Bf.536/2020/12 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés) miatt 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés büntetések végrehajtási fokát börtönben állapította meg. Azok végrehajtását 1-1 évi próbaidőre felfüggesztette. A törvényszék a büntetések végrehajtása elrendelésének esetére a büntetések tartamába beszámította a vádlottak által előzetes fogva tartásban töltött időt, illetve akként rendelkezett, hogy a büntetések kétharmad részének letöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra. Ezen túlmenően 20 euró összegű vagyonelkobzást rendelt el, valamint kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség megfizetésére, míg a tolmács alkalmazása miatt felmerült 42.376 Ft vonatkozásában megállapította, hogy az az állam terén marad. [2] Az ítélet ellen az ügyészség mindkét vádlott – I.r. és II.r. – terhére, súlyosítás végett, a szabadságvesztés büntetés- és a próbaidő hosszabb tartamban történő megállapítása, valamint kiutasítás elrendelése érdekében jelentett be fellebbezést. [3] A vádlottak és védőik az elsőfokú ítéletet tudomásul vették. [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ügyészség fellebbezését maradéktalanul helytálló indokai alapján fenntartotta. [5] Átiratában rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le. A vádlottak bűnösségére vont következtetés Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.536/2020/12/VI. 2 okszerű, a cselekmény minősítése az anyagi jogi szabályoknak megfelelő. Törvényes a vagyonelkobzás alkalmazása is. Az alkalmazott büntetés enyhe, a korrupciós cselekmény magas fokú társadalomra veszélyessége folytán a büntetési célok teljesítésére nem alkalmas. A korrupciós cselekményt elkövető külföldi állampolgár vádlottak Magyarországon való tartózkodása nem kívánatos, ezért indokolt a kiutasításuk is. Indítványozta, hogy a Debreceni Ítélőtábla I. r. és II. r. vádlottal szemben a szabadságvesztés büntetést hosszabb tartamban állapítsa meg, továbbá a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaidejét emelje fel, továbbá a Btk. 59. §

(1)bekezdése és a 60. §

(2)bekezdése alapján az ukrán állampolgár vádlottakat Magyarország területéről határozott időre utasítsa ki. [6] A másodfokú nyilvános ülésen I. r. vádlott védője arra mutatott rá, hogy a vádlottak csak átutazóban voltak Magyarországon, és a cselekmény elkövetésével a céljuk a határon történő áthaladás megkönnyítése volt. Emiatt nem indokolt az elsőfokú bíróság által alkalmazott szankció súlyosítása. [7] II. r. vádlott védője szerint is helyesen mérlegelt az elsőfokú bíróság a szankció nemének és mértékének meghatározásánál. Az ügyészség súlyosításra irányuló fellebbezésének érvei nem helytállóak. A vádlottak mindvégig beismerték a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését, holott előterjeszthettek volna olyan védekezést is, amelyből a bűncselekményre irányuló szándék bizonyítása nehézkes lett volna. Kiemelte, hogy a vádlottak nem csempésztek semmit, így a cselekményük célja a vesztegetés elkövetésével nem valamely egyéb törvénytelen magatartás leplezésére irányult. Az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [8] A Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 599. §. szerinti nyilvános ülésen a korlátozott felülbírálat szabályai szerint bírálta felül, mivel az ügyészség perorvoslata kizárólag a szankció súlyosbítására irányult. (Be. 590. §

(3)bekezdése). [9] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabályt nem sértett, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezése törvényes, és a vádlottak magatartását az anyagi jog szabályainak megfelelően minősítette. [10] A büntetés kiszabása körben előterjesztett súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés nem alapos. [11] A Nyíregyházi Törvényszék által a vádlottakkal szemben alkalmazott szankciók összességükben alkalmasak a Btk.

1. §-ában meghatározott büntetési célok elérésére. Abban mind az általános, mind pedig a speciális bűnmegelőzési célok kellő mértékben kifejezésre jutnak. A bűncselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. Az enyhítő és a súlyosító körülmények megfelelő mérlegelésével az elsőfokú bíróság kellő indokát adta annak, hogy az általa alkalmazott büntetés miért marad el a törvényi középmértéktől, és miért tartotta elegendőnek a próbaidő tartamát a törvényi minimumban megállapítani. Az itt kifejtett érvekkel az ítélőtábla is messzemenőkig egyetértett. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.536/2020/12/VI. 3 [12] A vádlottak tényállásban írt magatartásának valós társadalomra veszélyességének megítélésénél, és így a büntetés mértékének meghatározásánál kellett figyelembe venni azt is, hogy a vesztegetés megítélésében a magyarországitól eltérő jogi kultúrában és társadalmi környezetben szocializálódott vádlottaknak a célja a bűncselekmény elkövetésével nem valamely egyéb, akár súlyosabb megítélésű bűncselekmény leplezése volt. A büntetlen előéletű vádlottak valójában csak azt a határátlépést próbálták elősegíteni, amelyhez - a határátlépéshez szükséges feltételek fennállta miatt - egyébként is minden törvényes joguk megvolt. [13] Nem tévedett az elsőfok a kiutasítás büntetés alkalmazásának mellőzésénél sem. A vádlottak esetében a kiutasítás alkalmazása a büntetés célján túlmenő jelentős joghátrányt jelentene figyelemmel Magyarország földrajzi elhelyezkedésére, tranzit mivoltára. [14] A fentieken kívül a Nyíregyházi Törvényszék döntése a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának meghatározására, a próbaidő tartamára, az esetleges beszámításra és feltételes szabadságra, továbbá a vagyonelkobzás alkalmazására, és a bűnügyi költség viselésére vonatkozóan is mindenben törvényes, ezért a Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - helyes indokainál fogva - a Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja, és a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [15] A Be. 613. §

(1)bekezdése alapján határozatában megállapította a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget és a Be. 576. §

(1)bekezdés b) pontja alapján rendelkezett annak viseléséről. [16] kizárja. Az ítélőtábla jelen határozata elleni fellebbezést a Be. 615. §

(5)bekezdése Debrecen,

1. május
2. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, Dr. Toma Attila sk. előadó bíró, Dr. Gömöri Olivér sk. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 3.B.365/2020/
3. számú ítélete a másodfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. május
5. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke