a)pontja, 127. §
2. a)pontja alapján az adóhatóság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az adólevonási jogot a felperes adólevonásra jogosító hiteles számlák hiányában nem gyakorolhatta. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek elsődlegesen – az adóhatározatokkal együtt – a hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését, harmadlagosan a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését kérte a rPp. 270. §

(2)bekezdése alapján. [20] Jogszabálysértésként hivatkozott

(4)és

(6)bekezdéseire, az Áfa tv.

1. §-ára,
2. §

(1)bekezdésére, az Sztv. 15. §

(3)bekezdésére, az Sztv. 165. §

(2)bekezdésére, 166. §

(1)és

(2)bekezdéseire, továbbá a rPp. 206. §

(1)bekezdésére, a 221. §

(1)bekezdésére. Álláspontja szerint az adóhatóság

(1)bekezdését megjelölve előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem állapított meg a kereset elbírálásához szükséges tényállást, ítéletében csak a Kúria VI.Kfv.35.264/2022/5-1 6 határozatokat ismertette, azzal szövegszerű véleményegyezést mutatott, így indokolási kötelezettségének sem tett eleget, emellett hiányosan és több ponton iratellenesen értékelte a bizonyítékokat. Nem adta indokát, hogy a csatolt dokumentumok, különösen a CMR okmányok és mérlegjegyek miért nem alkalmasak az áru átvételének, illetve a gazdasági események megtörténtének igazolására. [23] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartását kérte. Hivatkozott a rPp.

1. §-ára, a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalmára, és arra, hogy az adóhatóság által széleskörűen lefolytatott bizonyítási eljárás azt támasztotta alá, hogy nem igazolt a számlakibocsátó felperes felé történő teljesítése. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos, az elsőfokú bíróság ítélete érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. [25] A Kúria jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem, valamint a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között az abban megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül, az eljárásban alkalmazandó rPp.
2. §

(2)bekezdése alapján. [26] A rPp. 271. §

(2)bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát a fél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. A rPp. 275. §

(1)-

(4)bekezdései alapján a Kúria a jogerős határozatot a rendelkezésre álló iratok alapján, a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, bizonyításnak nincs helye. Az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nem bíró eljárási szabály megsértésének kivételével a jogszabálysértő határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, helyette jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. [27] A Kúria rámutat arra, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk

(7)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen olyan bírósági, hatósági, más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. [28] Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a jogorvoslati jog tartalmának megállapításával, kimunkálva, hogy a jogorvoslathoz való jog olyan alkotmányos alapjog, amely tárgyát tekintve a bírói, hatósági döntésekre terjed ki, tartalmát tekintve pedig azt kívánja meg, hogy valamennyi, az érintett jogát vagy jogos érdekét (helyzetét) érdemben befolyásoló érdemi határozat felülvizsgálata érdekében legyen lehetőség más szerhez, vagy azonos szerv magasabb fórumához fordulni (...). Nem következik mindebből, hogy a jogorvoslatot elbíráló szervnek a kérelemnek minden körülmények között helyt kell adnia, az azonban feltétlenül, hogy az eljárási szabályok által meghatározott keretek között a jogorvoslati eljárást lefolytassák és a jogorvoslati kérelemben írtakat a jogszabályban foglaltak szerint érdemben megvizsgálják {3064/2014. (III.26.) AB határozat indokolás [15]– [17] bekezdés}. Kúria VI.Kfv.35.264/2022/5-1 7 [29] A felperes az Alaptörvény XXVIII. cikk

(7)bekezdésében foglaltakat alkalmazva járt el akkor, amikor a közigazgatási eljárásban meghozott határozatokkal szemben fellebbezést nyújtott be, majd a másodfokú adóhatározatok bíróság általi felülvizsgálatát kérte, végül az elsőfokú bíróság jogerős ítéletei ellen felülvizsgálati eljárásokat kezdeményezett. [30] A Kúria eljáró tanácsa teljes körűen egyetért a tény- és jogazonos ügyben meghozott Kfv.V.35.265/2022/5., Kfv.V.35.269/2022/

1. számú kúriai ítéletekben foglaltakkal, ezért azoktól sem a döntése rendelkezésében, sem indokolásában nem kíván eltérni. [31] A Kúria a korábbi jogerős ítéletet hatályon kívül helyező Kfv.I.35.028/2021/
2. számú végzésében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete tényállást, jogszabályi hivatkozást nem tartalmaz, indokolása hiányos, a kereset elbírálásához szükséges releváns tényeket nem állapította meg. A Kúria a rPp.
3. §

(5)bekezdése alapján a megismételt eljárásra vonatkozó kötelező, részletes iránymutatásában előírta a bizonyítékokon alapuló tényállás rögzítését, a bizonyítékok egyenkénti és egymással összefüggő értékelését, a kereset alapjául alkalmazandó jogszabályok megnevezését, és ez alapján a jogi álláspontja kimunkálását. Ezt követően abban a kérdésben kell állást foglalnia az elsőfokú bíróságnak, hogy az adóhatóság jogerős határozata megfelel-e az alkalmazandó jogszabályoknak vagy újabb eljárás és újabb határozat hozatala indokolt. [32] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság új eljárásban hozott ítélete továbbra sem tartalmazza a kereset elbírálásához szükséges tényállást, szó szerint a korábbi ítéletében foglaltakat rögzítette, amiből nem derül ki, hogy mely tények és bizonyítékok alapján állapította meg a korábbi álláspontjával szemben azt, hogy a kereset alaptalan. [33] A rPp. 221. §

(1)bekezdése szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást, az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, és hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el a rPp. 206. §

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően. [34] A Kúria több eseti döntésében (Kfv.V.35.515/2018/9., Kfv.I.35.023/2021/5., Kfv.V.35.109/2021/5., Kfv.I.35.102/2022/6.) rámutatott arra, hogy az ítélet tényállásának része az adóhatósági határozat megállapításainak ismertetése, azonban az nem helyettesíti a kereset elbírálásához szükséges, a bíróság által a bizonyítékok mérlegelése alapján megállapítandó tények rögzítését. Önmagában az adóhatósági eljárás és határozatok ismertetése nem jelenti az indokolási kötelezettség teljesítését és azt nem is pótolhatja. Ha az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást, a jogerős ítélet nem felülvizsgálható (Kfv.V.35.515/2018/9). [35] A bírósági ítélet jogi indokolásának megalapozottságához rögzíteni szükséges, hogy mi történt az érintett számlán szereplő ügyletek megkötése, a számlák befogadása során, a keresetben vitatott tények vonatkozásában számot kell adni arról, hogy a bíróság melyik bizonyítékot, milyen indokok alapján értékelt, ezen törvényi kötelezettségének a Kúria iránymutatása ellenére az elsőfokú bíróság továbbra sem tett eleget. Kúria VI.Kfv.35.264/2022/5-1 8 [36] Ezen túlmentően a jogerős ítélet indokolása nem tartalmazza azt a levezetést, amelyből az elsőfokú bíróság álláspontja az alkalmazandó jogszabályok értelmezésével összefüggésben megállapítható. Az ítélet indokolása ugyan rögzíti, hogy az adóhatóság eleget tett tényállás tisztázási kötelezettségének, és a gazdasági események szerződő felek közötti megvalósulását egyik fél sem tudta igazolni, továbbá, hogy az alperes vizsgálta a felperes tudattartalmát, az objektív tényeket értékelte, azonban az adóhatóság által megállapított tények, körülmények ismertetése mellett nem derül ki az ítéletből, hogy a felperes kereseti érvei tükrében mely tényeket talált bizonyítottnak és melyeket vetett el, mely kereseti állításokat értékelt megalapozottnak és milyen okból. Az elsőfokú ítélet sem a gazdasági események megvalósulása körében, sem a felperesi tudattartalom vonatkozásában nem tartalmaz a kereseti állásításokra reflektáló, azok tükrében az adóhatósági megállapítások jogszerűségét értékelő jogi levezetést. [37] A Kúria emellett megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget a kereset teljes körű elbírálása vonatkozó kötelezettségének, a felperes elévülési kifogását, az eljárási határidők számítására vonatkozó tényeket nem rögzítette, nem foglalt állást a hatósági mulasztás jogkövetkezményeit illetően, ezáltal sérült a rPp. 213. §

(1)bekezdése. [38] A Kúria kötelező utasításainak figyelmen kívül hagyása súlyos, az ügy érdemére kiható, a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható eljárási szabálysértés. [39] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a rPp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A rPp. 270. §

(1)bekezdése értelmében alkalmazandó 252. §

(4)bekezdés utolsó fordulata alapján elrendelte, hogy a pert az elsőfokú bíróság másik tanácsa tárgyalja. [40] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Kúria Kfv.I.35.028/2021/

1. számú és jelen végzésében foglaltak szerint kell eljárnia. Ítélete indokolásában a feltárt tényállás rögzítése mellett köteles a bizonyítékok egyenkénti és egymással összefüggő értékelésére, annak ismertetésére, hogy az általa megállapított tényeket mire alapozta, a keresetben foglalt hivatkozások elbírálásakor milyen jogszabályokat alkalmazott. Az elsőfokú bíróság köteles a keresetet teljes körűen elbírálni, ítéletében az eljárási határidők megtartására vonatkozó tényeket és az azokból a jogszabályok alapján levonandó következtetéseket is levezetni. A döntés elvi tartalma [41] Jogszabálysértő az elsőfokú bíróság ítélete, ha nem tesz eleget a Kúria hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatásnak, továbbra sem rögzíti a kereset elbírálásához szükséges tényállást, jogi indokolást. Záró rész [42] A Kúria az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése miatt a rPp.
2. §

(5)bekezdése alapján a felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét megállapította, melynek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Kúria VI.Kfv.35.264/2022/5-1 9 [43] A végzés ellen a rPp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak. [44] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a rPp. 274. §

(4)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. október
2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő