Bf.269/2021/24 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés] értékelt cselekményét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés] és kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat szerint] minősíti. A szabadságvesztés büntetés büntetését és a közügyektől eltiltás tartamát 5 (öt) – 5 (öt) évre enyhíti. Terhelt3 III. r. vádlott cselekményeit egységesen társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettének [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulata] minősíti. A szabadságvesztés büntetését 2 (kettő) évre enyhíti, a halmazati büntetésre utalást mellőzi. A beszámításra vonatkozó rendelkezést helyesbíti akként, hogy - Terhelt2 II. r. vádlott

1. április
2. napjától
3. április
4. napjáig őrizetben,
5. április
6. napjától
7. október
8. napjáig előzetes letartóztatásban,
9. október
10. napjától
11. október
12. napjáig házi őrizetben,
13. október
14. napjától
15. november Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 2
16. napjáig letartóztatásban,
17. július
18. napjától
19. július
20. napjáig őrizetben,
21. július
22. napjától
23. január
24. napjáig előzetes letartóztatásban,
25. január
26. napjától
27. július
28. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt volt, - Terhelt3 III. r. vádlott
29. december
30. napjától
31. december
32. napjáig őrizetben,
33. december
34. napjától
35. augusztus
36. napjáig előzetes letartóztatásban,
37. augusztus
38. napjától
39. október
40. napjáig házi őrizetben,
41. október
42. napjától
43. április
44. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt volt. Terhelt2 II. r. vádlott esetében a szabadságvesztésbe beszámítja az őrizetben, előzetes letartóztatásban és házi őrizetben töltött időt olyan módon, hogy 1 (egy) napi szabadságvesztésnek 1 (egy) - 1 (egy) napi őrizetben és előzetes letartóztatásban, illetve 5 (öt) nap házi őrizetben töltött idő felel meg. Terhelt3 III. r. vádlott esetében a szabadságvesztésbe beszámítja az őrizetben, előzetes letartóztatásban és házi őrizetben töltött időt olyan módon, hogy 1 (egy) napi szabadságvesztésnek 1 (egy) - 1 (egy) napi őrizetben és előzetes letartóztatásban, illetve 4 (négy) nap házi őrizetben töltött idő felel meg. A BRFK Felderítő Főosztály Vizsgálati Osztály Vegyes Bűncselekmények Alosztálya I. összesített tárgy bűnjeljegyzékének ügyszáma számsor3 bü., e bűnjeljegyzék 4-9.,
45. és
46. tételszám alatt szereplő dolgokat a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala számsor4 szám alatt bevételezte. A fennmaradó 1-3., 10-
47. és 21-
48. tételszám alatt szereplő dolgokat BRFK Felderítő Főosztály Vizsgálati Osztály bűnjelkezelője T.számsor5 szám alatt vételezte be. Az értékbűnjeljegyzéket a BRFK Felderítő Főosztály Vizsgálati Osztály bűnjelkezelője Pszámsor6 szám alatt bevételezte. A BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság „számsor1 bü” ügyszám helyesen: számsor2 bü. A nyomozati iratok
49. és
50. oldali bűnjeljegyzéken feltüntetett dolgokat a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság bűnjelkezelője T.számsor7 szám alatt bevételezte. Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt, vagyonelkobzás alá eső 55.940,- forint a BRFK számsor számlaszámra került befizetésre. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 3 Az elsőfokú ítéletben „számsor1 bü szám alatt lefoglalt a nyomozati iratok
51. oldalán található bűnjeljegyzék
52. tételszám” alatt feltüntetett alufólia darabokat a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság bűnjelkezelője T.számsor8 szám alatt bevételezte. Terhelt2 II. r. vádlott lakcíme: cím2 szám, tényleges tartózkodási helye és kézbesítési címe: cím32 szám, személyazonosító igazolvány száma: igazolványszám
53. Az ítélet bevezető részéből mellőzi „a III. r. vádlott távollétében” részt. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 35.952.- (harmincötezer-kilencszázötvenkettő) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS [1] A Fővárosi Törvényszék 11.B.523/2017/292-II. számú ítéletével a
54. június
55. napján kihirdetett [2] - Terhelt1 I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
56. §

(1)bekezdés IV. fordulat

(3)bekezdés] és 2 rb. társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpont II. fordulat]. Ezért halmazati büntetésül 5 év 3 hónap szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A Terhelt1 I r. vádlottól lefoglalt, az érték-bűnjeljegyzékben bűnjelpénzként nyilvántartott a BRFK letéti számlájára befizetett 183.000,- forint összegű készpénzre vagyonelkobzást rendelt el. [3] - Terhelt2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. részben társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés], társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében (Btk. 184/A. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpont II. fordulat) és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében (Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat). Ezért halmazati büntetésül 5 év 8 hónap Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 4 szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt, az érték-bűnjeljegyzéken 9-

1. sorszámon felsorolt, bűnjelpénzként a BRFK letéti számlájára befizetett 62.250,- forint összegű készpénzre valamint Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt összesen 55.940,- forint (bűnjeljegyzék
2. oldal, befizetési bizonylat
3. oldal) készpénzre vagyonelkobzást rendelt el. [4] - Terhelt3 III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
4. §

(1)bekezdés] és társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat]. Ezért halmazati büntetésül 2 év 8 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A Terhelt3 III. r. vádlottól lefoglalt, az érték-bűnjeljegyzéken 1-8. sorszámon felsorolt, bűnjelpénzként a BRFK letéti számlájára befizetett 3.950,- forint összegű készpénzre vagyonelkobzást rendel el. [5] - Terhelt4 IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés], új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat] és egészségügyi termék hamisításának bűntettében (Btk. 186. §

(1)bekezdés d) pont I. fordulat). Ezért halmazati büntetésül 6 év 3 hónap szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A Terhelt4 IV. r. vádlottól lefoglalt összesen 4.565.100,- forint (bűnjeljegyzék

1. oldal, befizetési bizonylat
2. oldal) készpénzre, valamint Terhelt4 IV. r. vádlottól a nyomozás során számsor2 bü. szám alatt lefoglalt helyesen FRSZ1 forgalmi rendszámú autómárka1 típusú személygépkocsira vagyonelkobzást rendelt el. [6] Rendelkezett a vádlottak által bűnügyi őrizetben és házi őrizetben töltött idő beszámításáról, illetve a bűnügyi költség viseléséről. [7] Az alábbi dolgokat elkobozta: [8] – a Terhelt1 I. r. vádlottól lefoglalt és külön bűnjeljegyzéken feltüntetett, valamint az összesített tárgy-bűnjeljegyzéken 1-
3. számon nyilvántartott kábítószereket, [9] – a Terhelt3 III. r. vádlottól lefoglalt, illetve az összesített tárgy-bűnjeljegyzék 10-14., 16-
4. és
5. számon nyilvántartott kábítószereket, [10] – a Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt és az ORFK kábítószer-rendészeti szervezeti egységénél tárolt kábítószereket, [11] – a Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt, a bűnjeljegyzéken
6. sorszám alatt nyilvántartott kábítószer mérésére használt digitális mérleget, a
7. és
8. sorszám alatti, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 5 kábítószer adagolására használt kanalakat, valamint a
9. és
10. sorszám alatti, kábítószer csomagolására szolgáló összesen 298 db. önzáró nejlontasakot [12] – a Terhelt3 III. r. vádlottól lefoglalt a
11. sorszámon szereplő, kábítószer csomagolására szánt alufólia-tekercset [13] – a Terhelt1 I. r. vádlottól számsor9 bü. szám alatt lefoglalt és a bűnjeljegyzékben felsorolt új pszichoaktív anyagokat, valamint Alcatel és Sony mobiltelefonokat illetve a hozzájuk tartozó 2 db SIM kártyát [14] – a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság által számsor2 bü. szám alatt lefoglalt és az ORFK kábítószer rendészeti szervezeti egysége által tárolt Terhelt4 IV. r. és Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt kábítószereket és azok szállításához, mérlegeléséhez, csomagolásához illetve fogyasztásához használt vagy arra szánt illetve azzal szennyezett eszközöket, [15] – a nyomozati iratok
12. oldalon található bűnjeljegyzék 2-
13. sorszámai alatt szereplő, Terhelt4 IV. r. vádlottól lefoglalt és kábítószer csomagolására-adagolására szolgáló műanyagtasakokat. [16] Az alábbi dolgok lefoglalását megszüntette és elrendelte megsemmisítésüket: [17] – a számsor9 bü. szám alatt lefoglalt és a bűnjeljegyzékben
14. sorszáma alatt szereplő alufólia darabok, [18] – a számsor2 bü. szám alatt lefoglalt, a nyomozati iratok
15. oldalán található bűnjeljegyzék
16. tételszáma alatt kezelt alufólia darabok, [19] – a nyomozati iratok
17. oldalon található bűnjeljegyzék 4-
18. sorszám alatti gyógyszerek. [20] Terhelt3 III. r. vádlottól lefoglalt, az 5-
19. sorszámokon szereplő mobiltelefonok, SIM és memóriakártyák lefoglalását megszüntette és azokat a vádlottnak, mint tulajdonosnak kiadni rendelte. [21] A számsor2 bü. szám alatt lefoglalt, a nyomozati irat
20. oldalán található bűnjeljegyzék
21. sorszám alatti, Terhelt4 IV. r. vádlottól lefoglalt mobiltelefon lefoglalását megszüntette és azt a vádlottnak, mint tulajdonosnak kiadni rendelte. [22] A számsor2 bü. szám alatt lefoglalt, a nyomozati irat
22. oldalán található bűnjeljegyzék 1-3 sorszámai alatti, Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt mobiltelefonok lefoglalását megszüntette és azt a vádlottnak, mint tulajdonosnak kiadni rendelte. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 6 [23] A számsor9 bü. szám alatt lefoglalt CD lemez lefoglalását megszüntette és elrendelte az iratok között történő kezelését, valamint a nyomozás során lefoglalt CD lemezek iratok közt kezelését rendelte el. [24] Az ítélet ellen - Terhelt2 II. r. vádlott és védője a büntetés enyhítése végett, - Terhelt3 III. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, - Terhelt4 IV. r. vádlott és védője elsődlegesen bizonyítottság hiányában történő felmentésért, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése céljából jelentettek be fellebbezést. [25] Az elsőfokú ítélet Terhelt1 I. r. vádlott vonatkozásában
23. június
24. napján jogerőssé vált. [26] Az ítélet elleni fellebbezések elbírálása végett az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán 3.Bf.269/
25. számon indult a II-III-IV. r. vádlottak vonatkozásában. A másodfokú bíróság Terhelt4 IV. r. vádlott vonatkozásában az ügyet a Be.
26. §

(2)bekezdése alapján a Bf.269/

1. számú ügytől elkülönítette és az ő tekintetében az ügyet tárgyalásra tűzte, mely 3.Bf.78/
2. számon van folyamatban. [27] Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a 3.Bf.269/
3. számú eljárásban a Fővárosi Törvényszék
4. június
5. napján kelt 11.B.523/2017/292-II. számú ítéletét kizárólag Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottak tekintetében bírálta felül. [28] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.564/2017/
6. számú átiratában a vádlotti és védői fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. [29] Az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, mérlegeléssel állapította meg a tényállást, amely mentes a Be.
7. §

(1)és

(2)bekezdésében meghatározott megalapozatlansági okoktól, így az elsőfokú ügydöntő határozat felülbírálatra alkalmas. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is kellő terjedelemben eleget tett, kifejtett indokolása nem ellentétes a logika szabályaival. A rögzített tényállás alapján az eljáró törvényszék okszerűen vont következtetést a fellebbezéssel érintett vádlottak bűnösségére és törvényesen minősítette a bűncselekményeket. A releváns bizonyítékok újraértékelése útján a rögzített ítéleti tényállást támadó, Terhelt3 III. r. vádlott bűnösségét vitató, felmentését kezdeményező vádlotti, illetve védői fellebbezések a másodfokú eljárásban nem foghatnak helyt. [30] A büntetéskiszabás keretében az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel érintett vádlottak javára és terhére jelentkező bűnösségi körülményeket megvizsgálta, majd helyesen ismerte fel, hogy a törvénnyel korábban már összeütközésbe került, kimagasló súlyú kábítószer-kereskedői magatartást tanúsított Terhelt2 II. r. vádlottal szemben fegyház Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 7 fokozatú végrehajtandó szabadságvesztést, valamint a jelentős tárgyi súlyú közegészség elleni bűncselekményeket megvalósító Terhelt3 III. r. vádlottnál börtön fokozatú szabadságvesztést, továbbá mindkét vádlottnál közügyektől eltiltást kell kiszabnia a Btk. 79. §-ában írt büntetési célok maradéktalan elérése végett. E büntetések kiszabott - a Btk. 80. §

(2)bekezdése és a 81. §

(2)bekezdése szerinti halmazati középmértéket meg sem közelítő - mértéke személyenként mindkét vádlottnál tettarányos és tükrözi a személyük társadalomra veszélyessége jelentékeny fokát. A büntetőügy nem tartalmaz olyan eddig bírói értékelési körbe nem vont nyomatékos körülményt, amelyre alapítottan a fellebbezéssel érintett három vádlottnál a kiszabott büntetés okszerűen enyhíthető lenne, ezért az ezt célzó vádlotti, illetve védői fellebbezések az ítélőtáblai eljárásban nem vezethetnek eredményre. [31] A bíróság további, járulékos döntései a törvényi előírásoknak megfelelnek. Ugyanakkor az ítélet rendelkező részének bevezetőjében feltüntetni indokolt tárgyalási napként a 2018. május 23-i, a 2018. október 11-i, a 2018. december 7-i, a 2019. november 19i és a 2020. február 11-i napokat is, amelyeken érdemi bizonyítás folyt az eljáró törvényszék előtt. [32] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletét Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlott vonatkozásában a Be. 605. §

(1)bekezdésének megfelelően hagyja helyben. [33] A II. r. vádlott védője az enyhítésért bejelentett fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében a rendelkezésre álló tényeket és enyhítő körülményeket nem a súlyuknak megfelelően értékelte. Indítványozta ezért a büntetést enyhítését az alábbiakra tekintettel: [34] - Terhelt2 az eljárás kezdetétől fogva részbeni beismerő nyilatkozatot tett, részbeni bűnösségére is kiterjedő beismerő, tényfeltáró vallomást tett, az elismert cselekményével kapcsolatban megbánást tanúsított, a mai napig gyötri magát, folyamatos bűntudata van miatta. [35] - A terheltet mentálisan és fizikailag megviselte az éveken keresztül tartó eljárás, lelkileg összetört a cselekmény súlya alatt, folyamatos alvatlansággal, alvászavarral küzd. [36] - Három gyermeket nevel, közülük két kiskorú gyermek, gondozásukról egyedül gondoskodik, többletmunkát, másodállást is vállal. [37] - Idős szüleit is egyedül ápolja és gondozza, édesapja súlyos daganatos betegségben szenved. [38] - A rendkívül hosszú időmúlás a terhelttől független okok miatt következett be, Terhelt2 II. r. vádlott végig együttműködő volt az eljáró hatóságokkal, bírósággal. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 8 [39] Esetében a büntetőeljárás ténye, a felelősség megállapítása kellő büntetésként szolgált. A kiszabott büntetés túlzott és indokolatlan terhet ró a terheltre és családjára egyaránt. A speciális prevenció a terhelt esetében enyhébb büntetés alkalmazásával is elérhető. [40] A III. r. vádlott védője a fellebbezés indokolásában kifejtette, hogy védence a lefolytatott bizonyítási eljárás során azt elismerte, hogy fogyasztó, azonban a kereskedelmi tevékenységet mindvégig tagadta. Az elsőfokú bíróság Terhelt3 III. r. vádlott bűnösségének vonatkozásában a vádlotti vallomással szemben az

1. számú,
2. számú,
3. számú tanú és tanú1 tanú nyilatkozataira alapozta az ítéleti tényállást. Az elsőfokú bíróság Terhelt3 III. r. vádlott büntetőjogi felelősségét mind a kábítószer kereskedelem, mind az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében megállapította, annak ellenére, hogy egyik tanú sem tett olyan vallomást, hogy Terhelt3 III. r. vádlottól kábítószernek minősülő anyagot vett át, csak új pszichoaktív anyag (zene, kristály) megvásárlásáról számoltak be, ezért Terhelt3 III. r. vádlott vonatkozásában csak az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét lehetett volna megállapítani. [41] Kétséget kizáróan nem került bizonyításra, hogy a kábítószer-kereskedelemben is részt vett volna, a lakásban a nyomozó hatóság által lefoglalt amfetamin nem támasztja alá azt, hogy Terhelt3 III. r. vádlott a kábítószer értékesítésében is közreműködött, figyelemmel arra, hogy az amfetamin kis mennyiségű volt, miközben a vádlott társai is kábítószer fogyasztók voltak és Terhelt3 III. r. vádlottól történő amfetamin-vásárlásról/átvételről az elsőfokú bíróság által hivatkozott tanúk egyike sem számolt be. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján helytelen, téves, az ügyiratok tartalmával ellentétes megállapításokat tett és helytelenül következtetett Terhelt3 III. r. vádlott bűnösségére. [42] Az elsőfokú bíróság tévesen rendelkezett a Terhelt3 III. r. vádlott által bűnügyi őrizetben és házi őrizetben töltött időt beszámításáról, ugyanis egy napi szabadságvesztésnek börtön fokozat esetén négy nap házi őrizetben töltött idő felel meg. [43] Az elsőfokú bíróság nem a súlyuknak megfelelően értékelte a büntetés kiszabása körében irányadó, az alábbiakban is megjelölt enyhítő körülményeket. Terhelt3 III. r. vádlott büntetlen előéletű volt, a bűncselekmény elkövetésekor a
4. életévét épphogy betöltötte, fiatal, befolyásolható és irányítható volt mind nehéz és kiszolgáltatott anyagi helyzete, mind fiatal kora miatt. Azáltal, hogy a bíróság a vádat ésszerű határidőn belül nem bírálta el és az eljárás ennyire elhúzódott, Terhelt3 III. r. vádlottat súlyos jogsérelem érte, melyet a büntetés kiszabásakor a büntetés neme és annak mértéke tekintetében is nyomatékosan kell figyelembe venni. [44] Mindezekre tekintettel indítványozta [45] - elsődlegesen Terhelt3 III. r. vádlott felmentését, [46] - másodlagosan az enyhítő körülmények nyomatékosabb figyelembevételével a kiszabott büntetést enyhítését, a beszámítás módosítását és az eljárás elhúzódása miatt is Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 9 jelentős összegűre emelkedett bűnügyi költség legalább egy részének megfizetése alóli mentesítését. [47] A nyilvános ülésen [48] - a II. r. vádlott védője perbeszédében a fellebbezés írásbeli indokolásában foglaltakat annyiban pontosította, hogy védence édesapja időközben elhunyt, [49] - a III. r. vádlott védője perbeszédét a fellebbezés írásbeli indokolásával egyezően adta elő, [50] - Terhelt2 II. r. vádlott az utolsó szó jogán kiemelte, hogy a III. tényállást érintően tényfeltáró vallomást tett és a nyomozó hatósággal együttműködött. Vitatta, hogy a III. tényállással érintett kábítószer szakértő1 szakértői véleménye alapján jelentős mennyiségű. Élete legnagyobb hibáját követte el abban a pár hétben. Egy eljárás van még ellene folyamatban hasonló cselekmény miatt, melynek az elkövetési ideje
5. november. Azóta a korábbi életével teljesen szakított, négy éve munkahellyel és rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A büntetés enyhítését kérte. [51] A fellebbezések az alábbi eredményre vezettek. [52] A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottak tekintetében a Be.
6. §

(1)bekezdés alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat e két vádlottat érintően a Be. 590. §

(2)és

(10)bekezdés alapján teljeskörű volt, kiterjedt az ítélet megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmények minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekre, az indokolás helyességére és az eljárási szabályok megtartásának ellenőrzésére. [53] Ennek eredményeképpen a másodfokú bíróság megállapította, hogy törvényszék a bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat betartva folytatta le. A tényállás alapos és hiánytalan felderítése érdekében valamennyi, az ügy helyes ténybeli és jogi megítéléséhez elengedhetetlen bizonyítékot beszerzett, tárgyalás anyagává tette mindazokat a bizonyítékokat, amelyek az ügy eldöntése körében releváns adatokat tartalmaznak. [54] Az ügy érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya nem volt. [55] A másodfokú bíróság Terhelt2 II. r. vádlottnak a Be. 561. §

(3)bekezdés b) pont alapján feltüntetett személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket a nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján akként pontosítja, hogy családi állapota elvált, havi jövedelme 110-120.000,- forint és 29.600,- forint családi pótlék, betegsége nincs, büntetlen előéletű. [56] A másodfokú bíróság Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottak korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartás másodfokú iratok 18. sorszám alatti Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 10 adatai szerint akként pontosítja, hogy Terhelt2 II. r. vádlott esetében az 1. sorszám alatti, illetve Terhelt3 III. r. vádlott esetében az 1. és 3. sorszám alatti korábbi elítélés feltüntetését mellőzi. [57] A Btk. 97. §

(2)bekezdés

1. mondat értelmében büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat a közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény - így pl. az előéletből fakadó súlyosabb büntetés - az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. Ez alól egyetlen esetben lehetséges az eltérés: a Btk.
2. §

(2)bekezdés

1. mondat értelmében visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a Be.
2. § szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek (BH
3. 154.) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
4. évi XLVII. törvény alapján a bűnügyi nyilvántartás a bűntettesek nyilvántartása mellett tartalmazza a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartását is. Ez utóbbi nyilvántartásba egyebek mellett azon személyek korábbi elítéléseivel kapcsolatos adatok kerülnek, akiknek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték (
5. évi XLVII. törvény
6. § a) pont). Ha azonban az elítélttel kapcsolatos adatok a mentesítést követően a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából is törlésre kerültek, hátrányos jogkövetkezmény ezen elítélés miatt a terhelttel szemben a Btk.
7. §

(2)bekezdés

1. mondatának II. fordulata alapján már nem alkalmazható, azaz a törölt elítélés, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyességet növelő súlyosító körülményként, de pl. az üzletszerű minősítés alapját képező tényként sem értékelhető. [58] Mivel az erkölcsi bizonyítvány adatai szerint a hátrányos jogkövetkezmények alatt állók nyilvántartásából Terhelt2 II. r. vádlott esetében az
2. sorszám alatti, illetve Terhelt3 III. r. vádlott esetében az
3. és
4. sorszám alatti korábbi elítélés adatait törölték, azok nem szerepelnek a bíróság által lekért erkölcsi bizonyítványokban sem, ezen elítéléseket nem lehet a korábbi büntetések között feltüntetni és nem vehetők figyelembe a büntetés kiszabása körében sem. Erre tekintettel megállapítható, hogy Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlott is büntetlen előéletűnek minősül. [59] Ellenben feltünteti Terhelt2 II. r. vádlott esetében, hogy ellene [60] -
5. november
6. napján elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt van eljárás folyamatban a Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség B.VIII.számsor10 számú vádirata alapján, [61] - a település1i Rendőrkapitányságon számsor11 bü. számon eljárás indult
7. január
8. napján elkövetett, a Btk.
9. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(6)bekezdés szerint minősülő kábítószer birtoklása vétsége miatt. [62] Terhelt3 III. r. vádlottat a cselekmény elkövetése után Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 11 [63] - a Pesti Központi Kerületi Bíróság a

1. szeptember
2. napján kelt 20.B.10446/2019/
3. számú ítéletével – mely a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 31.Bf.10566/2020/
4. számú ítéletével
5. szeptember
6. napján emelkedett jogerőre –
7. október
8. napján elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk.
9. §

(1)bekezdés a) pont] miatt 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, [64] - a Pesti Központi Kerületi Bíróság a

1. március
2. napján kelt és
3. október
4. napján jogerőre emelkedett 11.Bpk.60579/2021/
5. számú ítéletével
6. május
7. és október
8. napja között elkövetett 7 rb. lopás vétsége miatt 1 év fogház fokozatú szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, [65] - ellene a BRFK VI. Kerületi Rendőrkapitányságon 104/
9. bü. számon eljárás indult
10. január
11. napján elkövetett lopás bűntette miatt. [66] A másodfokú bíróság a felülbírálat eredményeképpen megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan a Be.
12. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pont alapján, mert a tényállás hiányos és esetenként ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával. A másodfokú bíróság a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pont értelmében a tényállást kiegészítette és helyesbítette az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján. [67] Az elsőfokú ítéletben az I. tényállásban a

1. oldal utolsó bekezdésében a dátum helyesen:
2. december
3. napja (nyomozati iratok
4. oldal). [68] Az elsőfokú ítéletben az I. tényállás tekintetében a
5. oldal első bekezdését pontosítja akként, hogy Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlott amfetamint, pentedront, valamint alfa-PHP, MDMB-CHMICA és 5F-AMBICA tartalmú anyagokat, míg Terhelt3 III. r. vádlott amfetamint, pentedront és MDMB-CHMICA tartalmú anyagot értékesített. [69] Az elsőfokú ítéletben a
6. oldalon az I/
7. pont negyedik bekezdés
8. sorában a dátum helyesen:
9. december
10. napja (
11. számú tanú vallomása nyomozati iratok
12. oldal), mellőzi a tényállásból az alfa-PHP hatóanyag megjelölést (nyomozati iratok
13. oldal). [70] Az elsőfokú ítéletben a
14. oldalon az I/
15. pont ötödik bekezdését kiegészíti azzal, hogy az
16. számú tanúnak értékesítettek (
17. számú tanú vallomása nyomozati iratok
18. oldal). [71] Az elsőfokú ítéletben a
19. oldalon az I/
20. pont nyolcadik bekezdését kiegészíti azzal, hogy tanú1 részére
21. december
22. napján értékesített kristály MDMB-CHMICA-t tartalmazott, melynek mennyisége nem állapítható meg (nyomozati iratok
23. oldal). Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 12 [72] Az elsőfokú ítéletben a
24. oldalon az I/
25. pont negyedik, ötödik, hatodik, hetedik és kilencedik bekezdésében megjelöli, hogy az
26. és
27. számú tanúknak, valamint tanú5nek történt, konkrétan megjelölt értékesítések esetében az anyag pontos összetétele nem ismert és mellőzi annak megjelölését, hogy az „új pszichoaktív anyag” volt. [73] Az elsőfokú ítéletben a
28. oldalon az I/
29. pont utolsó bekezdését kiegészíti azzal, hogy a 0,51 gramm amfetamin 0,005 gramm amfetamin bázist tartalmazott, az 1,29 gramm össztömegű pentedron hatóanyag tartalma pontosan nem ismert, de maximum 1,29 gramm (szakértői vélemény nyomozati iratok 265-
30. oldal). [74] Az elsőfokú ítéletben a
31. oldalon az I/
32. pont hatodik bekezdését kiegészíti azzal, hogy a 0,13 gramm pentedron hatóanyag tartalma pontosan nem ismert, de maximum 0,13 gramm (szakértői vélemény nyomozati iratok
33. oldal). [75] Az elsőfokú ítéletben a
34. oldalon az I/
35. pont utolsó bekezdését kiegészíti azzal, hogy a 83,97 gramm alfa-PHP tartalmú kristályos anyag minimum 64 gramm alfa-PHP bázist tartalmazott, a 60,2 gramm 5F-AMBICA tartalmú növényi anyag 0,6 gramm 5FAMBICA-t tartalmazott, a 66,54 gramm amfetamin 15,01 gramm amfetamin-bázist tartalmazott (szakértői vélemény nyomozati iratok 653-
36. oldal). [76] Az elsőfokú ítéletben a
37. oldalon a harmadik bekezdést kiegészíti azzal, hogy Terhelt2 II. r. vádlott által az I/1-
38. tényállásban értékesített és tartott anyagok - minimum 15,015 gramm amfetamin-bázist, pontosan nem ismert, de maximum 1,42 gramm pentedront, minimum 64 gramm alfa-PHP bázist tartalmaztak, melyek tiszta hatóanyag tartalma a jelentős mennyiség alsó határának minimum 167,75 %-a, - 0,6 gramm 5F-AMBICA-t tartalmaztak, mely a jelentős mennyiség alsó határának 6 %-a. [77] Az elsőfokú ítéletben a
39. oldalon a negyedik bekezdést kiegészíti azzal, hogy Terhelt3 III. r. vádlott által az I/
40. tényállásban értékesített és tartott anyagok 0,005 gramm amfetamin bázist és pontosan nem ismert, de maximum 1,29 gramm pentedront tartalmaztak, melyek tiszta hatóanyag tartalma a csekély mennyiség felső határának 323 %-a. [78] azzal, hogy Az elsőfokú ítéletben a
41. oldalon III/
42. pont negyedik bekezdést kiegészíti [79] - az
43. számú tanúnak értékesített 0,09 gramm kristályos por 0,01 gramm alfaPVP bázist és pontosan nem ismert, de maximum 0,08 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott (szakértői vélemény nyomozati iratok 82-
44. oldal) [80] - a
45. számú tanúnak értékesített 0,04 gramm kristályos por 0,01 gramm alfaPVP bázist és pontosan nem ismert, de maximum 0,03 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott (szakértői vélemény nyomozati iratok 82-
46. oldal). Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 13 [81] Az elsőfokú ítéletben a
47. oldalon a III/
48. pont ötödik bekezdést pontosítja akként, hogy Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt 25,45 gramm kristályos por 6,54 gramm alfaPVP bázist és 12,532 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott (szakértői vélemény nyomozati iratok 161-
49. oldal). [82] Az elsőfokú ítéletben a
50. oldalon a III/
51. pont utolsó bekezdését kiegészíti azzal, hogy Terhelt2 II. r. vádlott által értékesített és tartott anyagok 6,56 gramm alfa-PVP bázist és 12,642 gramm 4CI-PPP bázist tartalmaztak. [83] Az elsőfokú ítéletben a
52. oldalon a III/
53. pont első bekezdését kiegészíti azzal, hogy Terhelt2 II. r. vádlott esetében a III/
54. és III/
55. tényállások esetében a lefoglalt és le nem foglalt anyagok együttesen - minimum 6,56 gramm alfa-PVP bázist tartalmaztak, mely a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el, de annak minimum 65,6 %-a, - minimum 12,642 gramm 4CI-PPP bázist tartalmaztak, mely a jelentős mennyiség alsó határának kb. 42,14 %-a. [84] Az elsőfokú ítélet
56. oldal második és harmadik bekezdését, a
57. oldal második bekezdését, a
58. oldal alulról a harmadik bekezdését és a
59. oldal alulról a harmadik bekezdését a jogi indokolás körébe utalja. [85] A fenti változtatásokkal a tényállás a Be.
60. §

(2)bekezdésben felsorolt hibáktól és hiányosságoktól mentessé vált, ezért a Be. 593. §

(3)bekezdés alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt. [86] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása a Be. 561. §

(3)bekezdés d) pont alapján - szükséges részletességgel és iratszerűen - tartalmazza a bizonyítékok megjelölését, amelyekre a bíróság a döntését alapozta, az kiegészítésre nem szorul. [87] Az elsőfokú bíróságnak a bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége során részletesen számot kell adnia arról, hogy mely bizonyítékot fogadott el, ennek mi az indoka és nyomon követhető módon az indokolásból ki kell tűnnie, hogy a tényállást mire alapította. Ekkor van abban a helyzetben a másodfokú bíróság, hogy ellenőrizni tudja, hogy a mérlegelés teljeskörű, valamennyi bizonyítékra kiterjedő volt-e és az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékoknak a megállapított tényállás megfelel-e. A bizonyítékok értékelése az elsőfokú bíróság feladata, míg a másodfokú felülbírálat során ezen értékelő tevékenység ellenőrzésére kerül sor. [88] Az ítélőtábla álláspontja szerint a törvényszék mérlegelő tevékenysége formailag szabályos volt és annak helyességével szemben tartalmilag sem támasztható alapos kétség. A törvényszék indokolási kötelezettségét is teljesítette, ennek keretében részletesen megvizsgálta és összevetette a rendelkezésre álló valamennyi személyi és tárgyi bizonyítékot Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 14 és számot adott arról, hogy a tényállás megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért fogadott el. [89] Az 57/2007. számú BK véleményben is kifejtésre került, hogy annak megállapításához, hogy valamely anyag kábítószert/új pszichoaktív anyagot tartalmaz-e, és ha igen - a tiszta hatóanyag-tartalmat alapul véve - milyen mennyiségben, különleges szakértelem szükséges, ezért e kérdés megválaszolására a hatóságok helytállóan vontak be vegyész-szakértőt. A törvényszék a lefoglalt kábítószerek/új pszichoaktív anyagok tekintetében a hatóanyagot és annak mennyiségét a vegyész-szakértői véleményeket elfogadva állapította meg. A másodfokú bíróság a vegyész-szakértő által meghatározott +értékekkel meghatározott hatóanyag-tartalom esetében a Be. 7. §

(4)bekezdésben foglaltak – miszerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére figyelembevételével a vádlottakra nézve legkedvezőbb mennyiséget vette alapul, ennek megfelelően módosította a tényállásban a hatóanyag-tartalmakat. [90] A le nem foglalt kábítószer fajtájának és mennyiségének meghatározásáról a Fővárosi Ítélőtábla 1/

1. (VI. 16.) kollégiumi állásfoglalás, az 57/
2. számú BK vélemény a BH
4. és BH
6. számú eseti döntések azt az iránymutatást tartalmazzák, hogy a le nem foglalt kábítószerek hatóanyag-tartalmának megállapítása nem szakértői, hanem bizonyítási kérdés. E tekintetben a bíróságnak kell állást foglalnia, ennek során figyelembe kell venni azon személyek vallomásait, akik a kábítószerből vásároltak és az „in dubio pro reo” elv betartásával állapítható meg a büntetőjogi felelősség elbírálásánál jelentőséggel bíró mennyiség. Amennyiben az eljárás során nem foglaltak le kábítószert, a mennyiség és a hatóanyag-tartalom meghatározásánál általában a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (továbbiakban NSZKK) által vizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmának alakulásáról készült kimutatásban foglalt legalacsonyabb hatóanyagtartalmakkal, becsléssel indokolt eljárni. [91] A tényállás I/
7. és I/
8. pontja esetében a törvényszék elvetette Terhelt2 II. r. vádlott tagadásból álló védekezését, miszerint ő nem kereskedett sem a utca1, sem pedig a utca3i lakásban, lényegében azt adta elő, hogy Terhelt1 I. r. vádlott kábítószer kereskedelmi tevékenységéről sem volt tudomása annak ellenére, hogy együtt éltek az ingatlanokban. Ugyanis az 1., 2., 3.,
10. számú tanúk, valamint tanú5 és tanú1 tanúk – akik rendszeres vásárlói voltak – határozott és egyértelmű vallomást tettek a körben, hogy a kábítószert milyen módon és rendszerességgel vásárolták Terhelt2tól. Többen megnevezték keresztnevén (egyéb érdekelt5), illetve felismerésre bemutatáskor is többen kiválasztották és azonosították őt (1., 2., 3., 6.,
11. tanúk, tanú5). [92] Az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységének eredményeképpen a tényállás I/
12. pontjában foglalt magatartással érintett Terhelt3 III. r. vádlott esetében sem fogadta el védekezését, melyben kizárólag a kábítószer fogyasztását ismerte el, az azzal való kereskedést nem. A toxikológiai vizsgálat (nyomozati iratok
13. oldal) pentedron és metamfetamin hatóanyagokat mutatott ki vizeletében, mely ezen anyagok fogyasztását igazolja, azonban lefoglaltak a lakásban olyan anyagot is, amelyet nem fogyasztott (MDMBCHMICA), másrészt több tanú egybehangzó vallomásában is előadta, hogy a III. r. vádlott is részt vett az értékesítésben, ő is kiszolgálta a vevőket, az 1.,
14. és
15. számú tanúk fényképről felismerték, tanú1 vallomása alapján is egyértelműen lehetett őt azonosítani. A tanúk terhelő vallomása összhangban állt a megfigyelésről készült rendőri jelentéssel (nyomozati iratok 99- Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 15
16. oldal), melyben a utca1 utcai lakásnál történő adás-vételeket rögzítették. Az értékesített anyagok kapcsán – a védői fellebbezésben foglaltakra is figyelemmel – utal arra az ítélőtábla, hogy jelen ügyben is megfigyelhető volt, hogy a különböző néven - például „kristály”, „zene”- említett anyagok pontos összetétele eltért a beszerzéstől függően, ezen túl a hatóanyagok besorolása is folyamatosan változott, valamint a lefoglalt adagok az I/
17. tényállás esetében mind előre kiporciózva kerültek elő, mely arra utal, hogy valamennyi lefoglalt anyaggal kereskedtek, így a felmentésre irányuló fellebbezés nem volt alapos. [93] Az I/
18. tényállási pont esetében a nyomozó hatóság intézkedést foganatosított a vevőkkel szemben, a nyomozati iratok 99-
19. és 229-
20. oldalon található rendőri jelentésekben részletesen szerepel a megfigyelés menete és annak eredménye. Ennek keretében intézkedés alá vonták az
21. és
22. számú tanút és tanú1t is. A nyomozás során tanúként kihallgatták nemcsak e személyeket, hanem a
23. számú tanút és tanú5et is, az elsőfokú bíróság részletesen megindokolta, hogy mely vallomásukat fogadta el, mely alapján iratszerűen rögzítette a tényállásban a vásárlások időszakát, a mennyiséget, illetve a tanúk el mondása alapján a vásárolt anyagot is. E konkrét tényállásban a tanúk által vásárolt szer hatóanyagának megállapítása során figyelembe kellett venni, hogy a nyomozati iratok
24. oldalon lévő jelentés szerint az intézkedés alá vont vásárlók közül kizárólag a
25. számú tanútól és tanú1től lefoglalt anyag vegyész-szakértői vizsgálata történt meg. A
26. számú tanútól lefoglalt anyagban a szakértő által megállapított hatóanyagot a jelentés nem tartalmazza, míg tanú1től lefoglalt anyagban a vizsgálat MDMB-CHMICA hatóanyagot mutatott ki. Az
27. és
28. számú tanútól, valamint tanú5től az I/
29. tényállásnál lefoglalás nem történt. Az 1., 2.,
30. számú tanúk és tanú5 vallomásaikban „kristály”, „zene” vásárlásról számoltak be, e tanúk esetében azonban lefoglalás hiányában nem állapítható meg kétséget kizáró módon a megvásárolt anyag összetétele, hatóanyaga, annak mennyisége figyelemmel arra, hogy az NSZKK által vizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyagtartalmának alakulásáról készült kimutatás szerint a „kristály” néven árult szer tartalmazhat pentedront, alfa-PVP-t, alfa-PHP-t, etil-hexedront vagy akár - ahogy tanú1től lefoglalt anyagban kimutatták - MDMB-CHMICA-t. [94] Ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint az I/
31. tényállás esetében [95] - nem nyert bizonyítást, hogy a
32. oldalon az I/
33. pont negyedik bekezdés
34. sorban - helyesen -
35. december
36. napján az
37. számú tanúnak értékesített anyag alfaPHP hatóanyagot tartalmazott, így annak mellőzése volt indokolt, [96] - bizonyított, hogy a
38. oldalon az I/
39. pont nyolcadik bekezdésben részletezett, tanú1 részére
40. december
41. napján értékesített kristály MDMB-CHMICA-t tartalmazott, ezzel a tényállást az ítélőtábla kiegészítette, de ennek mennyisége nem állapítható meg, mivel a rendőri jelentés a szakértői vélemény ezen részét nem tartalmazza és a vélemény nem képezi az iratok részét sem, [97] - a többi konkrétan megjelölt értékesítések esetében a kristályos jellegű anyag pontos összetétele nem ismert, ezért a másodfokú mellőzte annak megjelölését, hogy az „új pszichoaktív anyag” volt, mivel erre semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 16 [98] Terhelt3 III. r. vádlott kizárólag az I/
42. tényállásban érintett, mely cselekmények esetében csak a vegyész-szakértő által megvizsgált, a vevőknek értékesített és tőlük lefoglalt, a III. r. vádlottól, illetve a utca1 úti lakásban lefoglalt anyagok esetében bizonyított azok hatóanyag tartalma és annak mennyisége. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben [99] - az I. tényállást a
43. oldal első bekezdésében pontosította akként, hogy Terhelt3 III. r. vádlott amfetamint, pentedront és MDMB-CHMICA tartalmú anyagot értékesített, mivel a törvényszék által a tényállásban megjelölt 5F-AMBICA és alfa-PHP hatóanyagot tartalmazó anyagokkal kereskedés e vádlott esetében nem bizonyított, - a tényállást az I/
44. részben kiegészítette az elsőfokú ítélet
45. oldal utolsó bekezdésben a nyomozati iratok 265-
46. oldalon lévő szakértői vélemény alapján azzal, hogy a lefoglalt 0,51 gramm amfetamin 0,005 gramm amfetamin bázist tartalmazott, az 1,29 gramm össztömegű pentedron hatóanyag tartalma pedig pontosan nem ismert, de maximum 1,29 gramm, [100] - a
47. oldalon a negyedik bekezdést kiegészítette azzal, hogy Terhelt3 III. r. vádlott által értékesített és tartott anyagok 0,005 gramm amfetamin bázist és pontosan nem ismert, de maximum 1,29 gramm pentedront tartalmaztak. [101] A tényállás I/
48. pontjában foglalt cselekmények esetében is rendelkezésre állt az I-II. r. vádlottak konkrét magatartását megfigyelő és rögzítő rendőri intézkedésről jelentés (nyomozati iratok 529-
49. oldal), mely a utca3 szám alatt folytatott értékesítést bizonyítja. Ebben az esetben is a vásárlás után közvetlenül igazoltatták a
50. és
51. számú tanút és tanú5 vevőket és lefoglalták tőlük a vásárolt anyagot, melynek vegyész-szakértői vizsgálatára is sor került (nyomozati iratok
52. oldal). A lefoglalt anyagok a
53. számú tanú esetében pentedront, míg a
54. számú tanú és tanú5 esetében alfa-PHP hatóanyagot tartalmaztak, de ezek pontos mennyisége nem állapítható meg a jelentés alapján, mivel a tanúk ellen más számon megindított nyomozás során beszerzett szakvéleményt nem csatolták és a jelentés pedig csak a szakvéleményben a hatóanyag megállapítását tartalmazza, a mennyiségi kimutatást nem. [102] A másodfokú bíróság Terhelt1 I. r. vádlottól, illetve utca3i ingatlanban lefoglalt és vegyész-szakértő által megvizsgált anyagok esetében az I/
55. tényállásban az elsőfokú ítélet
56. oldalon az I/
57. pontot kiegészítette azzal - a hatodik bekezdésben, hogy a 0,13 gramm pentedron hatóanyag tartalma pontosan nem ismert, de maximum 0,13 gramm (szakértői vélemény nyomozati iratok
58. oldal), illetve - az utolsó bekezdésben, hogy a 83,97 gramm alfa-PHP tartalmú kristályos anyag minimum 64 gramm alfa-PHP bázist tartalmazott, a 60,2 gramm 5F-AMBICA tartalmú növényi anyag 0,6 gramm 5F-AMBICA-t tartalmazott, a 66,54 gramm amfetamin 15,01 gramm amfetaminbázist tartalmazott (szakértői vélemény nyomozati iratok 653-
59. oldal). [103] esetén Terhelt2 II. r. vádlott esetében az I/1-
60. tényállási pontban foglalt cselekmények Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 17 - a szakértő által megvizsgált, az I. r. vádlottól lefoglalt, valamint a utca1 és utca3i lakásban lefoglalt anyagok esetében bizonyított a pontos hatóanyag tartalom és annak mennyisége, - a
61. számú tanú részére értékesített alfa-PHP és amfetamin, a
62. számú tanú részére értékesített pentedron és tanú5 részére értékesített alfa-PHP hatóanyag pontos mennyisége nem állapítható meg, becsléssel meghatározható, de ez a cselekmények minősítésére nincs kihatással, figyelemmel a lefoglalt anyagok mennyiségére. [104] Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben az I. tényállást - a
63. oldal első bekezdésében pontosította akként, hogy Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlott amfetamint, pentedront, alfa-PHP, MDMB-CHMICA és 5F-AMBICA tartalmú anyagokat értékesített, - a
64. oldalon a harmadik bekezdésben kiegészítette azzal, hogy összesítette az I/
65. és I/
66. tényállásnál Terhelt2 II. r. vádlott által értékesített és tartott anyagokat és megállapította, hogy azok minimum 15,015 gramm amfetamin-bázist, pontosan nem ismert, de maximum 1,42 gramm pentedront, minimum 64 gramm alfa-PHP bázist és 0,6 gramm 5F-AMBICA-t tartalmaztak. [105] A III. tényállási pont esetében Terhelt2 II. r. vádlott már a nyomozás során beismerő és a beszerzési forrását illetően feltáró vallomást tett. Beismerése összhangban állt a megfigyeléséről készült rendőri jelentéssel, az 1.,
67. és
68. számú tanúként kihallgatott vásárlók vallomásával, akik a felismerésre bemutatás során is azonosították őt, a foglalásról készült jegyzőkönyvekkel és a vegyész-szakértői vélemény megállapításaival, így a beismerő vallomása elfogadásához kétség nem fért, mivel azt az eljárás során beszerzett egyéb bizonyítékok mindenben megerősítették. [106] Az eljárás során a III/
69. tényállás esetében az
70. és
71. számú tanúktól lefoglalták azt az anyagot, amit előzőleg Terhelt2 II. r. vádlottól vásároltak, illetve a nyomozó hatóság Terhelt2t is intézkedés alá vonta és lefoglalta a nála lévő, értékesítésre szánt, kiporciózott anyagokat. E lefoglalt anyagok tekintetében a nyomozó hatóság szakértői vizsgálatot rendelt el (nyomozati iratok 82-
72. és 161-
73. oldal), melynek megállapításait az elsőfokú bíróság elfogadta, de elmulasztotta a tényállásban rögzíteni, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet
74. oldalon a III/
75. pont - negyedik bekezdést kiegészítette azzal, hogy az
76. számú tanúnak értékesített 0,09 gramm kristályos por 0,01 gramm alfa-PVP bázist és pontosan nem ismert, de maximum 0,08 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott, a
77. számú tanúnak értékesített 0,04 gramm kristályos por 0,01 gramm alfa-PVP bázist és pontosan nem ismert, de maximum 0,03 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott, - ötödik bekezdést pontosította akként, hogy Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt 25,45 gramm kristályos por 6,54 gramm alfa-PVP bázist és 12,532 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 18 [107] A III/
78. tényállás esetében Terhelt2 II. r. vádlott terhén megállapítható értékesített és értékesítésre tartott lefoglalt anyagok összesítve 6,56 gramm alfa-PVP bázist és 12,642 gramm 4CI-PPP bázist tartalmaztak. [108] A tényállás III/
79. pontja is tartalmaz Terhelt2 II. r. vádlottat érintő tényállásrészt, nevezetesen a
80. oldal első bekezdésében azt, hogy
81. júniusától
82. július
83. napján történt elfogásáig két alkalommal 15-15 gramm, míg egy alkalommal 30 gramm alfa-PVP és 4CI-PPP hatóanyagot tartalmazó kristályos port vásárolt. A természetes egységbe tartozó cselekmények esetén a korábban eladott és le nem foglalt, valamint a lefoglalt szerek mennyiségét össze kell adni. A III/1-
84. tényállás esetében megállapítható, hogy az összesen vásárolt 60 gramm kristályos anyagból lefoglalásra került összesen 25,58 gramm, melynek a szakértői vizsgálata is megtörtént a III/
85. tényállási ponthoz kapcsolódóan ismertetett szakértői vélemények alapján, így a lefoglalt anyag esetében pontosan megállapítható annak alfa-PVP bázis és 4CI-PPP bázis tartalma. A fennmaradó 34,42 gramm kristályos anyag esetében annak hatóanyagtartalma becsléssel lenne meghatározható, azonban ennek akadályát képezte, hogy [109] - nem ismert, hogy a 34,42 gramm le nem foglalt anyag milyen arányban tartalmazott alfa-PVP és 4CI-PPP bázist, [110] - az NSZKK által vizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmának alakulásáról készült kimutatásban
86. évre csak az alfa-PVP tekintetében áll rendelkezésre adat, a 4CI-PPP, illetve az egyéb, „kristály” néven előforduló anyagoknál nincs értékelhető adat. [111] Mindezekre tekintettel Terhelt2 II. r. vádlott esetében a III/
87. és III/
88. tényállások vonatkozásában összesítve a lefoglalt és le nem foglalt, összesen 60 gramm anyag hatóanyagtartalmát kétséget kizáró módon akként lehet meghatározni, hogy azok minimum 6,56 gramm alfa-PVP bázist és jelentős mennyiség alsó határát el nem érő, de minimum 12,642 gramm 4CI-PPP bázist tartalmaztak. [112] Egyebekben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás összhangban állt az általa elfogadott bizonyítékokkal, az kiegészítésre, pontosításra nem szorult. [113] Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállás alapján okszerűen vont következtetést Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottak bűnösségére. [114] A törvényszék a jogi indokolásban helyesen fejtette ki, hogy - a kereskedés rendszeresen ismétlődő, folyamatos tevékenységek, anyagi haszon érdekében folytatott adás-vételek által valósul meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a szer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 19 - amennyiben az értékesítésekre ellenérték fejében kerül sor, az ilyen tranzakciók szükségszerűen haszonszerzésre törekvő magatartást jelentenek, - a kereskedés magában foglalhatja az eladók és a vevők felkutatását, a közvetítők igénybevételét, az előzetes megbeszéléseket, az áru megtekintését, megvizsgálását, a megállapodások megkötését, az áru megszerzését, tárolását, készletezését, csomagolását, adagolását, szállítását, elosztását, az átadás helyszínének előzetes felderítését, a szállítóeszközök és kísérők biztosítását; tehát minden olyan mozzanatot, amely azt célozza, hogy a szer bekerüljön a kereskedelmi forgalomba, - ezek a magatartások befejezett önálló tettesi cselekményként értékelendők és a kereskedés megvalósulásakor, mint azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások, természetes egységet képeznek (BH
89. 175., BH
90. 264., BH
91. 324., BH2017.144., 1/2007 Büntető jogegységi határozat). [115] A kábítószer és az új pszichoaktív anyag esetében ugyanazon elvek mentén kell a kereskedési és birtoklási típusú magatartásokat elhatárolni. A kábítószernek/új pszichoaktív anyagnak már a kereskedés céljára történt megszerzése, tárolása, raktározása is a kereskedés körébe tartozik és befejezett elkövetési alakzatot valósít meg akkor, ha a tartás azt célozza, hogy a terhelt azokat haszonnal, rendszeresen, ismétlődő jelleggel eladja másoknak, tehát kereskedjen vele. Jelen esetben a kereskedési célú tárolásra való következtetés a korábbi eladások tényéből csak további megerősítést nyert, így a tárolás és értékesítés elkövetési magatartások a természetes egység fogalma alapján kereskedésként értékelendőek úgy a kábítószer, mint az új pszichoaktív anyag esetében is. [116] A másodfokú bíróság Terhelt2 II. r. vádlott esetében utal arra, hogy egyetértett azzal a jogi állásponttal, miszerint az I. és III. tényállási pontban foglalt magatartások nem képeznek természetes egységet, hanem önállóan minősülnek. [117] Az 1/
92. Büntető jogegységi határozat értelmében természetes egységet az azonos törvényi tényállások alá eső elkövetési magatartások halmozódása, többszöri megvalósulása teremthet, a tiszta hatóanyag tartalom alapulvételével a kábítószer mennyiségek az azonos törvényi tényállás alá eső elkövetési magatartások viszonyában összegződhetnek. [118] A 6/
93. Büntető jogegységi határozat a természetes egységgel kapcsolatban rögzíti, hogy annak feltétele, hogy a részcselekmények ugyanabba a törvényi tényállásba illeszkedjenek, azonos legyen a sértettjük és bár önmagukban is megvalósítanák a bűncselekményt, azonban az egymást megszakítás nélkül követő tevékenység-sorozat összességében csak egy törvényi tényállást merít ki. [119] Figyelembe véve az 5/
94. Büntető jogegységi határozat
95. pontjában és indokolásában foglaltakat is, a természetes egység megállapításának két együttes feltétele van: Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 20 [120] - Az első feltétel az, hogy mindenekelőtt a cselekmények között szoros tárgyi és személyi összefüggés, szoros tér- és időbeli kapcsolat legyen, folyamatosság, ismétlődés, rendszeresség megállapítására kell, hogy sor kerüljön. Abban az esetben, ha a különböző eljárásokban elbírált cselekmények elkövetési időpontja között hosszabb idő telik el (közömbös, hogy a hosszabb időmúlást mi okozza), úgy a cselekmények nem vonhatók a természetes egység körébe. [121] - A másik feltétel az egy eljárásban elbírálhatóság lehetősége. [122] Terhelt2 az I. tényállásban foglalt cselekményeket
96. november és
97. április
98. napja között követte el, majd elrendelték előzetes letartóztatását, a kényszerintézkedés megszüntetése után követte el a III. tényállásban foglalt cselekményeket, melyek elkövetési ideje
99. június-július
100. napja közötti. A cselekmények között, több mint egy év telt el, mely olyan hosszú idő, hogy a folyamatosság megszakadt. Mindezekre tekintettel Terhelt2 II. r. vádlottnak az I. és III. tényállásbeli cselekményei a természetes egység körébe nem vonhatók. [123] Csak utal arra az ítélőtábla, hogy a
101. évi CXXXIV. törvény
102. §-val beiktatott,
103. március
104. napjától - tehát az elbíráláskor - hatályos Btk.
105. §

(3)bekezdés értelmében, ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye e törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként bírálandó el. Terhelt2 II. r. vádlott esetében a természetes egységként értékelendő bűncselekmények szabályozásának ezen változása sem eredményez eltérő megítélést, ugyanis az elkövetéskori és az elbíráláskori jogszabály alapján sem vonhatók egységbe az I. és III. tényállás magatartásai. [124] A Btk.

1. § szerint a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, ha azonban a cselekmény az elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. [125] Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy - a Btk.
2. § alkalmazása vádlottanként, illetve mindig a vád tárgyává tett bűncselekményre, illetve bűncselekményekre konkretizálva vizsgálandó (BH
3. 232.), - az elkövetéskor hatályos anyagi jogszabály a cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvénykönyv. Több, anyagi halmazatban lévő bűncselekmény megvalósítása esetén a legutóbb megvalósított bűncselekmény elkövetési ideje tekinthető az elkövetés időpontjának, ebben az esetben valamennyi bűncselekményre egységesen az ekkor hatályos törvényt kell alkalmazni (BH
4. 467., BH
5. 304.), - a Btk.
6. § tekintetében a cselekmény elbírálásának idején az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontja értendő (BH
8. és BH
9. 35.), Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 21 - annak eldöntésénél, hogy az elkövetéskor vagy az elbíráláskor hatályos törvényt kell-e alkalmazni és melyik törvény eredményez enyhébb elbírálást, az alkalmazandó büntetés nemén és mértékén kívül a büntetőjogi felelősségre vonatkozó összes rendelkezést együttesen kell vizsgálni (BH
10. 201.). [126] A kábítószer a Btk. értelmező rendelkezésében, a Btk.
11. §

(1)bekezdés

1. pontjában meghatározott anyag. Az új pszichoaktív anyag
2. január
3. napjától szintén az értelmező rendelkezésekben meghatározott, a Btk.
4. §

(1)bekezdés 33. pontjában szereplő anyag, megjegyzendő, hogy az elkövetéskor a Btk. 184/D. §

(1)bekezdésben ugyanez a fogalom meghatározás szerepelt. Az anyagi jogszabály a kábítószer és az új pszichoaktív anyag, mint elkövetési tárgy fogalmát akként határozza meg, hogy a konkrét jogszabályhelyre utalással nevezi azt meg a Btk.-ban, ezáltal az anyagi jog részének tekintendők azok a jogszabályok, melyre közvetlen utalással meghatározható, hogy az elkövetési tárgy kábítószer vagy új pszichoaktív anyag. Mindezekre figyelemmel a Btk. 2. § alkalmazása szempontjából az anyagi jog változásának kell tekinteni a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. és
2. pontjaiban meghatározott jogszabályokban történt változásokat is. [127] Ha az elkövetés idején még új pszichoaktív anyagnak minősülő anyag az elbírálás idején már kábítószernek minősül, egységbe foglalható a vádlott más kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos bűncselekményével és vizsgálandó, hogy ez kihat-e a minősítésre. Erre értelemszerűen csak akkor kerülhet sor, ha a tényállásban azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások szerepelnek, hiszen természetes egységet csak ezek képeznek [1/
3. számú Büntető jogegységi határozat]. Jelen esetben valamennyi elkövetési tárgy tekintetében kereskedés az elkövetési magatartás. [128] A másodfokú bíróság a vizsgálatot vádlottanként végezte el. [129] Terhelt2 II. r. vádlott esetében az elkövetési ideje az anyagi halmazatban lévő bűncselekmények közül a legutóbb megvalósított bűncselekmény elkövetési ideje:
4. július
5. napja. Az elkövetéskor és az elbíráláskor (
6. március 9.) hatályban lévő Btk. rendelkezéseit a cselekmény büntethetősége, a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és a minősítés tekintetében vizsgálva az alábbi megállapítások tehetők a kétséget kizáróan azonosítható elkövetési tárgyak (amfetamin, MDMB-CHMICA, pentedron, alfa-PHP, 5FAMBICA, alfa-PVP, 4CI-PPP) vonatkozásában: [130] - az amfetamin az elkövetéskor és az elbíráláskor is kábítószernek minősült a Btk.
7. §

(1)bekezdés 18/b) pont alapján, mivel az

1. évi Pszichotróp Egyezmény mellékletének II. jegyzéken szerepel, illetve a Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)pont alapján nem változott a csekély mennyiség meghatározása sem, [131] - az MDMB-CHMICA 2015. január 1. napjától minősül új pszichoaktív anyagnak az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. melléklet 5. pontjában meghatározott vegyületként, 2015. július 1. napjától kábítószer, de az I/1. tényállási pont elkövetésének időpontjában nem minősült sem új pszichoaktív anyagnak, sem kábítószernek, ezért a II. r. vádlott büntetőjogi felelőssége ezen anyag tekintetében nem állapítható meg, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 22 [132] - a pentedron 2012. április 3. napjától új pszichoaktív anyagnak minősült a Btk. 184/D. §

(1)bekezdés és a 66/

1. (IV.
2. ) Korm. rendelet
3. melléklet C) jegyzéke alapján. A pentedron
4. január
5. napja után (mely a II. r. vádlott esetében az elkövetési időnek is tekinthető) kábítószernek minősül a Btk.
6. §

(1)bekezdés 18/c) pont alapján, mert a

1. évi XCV. törvény
2. melléklet „A” jegyzékére felkerült, illetve megállapítható, hogy a pentedron -
3. január
4. napjától jelenleg is - a Btk.
5. §

(1)bekezdés 18/b) pont alapján minősül kábítószernek, ugyanis a

1. évi CLXXII. törvény akként rendelkezett, hogy az
2. évi Pszichotróp Egyezmény mellékletének II. jegyzékébe felvették, illetve megállapítható, hogy az elkövetéskor a Btk.
3. §

(4)bekezdés alapján történt a csekély mennyiség meghatározása, ellenben az elbíráláskor a Btk. 461. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. al)pont alapján a csekély mennyiség felső határa 0,4 gramm, [133] - az alfa-PHP az elkövetéskor az 55/2014. (XII. 20.) EMMI rendelet 1. melléklet 2. pontjában meghatározott vegyületként új pszichoaktív anyagnak minősült a Btk. 184/D. §

(1)bekezdés alapján, azonban

1. január
2. napjától büntetőjogilag kábítószernek minősül a Btk.
3. §

(1)bekezdés 18/b) pont alapján, mert a

1. évi CLIV. törvény
2. melléklete akként rendelkezett, hogy az
3. évi Pszichotróp Egyezmény mellékletének II. jegyzékébe felvették és a Btk.
4. §

(4)bekezdés alapján határozható meg a csekély mennyiség, [134] - az 5F-AMBICA az elkövetéskor és az elbíráláskor is új pszichoaktív anyagnak minősül annyi változással, hogy

1. július
2. napja előtt az 55/
3. (XII. 30.) EMMI rendelet
4. melléklet 5-. pontja alapján, ezt követően az 55/
5. (XII. 30.) EMMI rendelet
6. melléklet
7. pontja szerinti leírásnak megfelelő anyagként, illetve az elkövetéskor a Btk.184/D. §

(2)bekezdés szerint, az elbíráláskor a Btk. 461. §

(5)bekezdés szerint történik a mennyiségi meghatározása, [135] - az alfa-PVP a

1. január
2. napjától, az elkövetéskor és az elbíráláskor is kábítószernek minősül a Btk.
3. §

(1)bekezdés 18/c) pontja alapján a

1. évi XCV. törvény
2. melléklet „A” jegyzékben szereplő anyagként, azonban az elkövetéskor a Btk.
3. §

(4)bekezdés alapján orvos-szakértő bevonásával történt a csekély mennyiség meghatározása, ellenben az elbíráláskor a Btk. 461. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)pont alapján a csekély mennyiség felső határa 0,5 gramm, [136] - a 4CI-PPP 2012. április 3. napjától, az elkövetéskor és az elbíráláskor is új pszichoaktív anyagnak minősült az 55/2014. (XII. 20.) EMMI rendelet 1. melléklet 2. pontjában meghatározott vegyületként, illetve az elkövetéskor a Btk.184/D. §

(2)bekezdés szerint, az elbíráláskor a Btk. 461. §

(5)bekezdés szerint történik a mennyiségi meghatározása. [137] Összegezve, az elkövetéskor hatályos jogszabály szerint: [138] - az I. tényállásban foglalt amfetamin és pentedron kábítószernek minősült és az azokra megvalósított magatartás a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként kábítószer-kereskedelem bűntetteként minősült, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 23 [139] - az I. tényállásban foglalt alfa-PHP és 5F-AMBICA új pszichoaktív anyagnak minősült és az azokra megvalósított magatartás a Btk. 184/A. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpont II. fordulata szerint minősülő társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntetteként minősült, [140] - a III. tényállásban az alfa-PVP kábítószernek minősült, a Btk. 461. §

(4)bekezdés alapján mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának 147 %-a, így a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő kábítószerkereskedelem bűntetteként minősült, [141] - a III. tényállásban a 4CI-PPP új pszichoaktív anyagnak minősült és a megvalósított magatartás a Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntetteként minősült. [142] Összegezve, az elbíráláskor hatályos jogszabály szerint: - az I. tényállásban foglalt amfetamin, pentedron és alfa-PHP kábítószernek minősül. Az alfaPHP mint kábítószer esetében az elbíráláskor hatályos Btk. 461. §

(1)bekezdés nem számszerűsíti a csekély mennyiség meghatározása körében a tiszta hatóanyag-tartalmat, ezért a Btk. 461. §

(4)bekezdés alkalmazandó. A tényállás felderítése szempontjából vizsgálat tárgyává tette a másodfokú bíróság, hogy indokolt-e az alfa-PHP, mint kábítószer tiszta hatóanyag-tartalmának megállapítása céljából igazságügyi orvos-szakértői vélemény beszerzése. Figyelemmel volt arra, hogy a Be. 594. §

(2)bekezdés értelmében a másodfokú bíróság mellőzi a bizonyítás felvételét olyan tényre nézve, amely a bűnösség megállapítását, a bűncselekmény minősítését, a büntetés kiszabását nem befolyásolta. A kábítószerkereskedelem esetében a legsúlyosabb minősített eset a jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetés, ugyanis csak a birtoklási típusú magatartás esetében büntetendő súlyosabban a különösen jelentős mennyiségre elkövetés. Tekintettel arra, hogy az I. tényállásban Terhelt2 II. r. vádlottat érintően az amfetamin a jelentős mennyiség alsó határának minimum 150%-a, a pentedron a jelentős mennyiség alsó határának minimum 17,75 %-a, együttesen az amfetamin és pentedron tiszta hatóanyag-tartalma önmagában meghaladja a súlyosabb minősítést megalapozó jelentős mennyiség alsó határát, annak 167,75 %-a, ehhez hozzáadva az alfaPHP, mint kábítószer tiszta hatóanyag-tartalmát sem változna a magatartás minősítése. Ezért bizonyítás felvételét a másodfokú bíróság nem tartotta indokoltnak, a tényállásban e három anyag tekintetében azt rögzítette, hogy azok tiszta hatóanyag tartalma a jelentős mennyiség alsó határának minimum 167,75 %-a. Az I. tényállás esetében az amfetaminra, a pentedronra és alfa-PHP-ra megvalósított magatartás a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként kábítószer-kereskedelem bűntetteként minősül. [143] - az I. tényállásban foglalt 5F-AMBICA új pszichoaktív anyagnak minősül és az irányadó tényállás szerinti 0,6 gramm 5F-AMBICA a Btk. 461. §

(5)bekezdés a) pont alapján számítva a jelentős mennyiség alsó határának 6 %-a, melyet a másodfokú bíróság a tényállásban is rögzített, így a megvalósított magatartás a Btk. 184/A. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpont II. forsulata szerint minősülő társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntetteként minősül, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 24 [144] - a III. tényállásban az alfa-PVP kábítószernek minősül, azonban a Btk. 461. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)pont alapján a csekély mennyiség felső határa 0,5 gramm, a jelentős mennyiség alsó határa 10 gramm, ennek megfelelően az irányadó tényállás szerinti minimum 6,56 gramm alfa-PVP bázis a jelentős mennyiség alsó határának 65,6 %-a, melyet a másodfokú bíróság a tényállásban is rögzített, így a cselekmény enyhébben, a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és aszerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntetteként minősül, [145] - a III. tényállásban a 4CI-PPP új pszichoaktív anyagnak minősült és az irányadó tényállás szerinti minimum 12,642 gramm 4CI-PPP bázis a Btk. 461. §

(5)bekezdés b) pont alapján számítva a jelentős mennyiség alsó határának kb. 42,14 %-a, melyet a másodfokú bíróság a tényállásban is rögzített, ezért a megvalósított magatartás a Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntetteként minősül. [146] Az elbíráláskori anyagi jogszabály szerint minősítve Terhelt2 II. r. vádlott magatartásait, az egyik legsúlyosabb, öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett cselekménye enyhébben, kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a többi cselekményének jogi minősítése nem változik az elkövetéskori jogszabályhoz képest. A másodfokú bíróság szerint azonban az egyik cselekmény jóval kedvezőbb minősítése a büntetéskiszabási körülményekre lényeges kihatással bír, ezért Terhelt2 II. r. vádlott esetében az elbíráláskori jogszabály alkalmazása indokolt. (ÍH 2020.96) Ennek megfelelően az ítélőtábla a 2 rb. részben társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntetteként [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés] értékelt cselekményeit társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés] és kábítószerkereskedelem bűntettének [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat szerint] minősítette. [147] Terhelt3 III. r. vádlott esetében az elkövetéskor (

1. december 17.) és az elbíráláskor (
2. március 9.) hatályban lévő Btk. rendelkezéseit a cselekmény büntethetősége, a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és a minősítés tekintetében vizsgálva az alábbi megállapítások tehetők a kétséget kizáróan azonosítható elkövetési tárgyak vonatkozásában: [148] - az amfetamin az elkövetéskor és az elbíráláskor is kábítószernek minősült a Btk.
3. §

(1)bekezdés 18/b) pont alapján, mivel az

1. évi Pszichotróp Egyezmény mellékletének II. jegyzéken szerepel, [149] - az MDMB-CHMICA
2. január
3. napjától új pszichoaktív anyagnak az 55/
4. (XII. 30.) EMMI rendelet
5. melléklet
6. pontjában meghatározott vegyületként,
7. július
8. napjától kábítószernek minősül, de az elkövetés időpontjában nem minősült sem új pszichoaktív anyagnak, sem kábítószernek, ezért III. r. vádlott büntetőjogi felelőssége ezen anyag tekintetében nem állapítható meg, [150] - a pentedron
9. április
10. napjától, tehát az elkövetés időpontjában is új pszichoaktív anyagnak minősült a Btk. 184/D. §

(1)bekezdés és a 66/

1. (IV. 2.) Korm. rendelet
2. melléklet C) jegyzéke alapján. A pentedron besorolása
3. január
4. napjától azonban megváltozott, ugyanis kábítószernek minősül a Btk.
5. §

(1)bekezdés 18/c) pont Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 25 alapján, mert a

1. évi XCV. törvény
2. melléklet „A” jegyzékére felkerült. Jelenleg a pentedron -
3. január
4. napjától - a Btk.
5. §

(1)bekezdés 18/b) pont alapján minősül kábítószernek, ugyanis a

1. évi CLXXII. törvény akként rendelkezett, hogy az
2. évi Pszichotróp Egyezmény mellékletének II. jegyzékébe felvették. [151] Az amfetamin és a pentedron esetében tehát megállapítható, hogy - az elkövetéskor hatályos jogszabály szerint az amfetamin kábítószer, míg a pentedron új pszichoaktív anyag volt, - az elbíráláskor hatályos jogszabály szerint az amfetamin és a pentedron is kábítószer. [152] A fenti jogelvek mentén minősítve Terhelt3 III. r. vádlott magatartását: - az elkövetéskor hatályos jogszabály szerint az amfetaminra megvalósított cselekmény társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntetteként (Btk.
3. §

(1)bekezdés IV. fordulat), míg a pentedronra megvalósított cselekmény társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntetteként (Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat) minősült és anyagi halmazatban állt, [153] - az elbíráláskor hatályos jogszabály szerint az amfetamin és a pentedron is kábítószer, így azonos elkövetési tárgyként és azonos, kereskedés magatartásként természetes egységet képez, ezáltal egységesen a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és aszerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelemként értékelendő és az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette halmazatban nem állapítható meg. Megjegyzést érdemel, hogy a kábítószer-kereskedelem minősítésében a pentedron változást nem eredményezett, mivel a tényállásban meghatározott 0,005 gramm amfetamin bázis önmagában, illetve a maximum 1,29 gramm pentedron hatóanyaggal együtt is alapesetként értékelendő, mert az együttes tiszta hatóanyag tartalmuk a csekély mennyiség felső határának 323 %-a, melyet a másodfokú bíróság a tényállásban is elhelyezett. [154] A halmazat kiesése miatt a büntetéskiszabási szempontok is kedvezőbbek, ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elbíráláskori jogszabály alkalmazása kedvezőbb elbírálást eredményez Terhelt3 III. r. vádlott esetében is, ezért a másodfokú bíróság a Btk. 2. §

(2)bekezdés alapján - a főszabálytól eltérve - azt alkalmazta és Terhelt3 III. r. vádlott cselekményeit egységesen a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és aszerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítette. [155] A Btk. 80. §

(1)bekezdés értelmében a büntetést, céljának szem előtt tartásával, a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. [156] A Btk.

1. §-ban foglalt büntetési célok: a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A bűncselekmény Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 26 elkövetőivel szemben kiszabott büntetés nem csupán magára az elkövetőre bír hatással, hanem a társadalom többi tagjára nézve is. A büntetés kiszabásakor a bíróságnak minden esetben e kettős cél szem előtt tartásával kell eljárnia. [157] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében értékelendő enyhítő és súlyosító körülményeket részletesen számba vette. [158] Helyesen foglalt állást, amikor különös nyomatékkal értékelte valamennyi vádlott esetében az időmúlást (56/
2. számú BK vélemény III/
3. pont), mely az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetés óta is emelkedett, a másodfokú elbírálásig a cselekmény elkövetésétől Terhelt2 II. r. vádlott esetében 6 év, Terhelt3 III. r. vádlott esetében 8 év telt el. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több magyar vonatkozású ügyben is foglalkozott a tisztességes eljáráshoz való jog kérdésével az Emberi Jogok Európai Egyezménye
4. cikke alapján (Csanádi kontra Magyarország, Németh kontra Magyarország és Aupek kontra Magyarország). Ez ugyanis kimondja, hogy „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.” Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlott esetében a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a büntetőeljárás elhúzódását [Be.
5. §

(4)bekezdés b) pont]. [159] A másodfokú bíróság [160] - Terhelt2 II. r. vádlott esetében az enyhítő körülmények körét annyiban pontosítja, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondolkodik és édesanyját támogatja anyagilag, illetve a III. tényállási pont esetében beismerése felderítő jellegű volt (56/

