← Magyarország

Mf.30048/2024/6 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a szakszervezet az alapszabályának tartalmával igazolja, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelően jött létre, célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és működési területe az adott munkáltatóra is kiterjed, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Mf.V.30.048/2024/

  1. Felperes: Felperes 1 cím1 Felperesi képviselő: Krisztina Ilona ügyvéd) Dr. Bajusz Krisztina Ilona Ügyvédi Iroda (képv.: dr. Bajusz (cím9) Alperes: Alperes 1 cím 2 Alperesi képviselő: Ormai, Papp, Czike és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLp Ügyvédi Iroda (cím6), Bálint György Rudolf Ügyvédi Iroda (cím7), valamint Dr. Torma Gergely Ügyvédi Iroda (cím8) A per tárgya: munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet Az elsőfokú bíróság neve és a fellebbezéssel támadott határozatának száma: Tatabányai Törvényszék,52.M.70.078/2023/
  2. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: Alperes,
  3. Í t é l e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a felperes az alperesnél
  4. december 4-étől képviselettel rendelkező szakszervezet. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.048/2024/6 2 Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forint perköltséget. Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a „NAV Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” megnevezésű 10032000-01070044-09060018 számú költségvetési számlára 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő
  5. napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését és a bírósági ügyszámot, valamint az alperes adószámát is. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A másodfokú bíróság által irányadónak tekintett tényállás szerint a felperes a Szakszervezeti Szövetség (Szakszervezeti Szövetség rövidített neve) jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, képviselője tv. képviselő titkár. A Szakszervezeti Szövetség rövidített neve alapszabálya rögzíti, hogy működési területe kiterjed Magyarország egészére. A Szakszervezeti Szövetség rövidített neve önkéntes szövetkezés, illetve társulás alapján jött létre. Tömöríti a meghatározott területeken tevékenykedő gyártó, előállító, feldolgozó, kutatófejlesztő, tervező, építő-szerelő, szolgáltató, humán és egészségügyi szolgáltató, kereskedelmi, forgalmazó, marketing, pénzügyi, oktatási, képzési és továbbképzési, igazgatási, ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeteknél munkahelyeken, területen működő szakszervezeteket, szövetségeket, tagszervezeteket. [2] A Szakszervezeti Szövetség rövidített neve tagszervezetei (alapszervezetei) a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve alapvető egységei. A Szakszervezeti Szövetség rövidített neve és az önálló bejegyzéssel rendelkező tagszervezetek, szakágazati szövetségek, területi szervezetek önálló jogi személyek. A Szakszervezeti Szövetség rövidített neve-t alkotó, önálló bejegyzéssel nem rendelkező tagszervezetek (munkahelyi, területi alapszervezetek stb.), amelyeknek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működésükhöz szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkeznek, a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve alapszabályából következően származtatott jogi személyiséggel rendelkeznek. [3] A felperes saját alapszabállyal rendelkezik, amely a bíróságon külön nyilvántartásba vételre nem került, mivel a felperes nem önálló jogi személy, származtatott jogi személyiséggel rendelkezik. A felperes
  6. december
  7. napjától hatályos alapszabálya szerint működési területe kiterjed Magyarország egészére, a jelen alapszabályhoz fűzött melléklet szerinti munkáltatóknál foglalkoztatottakra. [4] A felperesnek, mint szakszervezetnek alapvető feladata a munkahelyi szintű egyéni és kollektív érdekvédelem, a munkavállalók tevékenységének erkölcsi és anyagi megbecsülésének előmozdítása. A szakszervezet megkülönböztetett figyelmet fordít a Győri Ítélőtábla V.Mf.30.048/2024/6 3 munkavállalói jogok biztosítására, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megteremtésére, a kollektív szerződésben és az évenkénti bérmegállapodásban elérhető munkavállalói pozíciókra. [5] Az alapszabály
  8. pontja a szervezeti felépítés körében rögzíti, hogy a tagok közös érdekeik képviseletére (szakmai, munkahelyi, vagy más alapon) szakszervezeti csoportokat alakíthatnak. Az önálló csoport létrehozásához legalább 3 fő szükséges. A szakszervezeti csoport önállóan gazdálkodik az adott munkáltatónál foglalkoztatott tagjaira tekintettel befizetett tagdíjjal. A szakszervezeti csoport a munkahelyi érdekvédelem önálló szerve, az adott munkáltatónál foglalkoztatott tagjai érdek-képviseletét látja el. A bizalmi önállóan képviseli a szakszervezeti csoportot a munkáltatónál, személye bejelentésre kerül az adott munkáltatónak és megilleti a munka törvénykönyvéről szóló
  9. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkajogi védelem. A bizalmi testület a szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve, amely a megválasztott bizalmikból automatikusan megalakul. A bizalmi testület jogosult az alapszabály módosítására. [6] A felperes alapszabályának melléklete tartalmazza a szakszervezeti csoportnyilvántartást a képviseleti jogosultságok alapján, az érintett munkáltatók megjelölésével, amelyben szerepel a Felperes 1 alperesi csoportja a főbizalmi és a főbizalmi-helyettesek megjelölésével. [7] A Szakszervezeti Szövetség rövidített neve, valamint Felperes 1
  10. május 2-án kelt levélben tájékoztatta az alperest, hogy
  11. április 28-án megalakult a Felperes 1 alperesi csoportja, és bejelentették a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet tisztségviselőit: név 1 főbizalmit, valamint név 2 és név 3 főbizalmi-helyetteseket, akiket munkajogi védelem illet meg. Az alperes
  12. június
  13. napján kelt válaszlevelében arról tájékoztatta a felperest, hogy nem rendelkezik a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve Mt.
  14. §

(2)b) pontjában foglaltaknak megfelelő alapszabályával, ami a képviseleti jogát igazolja. A felek közötti peren kívüli egyeztetés nem vezetett eredményre. [8] tv. képviselő, felperes titkára
  1. december
  2. napján email üzenetet küldött a felperes levelezőlistájára, valamint további 5 megadott e-mail címre, és felhívta a címzetteket, hogy távszavazással szavazzanak az alapszabály pontosításáról, továbbá a megválasztott tisztségviselők és a munkáltatók listáját tartalmazó bővített verzióról. Az e-mail mellékletét képezte a „Felperes 1 alapszabálya 2006., módosítva
  3. december 4-ei hatállyal egységes szerkezetben” megnevezésű dokumentum. [9] A
  4. december
  5. napján kelt, „A Felperes 1 alapszabályának és sztrájkszabályzatának távszavazással lebonyolított módosításáról” szóló jegyzőkönyv rögzíti, hogy
  6. december 1-jén 23 főbizalmi részére határozati javaslatok kiküldésre kerültek, és a szavazólappal együtt a főbizalmik a módosított alapszabály és sztrájk szabályzat tervezetet megkapták. A szavazásra jogosultak 78%-a az alapszabály módosítását elfogadta. A módosítás következtében az alapszabály felperes „működési területe” címszó alatt kifejezetten rögzítette, hogy az alapszabály melléklete tartalmazza azon munkáltatókat, amelyeknél felperesnek szakszervezeti csoportja működik. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.048/2024/6 4 [10] A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben, melyben annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a felperes az alperesnél az Mt.
  7. § szerinti képviselettel rendelkező szakszervezet. A felperes kereseti kérelme indokolásaként előadta, hogy a Felperes 1 alperesi csoportja megalakulásának, és a munkajogi védelemben részesülő tisztségviselők személyének bejelentését követően az alperes érdemi tárgyalás helyett kifogásolta, a felperes nem igazolta megfelelően, hogy a Felperes 1 alperesi csoportja az alperesnél képviselettel rendelkező szakszervezet. Az alperes többszöri kérésre sem jelezte, hogy milyen igazolást fogadna el a fenti tény alátámasztására. Előadta, hogy alapszabályát megküldte az alperes részére. [11] A felperes kifejtette, hogy az alperes az érdekvédelmi tevékenység megkezdését ellehetetleníti, a tisztségviselői részére munkaidő-kedvezményt nem biztosít. E körülményre tekintettel a képviseleti jog bírósági megállapítása a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása érdekében szükséges, a jogviszony természeténél fogva marasztalás nem kérhető. A felperes keresetlevele mellékleteként csatolta a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve alapszabályát, továbbá a felperes alapszabályát. [12] A felperes hangsúlyozta, a felperesi szakszervezet bírósági bejegyzése megtörtént, önálló vagyonnal és szervezettel rendelkezik, így a származtatott jogi személyiségre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. Előadta, hogy származtatott jogi személyként önálló bírósági bejegyzése nem lehetséges, azt a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve nyilvántartásán belül kell megjeleníteni. E körben hivatkozott a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
  8. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.)
  9. § és
  10. § rendelkezéseire. Kiemelte továbbá, hogy a Cnytv.
  11. §
(1)bekezdés alapján a civil szervezetek nyilvántartása és országos névjegyzéke közhiteles, ezért nem vitatható, hogy a felperes jogi személy, és megfelelően nyilvántartott szervezet. [13] A felperes kifejtette, hogy a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve alapszabályának 8.
  1. pontja alapján a származtatott jogi személyek a saját alapszabályuk szerint működnek, amely nem lehet ellentétes a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve alapszabályával. A felperes álláspontja szerint a származtatott jogi személyiség nem eredményezheti, hogy a felperes ne minősüljön szakszervezetnek. Hangsúlyozta, hogy az Mt.nek nincs olyan rendelkezése, mely szerint csak az a szervezet lehet szakszervezet, amely már így is alakult. E körben hivatkozott a BH1992.
  2. számú eseti döntésre. A felperes álláspontja szerint jelen perben nem vizsgálható, hogy a szakszervezet jogszerűen működik-e, annak megítélése a civil szervezeteket nyilvántartó bíróság feladata. [14] Az alperes a felperes kereseti kérelmének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Ellenkérelme indokolásaként előadta, hogy megvizsgálta a felperes képviseleti jogát, és azt állapította meg, hogy azt a felperes felhívás ellenére nem igazolta megfelelően. Az alperes hangsúlyozta, hogy az Mt.
  3. §
(1)bekezdése,
(2)b) pontja alapján a szakszervezet számára biztosított jogok a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg. A munkáltatónál képviselettel az a szakszervezet rendelkezik, amelyik – alapszabálya szerint – a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet vagy tisztségviselővel rendelkezik. Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül, a szakszervezet alapszabályának rendelkezését kell vizsgálni. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.048/2024/6 5 [15] Az alperes hivatkozott az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 4. §
(1)és
(2)bekezdéseire, a Cnytv.
  1. § a) pontjának rendelkezésére, amely értelmében az egyesületet a bíróság tartja nyilván. A Cnytv.
  2. §
(1)a) pontja alapján a nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza a létesítő okirat módosításának időpontját. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:71. §
(3)bekezdés, a 3:76. §
(1)bekezdés értelmében az alapszabály módosítása az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozik, és ahhoz a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. [16] Az alperes kifejtette, hogy a felperes nem rendelkezik olyan alapszabállyal, amely az Mt. 270. §
(2)b) pontjának megfelel. Az alapszabály elfogadása önmagában nem elegendő a szakszervezet létrejöttéhez, a szakszervezet megalakításához a nyilvántartásba vétel is szükséges. A szakszervezet megalakulása és bíróság általi nyilvántartásba vétele közötti időtartam alatt nem gyakorolhatja az Mt. által biztosított jogosultságokat. A szakszervezet alapszabálya rögzíti, hogy a szakszervezet a munkáltatónál a képviseletet miként alakítja ki, a képviseleti jog megállapításánál a szakszervezet alapszabályából kell kiindulni. Az alperes az alapszabály
  1. december 4-ei módosításának csatolását követően az alapszabály mellékletével összefüggésben kifejtette, hogy a mellékletben feltüntetett munkáltatók nem tekinthetők úgy, mintha azok az alapszabályba kerültek volna beillesztésre. Az alperes hivatkozott a Kúria BH2022.
  2. számú eseti döntésére. [17] Az alperes álláspontja szerint a csatolt iratokból és a felperes nyilatkozataiból az állapítható meg, hogy a felperest a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve – és nem a munkavállalók – hozták létre, így nem felel meg az Mt.
  3. §
(2)a) pontjában foglalt feltételeknek. A felperes nem igazolta, hogy az Mt. szerinti szakszervezetnek tekinthető, így az Mt.
  1. § szerinti igényérvényesítési joggal nem rendelkezik, ezért a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  3. §
(1)g) pontja, valamint 240. §
(1)a) pontja alapján a per megszüntetésének van helye. [18] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, ítéletében megállapította, hogy a Felperes 1 felperes az alperesnél az Mt.
  1. § szerinti képviselettel rendelkező szakszervezet. Az elsőfokú bíróság az alperest kötelezte a perköltség viselésére. [19] Az elsőfokú bíróság határozata meghozatalánál az Mt.
  2. §-ára, a Ptk. 3:
  3. §ára, a 3:
  4. §
(5)bekezdésére, a Cnytv.
  1. §-ára, a
  2. §
(1)bekezdésére, a 92. §
(1)bekezdésére volt figyelemmel és elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes szakszervezetnek tekinthető-e. [20] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék nyilvántartása szerint a felperes a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve jogi személyiségű szervezeti egysége, amelynek képviselője tv. képviselő titkár. A Cnytv. 86. §
(1)bekezdés értelmében ezen adatok közhiteles adatok. A bíróság rögzítette, hogy a törvényszék, mint munkaügyi bíróság nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy a civil szervezetek nyilvántartása valós adatokat tartalmaz-e; a közhiteles nyilvántartás adataival ellentétes bizonyítékok hiányában a bíróság valósnak fogadta el, hogy a felperes a Szakszervezeti Győri Ítélőtábla V.Mf.30.048/2024/6 6 Szövetség rövidített neve jogi személyiségű szervezeti egysége, amely a jogszabályi feltételeknek megfelelően jött létre, és került bejegyzésre a közhiteles nyilvántartásba, mint jogi személyiségű szervezeti egység. [21] A bíróság a közhiteles nyilvántartás, a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve, valamint a felperes fent hivatkozott alapszabályi rendelkezései alapján elfogadta, hogy felperes a jogszabályi kritériumoknak megfelelően jött létre, és elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, amely körülményre tekintettel felperes szakszervezetnek minősül. [22] Az elsőfokú bíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy felperes a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül-e. Megállapította, hogy az alapszabály mellékletének jogi sorsa az alapszabályéval egyező, attól nem különíthető el, és rangsor sem állítható fel közöttük. Rámutatott, hogy a felperes a
  1. december 4-ei módosításban az alapszabály működési területénél rögzítette, hogy a felperes működési területe a melléklet szerinti munkáltatóknál foglalkoztatottakra terjed ki. [23] Az elsőfokú bíróság értékelte, hogy a felperes a perben közjegyzői tanúsítvánnyal igazolta, hogy tv. képviselő titkár
  2. december
  3. napján a felperes levelezőlistáján lévő személyeknek, valamint további 5 személynek távszavazásra megküldte a
  4. december
  5. nappal hatályos alapszabály-módosítás tervezetét és a jegyzőkönyvvel a felperes igazolta, hogy a szavazásra jogosultak 78% az alapszabály módosítását elfogadta. [24] A bíróság nem osztotta alperes azon kifogásait, hogy a közjegyzői tanúsítvány nem igazolja kétséget kizáróan, hogy az e-mail címek kikhez tartoznak; a címzettek valóban szavazásra jogosultak voltak; a főbizalmik az e-mailt és az ahhoz csatolt módosítást valóban megkapták, és arról miként és mikor szavaztak; az e-mail kiküldésének mi volt a pontos időpontja; továbbá, hogy az e-mail vagy annak csatolmánya nem került bármilyen módon módosításra számítástechnikai eljárással. A felperes az eljárási rend alapján hozott döntést magára nézve kötelezőnek tekintette, a munkaügyi bíróság az alapszabály módosítás szabályszerűségét ezt meghaladóan nem vizsgálhatta. A bíróság e körben hivatkozott az EBH2009.
  6. számú határozatra. [25] A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a felperes alapszabálya a mellékletben kifejezetten nevesítette az alperesnél létrejött szakszervezeti csoportot, ezzel az alperesnél fennálló képviseletre vonatkozó jogosultságot adott a felperesnek, amely körülményre figyelemmel a felperes az Mt.
  7. §
(2)b) pontja alapján az alperesnél képviseletre jogosult szakszervezetnek minősül. [26] A bíróság kitért arra, hogy az alapszabály módosítása a felperes működési területe vonatkozásában utalást tartalmaz az alapszabály mellékletére. Erre az alapszabály módosításra
  1. december
  2. napján a per folyamatban léte alatt került sor. A bíróság egyrészt rögzítette, hogy a per szempontjából egy átmeneti időszakban (a per megindításától az alapszabály
  3. december 4-ei módosításáig) nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a melléklet az alapszabály szerves részét képezi-e, ez nem változtat azon a tényen, hogy a bíróság döntésének meghozatalakor hatályos alapszabály már egyértelmű utalást tartalmazott a mellékletre. A bíróság másrészt hangsúlyozta, hogy az alperes a per során a Győri Ítélőtábla V.Mf.30.048/2024/6 7 felperesi alapszabállyal és annak módosításával kapcsolatban számos szabálytalanságra hivatkozott, azt azonban nem kifogásolta, hogy az alapszabály ilyen tárgyban történt módosítására a per folyamatban léte alatt került sor. [27] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be törvényes határidőn belül fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalra utasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az általa feltárt tényállásból okszerűtlen következtetéseket vont le, ítélete több ponton téves jogi következtetéseket és érveléseket tartalmaz. [28] Az alperes szerint az Mt. rendelkezéseit sérti az elsőfokú bíróság azon álláspontja, miszerint a szakszervezet működése során nincs szükség a szakszervezeti minőség megfelelő igazolására, a szakszervezet számára biztosított jogok gyakorlásához a képviselet megfelelő igazolására, az Mt.
  4. §
(2)b) pontja alkalmazása esetén nincs szükség az alapszabály jogszabályoknak megfelelő módosítására, illetve a módosítás igazolására. [29] Az alperes fellebbezése indokolásában kiemelten hivatkozott arra, hogy a perbeli beadványaiban, a tárgyalás során – különösen a
  1. december
  2. napján megtartott perfelvételi tárgyaláson – az alperes érvelésének központi elemeként adta elő, hogy a felperes alapszabályából nem derül ki, a felperes a munkavállalók által létrehozott szervezet-e vagy a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve hozta-e létre. A felperes olyan bizonyítékokat nyújtott be, amelyek alapján azt a következtést lehet levonni, hogy a felperest a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve hozta létre, és nem a munkavállalók, így a jogszabályban foglalt feltételeknek nem felel meg. Később a felperes maga is nyilatkozott, hogy a felperest a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve hozta létre. [30] Az alperes hivatkozott a Civil tv.
  3. §
(2)bekezdésére, mely szerint „az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre”, valamint a Ptk. 3:
  1. §-a szerint „az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy akaratnyilatkozata szükséges”. A felperes olyan bizonyítékot nem terjesztett elő, amely igazolta, hogy név4 tizedmagával, 2006 decemberében valóban szakszervezetet hozott létre. [31] Az elsőfokú bíróság nem észlelte a felperes rendezetlen jogi státuszát és folytatta az eljárást. A bíróság a felperes származtatott jogi személyiségéből és a polgári jogi szabályokból vezette le a felperes jogi személyiségét, annak ellenére, hogy a peres felek közötti vita abban állt, hogy a felperes munkavállalók szervezete-e vagy sem, tekintettel arra, hogy az Mt.
  2. §
(2)a) pontja a szakszervezeti státusz feltételévé ezt teszi, nem pedig a jogi személyiség meglétét. [32] Az alperes utalt arra, hogy a következetesen érvényesülő bírósági gyakorlat és kommentár irodalom szerint abban az esetben, ha nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül-e, úgy a szakszervezet alapszabályának rendelkezéseit kell megvizsgálni. Az Mt. 270. §
(2)b) pontjában található feltétel szerint a képviseletre jogosultságot az alapszabályban kell Győri Ítélőtábla V.Mf.30.048/2024/6 8 szabályozni. A felperes
  1. június
  2. napján keresetet indított a szakszervezeti bejelentés jogszerűségének megállapítása iránt és a per megindításának idején a képviseleti jogot megfelelően igazoló alapszabállyal nem rendelkezett, a felperes által ilyennek vélt irat bemutatására
  3. december
  4. napján kelt előkészítő irat csatolmányaként került sor. [33] Az alperes álláspontja szerint a felperes az elsőfokú eljárásban sem igazolta minden kétséget kizáróan, hogy alapszabálya rendelkezései megfelelően rögzítik az alperesnél fennálló képviseletet. Az alperes az elsőfokú eljárás során számos alkalommal kifogásolta, hogy a jogszabály által megkövetelt, az alapszabály módosítására irányuló határozat nem került benyújtásra. A
  5. december
  6. napján módosított alapszabály utal annak mellékletére, amely tartalmazza az alperes megnevezését, de a felperes ezzel sem igazolta, hogy az alapszabály módosítására a jogszabályi követelményeknek megfelelően került sor. [34] Az alperes szerint az ítélet tévesen vont le a csatolt iratokból olyan következtetést, amely szerint a jogszabály által megkövetelt igazolásra sor került. A felperes által csatolt és az elsőfokú bíróság által perdöntő jelentőségűként elfogadott, távszavazásról szóló jegyzőkönyv csak arról tudósít, hogy
  7. december
  8. napján a „határozati javaslatok” a 23 főbizalmi részére megküldésre kerültek. A felperes
  9. május
  10. napján egy olyan közjegyzői ténytanúsítvánnyal állt elő, amellyel a távszavazás jogszerűségét, valamint azt igyekezett alátámasztani, hogy a főbizalmik a módosítani kívánt alapszabályt és annak mellékletét illetően megfelelően szavaztak. A közjegyzői ténytanúsítványban és az ahhoz csatolt, a távszavazás során állítólagosan a főbizalmik részére megküldött e-mail-ről készült fényképfelvételen a határozati javaslatok nem szerepeltek. A közjegyzői ténytanúsítvány szerint az e-mail mellékletét az egységes szerkezetbe foglalt,
  11. december
  12. napjától hatályos alapszabály képezte. Az elsőfokú bíróság tévesen jutott olyan következtetésre, amely szerint a közjegyzői tanúsítvány megfelelően igazolta az alapszabály jogszabályoknak megfelelő, határozati módosítását. [35] Alperes hivatkozott arra, hogy a tanúsítvány egyáltalán nem bizonyítja az alapvető fontosságú tényeket. A felperes által csatolt bizonyítási eszközök alkalmatlanok voltak arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéleti bizonyossággal meggyőződjön arról, hogy a felperes az alapszabályát a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően módosította és így az alperesnél képviseleti joggal rendelkezik. Az alperes észrevételezte, hogy a számítástechnikai eszközökkel igazolni kívánt tények kapcsán a munkaügyi perekben a bizonyítás terhét viselő félnek kellett volna viselni annak következményét, hogy kétséget kizáróan nem igazolta a becsatolt adatok hitelességét és azt, hogy azok nem manipulátak. Az alperes jelezte, hogy igazságügyi informatika szakértő kirendelése lett volna indokolt, az elsőfokú bíróság azonban a szakértő kirendelését mellőzte. [36] Az alperes kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a perfelvétel lezárása után újabb és újabb lehetőséget biztosított a felperes számára, hogy álláspontját okirati bizonyítékokkal, utólagosan konstruált bizonyítási eszközökkel támassza alá. Álláspontja szerint a felperes terhére kellett volna értékelni, hogy következetesen elmulasztotta határidőben, kétséget kizáróan igazolni szakszervezeti státuszát és képviseleti jogát is. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.048/2024/6 9 [37] Az alperes a pertárgy értékét 600.000 forintban, a fellebbezési illeték összegét az illetékről szóló
  13. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  14. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint 48.000 forintban határozta meg. [38] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Tárgyalás tartását nem kérte. [39] A felperes előadta, hogy
  1. május 2-án tájékoztatta az alperest a szakszervezeti tisztségviselők megválasztásáról, de az alperes mindent megtett annak érdekében, hogy a szakszervezeti munkát ellehetetlenítse. Az elsőfokú eljárás elhúzódása érdekében is mindent megtett az alperes, hogy továbbra se tudjon szakszervezet működni az alperesnél. [40] Az alperes fellebbezésében vitatta, hogy a szakszervezetet munkavállalók hozták létre. Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott a felperes, hogy a Cnytv.
  2. §
(1)bekezdése szerint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása és az országos névjegyzék közhiteles, ezért nem vitatható, hogy a felperes jogi személy és megfelelően nyilvántartott szervezet. A felperes hivatkozott arra is, hogy az Mt-ben biztosított jogok alkalmazása szempontjából tovább él az a bírói gyakorlat, amelynek értelmében a nem szakszervezet elnevezésű munkavállalói érdekképviseleti szervezet is a szakszervezet jogosítványait gyakorolhatja, jogállása megegyezik a szakszervezetével (BH1992.499.). [41] A felperes származtatott jogi személynek minősül, de ez nem érinti a szakszervezeti minőséget. A származtatott jogi személyiség egy jogtechnikai formája a jogi személyiség megszerzésének, de ez nem érinti azt a körülményt, hogy a szakszervezet tagjai munkavállalók. A felperes igazolta, hogy a felperes rövidített neve tagjai munkavállalók és érdekképviseleti tevékenységet folytatnak. A felperes alapszabályából egyértelműen megállapítható, hogy a szervezet elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. [42] A bizonyítási eljárás az alperes rosszhiszemű magatartása, folyamatos – indokolatlan – ellenkérelem változtatása és folyamatos általános, bizonyítékokkal soha alá nem támasztott vitatása miatt húzódott el. A fellebbezésben foglalt, a közjegyzői ténytanúsítványra vonatkozó nyilatkozat is ezt a rosszhiszeműséget mutatja. A felperes közokirattal igazolta, hogy jogszerűen lett összehívva a szavazás. A felperes többször hivatkozott rá, hogy az elsőfokú bíróság, mint munkaügyi bíróság nem állapíthatja meg, hogy felperes jogellenes működik, ezt kizárólag a Fővárosi Törvényszék, mint civil szervezetek nyilvántartó bíróság vizsgálhatja. [43] Az alperes tényként kezeli, hogy az elsőfokú bíróság elfogult volt, de nem jelölte meg, hogy ebből milyen következtetéseket von le és vajon mit kér ezen okból kifolyólag az Ítélőtáblától. A felperest terhelte a bizonyítás, és minden alperesi érvelésre terjesztett elő bizonyítékot. Az elsőfokú bíróság részéről engedékenység (nem elfogultság) abban mutatkozhatott, hogy az alperesnek indokolatlan alkalommal engedett ellenkérelem változtatást (Pp. 7. §
(1)bekezdés
  1. pont). A teljes peres eljárás alatt az alperes egyetlen egy bizonyítékot sem tudott előterjeszteni, amivel igazolni tudná állításait. A felperes által szolgáltatott bizonyítékok: a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve Alapszabálya; a Győri Ítélőtábla V.Mf.30.048/2024/6 10 közhiteles nyilvántartások adatai; a felperesi alapszabály; a felperesi tisztégviselő nyilatkozata; tanú 1 tanúvallomása; cikkek az érdekképviseleti tevékenységről; e-mail üzenet a távszavazásról; közjegyzői ténytanúsítvány; határozat az alapszabály módosításról; név4 féle levél; bírósági határozatok és jogirodalmi álláspont; egyéb származtatott jogi személyiségi formában működő szakszervezetek megjelölése. [44] A Ptk. az egyesület (Ptk. 3:
  2. §
(5)bekezdés) és az alapítvány (Ptk. 3:391. §
(3)bekezdés) esetén biztosítja megengedő szabályozás mellett, hogy a jogi személy a létesítő okiratában rendelkezhet arról, hogy mely szervezeti egységeit kívánja jogi személyként elismertetni. Ennek tartalmi feltétele, hogy a szervezeti egység rendelkezzen a jogi személy alapítóitól és magától a jogi személytől is elkülöníthető vagyonnal és szervezettel (Ptk.3:32. §
(1)bekezdés). Ezek hiányában a szervezeti egység nem lenne megkülönböztethető magától a jogi személytől, és önálló jogalanyként való működése sem lenne lehetséges. Az MVA minden korábbiakban hivatkozott feltételnek megfelel. Ennek eredményeképpen nem vitatható, hogy a felepres jogszerűen működik, jogi személyiséggel rendelkezik, a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve egyesületi jogi formában működő jogi személy. [45] Az alperes nem jelölte meg, hogy mire alapozza másodlagos kérelmét, a felperes számára nem világos, hogy milyen okból lenne szükség új eljárás lefolytatására. [46] Az alperes a felperes fellebbezési ellenkérelmére tett észrevételében a fellebbezésben előadott álláspontját megismételte. [47] A fellebbezés nem megalapozott. [48] A másodfokú bíróság a Pp. 376. §
(1)bekezdésének alkalmazásával a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. Megállapította, hogy a Pp.
  1. § és
  2. §-ban írt feltételek nem állnak fenn, az alperes fellebbezését annak korlátai között, a Pp.
  3. §,
  4. § és
  5. §
(1)és
(3)bekezdés szem előtt tartásával vizsgálta felül. [49] A másodfokú bíróság elsődlegesen az alperes másodlagos fellebbezési kérelmét vizsgálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felek indítványaihoz kötötten a bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat azok tartalmának megfelelően értékelte, a tényállást helyesen állapította meg, nem szükséges az elsőfokú eljárás kiegészítése vagy megismétlése, a Pp.
  1. §-ban írt feltételek nem állnak fenn. Az alperes nem jelölte meg fellebbezésében, hogy mire alapítja a másodlagos fellebbezési kérelmét. [50] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság anyagi pervezetése a Pp.
  2. §-ban foglaltaknak megfelelt, a feleket terhelő bizonyítási érdekről a Pp.
  3. § alapján kellően részletes tájékoztatást adott. A felperes ennek megfelelően tett eleget a rá háruló bizonyítási kötelezettségnek. Az alperes a hivatkozásait bizonyítékokkal nem igazolta. [51] A másodfokú bíróság kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában helyesen hivatkozott arra, hogy a közhiteles nyilvántartás, a Szakszervezeti Szövetség rövidített neve, valamint a felperes alapszabályi rendelkezései alapján a felperes a jogszabályi kritériumoknak megfelelően jött létre, és elsődleges célja a munkavállalók Győri Ítélőtábla V.Mf.30.048/2024/6 11 munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, amely körülményre tekintettel a felperes az Mt.
  4. §
(2)b) pontja értelmében szakszervezetnek minősül. [52] Az elsőfokú bíróság a hivatkozott anyagi jogszabályi rendelkezéseket (Civil tv. 4. §
(1)és
(2)bekezdés, a Cnytv.
  1. §, a
  2. §
(1)bekezdés, a 92. §
(1)bekezdés, a Ptk. 3:32. §
(1)és 3:63. §
(5)bekezdés, az Mt.
  1. §) a tartalmuk helyes értelmezésével alkalmazta, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi indokolásával egyetértett, azt megismételni nem kívánja. [53] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a közhiteles nyilvántartás adatai alapján, hogy a felperes az eljárás során igazolta az alapszabály
  2. december 4-ei módosításával, hogy az alperesnél az Mt.
  3. §
(2)b) pontja alapján képviseletre jogosult szakszervezet. Az alperes a közhiteles nyilvántartás adatainak megdöntésére alkalmas bizonyítékot nem szolgáltatott. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolási kötelezettségét a Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdésben írtak megtartásával teljesítette. [54] A másofokú bíróság a fentiekben részletesen kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdésére utalva hagyta helyben azzal a pontosítással, hogy a felperes
  1. december 4-től minősül az alperesnél képviselettel rendelkező szakszervezetnek. [55] A másodfokú bíróság a Pp.
  2. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint 83. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a másodfokú perköltség viseléséről. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a másodfokú eljárásban felmerült perköltséget köteles viselni. A felperes perköltség igényt terjesztett elő, a felperesi jogi képviselő ügyvédi munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(5)bekezdés alapján határozta meg a másodfokú bíróság, melynek viselésére az alperes köteles. [56] A másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdés alapján rendelkezett a fellebbezési illeték viseléséről, melynek összegét az Itv. 46. §
(1)bekezdése figyelembevételével állapította meg. [57] A Pp. 365. §
(2)bekezdése szerint az ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs. Győr,
  1. december
  2. Dr.Bartus Erika s.k. a tanács elnöke Dr.Mózsa Gábor s.k. előadó bíró Dr.Lezsák József s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.