A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.034/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes cím1 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás cím2 Az alperes képviselője: Dr. Csillag Bernadett kamarai jogtanácsos A per tárgya: végrehajtási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt 108.K.703.815/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kfv.35.034/2025/2-I 2 Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A elsőfokú adóhatóság (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperessel szemben folyamatban volt adóvégrehajtási eljárásban a felperes pénzforgalmi számlái terhére 1.500.094 Ft tartozás behajtása érdekében hatósági átutalási megbízást bocsátott ki. [2] elő. A felperes a hatósági átutalási megbízással szemben végrehajtási kifogást terjesztett [3] A másodfokú adóhatóság (a továbbiakban: másodfokú adóhatóság) 6412523523/2021/NAV számú végzésével megállapította, hogy a hatósági átutalási megbízás 70.400 Ft erejéig jogszabálysértő, egyebekben a sérelmezett intézkedést helybenhagyta. A felperes tárhelyére
- március
- napján feltöltött végzést a felperes nem vette át. A kézbesítési vélelem beálltának dátuma
- április
- napja volt, így a döntés
- május
- napján véglegessé vált. [4] A felperes
- május
- napján előterjesztett beadványát a
- augusztus 26-án kelt nyilatkozatában foglaltak szerint kérte kézbesítési kifogásként elbírálni, a határidő túllépéssel szemben igazolási kérelemmel élt. [5] A másodfokú adóhatóság a felperes kézbesítési kifogását
- június
- napján kelt 6426706721 számú végzésével (a továbbiakban: másodfokú végzés) elutasította, mellyel szemben a felperes
- június
- napján fellebbezést terjesztett elő. [6] Az alperes
- augusztus
- napján kelt 6427315128 számú végzésével a másodfokú végzést helybenhagyta. [7] A felperes keresettel támadta költségmentesség engedélyezését kérte. az alperes végzését, tárgyalás tartását, [8] A per folyamatban léte alatt az elsőfokú bíróság 108.K.703.815/2022/
- számú végzésével a felperes személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasította, melyet a Fővárosi Ítélőtábla 1.Kpkf.750.347/2023/
- számú végzésével helybenhagyott. [9] Az elsőfokú bíróság
- december
- napján kelt
- sorszámú végzésével tájékoztatta a felperest arról, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)bekezdése szerint egyszerűsített perben a tárgyaláson kívüli eljárás szabályai szerint jár el. [10] A felperes a
- sorszámú végzéssel szemben fellebbezést terjesztett elő, vitatva a tárgyaláson kívüli elbírálást. Kúria VI.Kfv.35.034/2025/2-I 3 [11] Az elsőfokú bíróság
- február
- napján kelt
- sorszámú végzésével a felperes fellebbezését a Kp.
- §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással – a döntés fellebbezéssel nem támadható - visszautasította. [12] A felperes igazolási kérelmet is tartalmazó fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla
- április
- napján kelt 3.Kpkf.750.378/2024/
- számú végzésével bírálta el, az igazolási kérelmet elutasította, a fellebbezést visszautasította. [13] A felperes igazolási kérelmet is tartalmazó fellebbezése folytán eljárt Kúria
- szeptember
- napján kelt Kpkf.I.35.222/2024/
- számú végzésével az igazolási kérelmet elutasította, a felperes fellebbezését visszautasította. Az elsőfokú bíróság ítélete [14] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [15] Indokolásában rögzítette, hogy felperes a végrehajtási kifogást elbíráló végzés kézbesítésekor rendelkezett elektronikus tárhellyel, mivel a végrehajtási kifogást is elektronikus úton nyújtotta be, az adóhatósággal történő kapcsolattartás során az elektronikus utat választotta, az eljárásban valamennyi irat kézbesítését elektronikus úton kérte. Az alperes helytállóan mutatott rá arra, hogy a végrehajtási kifogást elbíráló másodfokú adóhatóság jogszerűen küldte meg végzését a felperes elektronikus tárhelyére, melyet a kézbesítés kétszeri megkísérlését követően sem vett át, ezért azt az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: EÜSZtv.)
- §
(4)bekezdés c) pontja alapján a második értesítést követő
- munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. [16] Az elsőfokú bíróság az alperes keresettel támadott végzésének semmisségére, az ügyintézési határidő túllépésére, a kézbesítés átvételét akadályozó körülményekre, a tisztességes eljárás, a hatékony jogorvoslathoz való jog, a tájékoztatási kötelezettség, a megkülönböztetés és részrehajlás tilalmának megsértésére vonatkozó felperesi hivatkozásokat, mint alaptalant elutasította. A felülvizsgálati kérelem, a befogadás iránti kérelem [17] A felperes felülvizsgálati kérelme befogadhatósága körében az I. pontban jogszabály megjelölés nélkül hivatkozott a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására, mellyel összefüggésben az alábbi kérdéseket vetette fel: I.
- Mérlegelheti-e a bíróság a tárgyalás kitűzését, ha a felperes keresetlevelében tárgyalás tartását kérte. I.
- Eljárhat-e a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint. I.
- A bíróság az irat kézbesítési kötelezettségét teljesíti-e akkor, ha az iratok megismerését oly módon biztosítja, hogy azok megtekinthetőségéről a feleket tájékoztatja. I.
- A
- évi CLIII. törvény (Avt.) és a
- évi CLI. törvény (Air.) kógens rendelkezései kötik-e a bíróságot. I.
- Az elsőfokú bíróság folytathat-e érdemi bírósági eljárást nem a jogerős adóhatósági határozatot hozó szervezeti egységgel szemben. I.
- Eltérhetnek-e az alsóbb fokú bíróságok a költségmentesség elbírálásakor a
- évi CXXVIII. törvény
- §
(1)bekezdésében rögzítettektől. Kúria VI.Kfv.35.034/2025/2-I 4 [18] A felvetett jogkérdések különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége kapcsán arra hivatkozott, hogy valamennyi adózó adóeljárások alanya, akiknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az adóhatósági eljárás során a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő jogértelmezés keretei között folyik az eljárás. Utalt a tisztességes ügyintézéshez való joggal összefüggésben a Kúria Kfv.37.591/2022/7., Kfv.I.35.110/2023/6. számú döntéseire, a 3223/2018. (VII. 2.) AB határozat [28] bekezdésére. [19] Megítélése szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, hogy az elsőfokú bíróság a Kp. 77. §
(1)bekezdését megsértve kérelme ellenére nem tartott tárgyalást, nem a jogerős, adóhatósági határozatot hozó szervezeti egységgel (jelen esetben a másodfokú adóhatóság.a) szemben folytatta le a bírósági eljárást. [20] A felülvizsgálati kérelmét
- január 27-én kiegészítette, melyben visszautalt az elsőfokú ítéletben, illetve korábban előterjesztett beadványaiban foglaltakra, hangsúlyozva, hogy az elsőfokú bíróság eljárása nem volt tisztességes. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [22] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [23] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés Kúria VI.Kfv.35.034/2025/2-I 5 miatt indokolt. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [25] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [26] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [27] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára, a joggyakorlat egységének biztosítására jogszabályi megjelölés nélkül hivatkozott, azonban az általa megjelölt jogszabálysértéseken túl (tárgyalás tartásának hiánya, nem megfelelő szervezeti egységgel szemben lefolytatott eljárás) nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [28] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben szintén nem jelölt meg. [29] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont] a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes erre a befogadási okra is jogszabályi megjelölés nélkül hivatkozott, és nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna, továbbá, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyeknek Kúria VI.Kfv.35.034/2025/2-I 6 jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Önmagában az az általános hivatkozás, hogy valamennyi adózó adóeljárás alanya, és az adóhatósági eljárásokat a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő jogértelmezés keretei között kell lefolytatni, nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem erre a befogadási okra alapított befogadását. [30] Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy sem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható. [31] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A Kúria rögzíti, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. Az alperesi eljárásban elkövetett jogsértésekre hivatkozás a befogadás alapjául nem szolgálhat. A megjelölt jogszabályoknak (Avt., Air.) a bíróság általi jogértelmezése az érdemi felülvizsgálat és nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.VI.35.674/2021/2.). A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [32] A felperes felülvizsgálati kérelme I. pontjában I.1. – I.6. pontokban olyan kérdéseket fogalmazott meg, amelyek álláspontja szerint jogértelmezést igényelnek. Önmagában azonban a vélt, vagy valós jogi probléma megfogalmazása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti feltételek alátámasztására nem alkalmas. [33] A felperes a Kp. 77. §
(1)bekezdése megsértésére utalással sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság kérelme ellenére nem tartott tárgyalást, jogsértően járt el az egyszerűsített per szabályai alapján. Rögzíti a Kúria, hogy a Kp. 124. §
(2)bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor az elsőfokú bíróság köteles az egyszerűsített per szabályait alkalmazni. A Kp. 124. §
(5)bekezdése írja elő a tárgyaláson kívüli elbírálást. Nem a felperes kérelmétől függ, hogy a bíróság az általános szabályok, vagy az egyszerűsített perre vonatkozó szabályok szerint jár el. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette a per eljárásjogi kereteit, járulékos közigazgatási cselekmény felülvizsgálata esetén az egyszerűsített perre vonatkozó szabályok alkalmazását. Erre hivatkozással a felülvizsgálati kérelem nem volt befogadható, ahogy erről a Kúria több eseti döntésében már állást foglalt (Kfv.I.35.121/2022/3., Kfv.I.37.681/2024/4.). [34] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem a jogerős adóhatósági határozatot hozó szervezeti egységgel, a másodfokú adóhatóság.ával szemben folytatta le a bírósági eljárást. E kérdést, reá irányuló kereset hiányában a Kúria a Kúria VI.Kfv.35.034/2025/2-I 7 rendkívüli jogorvoslati eljárásban elsőként nem vizsgálhatja, így befogadási okként sem volt figyelembe vehető. [35] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogási okra jogszabályi megjelöléssel úgyszintén nem hivatkozott, azonban a tisztességes eljárás megsértésével összefüggésben a felülvizsgálati kérelem III.1., III.2. pontjaiban - a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglaltak megjelölése nélkül - utalt a Kúria Kfv.37.591/2022/7., és a Kfv.I.35.110/2023/
- számú eseti döntéseire. A Kúria az összevetés elvégzését követően eltérést nem tárt fel, így a felülvizsgálati kérelem a Kp.
- § b) pontja alapján sem volt befogadható. [36] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem tartalmaz, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [37] Mindezek folytán Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
- §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [38] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [39] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- február
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró Kúria VI.Kfv.35.034/2025/2-I A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... 8