← Magyarország

Bfv.364/2024/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bűnszövetség megállapításához nem szükséges, hogy a megállapodás részesei a végrehajtás minden részletét egyformán ismerjék, a végrehajtásban egyformán vegyenek részt, elegendő ha a bűncselekmények szervezett elkövetésének lényegi elemeiben megállapodnak, a szervezettség megállapítható és egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik. E feltételek pedig a tényállás szerint kétségkívül teljesültek. Amennyiben úgy történik a kábítószer eladása, hogy abba másokat előzetes megállapodás alapján bevon a terhelt, akkor ezt, mint a bűnözés szervezésében megnyilvánuló többletet a bűnszövetségben történő elkövetés megállapításával, mint minősítő körülménnyel kell kifejezésre juttatni. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.364/2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): X. rendű Első fok: Másodfok: Debreceni Törvényszék, 24.B.330/2021/90., ítélet, tárgyalás,
  4. április
  5. Debreceni Ítélőtábla, Bf.III.329/2022/31., ítélet, nyilvános ülés,
  6. október
  7. Az indítvány előterjesztője: a X. rendű terhelt Az indítvány iránya: a X. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a X. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Törvényszék 24.B.330/2021/
  8. számú és a Debreceni Ítélőtábla Bf.III.329/2022/
  9. számú ítéletét a X. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 3.Bfv.364/2024/11-I 2 Indokolás I. [1] A Debreceni Törvényszék a
  10. április
  11. napján kihirdetett 24.B.330/2021/
  12. számú ítéletével a X. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés IV. fordulat,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt mint különös visszaesőt 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 350 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 350.000 forint pénzbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a részletfizetés engedélyezéséről, a vagyonelkobzásról, bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. október 3-án meghozott Bf.III.329/2022/
  2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a X. rendű terhelt esetében akként változtatta meg, hogy a vele szemben kiszabott pénzbüntetésre vonatkozó részletfizetés engedélyezéséről és a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezést pontosította, valamint megállapította, hogy a X. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a X. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállásnak a felülvizsgálati indítvánnyal érintett III. és IV. tényállási pontja a következő: III. – Az
  3. számú tanú a
  4. számú tanútól és ismeretlen személyazonosságú személytől megvásárolt speedport
  5. év február hónaptól
  6. június
  7. napján történt elfogásáig részben elfogyasztotta, részben pedig haszonszerzésre törekedve továbbértékesítette kábítószer-értékesítő, illetve kábítószer-fogyasztó személyek részére. – Az
  8. számú tanú régi ismerősének, a X. rendű terheltnek
  9. év tavaszán felajánlotta, hogy olcsón tud speed kábítószert szerezni, mivel tudta, hogy a X. rendű terhelt kábítószerfogyasztó. – Az
  10. számú tanú a X. rendű terheltnek
  11. június
  12. napját megelőzően legkevesebb 5 alkalommal, alkalmanként 5-10 gramm, legalább egy alkalommal 50 gramm, mindösszesen legkevesebb 80 gramm speedport értékesített 1.300 forint grammonkénti áron, így összesen 104.000 forint összegért. – Az
  13. számú tanú a X. rendű terhelt részére értékesített kábítószer-mennyiségből következően tudomással bírt arról, hogy a X. rendű terhelt a saját fogyasztási adagján túl a nagyobb mennyiséget továbbértékesítési céllal vásárolta meg. – Az egyes alkalmakkor a X. rendű terhelt a +00-00/000-0000 hívószámú mobiltelefonjáról felvette a kapcsolatot az
  14. számú tanúval, majd egyeztettek a megvásárolandó mennyiségről és az átadásról. – Az
  15. számú tanú a megszerzett és értékesítésre szánt kábítószer-mennyiséget a lakásában, illetve nagymamájának lakásában tárolta. Az
  16. számú tanú elfogásának napján,
  17. június 26-án a két ingatlanban speedport, illetve marihuánát tartalmazó növényi származékokat tartott, melyekben a kábítószer mennyisége meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak 932%-a, de nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát, annak 93,2%-a. IV. Kúria 3.Bfv.364/2024/11-I 3 – A X. rendű terhelt az
  18. számú tanútól, illetve ismeretlen személyazonosságú személytől rendszeresen megvásárolt speedporból és más fajta kábítószerekből részben fogyasztott, valamint nagyobb mennyiség megvásárlása esetén anyagi haszonszerzés céljából továbbértékesített kábítószert terjesztő, illetve fogyasztó személyeknek az alábbiak szerint. – A X. rendű terhelt 2018 októberében ismerkedett meg a
  19. számú tanúval, ahol a X. rendű terhelt a
  20. számú tanúnak kábítószert, speedport értékesített. Ezt követően a X. rendű terhelt lakásánál több alkalommal értékesített a
  21. számú tanúnak speedport. A vásárlásokat megelőzően a X. rendű terheltet a
  22. számú tanú az általa használt +00-00/000-0000 hívószámú telefonjáról felhívta, és egyeztettek a kábítószer átadásról. A X. rendű terhelt így legkevesebb három alkalommal 5 gramm, míg egy alkalommal 20 gramm, így összesen 35 gramm speedport 2.000 forint grammonkénti áron értékesített, összesen 75.000 forint összegért. – A X. rendű terhelt az értékesített mennyiségből következtetve tudomással bírt arról, hogy a
  23. számú tanú a megszerzett kábítószert továbbértékesíti. – A X. rendű terhelt
  24. május
  25. napja és
  26. július
  27. napja közötti időben ismerősének, a vele +00-00/000-0000 hívószámon kapcsolatot tartó
  28. számú tanúnak legkevesebb 2 gramm speedport értékesített 2.000 forint grammonkénti áron, összesen 4.000 forint összegért hitelbe, azonban a
  29. számú tanú a kábítószer árát a X. rendű terheltnek utóbb nem fizette meg. – A X. rendű terhelt
  30. július
  31. napján a lakásán kábítószer tartalmú tablettákat, porokat, kábítószer tárolásához szükséges tasakokat, illetőleg kábítószerrel szennyezett digitális mérleget tartott, az MDMA, MDA, illetőleg amfetamin kábítószerek mennyisége meghaladja a csekély mennyiség felső határát, annak 326%-a, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát annak 16,3%-a volt. – A X. rendű terhelt a
  32. július
  33. napján történt elfogását megelőzően extasy és speed kábítószereket fogyasztott. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a X. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  34. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja és a
  3. b)pont
  4. ba)alpontját megjelölve, elsődlegesen a támadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan felmentése, harmadlagosan a büntetés enyhítése érdekében. [5] Álláspontja szerint a cselekményének helyes minősítése a Btk. 178. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer birtoklása bűntette. E helyes minősítés esetén, figyelemmel a különös visszaesői minőségére is, a büntetési tételkeret jóval enyhébb lett volna, 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés. [6] Kifejtette, hogy a kábítószer-kereskedelem bűntette vonatkozásában a megállapított tényállás hiányos, az alapján nem állapítható meg kétséget kizáróan az, hogy részt vett volna a kereskedési magatartással elkövetett kábítószer-kereskedelemben. [7] A terhére kizárólag a VII. rendű terhelttől történt megszerzést, illetve a tőle lefoglalt kábítószerek vonatkozásában, annak tartását lehetett volna megállapítani, ugyanis nem állt rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az általa megszerzett kábítószert továbbértékesítette. Kúria 3.Bfv.364/2024/11-I 4 [8] Sérelmezte, hogy a nyomozás során, amikor a beismerő vallomást tette, nem volt törvényes a kihallgatása, ezért a beismerő vallomását a bíróság nem vehette volna figyelembe. [9] Kifogásolta, hogy a bíróság kizárólag közvetett bizonyítékokra alapította a tényállást, a bűnössége nem került bizonyításra, és az ítélet indokolása sem elégséges. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.356/2024/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [11] Kifejtette, hogy a X. rendű terheltnek azon cselekménye, hogy két személy részére legalább 5 alkalommal, ellenérték fejében értékesített kábítószert, a kereskedés elkövetési magatartása körébe illeszkedik. [12] Álláspontja szerint a tényállás ugyan nem tartalmazza kifejezett módon a X. rendű terhelt által értékesített amfetamin hatóanyag-tartalmát gramm szerinti mennyiségben, azonban a csekély mennyiség felső határának százalékában meghatározott egyéb hatóanyagtartalmakból következik, hogy az értékesített 37 gramm amfetamin 0,37 gramm hatóanyagot, amfetaminbázist tartalmazott, ami a csekély mennyiség felső határának 74%-a. [13] Az ítéleti tényállás tartalmazza azt is, hogy a X. rendű terhelt a lakásán tartott különféle kábítószereket ugyancsak értékesítésre szánta. Ezen tartott, de még nem értékesített kábítószerek összhatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 326%-a volt. Ehhez adódott az értékesített és le nem foglalt amfetamin hatóanyag-tartalma, amely a csekély mennyiség 74%-a volt, így a több alkalommal, haszonszerzés végett értékesített, és az értékesítésre szánt kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 400 %-a volt. [14] Helyesen állapították meg az eljárt bíróságok a X. rendű terhelt tekintetében a bűnszövetségben történt elkövetést is. [15] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Debreceni Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla ítéletét a X. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [16] Az ügyészi átiratban foglaltakra tett észrevételében a X. rendű terhelt lényegében megismételte az indítványában foglaltakat. Azt annyival egészítette ki, hogy szó sem lehetett bűnszövetségről akkor, amikor ő, mint fogyasztó kábítószert szerzett be valakitől, jelen esetben az
  2. számú tanútól, mivel a szervezettség semmilyen formában nem igazolt kettejük között. III. [17] A X. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
  3. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [19] A Be.
  4. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [20] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [21] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.364/2024/11-I 5 [22] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [23] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a X. rendű terhelt cselekményét a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítette. [24] A Btk. 176. §
(1)bekezdése alapján, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
(2)bekezdés a) pontja szerint a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben követik el. [25] Az irányadó tényállás – a felülvizsgálattal érintett részében – egyértelműen rögzíti a következőket: – Az
  1. számú tanú a X. rendű terheltnek
  2. június
  3. napját megelőzően legkevesebb 5 alkalommal, alkalmanként 5-10 gramm, legalább egy alkalommal 50 gramm, mindösszesen legkevesebb 80 gramm speedport értékesített 1.300 forint grammonkénti áron, így összesen 104.000 forint összegért. – A X. rendű terhelt az
  4. számú tanútól, illetve ismeretlen személyazonosságú személytől rendszeresen megvásárolt speedporból és más fajta kábítószerekből részben fogyasztott, valamint nagyobb mennyiség megvásárlása esetén anyagi haszonszerzés céljából továbbértékesített kábítószert terjesztő, illetve fogyasztó személyeknek. – A X. rendű terhelt 2018 októberében ismerkedett meg a
  5. számú tanúval, ahol a X. rendű terhelt a
  6. számú tanúnak kábítószert, speedport értékesített. Ezt követően a X. rendű terhelt lakásánál több alkalommal értékesített a
  7. számú tanúnak speedport. – A X. rendű terhelt így legkevesebb három alkalommal 5 gramm, míg egy alkalommal 20 gramm, így összesen 35 gramm speedport 2.000 forint grammonkénti áron értékesített, összesen 75.000 forint összegért. – A X. rendű terhelt az értékesített mennyiségből következtetve tudomással bírt arról, hogy a
  8. számú tanú a megszerzett kábítószert továbbértékesíti. – A X. rendű terhelt
  9. július
  10. napján lakásán kábítószer-tartalmú tablettákat, porokat, kábítószer tárolásához szükséges tasakokat, illetőleg kábítószerrel szennyezett digitális mérleget tartott, az MDMA, MDA, illetőleg amfetamin kábítószerek mennyisége meghaladja a csekély mennyiség felső határát, annak 326%-a, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát annak 16,3%-a volt. [26] A kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/
  11. Büntető Jogegységi Határozat. E szerint a kereskedés, mint elkövetési magatartás, adásvételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. [27] A jogerős tényállás szerint azonban a X. rendű terhelt több hónapon keresztül pénzért adott el kábítószert, melyből összesen 75.000 forint bevételre tett szert. Ebből nyilvánvalóan következik a X. rendű terhelt kereskedői magatartása és haszonszerzési célzata. [28] Következésképpen a tényállásban rögzítettek alapján egyértelmű, hogy a X. rendű terheltnek felrótt magatartás kimeríti a Btk.
  12. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a
(2)bekezdés a) pont szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettét. Kúria 3.Bfv.364/2024/11-I 6 [29] Téves a X. rendű terhelt álláspontja, mely szerint a terhére legfeljebb a kábítószer birtoklás bűntette róható fel. [30] Következetes ítélkezési gyakorlat, hogy az alanyi oldal elemeként az úgynevezett alanyi okozatosság, azaz a tudattartalom, bűnösség (szándékos, gondatlan) és emellett a célzat az jogkövetkeztetés, és mint ilyen, felülvizsgálatban kifogás tárgyát képezheti. [31] Kétségtelen, hogy a tényállásban írt elkövetési magatartás mögött a bűnösség kérdésében elengedhetetlen a tudattartalom vizsgálata (alanyi oldal). Felülvizsgálatban azonban a megállapított tényállás alapulvételével kell a jogi álláspontot vizsgálni, mivel a felülvizsgálat nem új tény megállapítását célozza (mint a perújítás), hanem az anyagi vagy eljárási jog esetleges hibás alkalmazásának kijavítását. [32] Jelen ügyben a mennyiség, a X. rendű terhelt által kifejtett magatartás gyakorisága, valamint a tőle lefoglalt kábítószer, illetve a kábítószer-kereskedéshez szükséges eszközök (kábítószer tárolásához szükséges tasakok, kábítószerrel szennyezett digitális mérleg) együttesen azok, amik a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározzák. [33] E tényekből kitűnően egyértelműen megállapítható, hogy a X. rendű terhelt szándéka és tényleges cselekvősége a kábítószerrel kereskedésre irányult. [34] A X. rendű terhelt az indítványában sérelmezte a bűnszövetségben történő elkövetés megállapítását. A Kúria e körben a következőkre mutat rá. [35] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. [36] E fogalmi meghatározásból eredően a bűnszövetség a társas elkövetés körében a társtettességhez képest nagyobb, míg a bűnszervezetnél kisebb mértékű társadalomra veszélyességet hordoz magában. [37] A bűnszövetség több bűncselekmény szervezett elkövetésére irányul. A bűncselekmények szervezett elkövetése magában foglalja az azok megvalósítására irányuló előzetes megállapodást. A megállapodás – akár szóbeli, akár hallgatólagos – mindig előzetes. Mindig több bűncselekmény elkövetésére irányul, és az elkövető tudata mindig átfogja, hogy magatartása a szervezett bűnelkövetésben való részvétel (IV. számú BED, BH 1999.8.), amelynek tartalmi eleme a bűnözésre irányuló következetesség, tervszerűség és akarat egyezőség. [38] Ebből következően a megállapodás létrejöhet szóbeli vagy hallgatólagos megállapodással, illetve ráutaló magatartással is. [39] Megállapodás a hallgatólagos, a félreérthetetlenül a bűnözésre irányuló akarategység is. Ilyen megállapodásra általában az olyan cselekményekből lehet következtetni, ahol az elkövetők ismétlődően, az azonos vagy a hasonló alkalmat keresték, vagy használták fel a bűncselekmények megvalósításához (IV. számú BED). [40] A megállapodás előzetességének megállapítását nem befolyásolja, hogy az a cselekmény elkövetését megelőzően sokkal korábban vagy a véghezvitel megkezdése előtt viszonylag rövidebb idővel történt. Lényeges azonban, hogy ez a megállapodás már eleve a bűnözésre, vagyis több bűncselekmény elkövetésére irányuljon. [41] Az előzetes megállapodás tárgya „bűncselekmények” elkövetése, amelyből legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik. A bűnszövetség fogalmi meghatározása alapján a „bűncselekmények” azonos és eltérő bűncselekmények is lehetnek. E több bűncselekmény anyagi halmazatban is állhat, de megvalósulhat a folytatólagosság egységében vagy más törvényi egységben álló bűncselekmények részcselekményeként is. Kúria 3.Bfv.364/2024/11-I 7 [42] Az irányadó tényállás alapján a bíróság helyesen rögzítette, miszerint kétséget kizáró módon megállapítható volt, hogy a X. rendű terhelt a társaival egy ugyanolyan, de több alkalommal megvalósuló, időben elhúzódó, és törvényi egységben értékelhető bűncselekmény elkövetésében állapodott meg, magatartásuk tervszerűségére egyértelmű következtetést lehetett levonni annak ellenére is, hogy cselekményük nem „menetrendszerű” volt. Megállapodásuk mindig előzetes volt, általuk is tudottan mindig bűncselekmény elkövetésére irányult, hiszen a kábítószerrel való bármilyen nemű tevékenység illegálisnak minősül, és tudatuk mindig átfogta, hogy magatartásuk szervezett formában történik. [43] A jogerős tényállás szerint ugyanis az I. rendű és a II. rendű terhelt, valamint a
  2. számú tanú megállapodtak abban, hogy az I. rendű terhelt a II. rendű terhelt közvetítésével a
  3. számú tanúnak speedport értékesít rendszeresen azzal a céllal, hogy azt a
  4. számú tanú a kábítószer-fogyasztó és kábítószert terjesztő személyek részére továbbértékesítse. A
  5. számú tanú az
  6. számú tanúnak
  7. február hónaptól
  8. június
  9. napjáig havonta 20-50 gramm speedport értékesített, így összesen 130 grammot, összesen 169.000 forint összegért, az
  10. számú tanú pedig a X. rendű terhelttel állapodott meg abban, hogy speed kábítószert tud szerezni, amire
  11. június
  12. napját megelőzően legkevesebb 5 alkalommal került sor. Ebben az időszakban a X. rendű terhelt az általa az
  13. számú tanútól és ismeretlen személyazonosságú személytől megvásárolt kábítószerből legkevesebb 3 alkalommal a
  14. számú tanúnak, míg a
  15. számú tanúnak legkevesebb 2 gramm kábítószer adott el. A
  16. számú tanú
  17. október hónaptól
  18. június
  19. napjáig ismeretlen személytől és a X. rendű terhelttől megvásárolt kábítószerekből fogyasztott, illetve rendszeresen továbbértékesített. [44] Az irányadó tényállás alapján tehát az I. rendű, a II. rendű, a X. rendű terhelt és az 1.,
  20. és
  21. számú tanú között egy olyan működő, a jogtalanság talaján álló kapcsolat állt fenn a X. rendű terheltre vonatkoztatható elkövetési idő,
  22. február és
  23. júliusi 3-a között, melyben kialakult a kábítószer beszerzési láncolata. Ez pedig szervezetten, összehangoltan működött. [45] A Kúria az irányadó tényállás tükrében rámutat, hogy a bűnszövetség megállapításához nem szükséges, hogy a megállapodás részesei a végrehajtás minden részletét egyformán ismerjék, a végrehajtásban egyformán vegyenek részt, elegendő, ha a bűncselekmények szervezett elkövetésének lényegi elemeiben megállapodnak, a szervezettség megállapítható és egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik. E feltételek pedig a tényállás szerint kétségkívül teljesültek. [46] A kábítószerrel kereskedőnek vásárolnia kell ahhoz, hogy a kábítószert tovább tudja értékesíteni. Erre tekintettel a kábítószernek kereskedés céljára történő megszerzése önmagában akkor is a kereskedés keretébe illeszkedő elkövetési magatartás, ha ahhoz többletmagatartás nem kapcsolódik. [47] Ebből következően amennyiben úgy történik a kábítószer eladása, hogy abba másokat előzetes megállapodás alapján bevon a terhelt, akkor ezt, mint a bűnözés szervezésében megnyilvánuló többletet a bűnszövetségben történő elkövetés megállapításával, mint minősítő körülménnyel kell kifejezésre juttatni. [48] Az irányadó tényállás szerint a X. rendű terhelt a bűnszövetség valamennyi törvényi ismérvével teljes mértékben tisztában volt, a bűnszövetség külső tárgyi jellegű ismérvei számára egyértelműen felismerhetőek voltak. [49] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a X. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét társtettesként, bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  24. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. Kúria 3.Bfv.364/2024/11-I 8 [50] A kábítószer-kereskedelem bűntettének ezen alakzata 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, így a X. rendű terhelttel szemben kiszabott 5 év szabadságvesztés nem törvénysértő. [51] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [52] Az indítvány eljárási szabálysértésre hivatkozva azt állítja, hogy a nyomozati eljárás szabálytalansága miatt a X. rendű terheltet a nyomozó hatóság szabálytalanul hallgatta ki, ezért a beismerő vallomása törvénysértő módon beszerzett bizonyíték. [53] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, vagy a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [54] A felülvizsgálat alapját képező eljárási szabálysértés olyan szabálysértésre vonatkozik, amelynek lényege, hogy a bírói döntést megelőző bizonyítási eljárás törvényessége maradéktalan legyen. A vádat megelőző eljárás szabályossága, illetve annak elvetése nem tartozik ebbe a kimerítően felsorolt körbe. [55] Az indítvány nem a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti felülvizsgálati okok valamelyikét, hanem a nyomozati eljárásban történt szabálysértést állítja. [56] A nyomozati eljárás esetleges hibái vagy hiányosságai nem képezik felülvizsgálat tárgyát. Ezek relatív eljárási szabálysértések, amelyek nem tartoznak a Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, vagy a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt és a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. [57] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a rendelkező rész és az indokolás ellentétes volta a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok. [58] A Be. értelmében feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértést – egyben felülvizsgálati okot – az indokolás egyetlen hibája valósíthat meg, nevezetesen, ha az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes [Be. 608. §
(1)bekezdés f) pont]. [59] A Be. 451. §
(5)bekezdése alapján a határozat részét képező indokolás a bíróság által megállapított, a döntése alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza. [60] Eljárási szabálysértés megállapítását csak az eredményezi, ha az ellentét a büntetőjogi főkérdések – a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása – tekintetében áll fenn a rendelkező rész és az indokolás között. [61] A jogerős ítélet rendelkező részének és indokolásának feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértésként értékelhető ellentétére azonban ténylegesen az indítványozó sem hivatkozott. [62] Az indítvány csupán felhívja ezen felülvizsgálati okot, az indokolása ugyanakkor nem áll azzal összefüggésben. Ugyanis az indítvány e körben kizárólag a mérlegelés hibás voltára és az indokolás hiányosságára vonatkozó érveket tartalmaz. [63] A Kúria elöljáróban megjegyzi, hogy az elsőfokú ítélettel szemben a X. rendű terhelt és védője kizárólag enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, ezért az ítélet indokolása a X. rendű terhelt vonatkozásában a Be. 562. §
(2)bekezdésében foglaltakat kellett, hogy tartalmazza. E szerint, ha a fellebbezés kizárólag a büntetésre, illetve az intézkedésre Kúria 3.Bfv.364/2024/11-I 9 vonatkozó rendelkezés ellen irányul, az ügydöntő határozat indokolása az 561. §
(3)bekezdés a),
  1. c)és
  2. e)pontjában és az 564. §
(4)bekezdésében meghatározottakból is állhat. [64] A Be. 561. §
(3)bekezdés a),
  1. c)és
  2. e)pontja szerint az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza
  3. a)a vádra történő utalást, a vád szerinti minősítést, szükség esetén a vádirati tényállás lényegének ismertetését,
  4. c)a bíróság által megállapított tényállást,
  5. e)a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény minősítését. [65] Az elsőfokú ítélet rendelkező része szerint a bíróság bűnösnek mondta ki a X. rendű terheltet társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(2)bekezdés a) pont]. [66] Az indokolás pedig erre vonatkozó tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékok elfogadását, a X. rendű terhelt bűnösségének megállapítását, valamint a cselekmény minősítésének, a büntetés alkalmazásának és egyéb rendelkezéseinek jogi indokolását tartalmazza. [67] Így a rendelkező rész és az indokolás között nem csupán a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjában előírt – ekként a felülvizsgálati eljáráshoz is szükséges – teljes mértékű ellentét nem feszül, de még annak kisebb foka sem állapítható meg. [68] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [69] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [70] Ezzel szemben a X. rendű terhelt az indítványában a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor azt sérelmezte, hogy a bíróság közvetett bizonyítékokra alapította a tényállást. [71] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [72] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a Debreceni Törvényszék 24.B.330/2021/
  1. számú, illetőleg a Debreceni Ítélőtábla Bf.III.329/2022/
  2. számú ítéletét a X. rendű terhelt tekintetében a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [73] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [74] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon Kúria 3.Bfv.364/2024/11-I 10 jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. január
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.