1. számú BK vélemény II/
2. pont), [161] - enyhítő körülményként értékeli, hogy Terhelt3 III. r. vádlott fiatal felnőtt volt, amikor a bűncselekményt elkövette, tizennyolcadik életévét pár hónappal töltötte be (56/
3. számú BK vélemény II/
4. pont), ugyanakkor javára a büntetlen előélet nem értékelendő (56/
5. számú BK vélemény II/
6. pont). [162] Az ítélőtábla a büntetés kiszabásakor az alábbi szempontokat tartotta szem előtt: [163] - a cselekmények tárgyi súlyát a jogalkotó a büntetési tételkeretben kifejezésre juttatta, a jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
7. §

(1)és

(3)bekezdés] öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel, a kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)bekezdés] és az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpont II. fordulat] két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat] egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, tehát a kiemelt tárgyi súlyú cselekmények között helyezkednek el, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 27 [164] - a magatartások konkrét tárgyi súlyának megítélésénél nem csupán az az irányadó, hogy milyen típusú az elkövetés tárgya, hanem fontos a minősítést is meghatározó, a cselekménnyel érintett kábítószerek/új pszichoaktív anyagok tiszta hatóanyag-tartalma is, [165] - lényeges, a büntetési tartam kiszabásakor irányadó körülmény az egyes elkövetőknek a cselekményben betöltött szerepe és magatartása, az egyes vádlottakkal szemben kiszabott büntetéseknek az ítélet belső arányosságát is úgy kell kifejeznie, hogy a hasonló tárgyi súlyú bűncselekményeket elkövető vádlottak esetében a velük szembeni büntetés megfelelő módon igazodjon a cselekményekhez és a bűnösség fokához, de az elkövető társadalomra veszélyességéhez és a büntetéskiszabási körülményekhez is. [166] Azonban el nem mellőzhető jelentőségű annak megfelelő értékelése is, hogy a tényállásban szereplő ún. „designer drogok” folyamatos kockázatelemzésből fakadó jogszabályi besorolása miként változott. A jogalkotó a besorolás esetében a konkrét szer káros hatását, veszélyességét is értékeli, ennek tudható be, hogy az új pszichoaktív anyagként minősülő elkövetési tárgyak folyamatosan minősülnek át súlyosabb megítélésű kábítószerré, jelen ügyben is ez a jogalkotói folyamat tetten érhető. Maga az átsorolás ténye jól szemlélteti a vádbelihez hasonló magatartások kiemelkedő veszélyességét, ezért az ilyen cselekményt megvalósító elkövetőkkel szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges. [167] Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottak esetében az ítélőtábla a büntetés enyhítését célzó fellebbezéseket azért találta alaposnak, mert a kábítószerek/új pszichoaktív anyagok tiszta hatóanyag-tartalma nem kiemelkedő és az időmúlás jelentős. Emellett a II. r. vádlott esetében a kábítószer-kereskedelemként értékelt egyik magatartás lényegesen enyhébben, öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés helyett két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg a III. r. vádlott esetében nem halmazati büntetés kiszabására került sor, valamint a III. r. terhelt fiatal felnőtt volt. [168] Ellenben a másodfokú bíróság egyik vádlott esetében sem látott lehetőséget az enyhítő szakasz alkalmazására, figyelemmel a személyükben rejlő társadalomra veszélyesség magasabb fokára. Ezt Terhelt2 II. r. vádlott esetében jól szemlélteti, hogy jelen ügyben az I. tényállási pontban foglalt cselekmények miatt vele szemben elrendelt kényszerintézkedés megszüntetése után követte el a III. tényállási pontban foglalt magatartást, illetve az újabb kényszerintézkedés megszüntetése után 2017. november 22. napján elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és 2019. január 23. napján elkövetett kábítószer birtoklása vétsége miatt újabb eljárások indultak ellene. Terhelt3 III. r. vádlott alanyi társadalomra veszélyességének magasabb fokára utal, hogy a cselekmény elkövetése után 2018. október 26. napján elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette, 2018. május 16. és október 4. napja között elkövetett több rendbeli vagyon elleni bűncselekmények és 2022. január 17. napján elkövetett lopás bűntette miatt indultak büntető eljárások, melyek egy részében már jogerős ítélet is született. [169] Mindezen körülményekre figyelemmel a másodfokú bíróság Terhelt2 II. r. vádlott szabadságvesztés büntetés büntetését és a közügyektől eltiltás tartamát 5-5 évre, Terhelt3 III. r. vádlott szabadságvesztés büntetését - a közügyektől eltiltás érintetlenül hagyása mellett - 2 évre enyhítette. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 28 [170] Az ítélőtábla Terhelt3 III. r. vádlott esetében a minősítés megváltoztatására figyelemmel a Btk. 81. §

(1)bekezdés szerinti halmazati büntetésre utalást mellőzte. [171] Az elsőfokú bíróság ítéletében az anyagi jogi szabályainak megfelelően rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, a feltételes szabadságra bocsátásról, a közügyektől eltiltás kiszabásáról. [172] A rendelkezések: vagyonelkobzás tekintetében az elbíráláskor hatályos jogszabályi - Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett [Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pont], mely alapján az elkövető által közvetlenül a bűncselekmény elkövetése útján szerzett tényleges vagyongyarapodás elvonására kerülhet sor. - Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetésének ideje alatt szerzett [Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pont]. - Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan [Btk. 74/A. §

(2)bekezdés a) pont], mely esetben bizonyítandó tény a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben történő vagyonszerzés, illetve az elkövető vagyoni helyzete, személyi körülményei és az igazolható jövedelme közötti feltűnő aránytalanság. - Nem rendelhető el vagyonelkobzás a Btk. 74/A. §

(1)és

(2)bekezdés esetében, ha az elkövető bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik [Btk. 74/A. §

(3)bekezdés], a bizonyítási teher megfordításával annak eredménytelenségét a terhelt viseli, ha nem tudja bizonyítani, hogy a vagyon nem bűncselekményből, hanem legális forrásból származik, az vagyonelkobzás alá esik. [173] Az elsőfokú bíróság Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt 62.250,- forint és 55.940,forint, illetve Terhelt3 III. r. vádlottól lefoglalt 3.950,- forint összegű készpénzre a Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pont alapján rendelt el vagyonelkobzást. Az ennek alapjául szolgáló tények az irányadó ítéleti tényállásban is szerepelnek, ezért mint az értékesítés révén közvetlenül a bűncselekmény elkövetése útján szerzett vagyon, elkobzás alá esik. Azt azonban nem lehetett kétséget kizáró módon megállapítani, hogy az adás-vételekből származó összeg mekkora, így a lefoglalt készpénz - legalábbis részben - olyan vagyon is, amelyet az elkövető a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetésének ideje alatt szerzett [Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pont]. Tekintettel arra, hogy sem Terhelt2 II. r., sem Terhelt3 III. r. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 29 vádlott nem ajánlott fel bizonyítást a készpénz eredetére, a vagyonelkobzást elrendelésére törvényesen került sor. [174] A másodfokú bíróság a beszámításra vonatkozó rendelkezést helyesbítette akként, hogy Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottak tekintetében - az iratok tartalma alapján pontosította az őrizetben, előzetes letartóztatásban, házi őrizetben és lakhelyelhagyási tilalom alatt töltött időtartamokat, - a Btk. 92. §

(1)-

(2)bekezdés és

(3)bekezdés a) pont alapján rendelkezett az őrizetben, előzetes letartóztatásban és házi őrizetben töltött idő szabadságvesztébe történő beszámításáról. [175] A bűnjelekre vonatkozó rendelkezések megfelelnek az eljárási törvény szabályainak, annak pontosítását az indokolta, hogy az elsőfokú bíróság nem tüntette fel az összesített tárgy bűnjeljegyzékek ügyszámát, illetve azt, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala, a BRFK Felderítő Főosztály Vizsgálati Osztály és a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság bűnjelkezelője milyen számon bevételezett tárgyakat és készpénzösszegeket, ezen túl azonosításra nem alkalmas módon, pontatlanul jelölte meg a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyszámát. A másodfokú bíróság továbbá a vagyonelkobzással érintett, Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt 55.940,- forint esetében feltüntette, hogy azt a nyomozó hatóság milyen számlaszámra fizette be. [176] Az ítélet rendelkező részében a Be. 561. §

(2)bekezdés b) pontban meghatározott, a Be. 184. §

(2)bekezdés szerinti személyes adatok közül Terhelt2 II. r. vádlott lakcímét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét és személyazonosító igazolvány számát az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetését követően bekövetkezett változásokra tekintettel helyesbítette. [177] Tekintettel arra, hogy Terhelt3 III. r. vádlott a Be.

1. § alapján a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és esetében nem a Be. CI. fejezet szerinti, távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatására került sor, a másodfokú bíróság az ítélet bevezető részéből mellőzte „a III. r. vádlott távollétében” részt. [178] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában indítványozta az ítélet bevezető részében feltüntetni a
2. május 23-i, a
3. október 11-i, a
4. december 7-i, a
5. november 19-i és a
6. február 11-i tárgyalási napokat is. Ezen indítványt a másodfokú bíróság azért nem találta alaposnak, mert a törvényszék
7. december
8. napján a tárgyalást – figyelemmel arra, hogy a korábbi tárgyalás óta hat hónapnál hosszabb idő telt el – a korábbi jegyzőkönyvek ismertetésével megismételte, ezért az ezen időpontot megelőző érdemi tárgyalások feltüntetése szükségtelen. [179] Fenti indokokra figyelemmel az ítélőtábla - a Be.
9. §

(1)bekezdés szerint nyilvános ülésen eljárva - az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottak tekintetében a Be. 606. §

(1)bekezdés alapján megváltoztatta, míg egyéb rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdés alapján helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.269/2021/24-VI 30 [180] Tekintettel arra, hogy Terhelt3 III. r. vádlott védője által bejelentett fellebbezés eredményre vezetett, az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a III. r. vádlott kirendelt védőjének díjként felmerült 35.952,- forint bűnügyi költség viselése alól a Be. 613. §

(2)bekezdés a) pont alapján a III. r. vádlottat mentesítette és megállapította, hogy azt az állam viseli. [181] A Fővárosi Ítélőtábla határozata elleni fellebbezést a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdés zárja ki. Budapest,

1. március
2. dr. Szalai Géza s.k. dr. Sárecz Szabina Martina s.k. a tanács elnöke előadó bíró Nagyné dr. Drahos Ibolya s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék
3. június
4. napján kelt 11.B.523/2017/292-II. számú ítélete Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottakkal szemben a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.269/2021/
5. számú ítéletében foglalt változtatásokkal
6. március
7. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
8. március
9. dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: